Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-20 / 19. szám
6 Dunántúli napló 1982. január 20., szerda Eger harangjai Az asszíriai ásatások nyomán háromezer éves kis harangok kerültek napvilágra. Ismerték oz egyiptomiak, használták vallásos célra, vagy éppen figyelmeztetésre, mint a görögök és a rómaiak. Nagy Sándor temetésén, amikor holttestét aranykoporsóban Memphisbe szállították, a halottvivő díszes szekéren százával zengtek-bongtak a kis ércharangok. Készítése — miután az egyház magáénak vallotta — mesterségből művészetté lett. Harang zúg ma is délben szerte a világon, hirdetve a törökverő Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének jelentőségét. Harangok zúgnak a soktor- nyú Egerben is. Történetük ma még feldolgozatlan krónika. Vall a korokról, az alkotókról, az indulatokról. Rákóczi szívesen járt Egerben, ide rándult olykor udvartartásával is, hogy élvezze a hőforrások gyógyító vizét. Tele- kessy püspök különben is szívesen fogadta a fejedelmet. Valószínű, hogy a kellemes emlékek és az egyházmegyéhez fűződő jó kapcsolat inspirálta a fejedelmet arra, hogy harangot ajándékozzon az egrieknek. Ez szól ma is, mint a Ferences templom nagyharangja. Az cdományozásra utaló mondat a felső és alsó díszsáv között fut körbe: ... ajándékozta Rákóczi leje- delem ... Eger reneszánszát Eszterházy Károly püspöksége alatt élte. A Habsburgokhoz hű családból származó főpap a két itt töltött évtized során a császári ház konok ellenfele lett. Helyi, sajátosan magyar művészetet akart, sőt ennél is továbbment, magyar egyetem volt az álma: jogi, bölcsészeti és hit- tudományi karok. Ezért emeltette nagy szorgalommal a mai főiskolát, a volt Lyceumot. Emellett hódolt másik nagy szenvedélyének, a templomépítésnek. Az egyházmegyében gomba A nagyfejedelem által ajándékozott harang módra nőttek az új templomok, ezekhez persze harangra is szükség volt. Nem véletlen, hogy éppen Eszterházy püspöksége alatt indult fejlődésnek a harangöntés. Az olasz eredetű Juste! család telepedett le a városban. A szintén harangöntő pozsonyi Cristelli családból nősült Justel József, aki a híres építésznek, Fellner Jakabnak is rokona volt. Hajdani háza ma is áll a Harangöntő utcában. Az épületet egykor ritka mesterségének jellegzetes eszközeit ábrázoló domborművek díszítették. Nevét, szakmabeli ügyességét az egyházmegye határain túl is ismerték. Műhelyéből indultak a harangok távoli útjukra: Besztercebányától, Kassától délre és keletre. Neves budai kollégáján, Brunneren kívül — ligha akadt vetélytársa. Mesterségét utódai továbbfejlesztették: ők öntötték újra a ferencesek két harangját, köztük a fent említett, a Rákóczi által 1709-ben adományozottat, a székesegyház nagyharangját, a minorita harangokat. Nekik köszönhető, hogy későbbi egri harangöntő dinasztiák munkásságát még jó egy évszázadig a legjobbak közt tartották számon a monarchiában. Valamikor a legnagyobbak közé sorolták a főszékesegyhóz Mihály nevű nagyharangját. Latin nyelvű felirata szerint a nyolcvanéves Telekessy István püspök öntette, 1714-ben szenteltette fel — eredetileg 25 mázsás volt. Miután 1775-ben megrepedt, Eszterházy püspök megnagyobbítva újraöntette. Valahogy nem kísérte a szerencse: az 1820 és 30 közötti években kicsorbult. Méhes Mihály egri lakos közel kétmázsányi részt reszelt ki a csorba helyéről. Ám a sors szeszélye tovább üldözte. Az első világháború idején hadi célra elszállították, és ágyút öntöttek belőle. Amikor utoljára kondult, akkor már az egriek százai pihentek a csatatereken. öt harang van még a bazilikában. Közülük érdemes megemlíteni a Donát nevűt. 1776- ban készült, de 1851-ben újra kellett formálni. Nem híres mester, hanem Korrench Mark segéd készítette, ám ma is meg- kondul, bizonyságul öntője képzettségének. A harangszó valaha jelkép volt az ember életében, jelezte napjai kezdetét, végét, fájdalmait. Alkotóik szakmája nem kis részben művészet volt. Pécsi István Az első magyar egyetemről Minden ország legmagasabb rendű művelődési intézményei az egyetemek, amelyek jelentésüknek megfelelően részvételt jelentenek a tudomány egyetemes nemzetközi munkájában, s ugyanakkor lehetőséget is biztosítanak egy nemzet kulturális erőinek a világ tudományos áramlatába való bekapcsolódására. Tudták ezt államszervező nagy királyaink is, s ezért mondotta ki az 1309. évi budai zsinat, hogy az országban szükség van a jogban és a szabad művészetekben jártas mesterekre. A magasabb szellemi élet biztosítására azonban csak I. Nagy Lajos királyunk idejében került sor, aki az itáliai reneszánsz kibontakozását látva, tudós férfiakat hívott be hazánkba, majd megérlelődött benne az elhatározás egy hazai földön létesítendő egyetem alapítására. Megerősítette a királyt ^célkitűzésében kancellárja és tanácsosa, a pfalzi származású Vilmos pécsi püspök is, aki jelentős adományaival kedvelt személlyé vált a Szentszék, de különösképpen a tudománykedvelő V. Orbán pápa előtt. Vilmos püspöknek sikerült elérnie, hogy 1367-ben - a bécsi egyetem alapítása után két évvel — számos országot megelőzve, Közép-Euró- pában negyediknek Pécs városa nyithassa meg kapuit az első magyar egyetem, a „Studium generale" előtt. Alapítólevél Középkori szokás szerint Nagy Lajos egyetemalapító levelét jóváhagyás végett meg- kü'ldötte V. Orbán pápának, akt 1367. szeptember 1-én jóváhagyta a pécsi egyetem alapítását, és erről külön levélben magát a királyt is értesítette. A Viterbóban kelt latin nyelvű pápai alapítólevél bevezető része Lajos király érdemeit méltatja, majd ekként folytatja: „Erős kívánságunk, hogy az ország a tudományokat szolgálja, és a műveltség termékenységében bővelkedjék, hogy olyan térliai legyenek, akik a közös tanácskozás érettségével jeleskednek, az erkölcsi erényekben kitűnnek, és a különböző képességek alapelveiben gyakorlottak. És legyen itt a tudományoknak kútiorrása, amelynek gazdagságából mindazok meríthessenek, akik a tudományok okirataiba kívánnak belemerülni. Mindezekre és különösen e városnak közismert alkalmasságára való tekintettel, amivel a tudomány magvainak szaporítására és üdvös sarjainak növelésére az ország más városai között inkább ígérkezik alkalmasnak és megfelelőnek, és nemcsak Magyarország és Pécs városa, hanem a szomszédos országok lakóinak javára és előhaladására atyai érzülettel törekedvén, s a mondott királynak kérése előtt meghajolván, testvéreink tanácsára elhatároztuk és elrendeljük, hogy a már említett Pécs városában legyen és örök időkig virágozzék az egyetem („Studium generale") a kánon- jogi és római jogi, úgyszintén más megengedett fakultással, kivéve a teológiait." Az alapítólevél olvastán felmerül a kérdés, miért Pécsett és nem más jelentősebb helyen (például: Esztergom, Várad, Veszprém, Buda, Székes- fehérvár) létesült az egyetem, s miért zárták ki a fakultások sorából éppen a hittudományt, a teológiát. Annak a ténynek erősségét, hogy Pécs különösen alkalmas a tudomány magvainak ápolására, nem rontja le az a körülmény, hogy a prágai, a krakkói és a bécsi egyetem alapítását helybenhagyó pápai oklevelekben az említettekhez hasonló (néha a miénkkel szó szerint megegyező) szöveg szerepel. Városunk középkori értékét inkább emeli más ország fővárosával történt egy sorba helyezése. Az egyetemalapításban az oroszlánrészt vállaló Vilmos püspök már említett személyes tekintélyén kívül közrejátszott az is, hogy Pécs Horvát-Szlavónországhoz közel feküdt, s ekként egyeteme „a szomszédos országok lakóinak” művelődésére is jelentősen kihatott. Ez azért volt fontos, mert délvidéken felütötték, még fejüket a schismatikus eretnek tanok. Teológiát nem tanítottak A turista, aki különös vonzerőt talál Vas megye meglepetésekben bővelkedő tájaiban a Csörgető patak folyásának nyomon követésekor, a kíváncsi „utazó" pedig, ha a 8-as út mentén Hosszúpereszteg nevével találkozván nem sajnálja utazásának megszakítását — sajátos természeti élményt ismerhet meg. Az Alpok nyúlványai éppen e községig érnek. Az ebbőf adódó jellegzetes szépséget azonban még fokozza, hogy a Csörgető patak medrének sajátosságai alkalmat nyújtottak ^mesterséges tó kialakítására, melyek halastavakból önálló turisztikai érdekességgé, pihenőhelfyé alakítható környezettel rendelkezve Szajki-tavck néven kezdtek ismeretessé válni ismét. » A szajki parkerdő — mely mintegy 50 hektáron terül el — a megye első parkerdője volt. Patinás értékeit elsősorban faállománya fémjelzi. Ebben az erdő- gazdaságban bukkanunk az egymást hosszú láncban követő tavak gyöngysorára, melyeknek környéke szokatlanul ízlésesen, a tájat védve, abba szinte észrevétlenül beilleszkedve fejlődik, épül. A tizenkét1 tóból napjainkban hat halastó neveli a ritkább, jellegzetesen dunántúli halfajtákat, míg a másik hat fürdésre, csónakázásra, horgászásra alkalmas. A fürdésre kijelölt tavak közvetlen partszegélye homokos vagy változatos, gömbölyű kavicsokkal tarkított, vizük mélysége egyaránt alkalmas gyermekeknek, de mélyvizet kedvelő úszóknak is. hiszen a természetes medrekben tervszerű egymásutánban követik egymást a különféle rendeltetésű fürdőhelyek. Pár száz méterrel odébb a csónakázók és a horgászok paradicsoma következik. Tulajdonképpen a Velencei-tó kicsinyített 'másait látjuk magunk előtt, természetesen a célnak —■ kisebb területen lévén — még gazdaságosabb kihasználását megteremtve. A féli idényre a „hideg" sportot kedvelők számára is egyre több lehetőség kínálkozik itt, tehát a hó és jég örömeit is élvezhetik mindazok, akik nyáron már megszerették ezt a vidéket. A rendkívül változatos vidéken az erdő-mező szerelmesei éppúgy megtalálják a maguk örömét, mint a vizek-ha- lak természetkedvelői. És érdemes körülnézni a közvetlen környéken is. A Szaj- ki-tavak közelében mintegy 12 km-es körzeten belül két, több szempontból is érdekes községre bukkanunk. Bögötére például úgy vezet szinte észrevétlenül a parkerdei út, hogy nem is fedezzük fel: már másik erdőben járunk, a Nagyerdőben, melynek gondozott faállománya régiségével tűnik ki. Az erdő büszkesége a 30 méter magas, 5 méter kerületű, hatalmas, ragyogó életerőnek örvendő kocsányos tölgy. A községben megtekinthető — sajnos nem a legjobb állapotban — az a „reformiskola”, melyet századunk első éveiben hozott létre szegény zsellérgyermekek részére Batthyány Ervin gróf, mégpedig Szabó Ervin tanácsára. Az iskolában a nevelés angol és német mintára, természettudományos alapokon folyt, és ebben az iskolában kísérleteztek először hazánkban a pofi- technikai oktatással. Kellemes erdei-mezei séta vezet át a Szajki-tavak környékének másik érdekes községébe, Hosszúperesztegre, mely a 8-as út vonalán fekszik, és melynek határában jelentős ősállat- és ősnövénymaradványokat találtak. Építészeti érdekességei közé tartozik a XV. századi, gótikus, barokk stílusban átépített katolikus templom, valamint népi építészeti emlékei, például az alsóhegyi pincék jellegzetes formát adó, szabálytalan alakzatú sora, régi fapréseivel, a szőlőművelés távoli és közelmúltjából származó egyéb eszközeivel, vagy világító- an fehérre meszelt, tornácos régi lakóházaival. Közvetlen környékén — Mi- kosd-pusztán, Csehimindszenten — romantikus, műemlék jellegű, szépen rendbe hozott kastélyok hívják fel magukra a figyelmet. Révy Eszter Ha viszont ez így volt, akkor — joggal vethető fel a kérdés, miért nem állították fel a pécsi egyetemen a papképzés szempontjából jelentős teológiai fakultást. Hisz Nagy Lajos már korábban is kérte a pápát, hogy az eretnektanok megfékezésére szüksége van teológiai képzettségű emberekre. A helyzet megítélésére tudni kell, hogy az V. Orbán idején létesített egyetemeken, így a krakkói és a bécsi egyetemen is, teológia nélküli fakultások működtek. Ennek okát a történészek az . avignoni pápáknak a párizsi egyetem iránti ro- konszénvében látják, mert csak Párizsnak engedélyezték a teológusok képzését, részben a hallgatóság létszámának emelése, részben anyagi érdekekből. Külön irodalma van annak a kérdésnek: meddig állt fenn a pécsi egyetem? A pécsi egyetemről a vatikáni levéltárban 15 oklevél maradt reánk. Az egykorú történetírók (Küküllei János, Bonfini) nem emlékeznek meg róla. Éppen ezért nehéz eldönteni, meddig működött a pécsi egyetem. Konrad Heilig bécsi történész 1376. Január 16-ról keltezve ismertet még rá vonatkozó pápái okiratot, és ebből az egyetem tízéves fennállására mutat rá. De akadtak újabb oklevelek, amelyekből arra következtethetünk, hogy 1410 és 1445 között az egyetem még létezett. Mátyás király 1465- ben viszont már ezt írta II. Pál pápának: „Magyarországon, jóllehet terjedelmes és termékeny, nincs egyetem ... ezért engedje meg Szentséged, hogy Magyarország valamelyik városában vagy helyén állíthassak egyetemet mindegyik fakultással, szervezete és kiváltságai tekintetében a bolognai egyetem mintájára." A pápa bonni mintára az egyetem felállítását engedélyezte, s az létre is jött Pozsonyban. Zsigmondnak 1389-ben Budán alapított egyeteme viszont nem mond ellene a pécsi egyetem akkori fennállásának, hisz előfordulhatott, hogy ebben az időben hazánknak két egyeteme volt. Kutatások Oláh Miklós 1516-ban Szath- mári György pécsi püspök titkára volt, Hungária című művében mégsem említi, hogy Pécsett egyetem lett volna. Timon Sámuel (1715) viszont 200 év múltával minden alap nélkül arról tudósít, hogy a mohácsi csatában háromszáz pécsi egyetemi hallgató is elesett. Ezt a tetszetős állítást Timon után sokan elfogadták. Megerősíti ezt Petrovich Ede kutatásának eredménye is. Bécsben ugyanis egy 1431-32- ben kiadott olyan könyvet talált, amelybe Veresmarti Ipoly, a pécsi főiskola egyik hallgatója egyházi írók müveit másolta le. Minden valószínűség szerint a Nagy Lajos alapította pécsi egyetem 1465 előtt már megszűnt, de helyette az úgynevezett „schola maior"-nak nevezett főiskola működött városunkban. Hogy meddig, arra biztos adataink nincsenek. A hallgatók számáról sincs tudomásunk. Csupán négynek a neve maradt reánk. Ez is fegyelmi ügyüknek „köszönhető": halállal végződött véres verekedés (íjjal, nyíllal és karddal) végére tett pontot a vétkeseknek pápai kiközösítése. Az okiratokból kitűnik, hogy a hallgatók fegyveresen jártak, és a nyilazásban állandóan gyakorolták magukat. Saját rektoruk volt, előtte tették le az esküt, neki engedejmeskedtek, és a súlyosabb eseteket kivéve ő bíráskodhatott felettük. Pénzügyeiket külön bankár intézte, aki- — ha megszorultak — zálogra kölcsönt is adott. A. tanulmányi idő öt év volt. Ennek befejeztével a tanulók magiszteri vagy doktori fokozatot sze- .reztek, amely őket bármely egyetemen való előadás tartására jogosította. A pécsi egyetem tanárai között olyan neves tudós is akadt, mint Bolognai Bettino fia, Galvano, aki előbb a kánonjog tanára volt a páduai egyetemen, s akiről kortársai azt hirdették, hogy „a jog forrása és harsonája". Egyik tudományos munkája évszámából (1371) kimutatható, hogy pécsi tanárkodása alatt írta a bírói tisztségről, az egyházjog és a civiljog közötti különbségről. A kódex Az egyetem tanárainak tudományos tevékenységéről csak az 1882-ben Csontosi János által a müncheni könyvtárban felfedezett kódex tanúskodik. Ez latin nyelven a pécsi egyetemen készített szentbeszédeket tartalmazza. A beszédeket méltatta és sajtó alá, rendezte Petrovich Ede pécsi történész. A kódex 624 lapot tartalmaz, amely átírva 107? sűrűn gépelt oldalnak felel meg. Dr. Tóth István A ti zen két tő és vidéke
