Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-21 / 20. szám

1982. január 21., csütörtök Dunántúlt napló 5 A pécsi tudomány egyetem névadója n tanácsok és a KISZ együtt­működése A vártnál eredményesebb esztendő A szövetkezeti ipar idei feladatai Jobb belföldi ellátás, bővülő export Kisszövetkezetek, szolgáltató szakcsoportok Munkaidejük meghaladja a napi 10 órát Több megbecsülést a tsz-„müvezetöknek’ Ülést tartott a TESZÖY elnöksége A fiatalokat megfelelő kép­viselethez kell juttatni a taná­csok különböző választott tes­tületéiben; az ifjú tanácsta­gok munkájára kiemelt figyel­met kell fordítani; jobban kell tájékoztatni a fiatalokat az őket érintő településfejlesztési, szociális kérdésekről — ezeket a feladatokat fogalmazza meg a tanácsok és a KISZ együtt­működésének új irányelveit rögzítő okmány, amelyet szer­dán a KISZ KB székházában Papp Lajos államtitkár, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke és Fejti György, a KISZ KB első titkára irt alá. A tanácsok és a KlSZ-szerve- zetek együttműködése az el­múlt években — az 1968-ban kiadott közös irányelvek alap­ján - kedvezően alakult. Az új irányelvek az 1968-ban megfo­galmazottakhoz képest ponto­sabban és szélesebb körben határozzák meg az együttmű­ködés főbb területeit, formáit és módszereit. Az irányelvek értelmében bő­víteni kell a tanácsok hatás­körébe tartozó döntéseknél a KISZ-bizottságok érdekképvise­leti és érdekvédelmi munkáját. El kell érni, hogy a fiatalok­nak, a KISZ-bizottságoknak na­gyobb beleszólásuk legyen la­kóhelyük fejlesztésének min­den olyan kérdésébe, amely élet- és munkakörülményeiket, művelődésük lehetőségeit meg­határozza. Alapvető feladat: támogatni a fiatalokat saját otthonuk megteremtésében. Közös feladat a gyermek- és ifjúságvédelmi munka javítása is. A KISZ-bizottságok a taná­csokkal együttműködve vállal­janak nagyobb szerepet a ve­szélyeztetett helyzetű gyerme­kek, fiatalok felkutatásában; a káros környezetű körülmények megszüntetésében; a veszélyez­tetett fiatalok patronálásában — fogalmazzák meg az irány­elvekben, és felhívják a figyel­met arra is: a települések mű­velődési tervének összeállításá­nál figyelembe kell venni a KISZ-bizottságok javaslatait, igényeit. Vegyelemzők tanácskozása A sok összetevőből álló ve- gyületek gyors szétválasztásá­nak tudományával, a kromatog- ráfiával foglalkozó hazai szak­emberek háromnapos tanács­kozása, illetve továbbképzése kezdődött meg szerdán Szege­den a Technika Házában. Kü­lönleges folyadék-, gáz- és egyéb kromatográfiás módsze­rek, készülékek segítségével gyakran billiomodrésznyi szeny- nyeződések is kimutathatók, például az élelmiszerekben. Bemutattak egy, hazai kutató- csoport találmánya alapján ké­szült berendezést, amelynek gyártását már megkezdte a mű­szeripar. E készülék alkalmazá­sa a gyógyászatban életmentő lehet, hiszen a korábbi gyak­ran több órás vizsgálati idő helyett mindössze öt perc alatt szétválasztja, elemzi az emberi szervezetbe jutott mér­gező anyagot - ételt, italt -, miáltal mód nyílik a gyors or­vosi beavatkozásra. 1982-es terveik megvalósítá­sához a vártnál eredménye­sebb esztendő zárása után kezdhettek hozzá az ipari szö­vetkezetek. Szerdán Budapes­ten az OKISZ székházában ülést tartott az Ipari Szövetke­zetek Országos Tanácsa, s egyebek közt megállapította: az ipari szövetkezetek 1981-ben a tervezettnél nagyobb terme­lési értéket állítottak elő. A szocialista országokba az elő­ző évinél 3—4 százalékkal töb­bet, a nem rubel elszámolású piacokra pedig a tervezettnél kevesebb árut szállítottak. A belföldi ellátás javításához vi­szont jelentősen hozzájárultak, bővült szolgáltatásaik köre és emelkedett a színvonala is. Az eszközökkel és a rendelkezésre álló munkaerővel való jobb gazdálkodás is elősegítette, hogy nyereségük 22—23 száza­lékkal nőtt. Az idén 7—8 százalékos ter­melésnövekedést terveztek a szövetkezeti iparban, az építő­ipar fejlődése 3-5 százalékos lesz. A népgazdasági tervnek oz iparra vonatkozó előirány­zatait meghaladó ütemű ter­melésfejlesztéshez azonban szükséges a szövetkezeti adott­ságok még jobb kihasználása, a műszaki fejlesztési lehetősé­gek gyorsabb megvalósítása, a rugalmasabb alkalmazkodás a piaci igényekhez. Az ipari szövetkezetek mint­egy 150 ezer-féle terméket ál­lítanak elő, jelentős részét a lakosság és a hazai ipar igé­nyeinek kielégítésére. A köny- nyűipari szövetkezetek számára elsősorban a választék javítá­sa a feladat, amit a ruházati termékek előállítói például a kis sorozatú, divatos cikkek kö­rének szélesítésével teljesíte­nek. A szövetkezeti építőipar foly tatja tevékenységének szerkeze­ti átalakítását - az igényekhez igazodva a lakáskarbantartás­ra, az épületfenntartási mun­kákra összpontosítja erőit, a már meglevő korszerű termelő­berendezések jobb kihasználá­sával, a vállalkozási és együtt­működési készség fokozásával, a munka- és üzemszervezés javításával. A lakossági szol­gáltatásokat a szövetkezetek a múlt évihez hasonlóan 5—7 százalékkal fejlesztik. Exportcéljaikban a szocialis­ta országokba irányuló kivitel 3-5 százalékos növelését, a nem rubel elszámolású piaco­kon az értékesítés 8—10 száza­lékos emelését jelölték meg. Az országos tanács elé ter­jesztett 1982-es tervekhez Rév Lajos, az OKISZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, amelyben egyebek közt a szövetkezeti mozgalom újszerű vonásaira, valamint a megváltozott gazda­sági követelményekre hívta fel a figyelmet. Mindenekelőtt hangsúlyozta az anyag- és energiatakarékos gazdálkodás szükségességét. A szö/etkeze- tek évi anyagfelhasználásából egyetlen százaléknyi megtaka­rítás 330 millió forintot jelent, s IC átlagos nagyságú szövet­kezet éves anyagigényével egyenlő. A takarékos gazdálko­dás újabb lehetőségeinek fel­kutatása, a jó módszerek al­kalmazása minden szövetkezet érdeke és feladata. Szükséges a más gazdálkodó egységek­kel való együttműködés javí­tása is. Ezt eredményesen se­gíthetik a^ szövetkezetek szá­mára a különböző szolgáltatá­sokat — anyagbeszerzés, közös értékesítés, licencvásárlás, piac­kutatás stb. — nyújtó társulások. A szövetkezeti iparban is megkezdődött a korszerű, de egyben egyszerűbb szervezeti feltételek kialakítása. Március végéig várhatóan 70 kisszövet­kezet, csaknem 40 ipari szol­gáltató szakcsoport és 300 új átalány-elszámolásos részleg alakul. - Az eddigi tapaszta­latok alapján a korszerű szer­vezeti formák további bővülé­sére lehet számítani — mon­dotta. Az Ipori Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa jóváhagyta az 1982-es tervben meghatározott feladatokat. Az országos tanács Lendvai Istvánt megválasztotta az OKISZ elnökhelyettesének. Fiatal tervezőinket nem ér­heti az a vád, hogy nem rea­gálnak érzékenyen mindennapi és hosszú távú gondjaikra. A KISZ által meghirdetett és év­ről évre lebonyolításra kerülő „Alkotó Ifjúság" pályázaton „rinabe" száll a gépész, az építész, az elektromérnök, a közgazdász és még sorolhat­nánk ... A minap a Dél-du­nántúli Tervező Vállalat vezető szakembereiből álló zsűri mon­dott véleményt az irodánál dogozó és o pályázatra külön­böző hasznosítható tervekkel nevezett fiatal műszakiak mun­káiról, amiből a vállalat pécsi székházában kiállítást is ren­deztek. — A pályázat meghirdetése­kor abból indultunk ki- — mondja Bóna Péter, a vállalat KISZ-titkára — hogy környeze­tünket formáló, népgazdasági- lag is hasznosítható tervekkel rukkoljanak ki a harminc éven aluli kollégáink. Ez vezérelte tehát őket, mikor a munkaidő lejártával a rajzasztalokhoz ül­tek. A zsűri tizenhárom pálya­munkát díjazott, és közülük ket­tőt érdemesnek tartott arra, hogy országos minősítésre küld­je március végén, a Budapes­ten megrendezendő „Alkotó If­júság" pályázatra. A DTV neve fiatal alkotói révén (többek között) azért is közismert, mert két esztendeje annak, hogy a KISZ országos pályázatán Vida József előre­gyártott elemekből összeállít­ható transzformátorháza szak­mai berkekben is sikert ho­zott, amit azóta szabadalmaz­tattak. Mint megtudtuk, túlju­tott a kísérleti időszakon, és or­szágos bevezetés előtt áll. A Bóna Péter, Fekete Sándor, valamint Ferenc Istvánná által A termelőszövetkezetek kö­zépszintű és munkahelyi veze­tőinek helyzetéről készült fel­mérés tapasztalatait tárgyal­ta meg egyebek közt tegnapi ülésén a Baranya megyei Tsz. Szövetség elnöksége. A témá­ban kibontakozó vitát Papp Zoltán, a TESZOV elnöke vezet­te. Részt vett és felszólalt a vitában dr. Tóth Sándor, a Ba­ranya megyei Pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályvezető-he. lyettese, dr. Álló Miklós, a Ba­készített pályamunka ugyan túl szakmainak tűnik az olvasó számára, ám a vasbeton, illet­ve acélszerkezetek építészeti és statikai számítógépes ter­vezésénél nélkülözhetetlen se­gédlet. A másik „szakdolgo­zat", a Meskó András és Sipos Józsel által készített tanul­mány, ami a hajlított gerendák dinamikus vizsgálatával foglal­kozik. Az említett két munkát tartotta érdemesnek a zsűri az országos pályázaton való rész­vételre. Horváth András építészmér­nök pályamunkájában több ja­vaslatot tett a mecsekrákosi szabadtéri szórakozóhely meg­valósítására, ami várhatóan megnyeri a tanács tetszését. A kiállításon bemutatott tervek közül emellett említésre méltó a vasbeton cölöpökre helyezhe­tő sátorszerkezet, ami negyedé­be kerül az eddig alkalmazott többcélú mezőgazdaságig táro­lószíneknek. Megtakarítható az alapozási költség, és a Grabo- plaszt által gyártott fényát­eresztő „ponyva" nem teszi szükségessé ablakok beépíté­sét. Köztudott, hogy Pécs belvá­rosa pincéktől szabdalt. A városközpont rekonstrukciója kapcsán elodázhatatlan azok hasznosítása. Nádor Lajos, Pretz Jánosné valamint Ta­kács György ebből indult ki, mikor a belváros alatt húzódó pincerendszer közműfolyosó­ként való hasznosítását java­solja az általuk kidolgozott pályázatban. Megjegyzendő: a zsűri azt tanácsolta a fiatal tervezőknek, hogy részletesen dolgozzák ki elképzeléseiket, ami a továbblépést segítheti elő . . . S. Gy. ranya megyei Tanács mezőgaz. dasági élelmezésügyi osztály- vezetője és Kovács Béla, a Ter­melőszövetkezetek Országos Ta­nácsának munkatársa, A mezőgazdasági nagyüze­mek megalakulása óta mindig fontos szerep hárult a középve­zetőkre, hisz ők felelősek a termelés közvetlen irányításá­ért a gazdálkodási feladatok végrehajtásáért, feladatuk a munkavégzés helyi szervezése, az ehhez szükséges anyagok, eszközök biztosítása. Ök to­vábbítják a vezető szervek dönT téseit a dolgozókhoz és kép­viselik a dolgozók érdekeit, vagyis ők a tsz-ek művezetői. Mindezek ellenére munkakö­rüket sem a tudományos iro­dalom, sem a jogi szabályozás még nem határozta meg pon­tosan. A TOT 1981 decemberi ülésén határozatilag kérte fel a szövetségeket a középveze­tők helyzetének értékelésére. Mint ezt Kovács Béla, a TOT munkatársa felszólalásában hangsúlyozta, az országos ta­nács kérésére Baranya reagált a leggyorsabban. Az itt készült felmérés adatai tükrözik az or­szágos helyzetet is. A TESZOV felmérése szerint Baranya megye termelőszövet­kezeteiben 1600 munkahelyi és középszintű vezető dolgozik. Ez a létszám egy ideje már stabili­zálódott, összhangban áll a termelési szerkezettel és a vég­rehajtandó feladatokkal A fo­lyamatban lévő generációvál­tással mind több mérnök, üzemmérnök és technikus, jól felkészült szakmunkás kerül ve­zető beosztásba. Az 1600-ból 500 fő rendelkezik mérnöki, üzemmérnöki végzettséggel, 800 fő középfokú végzettséggel és gyakorlattal, 300 pedig gya­korlati tapasztalati tudással látja el feladatát. Keresetük széles skálán mo­zog: a termelésirányító I. ka­tegóriában az átlag 5500, a II. kategóriában 4700 forint. A brigádvezetők 20 százalékának havi átlagjövedelme 4000 fo­rint. Az ő keresetük gyakran alacsonyabb, mint a teljesít­ménybérben dolgozó fizikai munkásoké. A premizálásban is kisebb mértékben részesül­nek. Bér-beállási szintjük 50— 60 százalékos, a női vezetők bé­re még ennél is kedvezőtlenebb. Ennek rendezése a tagszövet­kezetek egyik' fontos feladata. Mivel a középvezetők két irá­nyú kötelezettségnek tesznek eleget és munkaidejük a mező- gazdasági munkacsúcsokban többnyire meghaladja a napi 10 órát, ezért az eddiginél is több gondot kell fordítani mun­kakörülményeik javítására. Ke­vés középvezetőnek van jelen­leg saját járműhasználata, üze­mi étkeztetésük a tsz-ek 70 százalékában megoldott, szak­mai továbbképzésük, továbbta­nulásuk feltételei azonban nem biztosítottak, sem a felsőokta­tási intézmények részéről — 500 végzett üzemmérnökből tavaly csak 30-at vettek a levelező mérnökképző szakra — sem pedig az üzem részéről. A 30 év feletti középvezetők gyak­ran végleg lemondanak a to­vábbtanulásról és így elveszí­tik esélyüket a felsőbb vezetői posztok betöltésére. A középvezetők nagyobb anyagi-erkölcsi megbecsülését, önállóságuk erősítését szak­mai, politikai továbbképzésük biztosítását ajánlja a tagszö­vetkezetek figyelmébe a TE- SZÖV elnöksége, amely két év múlva ismét megvizsgálja és értékeli a tsz középszintű ve­zetők helyzetét. —Rné— Az 1940. évi XXVIII. sz. tör­vény kimondotta a pécsi egye­temen a bölcsészeti, a nyelv- és történettudományi karnak ideiglenes szüneteltetését. Negyvenegy év múltával az Elnöki Tanács 1981. évi 26. szá­mú törvényerejű rendeletével kimondotta: „A Pécsi Tudo­mányegyetem a jövőben Pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem néven folytatja mű­ködését." Az eddigi két kar­hoz csatlakozott most a tanár­képző kar. Janus személyében a jog- és a művészettudományok sze­rencsésen találkoznak egy­mással. A páduai egyetemen 1458 tavaszán megszerezte a doktori fokozatot, és „artim et iuris doctor"-ként mint a művé­szeteknek és a jognak doktora tért vissza hazájába, ahol rö­videsen elnyeri a pécsi püspök­séget, és Mátyás királyi udva­rában tartózkodva egyúttal a királyné főkancellárja címet is. Diplomáciai levelek igazolják, hogy jogi tudását Mátyás ural­mának első felében a különbö­ző témájú levelek, okmányok megszerkesztésében jelentősen kamatoztatta. (Csak a Héder- váry-kódexben 103 ilyen doku­mentumot találunk.) írásai ki­válnak világos, szabatos mon­datszerkesztésükkel, a „stíl ele­ganciájával", a magas diplo­mácia személytelen nyelvének sima alkalmazásával. Magyar földön Janus volt az első, akit „Mátyás király pa­rancsára, Galeotto Marzio ke­zével” 1461-ben költővé koro­náztak. Érthető ez, hisz koszo­rús-költőnk elsőként vezette a Duna mellé a Múzsákat. Mivel Janus a szlavóniai Ke- sincén született, és mivel egy ideig (1470-ig) szlavón bán is volt, személye alkalmas volt arra, hogy a még Nagy Lajos királyunk által létesített pécsi egyetemre kimondott követel­ménynek megfeleljen: ,,... a szomszédos országok lakóinak javára és előhaladására" mun­kálkodjék. Kevéssé ismert, hogy 1465- ber. Mátyásnál és II. Pál pápá­nál Janus járta ki, hogy a megszűnt pécsi egyetem helyé­be új egyetem létesüljön. Ez ,.Academia Istropolitana" né­ven Pozsonyban létre is jött — a bonni egyetem működési rendje szerint. A költő, jogász, diplomata és államférfi, egyetemalapító és történetíró Janus az első, aki már életében hazája határain túl világhírnevet szerzett. Az év­századok során híre-neve, szel­leme egyre dicsőbbé vált. Első életrajzírói (Angelo Colocci, Vespasiano da Bisticci) olaszok voltak. Költészetét olyan világ­hírű gondolkodók értékelték nagyra, mint Erasmus és Car- ducci. Korábban az angol Free, 1927-ben pedig J. Wight Duff Jarus Pannoniust Martialis leg­kiválóbb szellemi örökösének tekinti. A német Johannes Fro- benius 1518-ban az iskolák számára kiadja Janus műveit. Beatus Rhenanus Vergiliusszal és Ciceróval együtt emlegeti. A sort folytathatnánk, hisz csak nemrég találták meg Sevillában két verses kódexét, a kanadai Vancouverben pedig róla el­nevezett irodalmi társaság mű­ködik. Ars poeticája tele van hala­dó gondolatokkal: „Nézz kö­rül, és ne feledd, hogy hű fia légy a jelennek." Kitárulkozó költészetében mindent meglá­tott, ami kora haladó művelt­ségéből sarjadt, „mert a tudás lényt áraszt, s alkot az emberi szellem". Amíg a középkor vi­lága „földre tiporja a tudo­mányt", addig az új kor fel­adata „a műveltség áldásait löltárva finommá tenni az éle­tet". A pápák és a vakbuzgó költők ellen írt versei közismer­tek. Az egyszerű ács fiának költői nevét töretlen fénnyel sugározzák jövőben is az év­századok! Dr. Tóth István Hasznosítható tervek, ötletek A Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál kiállítást rendeztek, az „Al­kotó Ifjúság" pályázatra készült tervekből Fiatal alkotók kiállítása Két pályamunkát küldenek az országos pályázatra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom