Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-20 / 19. szám

6 Dunántúli napló 1982. január 20., szerda Eger harangjai Az asszíriai ásatások nyomán háromezer éves kis harangok kerültek napvilágra. Ismerték oz egyiptomiak, használták val­lásos célra, vagy éppen figyel­meztetésre, mint a görögök és a rómaiak. Nagy Sándor teme­tésén, amikor holttestét arany­koporsóban Memphisbe szállí­tották, a halottvivő díszes sze­kéren százával zengtek-bongtak a kis ércharangok. Készítése — miután az egy­ház magáénak vallotta — mes­terségből művészetté lett. Harang zúg ma is délben szerte a világon, hirdetve a törökverő Hunyadi János nán­dorfehérvári győzelmének jelen­tőségét. Harangok zúgnak a soktor- nyú Egerben is. Történetük ma még feldolgozatlan krónika. Vall a korokról, az alkotókról, az indulatokról. Rákóczi szívesen járt Eger­ben, ide rándult olykor udvar­tartásával is, hogy élvezze a hőforrások gyógyító vizét. Tele- kessy püspök különben is szí­vesen fogadta a fejedelmet. Valószínű, hogy a kellemes emlékek és az egyházmegyéhez fűződő jó kapcsolat inspirálta a fejedelmet arra, hogy harangot ajándékozzon az egrieknek. Ez szól ma is, mint a Feren­ces templom nagyharangja. Az cdományozásra utaló mondat a felső és alsó díszsáv között fut körbe: ... ajándékozta Rákóczi leje- delem ... Eger reneszánszát Eszterházy Károly püspöksége alatt élte. A Habsburgokhoz hű családból származó főpap a két itt töltött évtized során a császári ház konok ellenfele lett. Helyi, sa­játosan magyar művészetet akart, sőt ennél is tovább­ment, magyar egyetem volt az álma: jogi, bölcsészeti és hit- tudományi karok. Ezért emeltet­te nagy szorgalommal a mai főiskolát, a volt Lyceumot. Emel­lett hódolt másik nagy szenve­délyének, a templomépítésnek. Az egyházmegyében gomba A nagyfejedelem által ajándékozott harang módra nőttek az új templomok, ezekhez persze harangra is szükség volt. Nem véletlen, hogy éppen Eszterházy püspök­sége alatt indult fejlődésnek a harangöntés. Az olasz eredetű Juste! csa­lád telepedett le a városban. A szintén harangöntő pozsonyi Cristelli családból nősült Justel József, aki a híres építésznek, Fellner Jakabnak is rokona volt. Hajdani háza ma is áll a Harangöntő utcában. Az épü­letet egykor ritka mesterségé­nek jellegzetes eszközeit ábrá­zoló domborművek díszítették. Nevét, szakmabeli ügyességét az egyházmegye határain túl is ismerték. Műhelyéből indultak a harangok távoli útjukra: Besztercebányától, Kassától dél­re és keletre. Neves budai kol­légáján, Brunneren kívül — ligha akadt vetélytársa. Mesterségét utódai tovább­fejlesztették: ők öntötték újra a ferencesek két harangját, köztük a fent említett, a Rá­kóczi által 1709-ben adomá­nyozottat, a székesegyház nagy­harangját, a minorita harango­kat. Nekik köszönhető, hogy ké­sőbbi egri harangöntő dinasz­tiák munkásságát még jó egy évszázadig a legjobbak közt tartották számon a monarchiá­ban. Valamikor a legnagyobbak közé sorolták a főszékesegyhóz Mihály nevű nagyharangját. La­tin nyelvű felirata szerint a nyolcvanéves Telekessy István püspök öntette, 1714-ben szen­teltette fel — eredetileg 25 má­zsás volt. Miután 1775-ben meg­repedt, Eszterházy püspök meg­nagyobbítva újraöntette. Vala­hogy nem kísérte a szerencse: az 1820 és 30 közötti években kicsorbult. Méhes Mihály egri lakos közel kétmázsányi részt reszelt ki a csorba helyéről. Ám a sors szeszélye tovább üldöz­te. Az első világháború idején hadi célra elszállították, és ágyút öntöttek belőle. Amikor utoljára kondult, ak­kor már az egriek százai pihen­tek a csatatereken. öt harang van még a bazi­likában. Közülük érdemes meg­említeni a Donát nevűt. 1776- ban készült, de 1851-ben újra kellett formálni. Nem híres mes­ter, hanem Korrench Mark se­géd készítette, ám ma is meg- kondul, bizonyságul öntője képzettségének. A harangszó valaha jelkép volt az ember életében, jelez­te napjai kezdetét, végét, fáj­dalmait. Alkotóik szakmája nem kis részben művészet volt. Pécsi István Az első magyar egyetemről Minden ország legmagasabb rendű művelődési in­tézményei az egyetemek, amelyek jelentésüknek meg­felelően részvételt jelentenek a tudomány egyetemes nemzetközi munkájában, s ugyanakkor lehetőséget is biztosítanak egy nemzet kulturális erőinek a világ tu­dományos áramlatába való bekapcsolódására. Tudták ezt államszervező nagy királyaink is, s ezért mon­dotta ki az 1309. évi budai zsi­nat, hogy az országban szük­ség van a jogban és a szabad művészetekben jártas meste­rekre. A magasabb szellemi élet biztosítására azonban csak I. Nagy Lajos királyunk idejé­ben került sor, aki az itáliai reneszánsz kibontakozását lát­va, tudós férfiakat hívott be hazánkba, majd megérlelődött benne az elhatározás egy ha­zai földön létesítendő egyetem alapítására. Megerősítette a királyt ^célkitűzésében kancel­lárja és tanácsosa, a pfalzi származású Vilmos pécsi püs­pök is, aki jelentős adomá­nyaival kedvelt személlyé vált a Szentszék, de különösképpen a tudománykedvelő V. Orbán pápa előtt. Vilmos püspöknek sikerült elérnie, hogy 1367-ben - a bécsi egyetem alapítása után két évvel — számos or­szágot megelőzve, Közép-Euró- pában negyediknek Pécs vá­rosa nyithassa meg kapuit az első magyar egyetem, a „Stu­dium generale" előtt. Alapító­levél Középkori szokás szerint Nagy Lajos egyetemalapító levelét jóváhagyás végett meg- kü'ldötte V. Orbán pápának, akt 1367. szeptember 1-én jó­váhagyta a pécsi egyetem ala­pítását, és erről külön levélben magát a királyt is értesítette. A Viterbóban kelt latin nyel­vű pápai alapítólevél bevezető része Lajos király érdemeit mél­tatja, majd ekként folytatja: „Erős kívánságunk, hogy az or­szág a tudományokat szolgál­ja, és a műveltség termékeny­ségében bővelkedjék, hogy olyan térliai legyenek, akik a közös tanácskozás érettségével jeleskednek, az erkölcsi eré­nyekben kitűnnek, és a külön­böző képességek alapelveiben gyakorlottak. És legyen itt a tudományoknak kútiorrása, amelynek gazdagságából mind­azok meríthessenek, akik a tu­dományok okirataiba kívánnak belemerülni. Mindezekre és különösen e városnak közismert alkalmassá­gára való tekintettel, amivel a tudomány magvainak szaporí­tására és üdvös sarjainak nö­velésére az ország más városai között inkább ígérkezik alkal­masnak és megfelelőnek, és nemcsak Magyarország és Pécs városa, hanem a szom­szédos országok lakóinak ja­vára és előhaladására atyai érzülettel törekedvén, s a mondott királynak kérése előtt meghajolván, testvéreink taná­csára elhatároztuk és elrendel­jük, hogy a már említett Pécs városában legyen és örök idő­kig virágozzék az egyetem („Studium generale") a kánon- jogi és római jogi, úgyszintén más megengedett fakultással, kivéve a teológiait." Az alapítólevél olvastán fel­merül a kérdés, miért Pécsett és nem más jelentősebb he­lyen (például: Esztergom, Vá­rad, Veszprém, Buda, Székes- fehérvár) létesült az egyetem, s miért zárták ki a fakultások sorából éppen a hittudományt, a teológiát. Annak a ténynek erősségét, hogy Pécs különösen alkalmas a tudomány magvainak ápolá­sára, nem rontja le az a körül­mény, hogy a prágai, a krak­kói és a bécsi egyetem alapí­tását helybenhagyó pápai ok­levelekben az említettekhez hasonló (néha a miénkkel szó szerint megegyező) szöveg sze­repel. Városunk középkori érté­két inkább emeli más ország fővárosával történt egy sorba helyezése. Az egyetemalapítás­ban az oroszlánrészt vállaló Vilmos püspök már említett személyes tekintélyén kívül köz­rejátszott az is, hogy Pécs Horvát-Szlavónországhoz közel feküdt, s ekként egyeteme „a szomszédos országok lakóinak” művelődésére is jelentősen ki­hatott. Ez azért volt fontos, mert délvidéken felütötték, még fejüket a schismatikus eretnek tanok. Teológiát nem tanítottak A turista, aki különös vonzerőt talál Vas megye meglepetésekben bő­velkedő tájaiban a Csörgető pa­tak folyásának nyomon követésekor, a kíváncsi „utazó" pedig, ha a 8-as út mentén Hosszúpereszteg nevével talál­kozván nem sajnálja utazásának meg­szakítását — sajátos természeti élményt ismerhet meg. Az Alpok nyúlványai ép­pen e községig érnek. Az ebbőf adódó jellegzetes szépséget azonban még fo­kozza, hogy a Csörgető patak medrének sajátosságai alkalmat nyújtottak ^mes­terséges tó kialakítására, melyek halas­tavakból önálló turisztikai érdekességgé, pihenőhelfyé alakítható környezettel rendelkezve Szajki-tavck néven kezdtek ismeretessé válni ismét. » A szajki parkerdő — mely mintegy 50 hektáron terül el — a megye első park­erdője volt. Patinás értékeit elsősorban faállománya fémjelzi. Ebben az erdő- gazdaságban bukkanunk az egymást hosszú láncban követő tavak gyöngyso­rára, melyeknek környéke szokatlanul íz­lésesen, a tájat védve, abba szinte ész­revétlenül beilleszkedve fejlődik, épül. A tizenkét1 tóból napjainkban hat ha­lastó neveli a ritkább, jellegzetesen du­nántúli halfajtákat, míg a másik hat für­désre, csónakázásra, horgászásra alkal­mas. A fürdésre kijelölt tavak közvetlen partszegélye homokos vagy változatos, gömbölyű kavicsokkal tarkított, vizük mélysége egyaránt alkalmas gyermekek­nek, de mélyvizet kedvelő úszóknak is. hiszen a természetes medrekben terv­szerű egymásutánban követik egymást a különféle rendeltetésű fürdőhelyek. Pár száz méterrel odébb a csónakázók és a horgászok paradicsoma következik. Tulajdonképpen a Velencei-tó kicsinyí­tett 'másait látjuk magunk előtt, ter­mészetesen a célnak —■ kisebb területen lévén — még gazdaságosabb kihaszná­lását megteremtve. A féli idényre a „hi­deg" sportot kedvelők számára is egyre több lehetőség kínálkozik itt, tehát a hó és jég örömeit is élvezhetik mindazok, akik nyáron már megszerették ezt a vi­déket. A rendkívül változatos vidéken az er­dő-mező szerelmesei éppúgy megtalál­ják a maguk örömét, mint a vizek-ha- lak természetkedvelői. És érdemes körül­nézni a közvetlen környéken is. A Szaj- ki-tavak közelében mintegy 12 km-es körzeten belül két, több szempontból is érdekes községre bukkanunk. Bögötére például úgy vezet szinte észrevétlenül a parkerdei út, hogy nem is fedezzük fel: már másik erdőben járunk, a Nagyer­dőben, melynek gondozott faállománya régiségével tűnik ki. Az erdő büszkesé­ge a 30 méter magas, 5 méter kerületű, hatalmas, ragyogó életerőnek örvendő kocsányos tölgy. A községben megtekint­hető — sajnos nem a legjobb állapot­ban — az a „reformiskola”, melyet szá­zadunk első éveiben hozott létre sze­gény zsellérgyermekek részére Batthyány Ervin gróf, mégpedig Szabó Ervin taná­csára. Az iskolában a nevelés angol és német mintára, természettudományos alapokon folyt, és ebben az iskolában kísérleteztek először hazánkban a pofi- technikai oktatással. Kellemes erdei-mezei séta vezet át a Szajki-tavak környékének másik érdekes községébe, Hosszúperesztegre, mely a 8-as út vonalán fekszik, és melynek ha­tárában jelentős ősállat- és ősnövény­maradványokat találtak. Építészeti ér­dekességei közé tartozik a XV. századi, gótikus, barokk stílusban átépített ka­tolikus templom, valamint népi építésze­ti emlékei, például az alsóhegyi pin­cék jellegzetes formát adó, szabálytalan alakzatú sora, régi fapréseivel, a sző­lőművelés távoli és közelmúltjából szár­mazó egyéb eszközeivel, vagy világító- an fehérre meszelt, tornácos régi lakó­házaival. Közvetlen környékén — Mi- kosd-pusztán, Csehimindszenten — ro­mantikus, műemlék jellegű, szépen rend­be hozott kastélyok hívják fel magukra a figyelmet. Révy Eszter Ha viszont ez így volt, akkor — joggal vethető fel a kérdés, miért nem állították fel a pécsi egyetemen a papképzés szem­pontjából jelentős teológiai fa­kultást. Hisz Nagy Lajos már korábban is kérte a pápát, hogy az eretnektanok megféke­zésére szüksége van teológiai képzettségű emberekre. A hely­zet megítélésére tudni kell, hogy az V. Orbán idején lé­tesített egyetemeken, így a krakkói és a bécsi egyetemen is, teológia nélküli fakultások működtek. Ennek okát a törté­nészek az . avignoni pápáknak a párizsi egyetem iránti ro- konszénvében látják, mert csak Párizsnak engedélyezték a teológusok képzését, részben a hallgatóság létszámának eme­lése, részben anyagi érdekek­ből. Külön irodalma van annak a kérdésnek: meddig állt fenn a pécsi egyetem? A pé­csi egyetemről a vatikáni levél­tárban 15 oklevél maradt re­ánk. Az egykorú történetírók (Küküllei János, Bonfini) nem emlékeznek meg róla. Éppen ezért nehéz eldönteni, meddig működött a pécsi egyetem. Konrad Heilig bécsi történész 1376. Január 16-ról keltezve is­mertet még rá vonatkozó pá­pái okiratot, és ebből az egyetem tízéves fennállására mutat rá. De akadtak újabb oklevelek, amelyekből arra kö­vetkeztethetünk, hogy 1410 és 1445 között az egyetem még létezett. Mátyás király 1465- ben viszont már ezt írta II. Pál pápának: „Magyarországon, jóllehet terjedelmes és termé­keny, nincs egyetem ... ezért engedje meg Szentséged, hogy Magyarország valamelyik vá­rosában vagy helyén állíthas­sak egyetemet mindegyik fa­kultással, szervezete és kivált­ságai tekintetében a bolognai egyetem mintájára." A pápa bonni mintára az egyetem felállítását engedé­lyezte, s az létre is jött Po­zsonyban. Zsigmondnak 1389-ben Bu­dán alapított egyeteme viszont nem mond ellene a pécsi egyetem akkori fennállásának, hisz előfordulhatott, hogy eb­ben az időben hazánknak két egyeteme volt. Kutatások Oláh Miklós 1516-ban Szath- mári György pécsi püspök tit­kára volt, Hungária című mű­vében mégsem említi, hogy Pécsett egyetem lett volna. Ti­mon Sámuel (1715) viszont 200 év múltával minden alap nél­kül arról tudósít, hogy a mo­hácsi csatában háromszáz pé­csi egyetemi hallgató is el­esett. Ezt a tetszetős állítást Timon után sokan elfogadták. Megerősíti ezt Petrovich Ede kutatásának eredménye is. Bécsben ugyanis egy 1431-32- ben kiadott olyan könyvet ta­lált, amelybe Veresmarti Ipoly, a pécsi főiskola egyik hallga­tója egyházi írók müveit má­solta le. Minden valószínűség szerint a Nagy Lajos alapította pécsi egyetem 1465 előtt már meg­szűnt, de helyette az úgyneve­zett „schola maior"-nak neve­zett főiskola működött váro­sunkban. Hogy meddig, arra biztos adataink nincsenek. A hallgatók számáról sincs tudomásunk. Csupán négynek a neve maradt reánk. Ez is fe­gyelmi ügyüknek „köszönhető": halállal végződött véres vere­kedés (íjjal, nyíllal és karddal) végére tett pontot a vétkesek­nek pápai kiközösítése. Az ok­iratokból kitűnik, hogy a hall­gatók fegyveresen jártak, és a nyilazásban állandóan gyako­rolták magukat. Saját rektoruk volt, előtte tették le az esküt, neki engedejmeskedtek, és a súlyosabb eseteket kivéve ő bí­ráskodhatott felettük. Pénz­ügyeiket külön bankár intézte, aki- — ha megszorultak — zá­logra kölcsönt is adott. A. ta­nulmányi idő öt év volt. Ennek befejeztével a tanulók magisz­teri vagy doktori fokozatot sze- .reztek, amely őket bármely egyetemen való előadás tartá­sára jogosította. A pécsi egyetem tanárai kö­zött olyan neves tudós is akadt, mint Bolognai Bettino fia, Galvano, aki előbb a ká­nonjog tanára volt a páduai egyetemen, s akiről kortársai azt hirdették, hogy „a jog for­rása és harsonája". Egyik tu­dományos munkája évszámá­ból (1371) kimutatható, hogy pécsi tanárkodása alatt írta a bírói tisztségről, az egyházjog és a civiljog közötti különbség­ről. A kódex Az egyetem tanárainak tudo­mányos tevékenységéről csak az 1882-ben Csontosi János ál­tal a müncheni könyvtárban felfedezett kódex tanúskodik. Ez latin nyelven a pécsi egye­temen készített szentbeszédeket tartalmazza. A beszédeket mél­tatta és sajtó alá, rendezte Petrovich Ede pécsi történész. A kódex 624 lapot tartalmaz, amely átírva 107? sűrűn gépelt oldalnak felel meg. Dr. Tóth István A ti zen két tő és vidéke

Next

/
Oldalképek
Tartalom