Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-20 / 19. szám

1982. január 20., szerda Dunántúlt napló 3 Egy kis varos szép fejlődése Tovább korszerűsítik a szolgáltatást Siklóson Új ABC-áruház épül Felújítják a vendéglátóegységeket A Patyolat szalon kielégíti az igényeket Ideiglenes helyen a pécsbánya- telepi körzeti rendelés Költözködés, gondokkal Teljes mértékben érthető a pécsbányatelepiek panasza. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott és 64 aláírással megerősített levelükben azt sérelmezik, hogy a gesztenyési körzeti orvosi rendelőt felújítás miatt ideig­lenesen megszüntették, s most Borbálatelepre kell járniok kör­zeti rendelésre, a fogászat pe­dig Pécsszabolcson működik. Mint írják, meglehetősen rit­ka járatú az erre közlekedő Hogy egy városban, vagy akár egy községben jól érzik-e magukat az ott élők, azt sok minden befolyásolja. Az azon­ban biztos, hogy az emberek közérzetét alapvetően megha­tározza a helység szolgáltatási színvonala. Vajon Baranya leg­fiatalabb városában, Siklóson milyen a szolgáltatás, s ezzel mennyire elégedettek az ott élők? A Harkányból és Mária- gyüdről közúton érkezők no­vember elejétől egy ragyogó épületre kell, hogy felfigyelje­nek az út jobb oldalán, a ben­zinkút közelében. A sivár kör­nyezetből feltűnően kiemelke­dő, nagy gondossággal létreho­zott Patyolat szalon, s a körű-' lőtte kialakított kis park még a havas, borús időben is esz­tétikai élmény. — Nagyon nagy szükség volt erre a szalonra, hisz eddig ilyen nem volt Siklóson. Csu­pán átvevőhely működött, s a ruhát Pécsre vitték mosni, tisz­títani. Most csak a bőrárut, a bőrholmikat kell Pécsre vin­nünk, egyébként mindenfajta tisztítást vállalunk. Van is mun­kánk bőven, úgy hogy nem panaszkodhatunk — mondja Kovács Istvánná vezetőhelyet­tes. Az „ügyfélfogadóban” kelle­mes a meleg, s belátni a nagy terembe, ahol két asszony ke­zeli, ellenőrzi az automata és félautomata berendezéseket. — A legnépszerűbb a kilós­mosás. Most, hogy itt tisztí­tunk, ennek határidejét is csök­kenteni tudtuk. — Mint siklósi lakosnak mi a véleménye a szolgáltatásokról? — Úgy érzem, nincs okom panaszkodni, különösen az utóbbi években szemmel látha­tó a fejlődés. A kereskedelem­ben azonban az ünnepek előtti kenyérellátást nem értem. A kenyérboltban van fehér ke­nyér. ott verekedni kell érte, az ÁBC-ben pedig nincs. Mielőtt a hivatalos értékelést meghallgattam volna Sugár Györgytől, Siklós város Taná­csának osztályvezetőjétől, kis közvéleménykutatást tartottam a járókelők között a város szolgáltatási színvonaláról. A többség szó szerint azt vála­szolta, hogy elfogadható, s tu­lajdonképpen nem hiányolnak semmit. Néhányon azonban felvetették, hogy bizony sze­mélygépkocsi-szerviz elkelne, a cipőjavítás sem teljesen meg­oldott, mások szolgáltatóházat építenének, ahol a szemfelsze- dőtől, a díszmadár-kereskedőig helyet kapnának a magánvál­lalkozók 'is. — Siklóson közepesen fejlett a szolgáltatói hálózat, s ez alapvetően meghatározza fel­adatainkat. Közelebbi terveink között szerepel új büszkesé­günk, a Patyolat mögött egy idegenforgalmi iroda és egy exkluzív csemegebolt létreho­zása. Sokáig gondunk volt a cipőjavító-szolgáltatás lehetet­len állapota: 1980-ban példá­ul negyven nap volt a válla­lási idő. Ennek megoldásához nagy segítséget adott a Bara­nya megyei Cipőipari Szövetke­zet, mely itteni üzemében javí­tórészleget hozott létre. A Pa­tyolattal szemben, most egy régi épületet alakítanak át, ahol korszerű kis műhelyt hoz­nak létre, így várhatóan még gyorsabb lesz a cipő- és csiz­majavítás. A megszűnt gyógy­szertár helyén bővítjük a mel­lette levő vas-műszaki boltot, s szinte egy kis áruházat alakí­tunk ki. Miközben beszélgetünk, Ritz István tanácstag lép a szobá­ba körzete lakóinak kérésével: meg lehetne-é oldani, hogy a tanács mögötti ABC 6.30 óra­kor nyisson, ne pedig hét óra­kor. Sugár György megígéri, hogy elintézi a dolgot. — Tulajdonképpen dinami­kus fejlődés a kereskede­lemben várható: a belváros­ban mintegy 10 millió forintért egy 650 négyzetméteres szövet­kezeti ABC-áruház épül, mely várhatóan 1984-ben készül el. Átadása után több kisebb élel­miszerboltot megszüntetünk, melyek helyén például kozme­tikai szalont, papírboltot léte­sítünk. A RÖVIKÖT is megke­resett bennünket, hogy ameny- nyiben helyiséget biztosítunk, egy rövidáruüzletet alakítanak ki. Temészetesen élünk a lehe­tőséggel, hisz ilyen jellegű üz­let még nincs Siklóson. Az új lakótelepen gondjuk az ott la­kóknak a kulturált mindenna­pos bevásárlás, melyen talán majd enyhít az áfész új élel­miszerboltja. Vendéglátás te­rén a hálózat nagyon kosze- rűtten, itt roppant sürgős in­tézkedésekre volt szükség. Fel­vettük a kapcsolatot a Bara­nya megyei Vendégiátóipari Vállalattal, s megállapodást kötöttünk, hogy egységeiket felújítják: a munkát a Közpon­ti étteremmel kezdik, s korsze­rűsítik a szállót is. Ezután újít­ják fel a Sport vendéglőt, melynél a konyha kapacitását is bővítik. — Úgy tudom, hogy a kis­iparosok szolgáltatásai jelentő­sek Siklóson. — Feltétlenül, hisz az állami és a szövetkezeti szektor 6—6 millió forintos szolgáltatási ér­tékével szemben a magán- szektoré meghaladja a 12 mil­lió forintot. Bizonyos szakmák­ban, például ács, bádogos, to­vábbra is támogatjuk az ipar kiváltását, s lehetőségeinkhez képest mindent megadunk. Várhatóan a közeljövőben egy magánautószerviz is megnyílik, amire nagyon nagy szükség van, főleg az idegenforgalmi szezonban. Igen, az idegenforgalom. En­nek a 10 000 lakosú kisváros­nak számolnia kell, főleg nyá­ron a turisták özönével. Von­záskörzetével együtt mintegy 24 000 ember „kiszolgálásáról” kell gondoskodnia az év nagy részében, azonban az idegen- forgalmi invázió csúcsában ez a szám a többszörösére nő. S ez egyre inkább emelkedik, hisz évről évre többen keresik fel Harkányt, s mind többen kirándulnak a szomszédos Sik­lósra. Az elmondott szolgálta­tás-fejlesztési intézkedések elis­merést érdemelnek, hisz az anyagi források behatároltak. Nyáron azonban érzi a város a vendégforgalmat... Roszprim Nándor Akik <* hírekben szerepeinek Kalla Gábor Nyugalomba vonult elődje Bayer Albert — után január 2-án vette át immár végleges megbízatással a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat mű­szaki igazgatói tisztét Kalla Gá­bor kertészmérnök, aki leg­utóbb évekig a vállalat zöldfe­lület-gazdálkodási osztályát ve­zette. 1958-ban parképítő brigád­vezetőként kezdte a cégnél, ezt öt évig csinálta; utána ponto­san egy évtizedig építési-fenn­tartási üzemvezető volt, akkor egy belső átszervezés során hozták létre a zöldfelületgaz­dálkodási osztályt — ennek lett a vezetője egészen mosta­náig. Annak idején egy 20 fős parkfenntartó csoport volt egy lovas kocsival, most 420-an csi­nálják ezt 80 rendszámos gép­járművel és 70-nél több kisgép­pel. Akkoriban csak a város néhány fontosabb terét tartot­ták rendben, ma gyakorlatilag az egész várost. Gondoljunk csak bele: abban az időben Pécs összes zöldfelülete éppen hogy kitette a 300 ezer négy­zetmétert, míg most a 2 milliót is meghaladja. Akkor csak esz­tétikai igényt elégített ki ez a tevékenység, most a lakosság kommunális ellátásának ugyan­olyan szerves része, mint mond­juk az, hogy a csapból folyik a víz. És ha most qzt mondjuk: eb­ben a fejlődésben elévülhetet­len érdemei vannak Kalla Gá­bornak, akkor egyáltalán nem túlozunk. Az újságíró ezt sok éves tapasztalata alapján nyu­godt lelkiismerettel jelentheti ki. Kalla Gábor egy tűkét is le­hengerlő elszántsággal állt ki az ügyért akkor is, amikor... De hadd mondja ezt inkább ő: — Mindig nagyon is komo­lyan véttem a feladatomat. A kezdeti provokatív lépések bi­zony nem tetszettek, sokak szá­mára érthetetlen volt, hogy be­leszólunk a dolgokba, s hogy egyáltalán szóvá teszünk dolgo­kat. Emiatt mindenfelé voltak is konfliktusaink. Mostanában már nincsenek, hiszen megváltozott a közgondolkodás is. Ezért nincs már annyi kudarc, a ja­vaslataink nagy részét elfogad­ják, rendszeresen kérnek tőlünk szakvéleményt és sikerült elér­nünk, hogy a városképért fele­lős partnereinkkel jól együttmű­ködjünk. Ezért is esett jól mind­annyiunknak a vállalatot a Pro űrbe Pécs kitüntetés formájá­ban ért elismerés. Szerencsére a vállalatnál nem kellett mindezért megküzdeni, hiszen mindig is együtt dobogott a társaság szíve. Ezeket az előzményeket is­merve kézenfekvő a kérdés: nem veszíti-e el Pécs az új be­osztásba került Kalla Gá­bort? — Úgy érzem, ez a 23 év elég ahhoz, hogy ne tudjak el­szakadni az eddigi tevékeny­ségtől. Az ember úgy van, hogy ezt a munkát ennyi idő után nem tudja úgy otthagyni, hogy többé ne törődjön vele. Külö­nösen, ha olyan gárdát tudhat maga mögött, mint én is. Jó kollégák, fiatalok, saját neve- lésűek, mind itt kezdték, akik már vezető beosztásban van­nak, azok is végigjártak min­den lépcsőt, s meg tudják olda­ni a feladataikat. Egyébként munkamódszer kérdése az egész. Én az új beosztást a ré­gi egyenes folytatásaként fo­gom fel úgy, hogy most több ágazattal kell foglalkozni. To­vábbra is nagyon fontosnak tar­tom a teendőim között a városi zölfelület-gazdálkodást, de ugyanilyen fontosnak tartom a termesztést-értékesítést is, hi­szen a maga idejében kell a növény, különben „botrány" van, ha pl. M,ária-napkor nincs szegfű... De ha az nincs is, legyen nagyon sok más . . . Na­gyok a lehetőségek a virágkul­túra fejlesztése terén. Az idő­szakos virágkiállításokra gondo­lok, amik nyomán változatosabb viráganyag kerülhet gazdagabb kötészeti termékekkel az üzle­tekbe. Aztán az eddiginél is nagyobb gondot kell fordíta­nunk — a megnövekedett sza­bad idő okán — a kiskertek, gyümölcsösök változatos, nívós növényanyaggal való ellátásá­ra. — Fel kell vállalni valami regionális szerepet is, szoros együttműködésben a többi vá­rosban működő társüzemekkel, s olyan megoldásokra töreked­ve, hogy olcsóbb legyen a ter­melés. Meg lehetne osztani a virágtermesztést, a távolságok nem nagyok, könnyen szállítha­tunk innen oda és viszont. A célgépek közös használata is elképzelhető . . . És vannak még elképzelések bőven, amik — ismerve Kalla Gábor lankadatlan buzgalmát — biztos, hogy nem maradnak elképzelések. De van egy csi­petnyi lehangoltság is, ami úgy kezdődik, hogy: — Nem könnyű időszakban veszem át ezt a beosztást... — és (szerencsére!) csak ennyi. — Mert mindjárt derűlátóbb han­gon folytatja: — Meg kell gyor­sítani a munkatempót, ha fenn akarunk maradni és rentábili­san akarunk termelni. Többet kell dolgozni mindannyiunk­nak. Hársfai István Lehet választani Tasakolt vetőmagvak Az idén 44 millió tasak ta­vaszi vetőmagot biztosít a la­kosságnak a Vetőmagtermelte­tő- és Értékesítő Vállalat. A háztáji földek művelői, kiskert- tulajdonosok országszerte 4500 üzletben már most megvásá­rolhatják a tavaszi munkakez­déshez szükséges vetőmagva­kot. A szaküzletek gazdag vá­lasztékában a hagyományosan gondozott magvak mellett az idén is megtalálható a vető­mag-megtakarítást szolgáló el­járással előkészített, úgyneve­zett drazsírozott vetőmagvak csoportja: sárgarépa-, hagyma-, retek-, petrezselyem- és saláta­magvakat árusítanak. A válla­lat mintaboltjaiban különleges­ségnek számító zöldségfajták is kaphatók, mint például az articsóka, kínai kel és fekete- gyökér magvak. A Textilipari Szakszervezet Elnökségének ülése A művezetők helyzete Az utóbbi két esztendőben javult a textilipari művezetők és a közvet­len termelésirányítók anyagi, erköl­csi megbecsülése, ami nagymérték­ben köszönhető a vállalati terme­lésirányítási rendszer korszerűsítésé­nek, s egyúttal bizonyítja a négy év­vel ezelőtt bevezetett művezetői kép­zés sikerét is, — állapította meg keddi ülésén a Textilipari Dolgozók Szakiszervezetének Elnöksége. A textiliparban jelenleg foglalkoz­tatott 112 ezer dolgozó közül műve­zetői, termelésirányítói beosztást mintegy kétezren látnak el. A ter­melésirányítási rendszer korszerűsí­tésével a nők számára is megnyílt a művezetői pálya. Míg korábban, csak a kötszövőiparban — ott is fő­leg a konfekcióban — volt női mű­vezető, ma már a textilgyártás va­lamennyi technológiai fázisában nö­vekszik a számuk. A képzés megindulása óta mint­egy 450 textilipari művezető szerzett képesítést, jelenleg 110-en tanulnak. A textiliparban korábban sok gon­dot, feszültséget okozott, hogy a mű­vezetők bére gyakran alacsonyabb volt, mint az általuk irányított szak­munkásoké. Ez ma már csak kivéte­les esetben fordul elő. Átlagos havi keresetük, műszakpótlékkal és pré­miummal együtt, 6500—7000 forint kö­zött alakul. busz, s a rendelőt csak átszál­lással tudják megközelíteni. Ez pedig igen nagy gondot okoz az itt élő sok bányász nyugdí­jasnak, de a kisgyermekes édesanyáknak is. Érvelésük megalapozott, ké­résük, hogy találjanak számuk­ra valamilyen, a jelenleginél kedvezőbb megoldást, jogos. Mielőtt az illetékesek válaszát ismertetnénk, nézzük a pontos — és szomorú — tényeket: Pécs megyei város Tanácsa Egyesített Egészségügyi Intéz­ményeinek felújítási tervében szerepelt az említett rendelő és orvoslakás. Az elektromos há­lózat és a vízvezetékrendszer nagyfokú elhasználódása, az örökös javítgatás, toldozás-fol- dozás elkerülhetetlenné tette a szakipari beavatkozást. Ám cr felújítás megkezdésének idő­pontja sem egyszerűen a meg­rendelőnek — sem a városi ta­nácsnak — az elhatározásán múlik, hanem elsősorban azon, hogy a kivitelező mikorra vál­lalja. Nos, a Szentlőrinci Költ­ségvetési üzem az elmúlt év novemberében elkezdhette az crvoslakás felújítását, idén ja­nuár 4-től pedig a rendelőben is megkezdték a munkát. Ettől az időponttól tehát megszűnt a gesztenyési rendelés, azóta az ott lakók kénytelenek Bor­bálatelepre buszozni. A lapunkhoz írott levélben két kedvezőbb megoldást is említenek. Az egyik, hogy ideiglenesen Pécsbányatele- pen, a Zalka Máté Művelődési Házban lehetne berendezni a körzeti orvosi rendelőt, mivel van ott erre alkalmas helyiség. A másik az, hogy a Megyei Kórház Pécsbányára költöztetett szülészetének épületében le­hetne esetleg kialakítani a rendelés céljára alkalmas he­lyiségeket. Érdekes módon ezek a ja­vaslatok megegyeztek az Egye­sített Egészségügyi Intézmények vezetésének eredeti elképzelé­seivel. Ugyanis ők is látták en­nek a kényszerintézkedésnek kedvezőtlen hatását, s még a panaszok jelentkezése előtt igyekeztek a jelenleginél jobb megoldást találni. Sajnos azon­ban elháríthatatlan akadályok­ba ütköztek. Dr. Horváth Imre, az EEI gazdasági igazgatóhelyettese elmondta, hogy megpróbálkoz­tak a művelődési ház igénybe­vételével, de a KÖJÁL higiéniai szempontokra hivatkozva nem járult hozzá ott egy ideigle­nes körzeti rendelő kialakításá­hoz Ami a pécsbányatelepi kórházat illeti, a Megyei Kór­ház vezetése maximális jóin­dulattal fogadta a kérést, de a szülészet-nőgyógyászat így is túlzsúfolt, pillanatnyilag nincs nélkülözhető helyiség. Minden­esetre, ha az osztály visszaköl­tözik a Dischka Győző utcába (ez márciusra remélhető), ak­kor lehetővé válna ott az ideig­lenes körzeti rendelés. Miben bízhatnak hát a pécs­bányatelepiek? Abban első­sorban, hogy a Szentlőrinci Költségvetési üzem tartja a szerződésben foglalt, 1982. jú­nius 30-i átadási határidőt, il­letve abban, hogy márciusban valóban költözhet a szülészet. A tények — tények. Ellenük a sajtó sem tehet semmit. Leg­feljebb megkockáztathat egy kérdést: vajon a KÖJÁL és a Mecseki Szénbányák közös aka­rattal nem tudnának mégis el­fogadható megoldást találni a Zalka Máté Művelődési Ház­ban? Kurucz Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom