Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-15 / 14. szám

e Dunántúlt napló 1982. január 15., péntek Technika - Technika - Technika - Technika - Technika Törekvések a fémmegmunkálás automatizációjára Baranyában Az elektronika az 1960—70- es években tört be a fémmeg­munkálásba és forradalmi vál­tozást hozott az emberi mun­kát megkönnyítő automatizá- cióban. Elég gyorsan hazánkat is elérte. Mind jobban közis­mert fogalom lesz az NC, a számjegyvezérlésű, valamint a CNC, vagyis a megmunkálási folyamat programját memori­záló számítógépes technika. Baranya megyében NC* és CNC-vezérlésű gépek működ­nek a Pécsi Sopiana Gépgyár­ban és a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet is törekszik az al­kalmazásukra, ami most még csak elképzelés. Az oldal szerzői nem vázol­ták fel az NC- és a CNC-tech- nika baranyai elterjedésének teljes képét. (Tudomásom sze­rint a Sopiana Gépgyáron kí­vül megyénkben csak a Mech- labor pécsi gyárában dolgoz­nak ilyen gépeken.) Programo­zott szerszámgépek nem ké­szülnek megyénkben, de az ipari megrendelők részére au- tomatizációs programokat, ta­lálmányokat, szabadalmakat szállít a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola, egyebek kö­zött a termelési folyamatok jobb megszervezése, a fizikai munka könnyítése érdekében. Ezért kezdődik ez az oldal az említett intézmény bemutatásá­val, majd folytatódik a Sopia­na Gépgyár és a Vasas Szö­vetkezet erőfeszítéseinek az ér­zékeltetésével, amely cégek esetében nem kizárt az együtt­működés NC-vonalon. Épp a Vasas Szövetkezet az, amely (bár a szerző erről nem tesz említést) házi megoldásokkal igyekszik bizonyítani, hogy az NC-technika alkalmazható a kis sorozatú, sőt egyedi gép­gyártás esetében is. Ez a kísér­let épp azt a felfogást ingatja meg, miszerint az NC-technika csak a tömeggyártásban nyújt­ja a tökéletest. Mindhárom helyen felismer­ték, hogy a magasan kvalifi­kált munkaerő fokozódó hiá­nyát mérsékelni kell, hogy az automatizált munkaműveletek­kel az emberi tévedés kiiktat­ható, nagyobb a termelékeny­ség, majdnem tökéletes a pon­tosság. Ugyanakkor ezeknek a technikáknak a bevezetéséhez műszakilag még műveltebb munkásokra van szükség, akik kidolgozzák például a munka- folyamatokat „vezénylő" számí­tógép programját. Az oldalon helyet kaptak a külföldi példák is. Cs. J. Automatizácio az egyedi gépgyártásban is A műszaki és gazdasági élet mind nagyobb követelményeket támaszt a termelőüzemekkel szemben, főként a korszerűség és a gazdaságosság vonatko­zásában. A mindinkább előtérbe kerülő kvalifikált munkaerőhiányt pél­dául a termelés fokozott auto­matizálásával lehet leküzdeni. Az automatizálás korábban csak a tömeggyártás területén volt alkalmazható, napjainkban azonban a gépiparban az NC- és a CNC-technika segítségé­vel már a közepes és kis- sorozatú, sőt az egyedi gép­gyártás területére is betört. Az úgynevezett megmunkáló­központokkal az egyedi gyártás területén is jó eredményeket lehet elérni. A nem forgástest alakú munkadarabokat készre lehet munkálni bonyolult és drága készülékezés nélkül, vi­szonylag kevés élő munkával. A gépek programozása keve­sebb munkát igényel, mint a gyártás készülékezése. A fentieket alátámasztják mind a külföldi, mind a ha­zánkban most kibontakozó NC- technika alkalmazásának ta­Kutatás és gyakorlat L A rr 1*1" w I I r a Műszaki Főiskolán A termelési folyamatok nagy­fokú gépesítettsége, a gyártás tömegjellege és folyamatossá­ga a műveletek önműködő irá­nyítását, a folyamatok szabá­lyozását vagy vezérlését teszik szükségessé. Az automatizált üzemek irányító, üzemeltető szakemberei számára elenged­hetetlen szükségszerűség, hogy az irányítástechnika területén megfelelő jártassággal rendel­kezzenek. A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola gépészeti inté­zeteiben képzett üzemmérnökök nemcsak elméleti vonatkozásban ismerik meg az automatika ele­meit és szakterületükön alkal­mazott módszereit, hanem a fő­iskola jól felszerelt laborató­riumaiban megfelelő gyakorla­tot is szerezhetnek a különböző pneumatikus, hidraulikus, vagy elektronikus szabályzókörök il­letve vezérlőrendszereik össze­állításában, hibakeresésében. Az elmélet és gyakorlat szo­ros egysége jellemzi oktatóink munkáját is. Az oktatás terü­letére is visszaható alkalmazott kutatások általában ipari meg­bízások alapján egy-egy konk­rét feladat megoldásával fog­lalkoznak Automatikus adat­rögzítő rendszer kidolgozása, villamos motorok hajtásszabá­lyozása, a cementgyártás szá­mítógépes irányítása mellett többek között henesztő beren­dezés automatizálását, a szimet- rikusan terhelt két hidraulikus daru szinkron üzemelésének ve­zérlését oldották meg eredmé­nyesen oktatóink. Az egyes szerkezetek, auto- matikák tervezése mellett a kí­sérleti példányok kivitelezése és „élesztése” is laboratóriumaink­ban történik. Az utóbbi időben ilyen témakörben is szá­mos szolgálati szabadalom szü­letett. Dr. Kosaras Gellért főiskolai tanár Szerszámgépújdonságok pasztalatai. Sajnos az NC- és a CNC-vezérlésű szerszámgépek elterjedésének hazai viszonylat­ban, különösen a háttéripart jelentő kisüzemeknél nagy aka­dályai vannak. Ilyen akadályok: — az NC- és a CNC-vezérlé­sű szerszámgépek igen magas ára; — a gépek programozásához a magas szintű szellemi gárda nincs meg; — a gépek karbantartásához és javításához szükséges kü­lönleges képzettségű üzem­fenntartó részleg hiányzik; — a gépek meghibásodása esetén az akadálytalan gyors pótalkatrész beszerzési lehető­ség nem adott. Az előbbiekben felsorolt problémák egy része elhárít­ható lenne a kisüzemek részére a kooperációs együttműködés megszervezésével. A gyártási kooperáció lehetőséget adna a nagymértékű szerszámgépek legalább kétműszakos üzemel­tetésére. A közösen létrehozott programozó iroda a programo­zó szakemberek jobb kihaszná­lását tenné lehetővé. Hasonló­képpen a gépek javítása, üzem­zavarainak elhárítása is jobban és gazdaságosabban lenne megoldható közösen létreho­zott, speciális képzettséggel rendelkező javító részleggel. A pótalkatrész-ellátás gond­jai is csökkenthetők lennének közös alkatrészraktár kialakítá­sával. Belorussziában új automata vonalat helyeztek üzembe, mely­nek teljesítménye felér egy ki-, sebbfajta gyáréval. Az új gép­soróriás évente félmillió al­katrészt gyárt a nagy teherbírá­sú gépkocsik kormányszerkeze­téhez. Az elmúlt ötéves terv­időszakban a köztársaság szer­számgépiparának termelési vo­lumene huszonöt százalékkal növekedett. Ma minden hetedik szovjet fémforgácsoló gépet Be­lorussziában gyártanak és 60 ország vásárolja a belorusz vál­lalatok termékeit. Az új ötéves terv fő fejlesztési irányvonala ezen az iparágon belül az au­tomata vonalak gyártásának megduplázása, továbbá a pre­cíziós szerszámgépek gyártásá­nak 25 százalékos növelése. Az új szerszámgépek kétszer olyan gyorsan csiszolják az alkatré­Az oldalt összeállította Csuti János Dr. Kalocsai Ernő oki. gépészmérnök, Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet t --------------------------­Ké pünkön: a japán Datsun cég robotgépe, amely teljesen auto­matikusan állítja össze az autó karosszériáját. Csak a javításokhoz és karbantartáshoz alkalmaznak emberi munkaerőt. Helyére teszik a legújabb CNC-esztergát a So piano Gépgyárban, amelynek a beüzemelését még január végén megkezdik. Gyártója a Szerszámipari Müvek, típusa: EEN-400. Fotó: Läufer László NC- és CNC-esztergék a Sopiana Gépgyárban Az NC-technika (angolul Nu­merical control) számjegyes el­lenőrzés, vagy a jobban elter­jedt számjegyvezérlée fogalmát takarja. Ez egy magas szintű, automatizált technika, amely egy-egy alkatrész legyártásá­hoz szükséges összes paramé­tert rögzíti. Kiküszöböli a dol­gozó által elkövethető hibák nagy részét, de magasabb szintű műszaki intelligenciát követel meg tőle. A Sopiana Gépgyárban 1978-ban kezdtük el bevezetni az NC-technikát az Egyesült Izzó tapasztalatai alapján. El­mondhatjuk, hogy bevált. Tény, hogy az NC-gépek beszerzési ára igen magas, 8—10-szerese, termelékenységük pedig há­rom-négyszerese a hagyomá­nyos gépeknek. Mégsem mond­ható veszteségesnek, mivel olyan pontosságú és bonyo­lultságú alkatrészek gyártása is lehetséges, ami máshol le­hetetlen lenne. Például két századmilliméteres alakhűsé­gű gömbök, vagy másodperc szögpontosságú kupolafelüle­tek elkészítése, kiegészítő be­rendezések és speciális szer­számok nélkül. Gyárunkban je­lenleg két, a Csepeli Szerszám- gépgyár által gyártott ERI— 250-es típusú NC-eszterga üze­mel maximális kihasználással, három műszakban. A dolgozók betanítása saját erőből tör­tént. A gépek kezelésének tö­kéletes elsajátítása majdnem két hónap alatt történt meg. Ehhez szükség volt a gépen dolgozó esztergályosok érdek­lődésére az új technika iránt. Ebben nem is volt hiány. Sike­rült műszakilag képzett, fiatal gárdát összehozni, hiszen e két gépen dolgozó esztergályo­saink egyike sem idősebb 30 évesnél. További fejlesztési terveink is vannak. E hónap végén üze­meltetni kezdjük a SZIM által gyártott EEN—400-as CNC-esz­tergát, amely vezérlése a prog­ramozás megkönnyítésére már beépített kis számítógépet is tartalmaz. További fejlesztési terveink is vannak, de ennek határt szab a meglehetősen magas beszerzési ár. NC-gépeknél rendkívül fon­tos tényező a karbantartás. Sajnos, a belföldi szervizháló­zat még nagyon hiányos és így egy-egy meghibásodás esetén több hetes termeléskiesés is le­hetséges. Ugyanis a gyártó Csepeli Szerszámgépgyár a garanciális idő lejárta után belföldi javítást kapacitás- hiányra való hivatkozással nem vállal, sőt a csak tőlük besze­rezhető alkatrészeket nehezen és hosszú szállítási határidőre vállalják. Előfordult olyan eset is, hogy a szükséges géprész nyersöntvényét tudtuk csak be­szerezni, forgácsolását és sze­relését saját erőnkből kellett megoldani. Gyárunk megpró­bálkozott saját javítógárda lét­rehozásával, szakemberek ki­képzésével az SPE és a GTE által indított NC-karbantartó tanfolyamokon, de az említett alkatrészbeszerzési nehézségek miatt feladatukat nehezen vagy egyáltalán nem tudják ellátni. Fontos kérdés még a szer­számellátás is, ami Magyaror­szágon köztudottan rossz. En­nek ellenére minden lehetősé­get fel kell használnunk, hogy az NC-gépek üzemeltetéséhez szükséges váltólapkás szerszá­mok beszerzését megvalósítsuk. Mindezek ellenére az NC- technikai fokozatosan tért hó­dít és gazdaságos alkalmazá­sa csupán a megfelelő termé­kek kiválasztásától és az üze­meltetés feltételeinek biztosí­tásától függ. Sárosi Sándor NC-technológus, Sopiana Gépgyár O Központi vezérléssel. A tar­tályból csővezetékeken át ki­szivattyúzott kénolvadék auto­matikus stabilizálására és táv­vezérlésére szolgáló rendszert dolgoztak ki és vezettek be a kirovabadi alumíniumgyárban. A berendezés részei az áramló olvadék mennyiségét mérő de­tektor, a végrehajtó mechaniz­mus és az irányító központ. A pneumatikus kompenzációs de­tektort és a végréhajtó mecha­nizmust gőzzel tartják melegen Az automatikus kénáramlás-ve- zérlő rendszer alkalmazásával csökken a termékegységre eső kénfogyasztás. O Univerzális kemence. A porkohászod, kerámiai és fém- feldolgozó üzemekben széles Hírek körű alkalmazásra számíthat az új szovjet univerzális dobke­mence. A legkülönfélébb keve­rékek folyamatos pörkölésére, sók bontására, ömlesztett anya­gok edzésére szolgál. A kemen­ce korszerű munkaterében — a hőálló fémcsőben — automata adagolja a munkaanyagot. A megmunkálás, a hőkezelés akár 1000 Celsius-fok hőmérsékleten is történhet. A kemence hőmér­sékletét plusz—mínusz 8 Celsius- fok eltéréssel automata szabá­lyozza. Amint a hőkezelés vé­get ért, az anyag saját súlyá­nál fogva egy speciális tartó- szerkezetbe esik. A kemence szerény méretei ellenére igen nagy teljesítményű. O Képzőművész automata. Márvány- és gránitlapok gyár­tása során keletkező hulladék­ból mozaiklapokat készítő au­tomata gépsort terveztek a kö­zelmúltban Alma-Atában. A gépsor a darabok mérete és színe szerint maga osztályoz­za a törmeléket, majd különös rajzolatú mozaikokat állít ösz- sze belőle. A mozaiklapokból padló- és falburkolat készülhet. Az automata gépsor évente 230 000 négyzetméternyi felü­let befedéséhez elégséges 'mo­zaiklapot állít elő. né Herman Jolán, Meződi Lajos, Kari Gyuláné Löczi Mária, Káriusz Károly, Tombi Mihályné Lehöcz Er­zsébet, Salamon László, Dudás Bé­la, Tukora Gáborné Ács Ilona, Hor­váth József, Bocsi Ferenc, Kapré- nyi Antal, Berta Ferencné Katona Mária, Szlotta Károlyné Benke Mar­git, Balogh Józsefné Kolompár Ro­zália. SIKLÓS. SZÜLETTEK: Dudás Ta­más, Selymes József, Koller László, Darni Zsuzsanna, Lieber Szilvia, Jakab Renáta, Kispéter Hajnalka, Kólát Zoltán, Fürdös Szabina, Soós Kálmán, Bender Szilvia, Pápai Re­náta, Hári Péter, Rikk Tamás, Ázsoth Andrea, Bogdán Zsuzsanna, Szántó László, Balog Szilvia, Széli Csaba, Grézló Lejla, Varga Adrien, Bába Péter, Begovácz Ágnes Rózsa, Horváth Marina, Ördög Adrien, Orsós Judit, Petrovics Zsanett Edit, Nagy Brigitta, Deák János, Barabás Já­nos, Nagy Gábor, Boros Melinda, Nyaka Attila, Reiter Richárd, Citta Nikolett, Kiss Zsuzsanna Hajnalka. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szabó József és Balogh Erzsébet, Rojcsik Lajos és Kakas Erika, Orbán János és Kovács Éva, Bercsényi László és Bélavári Erzsébet, Patai Árpád és Voller Vera. PÉCS. SZÜLETTEK: Lovas Zoltán, Lovas Sándor, Gadányi Péter, Pál Gergely, Dobos Lóránt, Mohar Pet­ra, Schaff Petra, Merkl Tamás, Szondi Judit, Antus Eszter, Antal István, Horváth Diána, Kocsis Ta­más, Milley Norbert, Fürtös Katalin, Lakis Tamás, Skáfár Katalin, Bállá Adrien, Németh Attila, Németh Andrea, Schmidt Nikoletta, Perne- cker Ivett, Virág Barbara, Biró Béla, Kocsis Miklós, Cseresznyés Adrien, Szabó Szilárd, Kitti Rudolf, Illés Györgyi, Kovács Bertalan, Molnár Péter. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Ba­logh Gyula és Sáfrány Zsuzsanna, Dómján Csaba és Domonkos Edit, Tóka János és Kiss Margit, Tauber . Ferenc és Czimber Sarolta, Vokó Csaba József és Herzsenyák Ágnes, Bogdán Lajos és Brosch Erzsébet, Papp Sándor és Alabert Erzsébet, Lippay György és Búzás Erika, Ko­vács Károly és Horváth Beáta, dr. Hollósi Mihály és dr. Helényi Éva, Imre János és Varga Edit, Karádi Károly és Pető Rita, Csanálosi Gá­bor és Rajnai Zsuzsanna, Németh György és Huber Klára, Schmidt György és Kontsár Irén, Mihály Jó­zsef és Jesity Ibolya, Mischl Gábor flnyakönvv és Braun Erzsébet, Hámori Péter és Misky Sarolta. MEGHALTAK: Adorján Jánosné Németh Mária, Medgyesi Zoltánná Dombóvári Beáta, Orsós József, Ka­tona Sándor, Tar Miklós, Molnár Istvánná Balog Mária, Szolcsánszky Péter, Bősz Mihályné Bősz Anna, Braxatoris Dániel, Papp Györgyné Lábas Róza, Fodor Miklósné Kis Katalin, Színek Gézáné Tóth Mária, Mártonka István, Gulyás Jánosné Prégel Margit, Könye Lajosné Pflügl Mária, Kunszt Dezsőné Lubeszpek Anna, Halmos Lajosné Hochschopf Ida, Kárpáti János, Horváth Imre, Kóródi Károlyné Beszédes Margit, Amrein György, Nagyréti Józsefné Peti Katalin, Illés Vendelné Mónin- ger Júlia, Illés Mihályné Berger Anna, Biró Béláné Fenyvesi Mária, Szabó Géza, Dudás János, Kiss Jó­zsefné Csalló Erzsébet, dr. Létmányi Antalné Vörösmarty Piroska, Horváth Károlyné Bán Mária, Rácz Márton­ná Balibán Zsuzsanna, Szabó Antal­székét, mint a korábbiak, az aggregát-szerszámgépek pedig 7—10-szeresen megnövelik a munkatermelékenységet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom