Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-21 / 20. szám
1982. január 21., csütörtök Dunántúli napló 3 Zenekarok, együttesek, énekesek a vendéglátó helyeken Hol, szórakozzunk? Kedvező változások Pécsett, Harkányban és Siklóson Olvasni, Hallgatni, beszélgetni Az Ifjúsági Ház vonószenekarát képünkön Mihályi István vezényli Tájoló a pécsi Ifjúsági Házban A jó programok érdeklik a közönséget Alig múlt a szilveszter, máris jön a farsang. Ráadásul a szabad időnk is jócskán megnövekedett az új évben. Nem csoda, ha fölmerül a kérdés: hol tölthetünk el egy-egy vidám estét úgy, hogy a pénztárcánk se bánja. Ha már pénzt adunk érte, szeretnénk azt kapni, amire szántuk Lássuk milyen szórakozási lehetőségeket kínálnak vendéglátóhelyeink 1982-ben. örömmel nyugtázhatjuk, hogy a választék bővült. A vendéglátóipar mintha kinőtte volna szürke uniformisát. A korábbinál merészebb kezdeményezésekkel szerződtették — szinte egymással versengve — a zenekarokat. Elsősorban crme- gyeszékhelyen színesedett a paletta. Az átalakított Mecsek cukrászda megnyitása a Szabó-trió egy csapásra megoldotta az igényes belvárosi fiatalok szórakozási gondjait. A mulatós vendégek új lehetősége a Barbakán borozó-bár, a Gertner-hárfatrióval. Cigányzenét a Sopiana sörözőben Szálai Doditól és a Mecsek étteremben Járóka Józsitól' hallhatunk. A legszélesebb választékot most is a tánczenekarok kínálják. -Új színfolt a Konzum étteremben Kész József triója, s a Kazinczy étteremben Kovács József zenekara. Miliőteremtő örökzöldeket hallhatunk Hidasy Sándor triójától a Pannóniában, hagyományokra épülő, jó ízléssel formált tánczenét Hergerték zenekarától a Nádorban. A Helyőrségi Művelődési Otthon éttermében a Várnai-trió szerepel Kovács Árpád triója továbbra is az Olimpia étteremben várja vendégeit. Újdonság az Olimpia-bárban Sárközi László együttese, s az üdülő bárjában Baranyában csaknem teljessé vált az óvodáskorú német és délszláv gyerekek anyanyelvi nevelése. Mintegy ötven nemzetiségi óvoda működik már a városokban és a falvakban. Az óvodáknak meghatározó szerepük van a nemzetiségi anyanyelv megalapozásában és fejlesztésében, nemkülönben a kicsinyek felkészítésében a nemzetiségi iskolákra. Baranya nemzetiségi nevelési-oktatási intézményeinek 1990-ig szóló fejlesztési tervében megkülönböztetett helyet foglal el az óvodai hálózat bővítése, a nevelőmunka személyi és tárgyi feltételeinek javítása. A megyei tanács terve szerint az idén, illetve jövőre további nemzetiségi óvodákat Keszthelyi Attila műsora. Kellemes, szórakoztató zenét hallhatunk a Kuba, a Misi, a Tavasz presszóban, és mulatós, vérbő vendéglátó muzsikát a Szőlőskertben, a Bikali Halétteremben, a Vadásztanyán, a Susogóban, a Hullámban, a Szlivenben, a Virágcsokorban, a Hősök terén, Meszesen, Dö- mörkapun és a Vásárcsarnokban A Halásztanyán hegedű, harmonika szól. A Baranya megyei Vendéglátó üzleteiben váltakozva Csonka Anna és Bízó József nótaénekes, a Hungar Hotels- nél, a Nádor és a Pannónia étteremben Bornemissza Mária táncdalénekes ad műsort esténként Vidéken Harkány, Siklós térségében történt a legtöbb változás. A Baranya szállóban Dö- römböző Géza cigányzenekara, a Napsugárban Boros László univerzális zenekara muzsikál. A Bányászban a Tóth—Baka— Mufics trió, a „Gasthof-ban a Meiszter—Dávid schramli, a Hangulat presszóban Geringer Vilmos játszik. A strand büféjében pedig tamburazene szól. Siklóson a Vár étteremben a Marenics-tánctrió, az ABC- presszóban Mester József műsorát hallhatjuk. Peák Katinál, a Berta—Bircsák duó muzsikál. Mohácson, a hagyományoknak megfelelően főként tam- burica szól. Szigetváron nem történt változás Komlón kisebb cserékkel lett színesebb a választék. De az autósoknak is van három ajánlat: a szajki autósbisztróban Kovács József szórakoztató triója, a szalántai Móricában Bérezés László univerzális zenekara a szentlőrinci Aranykalászban Zsoldos Jenő tánc-triója. nyitnak. Pécsett, Sásdon, Sza- latnakon és Szentlőrincen német, Siklóson pedig szerb-hor- vát nyelvű óvodai csoportokat hoznak létre. A nemzetiségi óvodahálózat bővítését korábban erősen gátolta az óvónők hiánya. Az utóbbi egy év alatt tizenhat német, illetve szerb-horvát anyanyelvű nevelő állt munkába Baranya területén, s most először haladta túl a százat a nemzetiségi óvónők száma. Sokat segített, hogy a pécsi Janus Pannonius Szakközépiskola óvónői tagozatán megszervezték a német és a szerb-horvát anyanyelvű nevelők képzését, s a végzett hallgatók többsége a baranyai nemzetiségi óvodákban helyezkedett ef. Ízléses berendezés, mértéktartó komfort, kellemes hangulat és színvonalas művelődési program jellemzi a pécsi Ifjúsági Ház Tájoló klubját. Ennyi jót ritkán lehet elmondani mostanában kulturális intézményről. Valamelyik összetevő mindig hiányzik: ha jó a klubprogram, hideg (rideg) a helyiség; ha szép a berendezés, nincs, ami élettel töltse meg. A pécsi IH-ban mindez szerencsésen összejött. De talán nem is annyira a szerencse segített, mint inkább a jól átgondolt művelődési koncepció: mitakarunk, mit tudunk kezdeni a lehetőségeinkkel? Jóval korábban lehetett volna már méltatni a Tájoló színvonalas programjait, de annyi jó kezdeményezés elhalásával lehet találkozni a mai közművelődési útkeresésben, hogy nem árt egy kis időt várni az eredmények értékelésével. A Tájoló előzményei korábbra nyúlnak vissza. — Néhány évvel ezelőtt észrevettük, hogy kora délután mindig megtelik a klub —mondja Nagy Sándor, az Ifjúsági Ház igazgatója. — Vadidegen emberek ülnek be, s "ott várják meg az autóbuszuk indulását. (Akkoriban még a piactéren volt a buszmegálló.) Azokban az években szűnt meg a hírlapolvasó a Színház téren, a könyvtárakat leszámítva nem maradt ilyen lehetőség Pécsett. Berendeztük a klubot „hírlapo- zónak", ami azóta is az egyik legnépszerűbb szolgáltatásunk. Napközben a külföldi lapok is kint vannak, este csak a magyarok. Persze eltűnik néhány, de örömünkre mór nemcsak a Ludas Matyi, hanem olykorolykor a Jelenkor is . . . — Jártak ide olyan gyerekek, akik — ha volna előttünk aluljáró — egészen biztos, ott gyülekeztek volna — folytatja az igazgató. — De nagyon sok közülük csak külsőségekben tartozik az „alvilági" elemekhez, egyébként nagyon tisztességes, értelmes gyerek. Sikerült őket ideszoktatni, s ma már sokan a szakköreinknek is tagjai. Egy évvel ezelőtt kicseréltük a klub bútorzatát — a korábbi túl „puccos" volt a fiatalok számára —, és elkezdtük a Tájolóprogramok szervezését. Elsősorban olyan témákban hívtunk meg előadókat, amelyekről föltételeztük, hogy érdeklik majd a fiatalokat. Jól sikerült beszélgetéseink voltak könnyűzenei, csillagászati, sport- és egyéb témákban. Nem olyan régen elkaptunk itt a sarkon néhány ragasztózó gyereket. Följelentsük őket? Aligha használna nekik.. Fölírtuk az adataikat, s legközelebb, amikor az effajta egészségrongálásról szervezünk előadást, meghívjuk őket. A Tájoló célját szolgálják azok a programfüzetek is, amelyeket az asztalokon „felejtünk"; ezekből „tájolhatják be" magukat a gyerekek valamelyik szakkörünkbe, vagy művészeti csoportunkba . . . Nemcsak a műsorfüzetek alapján kaphatnak képet a klub látogatói a csoportok munkájáról. Ezek rendszeresen bemutatkoznak a Tájoló közönségének. Az IH kamarazenekarának hangversenyén például a közönség soraiban olyan fiatalokat lehetett látni, akik talán még életükben nem voltak hangversenyen. Mihályi István és Marosi László együttese amatőr muzsikusokból áll. Évente egyszer szoktak nagyobb koncertet adni, ilyenkor neves szólisták is szívesen föllépnek velük. Az ilyen alkalmak igazán szerencsés reklámjai a Tájolónak. — Az utóbbi időkben arra is igyekszünk lehetőséget teremteni, hogy a közönség által igényelt előadókat hívjuk meg. A joghallgatók jelentkeztek, hogy szeretnének elbeszélgetni Popper Péter pszichológussal, akinek a könyvét ősszel napok alatt elkapkodták. A beszélgetés létrejött, az egyik legjobban sikerült programunk volt. A diákoknak nem lett volna pénzük egy ilyen ankét megszervezésére, a mi hasznunk pedig az, hogy újból szélesedtek kapcsolataink — mondja az igazgató. Egyetlen gondjuk a büfé. Erről már nem szívesen beszél Nagy Sándor, hiszen annyi hiábavaló kérés, megbeszélés, vita van mögötte. Hiába lelkiismeretes a büfés, ha egyszer a „gazdának", jelen esetben az Eszék Étteremnek úgymond nem éri meg a bolt. A népművelő nem sokat tehet... A fontos viszont az, hogy a Tájoló vendégei a szellemi táplálékot megtalálhatják. H. J. (B. G.) Ketnyelifü óvodások Baranya megyében Könyv Gergely Mihály: Szakmám a lelkiismeret Telibe találó, pontos címet adott Gergely Mihály a 60. születésnapjára megjelent tanulmánykötetének. Mert mi másban fogalmazhatnánk meg jobban korunk írástudóinak a felelősségét, de lehetőségeit is, mint az élő lelkiismeret ébrentartásában és tudatosításában? Van ebben ugyanakkor — egy ki nem mondott — rezignált sóhaj is. A rezignáltnak vagy éppen a „pesszimistának" tűnő gondolatokat éppen Gergely Mihály témái sugallják. Többször is olvashattunk már ezek közül a tanulmányok közül néhányat (a Röpirat az ön- gyilkosságról például eddig már háromszor jelent meg), s a bennük feltárt szomorú fények nemhogy megszűntek volna, de még súlyosabbá, akuttabbá váltak azóta. Nőtt (az elmúlt évtizedben) az öngyilkosok, alkoholisták és a neurotikusok száma — olyan ijesztő tempóban, hogy szinte visszafordíthatatlannak tűnik ez a folyamat! Érdekesen világítanak rá az összefüggésekre az egymás mellé került tanulmánycímek is. Az önérzetünk, közérzetünk ciklus első írása a Jegyzetek a falumról az ötvenes évek torzulásait elemzi. Azokat a hivatali, közéleti, aprónak tűnő, ám a közérzetet nagyon js meghatározó anomáliákat, amelyek joggal foglalkoztatják az író földijeit, Varbó lakóit. Gergely Mihály már akkor felfigyel ezekre a tünetekre, ám az elemzés műveletét még nem tudja elvégezni. Sokkal elmélyültebb, lényeglátóbb a később született Röpirat az öngyilkosságról, amely első megjelenésekor (1969) joggal rázta meg a közvéleményt, s lett könyvsiker. Még ma sem látjuk minden részletében annak az okát, hogy miért vagyunk első helyen az öngyilkosságok számát tekintve a világon. A szerző sok oldalról járja körül a témát, kutatva az okokat. Úgy tűnik, mintha vészesen romlana és csökkenne az emberek konfliktus- és kudarctűrő képessége, az a genetikai vagy pszichikai erőtartalék, amelyet a köznyelv életrevalóságnak nevez. A kérdés már csak azért sem bagatellizálható el, mert éppen a tizen- és huszonéves öngyilkosok száma nőtt meg az elmúlt években. El kell gondolkodnunk rajta, hogy milyen értékrendet viszünk be a tudatunkba, ha a legnagyobb értéket: magát az életet is eldobják egy-egy válságos pillanatukban. A görögrómai sztoikus filozófia elismerte az öngyilkossághoz való „jogot”, mint lehetőséget, ha a személyiség, a jellem csak ilyen módon tudta megőrizni önmagát. Csak szűkrefogottan méltathatok azok a dolgozatok, amelyek a Második anyanyelvűnkért ciklusban olvashatók. A sok jogos és okos érv mellett sajnos sok az önismétlés és a zsurnalisztikus hatáselem. Ugyanakkor nagyon is megszívlelendők azok az oldalai, amelyeket az idegennyelv-okta- tásunk hatékonyságáról ír. Naivság ugyanis addig az idegen nyelvek ismeretét számon kérni, míg az érettségiig nem tudjuk elérni, hogy magyarul tudjanak a gyerekek helyesen írni, olvasni . . . A kötet záró ciklusában, a Festett világban három festő: Martirosz Szárján, Niko Pirosz-. menasviki és Pieter Breughel portréját kapjuk. Különösen az utóbbi okfejtése tetszett, mert valóban látni tanítja az olvasót. Haszonnal forgathatják művészettörténészek is — akiket minden bizonnyal vitára késztet —, a laikusok viszont valóban új és hasznos információkat kapnak a németalföldi mesterről. Horpácsi Sándor Helyesírásunk alapelviről o Az 1982-ben megjelenő új helyesírási szabályzat előkészítése 1973 óta folyik. Az MTA Helyesírási Bizottságának vitája helyesírásunk alapelveinek megfogalmazásával kezdődött meg. Az 1954-ben kiadott A magyar helyesírás szabályaiban elvként a kiejtés, a szóelemzés és a hagyomány szerepel. Az új kiadásban az egyszerűsítés is helyet kap. A kiejtés és a szóelemzés fő elv, a hagyomány és az egyszerűsítés kisebb jelentőségű elv lesz. Mit jelentenek ezek az elvek? Hogyan érvényesülnek a helyesírásunkban? Helyesírásunk legfőbb jellemzője, hogy a kiejtett Tiangokat a nekik megfelelő betűkkel jelöli. Minden hangnak megvan a megfelelő betűje és minden betűnek a megfelelő hangja. A szavakat is a kiejtett hangok szerint jegyezzük le, de nem a szó egészének kiejtését jelöljük, hanem a szó elemeinek önmagában ejtett formáját. Ebben nyilvánul meg helyesírásunk értelemtükröző jellege, és így kapcsolódik össze a kiejtés és a szóelémzés elve. PL a háztól szó elemei:, ház-tál; a szó egészének kiejtése: „hásztól". Az sz kiejtésbeli változást a helyesírás nem jelöli. A hagyomány elve érvényesül az ly megtartásában és a történelmi családnevek írásában. Hangrendszerünkben nem található meg ma már az/y hang, sőt már a nyelvjárásokban sem. írásunk viszont még mindig őrzi. Felmerült az a kérdés is, hogy szükségünk van-e erre a betűre, nem lenne-e észszerűbb törölni az írásrendszerünkből. A Helyesírási Bizottság állásfoglalása az. hogy ennek nincs még itt az ideje. Eltörlése nem helyesírási, hanem „nemzeti üggyé” válna. Tehát az új szabályzat sem változtat ezen. Az egyszerűsítés elvét követjük, amikor nem írunk le három mássalhangzót a tollal, sakkal szóban, vagy a hosszú kétjegyű mássalhangzónak csak az első jegyét kettőzzük meg (ssz). Helyesírásunkat az említett elveken kívül más szempontok is irányítják: a könnyebb olvashatóság igénye; az íráskép állandóságára törekvés; a több- alakúság csökkentése stb. Mindezeknek az elveknek és követelményeknek a figyelembevételével válik helyesírásunk nyelvünk célszerű írásmódjává. Dezsőné Zemplényi Vera Bérleti koncertek Az idei év első szimfonikus zenekari koncertjét a Pécsi Filharmonikus Zenekartól hallhatjuk az Egyetemi bérlet 3. hangversenyeként, január 24-én, vasárnap délelőtt fél 11-kor a Liszt-teremben; illetve az „A" bérletben másnap, hétfőn este fél 8-kor a Nemzeti Színházban. Az együttest Breitner Tamás vezényli. Műsoruk Arnold Schönberg Megdicsőült éj című szimfonikus műve és Gustav Mahler Dal a Földről című szimfóniája. Közreműködik Bar- lay Zsuzsa és Fülöp Attila (ének).
