Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-16 / 15. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 15. szám 1982. január 16., szombat Ára: 1,80 Ft ■■■■■■■■■DnSSSHMMBHMSSBSSB Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Munkásőrök köszöntése Az MSZMP KB levele a Munkásőrséghez Munkásör Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága ne­vében a Munkásőrség fennál­lásának 25. évfordulóján elv­társi üdvözlettel, tisztelettel kö­szöntőm testületük minden tag­ját. E jubileum alkalom arra, hogy pártunk, kormányunk és dolgozó népünk kifejezze kö­szönetét a Munkásőrség min­den tagjának a becsületes munkáért, helytállásért, a szo­cialista haza, a nép ügyének áldozatkész szolgálatáért. Pártunk a munkásosztály ön­kéntes fegyveres testületét, a Munkásőrséget akkor hívta élet­re, amikor a belső és a külső ellenség kezet emelt a nép ha­talmára és történelmi vívmá­nyaira; a szocialista Magyar- ország megsemmisítésére tört. Újjászervezett pártunk, amely kezdettől fogva a nép odaadó szolgálatát tekinti legfőbb kö­telességének, a válságos idők­ben is meggyőződéssel vallot­ta: a szocializmus mély gyöke­reket eresztett társadalmunk­ban. Töretlenül bizott a mun­kásosztályban, □ dolgozó pa­rasztságban, az értelmiségben. A Munkásőrség, amely a népi hatalom védelmében született és edződött, jól példázza, hogy népünk a bizalomra bizalom­mal válaszolt. A Munkásőrség, szocialista társadalmunk e fontos intézmé­nye az elmúlt negyedszázad­ban politikailag és erkölcsileg szilárd közösséggé kovácsoló- dott. Fegyverrel és munkával, érvelő, meggyőző szóval, példa­mutatóan, fegyelmezetten telje­síti hivatását. Őrzi és ápolja a magyar munkásmozgalom leg­jobb hagyományait, része van abban, hogy népünk a párt ve­zetésével az elmúlt negyedszá­zadban megvédte, megszilárdí­totta és új értékekkel gyarapí­totta történelmi vívmányait. Az önkéntes fegyveres szolgálatot vállalt párttag és párton kívüli munkásőrök esküjükhöz híven, becsülettel tesznek eleget kö­telezettségeiknek. A közérdeket önzetlenül szolgáló, példamuta­tó magatartásukkal méltán vív­ták ki népünk megbecsülését. Az évforduló alkalmából a köszönet szavával fordulunk a Munkásőrség alapítóihoz, mind­azokhoz, akik a Munkásőrség születésének pillanatában vál­lalták a megtisztelő, ugyanak­kor nehéz szolgálatot. Közülük ma is sokan a tes­tület aktív tagjai. Övezze tisz­telet és megbecsülés az alapí­tókat. A Munkásőrség fiatalabb nemzedékei legyenek méltó kö­vetői elődeiknek. Pártunknak, kormányunknak és népünknek mély meggyőző­dése, hogy a Munkásőrség a jövőben is hiven, negyedszáza­dos hagyományaihoz méltón szolgálja forradalmi ügyünket, szocialista hazánkat, a proletár nemzetköziség magasztos esz­ményeit. Munkásőr Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága ne­vében és a magam részéről épitőmunkájuk és felelős szol­gálatuk ellátásához sok sikert, testületük valamennyi tagjának jó erőt és egészséget kívánunk. Budapest, 1982. január 15. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Kitüntetési ünnepséget rendeztek a Munkásőrség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában. A képen: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a kitüntetettek között. Kitüntetési ünnepség a Munkásőrség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából 1/ itüntetési ünnepséget rendeztek pénteken a Munkás- őrség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában. Az ünnepség elnökségében foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP KB titkára, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai; Borbán- di János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Pontosan délben kürtszó har. sant, majd a kinevezésre és ki­tüntetésre felső Tokozottak előtt Nagy György, o Munkásőrség országos parancsnokának első helyettese tett jelentést. Ezt kö­vetően felcsendült a Himnusz, majd Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács nevében köszöntötte a munkásőröket. Egyebek között szólt arról, hogy hazánk történelmében az elmúlt negyedszázad sorsdöntő időszak volt. E korszakkal elválasztha­tatlanul egybeforrott a mun­kásőrség megszületése és 25 esztendős hűséges szolgálata is. A Munkásőrség megalakuló, sa pillanatától szocialista vív­mányaink egyik serkentője és oltalmazója volt; nehéz idők­ben, forradalmi harcok füzében született meg, hogy híven kép­viselje a munkásosztály hatal­mát és oltalmazza a szocialis­ta életet. A továbbiakban rámutatott, hogy a múlt negyedszázad so­rán a munkásőrök egymást kö­vető nemzedékei kivívták a tár­sadalom őszinte megbecsülé­sét. Különös tisztelet és meg­becsülés illeti az első munkás­őröket, akik már az ellenfor­radalom kritikus napjaiban is tudták, hogy hol a helyük, akik jól értették, hogy szocialista ha­zájuk és saját maguk jövőjéért is harcolnak, amikor vállalják a felelős munkásőr-szolgálatot. A munkásőrség fejlődése meg­alakulásától fogva töretlen. Sokféle feladata volt és van ma is, és a testület lépést tartva a megnövekedett igényekkel, hi. vatása magaslatán teljesíti fel­adatait. Alapvető politikai cél­ja azóta is változatlan: óvni és erősíteni a nép hatalmát, a Magyar Népköztársaság más fegyveres erőivel és testületéi­vel szoros egységben oltalmaz­ni szocialista vívmányainkat. A Munkásőrség társadalmunkban egyben a közéletiség, a de­mokrácia, a politikai élet intéz­ményévé és fórumává vált. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját a nép magáénak vallja és vele együtt a Mun­kásőrséget is, amelynek tagjai ennek a politikának tevékeny képviselői, hirdetői, egyszersmind megvalósítói és védelmezői. Végezetül Losonczi Pál hang­súlyozta: nagy öröm látni, hogy a testület soraiban ma már há­rom nemzedék él, dolgozik együtt a legnagyobb megértés­ben, és napjainkban is tovább erősödik a szolgálat összetartó, közösségformáló ereje. A Mun­kásőrségben folyó kommunista nevelőmunka a társadalmi tu­dat formálásának és a haza­fias nevelésnek is jó példája lett. Beszéde után az Elnöki Ta­nács elnöke kitüntetéseket adott át. A Munkásőrség megalakulá­sának 25. évfordulója alkalmá­ból, a Munkásőrségben kifej­tett eredményes tevékenységük elismeréseként a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést kapta: Horváth József munkásőr egy­ségparancsnok-helyettes, a szi­getvári járási hivatal előadója. A Kiváló Szolgálatért Érdem­rendet adományozták Hidegkúti József munkósőrnek, o Pécsi Porcelángyár szb-titkárának, valamint Szeli Judit munkásőr­nek, a siklósi I. sz. Általános Iskola tanárának. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Púja Frigyes Izlandon Londoni tárgyalásai után csütörtökön a késő esti órákban Reykjavíkba érke­zett Púja Frigyes külügy­miniszter. Hivatalos látoga­tásával kollégája, Olafur Johannesson meghívásá­nak tesz eleget. A megbeszélések Púja Frigyes és vendéglátója, Olafur Johannesson között pénteken kezdődtek meg. A véleménycsere után Pú­ja Frigyes látogatást tett dr. Gunnar Thoroddsen iz­landi miniszterelnöknél a kormányhivatalban. Délben az Izlandi Köz­ponti Bank kormányzója lát­ta vendégül a magyar kül­ügyminisztert és kíséretét. A magyar külügyminisztert az ebédet követően a parla­mentbe — az althing-ba — várták: itt Jón Helgason házelnök üdvözölte. Púja Frigyes a törvényhozásban találkozott a kormánykoalí­ciót alkotó három párt és az ellenzéki szociáldemok­raták képviselőivel is. Reflektorfényben Társadalmi összefooás a téglaipari termékek minősége (5. oldal) ♦ az infarktus ellen (6. oldal) ♦ Az első baranyai munkásőr zászléalj (6. oldal) Francia művészcsoport kiállítása Pécsett (8. oldal) Gyorsított szabálysértési eljárások A város tisztasága közös feladatunk A PKUV munkája a pécsi Városi Tanács vb napirendjén Tegnap ülést tartott Pécs me­gyei város Tanácsának végre­hajtó bizottsága. Napirendjén szerepelt a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat tevé­kenységéről szóló beszámoló, valamint a környezetvédelem hatodik ötéves intézkedési ter­ve. A végrehajtó bizottság Bocz András gyógypedagógus sze­mélyében kinevezte a fiatalok napközi foglalkoztatójának a vezetőjét. * A város köztisztaságának a helyzetéről — a véletlenek sa­játos egybeeséseként - éppen olyan időszakban tárgyalt a vb, amikor a PKUV tevékenysé­gét a legtöbb kritika érte a hóeltakarítás vontatottsága miatt. Ez egyébként így van évek óta. Van síkosságvédeke­zési terv, ami a korlátozott anyagi lehetőségekhez mérten szigorúan rangsorolja a mente­sítendő útvonalakat, mégis ne­hezen érthető, hogy a város legforgalmasabb pontjain na­pokkal a havazás után még mindig latyakban kell gázolni. Ez a téli tevékenység persze csak egy része a sokféle fel­adattal birkózó vállalatnak. Ta­valy már csaknem 1,7 millió négyzetméternyi útfelületről kel­lett gondoskodnia a PKUV-nak, s ennek több mint kétharmadát géppel tisztította. Ugyancsak tavaly az 56 740 pécsi/ lakás 95,2 százalékából — 54 000 la­kásból — szállították el a sze­metet, amelynek a mennyisége meghaladta a negyedmillió köbmétert (a szemétmennyiség egyébként öt év alatt több mint 100 000 köbméterrel nőtt). Az idézett számok a fő tevékeny­ségi körrel kapcsolatos felada­tokat illusztrálják jelzésszerűen. És akkor még nem is beszél­tünk az útfenntartó tevékeny­ségről, aminek a minőségét a közvetlen felügyeleti szerv — a tanács építési és közlekedési osztálya — sem tart kielégítő­nek. Tegyük hozzá: a lakosság sem. A beszámoló fölötti vitában hangsúlyozottan fogalmazó­dott meg, hogy a város tiszta­sága, rendje nemcsak a PKUV dolga, azért valamennyien fele­lősek vagyunk. Ezt a fontos alapelvet támasztja alá az a tény, hogy a köztisztaságra for­dítható pénzeszközök növeke­dése messze nincs arányban a város növekedésével, ami egyébként egyértelmű a fel­adatok növekedésével. A tiszta város iránti igényt tehát társa­dalmi mozgalommá kell tenni, amelynek keretébeii mindenki tudja a feladatát, s nem azt keresi, mi nem az ő dolga. így kerülhető el az a leginkább télen tapasztalható jelenség, amely a havason maradi köz­területrészek révén jelzi, hová terjed senkinek sem az illeté­kessége. Sok szó esett a vitában arról is, hogy a köztisztaság ellen vétők szabálysértési eljárás út­ján történő felelősségre vonása mennyire hatékony. Kiderült, hogy éppen a gyorsaság hiány­zik, holott ez jelenthet igazán visszatartó erőt. Nagyobb teret kell tehát biztosítani a helyszíni bírságolásnak, amire egyéb­ként a jogszabályok is lehető­séget nyújtónak. E téma kap­csán merült fel, hogy a magán- tulajdonosok többsége nem él a szeméttároló edények fertőt­lenítő-mosási lehetőségével, amire pedig a PKUV felkészült és szerződéses megbízás alap­ján el is végzi. Az edények szennyezettsége különösen nyá­ri időszakban egészségkárosító, járványkeltő hatású lehet', ezért azokat, akik elmulasztják az edények tisztítását, tisztíttatá- sát, bírsággal kell sújtani. A köztisztasággal kapcsolatos hatodik ötéves tervidőszaki fel­adatokat a végrehajtó bizott­ság a következő ülésén foglal­ja határozatba. H. I. Fotó: Proksza László A narancssárga „bobikkal" naponta találkozunk az utcákon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom