Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-20 / 19. szám

1982. január 20., szerda Dunántúli napló 5 T Tűz Alsónémediben és Posztón Tűz keletkezett hétfőn dél­ben a Pest megyei Alsónémedi­ben a Landler Jenő utca 28. számú földszintes lakóházban. A lakásban tartózkodó 73 éves Németh József nyugdíjasra ed­dig ismeretlen körülmények kö­zött rádőlt a működő kályha; a 20 négyzetméter alapterületű szoba berendezési tárgyai is meggyulladtak. Az idős ember égési sérülései következtében életét vesztette. A tüzet a la­kók megfékezték a tűzoltóság helyszínre érkezéséig. A tűzeset keletkezésének körülményeit a rendőrség szakértő bevonásá­val vizsgálja. Hétfőn a késő esti órákban a Nógrád megyei tűzoltókat a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ pász­tói vetőmagboltjának tüzéhez riasztották. Teljes terjedelmé­ben égett a 375 négyzetméter alapterületű faelemekből épí­tett bolthelyiség, valamint a benne tárolt vetőmagvak, me­zőgazdasági gépek és egyéb eszközök. A helyszínre érkezett tűzoltóegységek a tüzet az éj­szakai órákra eloltották, sze­mélyi sérülés nem történt. A jelentős anyagi kárral járó tűz­eset keletkezési okának vizsgá­latát a tűzoltóság és a rendőr­ség folytatja. Tolbuhin úti kép kedden reggel; köd, zúzmarától síkos aszfalt, gyér forgalom, kivilágított és „vak" autó És még állt feljebb...! Sajnos hetek óta „örökzöld" témája közlekedési őrjáratunk­nak: a tél. Korcsolyapálya sí­kosságé utakkal, gyakori köd­del, befagyott vagy éppen be­párásodott szélvédő üveggel, mind több koccanással Keddi pécsi „kirándulásunk” során mindezekkel egyszerre találkozhattunk. A Tolbuhin úton havas és nedves, de hómentes útszakaszok váltogatták egy­mást, ráadásul a lecsapódó zúzmara is nehezítette a köz­lekedést. Ennek ellenére jó né­hányon olyan lábmunkával dol­goztatták meg a gázpedált, mint puskaporszáraz útviszo­nyok mellett. Pedig itt különö­sen veszélyes volt a túlmérete­zett sebesség. Aztán a lámpahasználat.. . A Hősök tere feletti „plató" kanyarjában, (ahol komoly köd volt) úgy bukkantak elő a ko­csik a félhomályból, hogy rossz volt nézni Tompított fény nél­kül. Igaz, mindez csak addig tartott, amíg észre nem vették a rendőrautót, mert annak megpillantásakor szinte varázs­ütésre gyulladtak fel a lám­pák. Egy házzal arrébb, az ATI Hengermalom utcai mini-rutin­pályáján rendszám nélküli Sko­dákra lettünk figyelmesek. A bennük ülő tanuló vezetők zárt helyen, a forgalomtól távol, havas-jeges terepen gyakorol­ták a téli vezetési — annak minden örömével, de főleg ve­szélyével együtt. S ha a kezdők itt járatosak lesznek az ilyen­kor helyes kormánytekerésben, pedálnyomogatásban, akkor nyugodt szívvel ülhetnek a vo­lán mellé ilyen időben kinn az utakon is, A síkos utak hatására minden bizonnyal romlik a koccanási statisztika is. Gyakoribbak az olyan jelenetek, mint amilyen­nel például a Szigeti úton, a Makári (vagy népszerűbb nevén Homoki) italboltnál találkoz­hattunk: két, egymással nem különösebben veszélyesen „ösz- szecsókolózó" gépjármű veze­tője az egyik csomagtartója te­tején töltötte ki a kárbejelen­tő lapot. Végezetül még valami: nem mindenki respektálja a rend­őrautót. Mi másra gondolhat­tunk volna a Széchenyi téri dzsáminál, ahol egy szemmel láthatóan gyakorlatlan traban- tos kis híján felöklelte a kék­fehér kocsit. Olyan nagy ma­gabiztosággal és főleg oly nagy ívben kerülte ki a busz­megállóban várakozó 30-ast, hogy szinte csak a járdára me­nekülve tudtuk elkerülni az ösz- szeütközést. És még neki állt feljebb... H. L. Diäkelöadäs után Beszélgetés a koreográfussal A véletlen nyomán" vetődtem be hétfőn este a dombóvári művelődési központ egyik ren­dezvényére, s nem bántam meg. Számomra legalábbis igen tanulságos volt. A Pécsi Balett délutáni diákelőadását követően mintegy 120 „szakkö­zepes" és szakmunkás tanuló fiatal gyűlt össze egy klubhe­lyiségben, ahol kb. egyórás be­szélgetést kértek Eck Imre Kossuth-díjas művésztől, a Pé­csi Balett művészeti vezetőjé­től. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezt a találkozást, bár az intézmény szervezte, a város három középiskolája közül a két szakirányú képzést adó is­kola tanárai és tanulói kezde­ményezték. Olyanok, akiket „hi­vatalosan" nemigen érintenek a művészeti nevelés hatásai. A Pécsi Balett Oíe//o-előadásán mégsem akadtak üres székek, a 400 személyes színházterem zsúfolásig megtelt. Igaz, egy könyvtáros és egy pedagógus hetekkel korábban vette ma­gának a fáradságot és meg­próbálta fölkészíteni ezeket a gyakorlati órákban, foglalko­zásokban sem szűkölködő fia­talokat: irodalomjegyzékkel s a legszükségesebb néhány infor­mációval és adattal: a balett­ről, a Pécsi Balettről. Ügy lát­szik, nem dolgoztak hiába. Az előadás utáni ankét nem volt kötelező, de ez a terem is csaknem megtelt. A legtanul­ságosabb mindebből mégis az elhangzott kérdések voltak: anélkül, hogy pedagógusok „keze nyomát" éreztük volna rajtuk. Kapásból kérdeztek, spontán módon, és megállás nélkül. „M/f akartak mondani ezzel az Ottelo-ieldolgozással? A pirosruhás hogy" (Bohóc) nem szerepei a shakespeare-i műben. Mit jelez vele a kore­ográfus? Nem irigylik-e a pé­csiek a Győri Balettet? Mivel A lakosság közreműködésével A fórum résztvevői dr. Németh Lajos, a városi tanács általá­nos elnökhelyettesének tájékoztatóját hallgatják Eck Imre autogramot ad a szakközépiskolás diákoknak fotó: Läufer L. foglalkoznak jelenleg? Miért közelednek a romantika felé, amikor barokk és klasszikus művek a fő műfajuk? Érdemes-e ebben a bonyolult korban klasz- szikus művekhez fordulni..” S hosszan sorolhatnánk. Eck Imre lelkesen válaszolt, mesélt, magyarázott, anekdotázott.” A végén megkérdeztem tőle, gyakran meghívják-e hasonló beszélgetésekre iskolai előadá­sok után? — Korábban, még „A hónap művészei” sorozat keretében igen. Az utóbbi években ez volt az első alkalom .. . W. E. Az új városrész lakóinak kér­dései többségükben a tömeg- közlekedéssel foglalkoztak. Ezek között volt néhány olyan ké­rés is, amelyet a Volán 12-es Vállalat nem képes teljesíteni, mint például egy-két busz in­dulási idő megváltoztatását 5 perces differenciával. Újra megvizsgálják viszont a 7.15- kor induló 29-es járat, vala­mint a vasá’rnap esti 1-es járat zsúfoltságát, és, annak lehető­ségét, hogy Mólomba helyi já­rat közlekedjen. Újra és ki tud­ja hányadszor, felmerült a ját­szótéri kutyasétáltatás ügye is. Idén január 1-vel a városi ta­nács 5-ről 10 ezer forintra emelte ennek a szabálysértés­nek a bírságát, ám hatásossá­gához a lakosság aktív közre­működése is szükséges: a fel­háborodás kevés, a szabálysér- | tőket fülön kell csípni. D. I. Az idei év második pécsi várospolitikai fórumát a Me­chanikai Laboratórium kul.túr- terrhében a kertvárosiak szá­mára rendezte meg tegnap délután a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága és a városi tanács. A fórumon részt vett dr. Nagy József, a terület országgyűlési képviselője is. Gergely László, a városi Népfrontbizottság titkárának megnyitója után dr. Németh Lajos Pécs megyei városi Ta­nács általános elnökhelyettese tájékoztatta a fórum résztvevőit Pécs fejlődésének 1981-es ered­ményeiről, és az 1982-es ter­vekről. A városi tanács vezetői a néptrontbizotlságok jóvoltá­ból a lakosságot izgató kérdé­sek java részét már előre meg­kapták, így dr. Németh Lajos beleszőhette tájékoztatójába az ezekre vonatkozó válaszokat. A helyszínen feltett kérdések meg­válaszolásába több pécsi válla­lat, így a Volán 12-es, a PIK, a Kertészeti és Parképítő, va­lamint a Posta képviselői is besegítettek. A tegnapi fórum legszélesebb körben érdeklődésre számító kérdései és válaszai közül hely­szűke miatt csak néhányat emelhetünk ki, olyan válaszo­kat, amelyekben benne vannak a kérdések is. Így: a régi Kert­város csatornázásának tervei idén elkészülnek, a közműveket viszont csak akkor lehet meg­építeni, ha ezt a munkát anya­gi hozzájárulással és társadal­mi munkával is segíti a lakos­ság. Lvov-Kertvárosban a még régebben tervezett négyből ebben az ötéves tervben (idén) csak egy vendéglátóegység ké­szül el, a vendéglátás kapaci­tásának növelésére a Nevelési Központban levő éttermet kell valószínűleg úgy átalakítani, hogy ne csak a gyermekek, ha­nem a felnőttek számára is megfelelő szolgáltatást nyújt­son. A DÉDÁSZ még idén megkezdi a régi Kertváros köz- világításának felújítását. Mó­lomban új út építése kezdődik idén. Emlékezés Alpári Gyulára Alpári Gyula újságíró, a magyarországi Szociálde­mokrata Párt baloldalának vezéralakja, az ifjúsági mozgalom egyik vezetője, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom ki­emelkedő személyisége születésének 100. évfordu­lója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek ked­den a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi panteonjában. Az MSZMP KB nevében Kiss Károly, a SZOT alelnöke és Renyi Péter, a Népszabadság fő­szerkesztő-helyettese, a KB tagjai koszorúztak. A Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság nagykövetsége nevé­ben Andrej Barcák nagy­követ és Stefan Bodnár kö­vet-tanácsos, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetsége nevében Ru­dolf Rossmeisl nagykövet, valamint Gerhard Püchel követ-tanácsos helyezték el a megemlékezés virágait az emléktáblára. A magyar ellenállók, an­tifasiszták szövetsége kép­viseletében úszta Gyula al- elnök és Kerekes Imre tit­kár, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevé­ben Komját Irén alelnök és Fábián Ferenc főtitkárhe­lyettes koszorúzott. Elhe­lyezték a megemlékezés koszorúit a családtagok, a tisztelők is. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért vé­get. Várospolitikai fórum Lvov-Kertvárosban Rádió mellett... Pirostojás A z újságírónak gyorsan kell reagálnia az események­re, semmiről le nem ma­radhat, a fotóriporternek les­ben kell állnia és kattintania a géppel, mert ha elbámészko­dik - amikor a miniszter már rég kiszállt az autóból — visz- sza mégsem küldheti a kocsi­ba a kormány tagját. Vagyis: „ ... Mindent a maga idejében, de előtte öt perccel...!" — mondotta egy alkalommal .. . ki is? Én. Szóval ilyesmin tű­nődöm egy szép, ködös, sötét, nyirkos hideg délutánon, hogy aztán hozzákezdjek a „Felké­szülés a húsvétra" című dol­gozatom megírására — abban a reményben, hogy senki meg nem előz a témában — amikor azt mondja a rádió: a csoko­ládégyárban megkezdték a húsvéti csokoládé nyulak, cso­koládé bárányok és csokoládé tojások termelését. Ennyi meg ennyi tonna csokoládé figu­ra. . . Ekkorra meg ekkorra kezdik a kiszállítást... és or­szágos terítését a csokoládé portékának. Valamelyik rafinált rádiós kolléga megelőzött, miután be­leunt az „Útinform” szokásos jelentésébe, miszerint — hogy­hogy nem, de - havasak, jege­sek az országutak januárban és az egész Kárpát-medencét elborító „hidegpárnával" taka- ródzunk. P edig - mondhatom - ren­desen összeszedtem gon­dolataimat — tőlem meg­szokott precizitással — és azzal a szenzációs bejelentéssel kezdtem volna „Felkészülés húsvétra” című munkámat, hogy cfZ idén ennyi meg ennyi mázsa füstölt sonka kerül a boltokba, pardon, a dolgozók asztalára, lesz köztük csülkös és kötözött sonka is kellő arányban. A másik meglepő ajánlata a kereskedelemnek idei húsvétra: ismét nem lesz bárányhús a húsboltokban az előző évekhez viszonyított mennyiségben. Arról is hírt ad­tam volna, hogy a tormagyártó tsz-ek az idén még több ece­tes, továbbá ecetes-cukros, il­letve sem ecetes, sem cukros tormát dobnak piacra. Lángolt kolbászból annyi lesz, hogy csak na. Biztos adataim van­nak arra vonatkozóan, hogy a Pécsi Tyúkgyár hány mázsa frissen vágott (láb nélküli) rántani való csirkét terít szét a bolthálózatban. A salátának való primőr uborkát pedig már most bizdergálják a fóliás ker­tészetekben, hogy húsvétra po­tom száz forintért mindenki hozzájuthasson. A vendéglátóipar ismét meg­rendezi a húsvéti borvásárt, de ezt nem hirdetik sem tévében, sem rádióban, sem újságban — tekintve, hogy hazánkban az italárut nem szabad reklámoz­ni — aminek az az áldásos kö­vetkezménye, hogy nálunk mór- senki nem iszik, az utolsó al­koholistát is megtisztulva bo­csátották el Lipótmezőről, és megérkezett rendes állomáshe­lyére, a kacsótai tejüzem meós- részlegéhez. A divattal foglalkozó lapok­ból kiollózom az idei ta­vaszi divatot: szoknya nincs, csak hosszított pulóver vastag harisnyával (Istenbi­zony!). És általában az idei di­vat fiataloknak: bolondos, bo- hókás színek, fazonok. A koro­sabbaknak pedig... (Hátha találnak göncöt, ami segít rajtuk . . .) Mindezt le akartam írni min­den tömegkommunikációs szer­vet megelőzve, szinte berob­banva a nyilvánosság színteré­re. De a rádió megelőzött a csokoládés nyulaival. Lekap­csoltam a készüléket és piros, kék, zöld festéket oldok eny­hén ecetes vízben. Tojást fes­tek. Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom