Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-02 / 330. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 330. szám 1981. december 2., szerda Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Irodalmi rendezvények a megyében Műtét utáni lábadozás Barkácsbolt nyílt Lvov- Kertvárosban Munkából - munkába Korszerű raktározás, anyagmozgatás A magyar—bolgár közös érdekeltségű INTRANSZMAS révén létezik mór fővállalkozás, melyre nyugodtan rábízhatjuk gondjainkat, kulcsra készen tervez és szállít raktárakat, a személyzet betanítását is vállalva, tervez és technikailag kivitelez komplex anyagmozgató rendszereket, szállítószalagokat, görgős síállítópályákat, függő- konvejorokat, darukat és mindenféle egyéni kívánságnak, megbízásnak is eleget tesz. Mindezt pedig újszerű felfogásban, rendszerszemléletben gondolkodva. Mindezt tegnap a pécsi technika házabeli ankéton hallottuk, melyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és az MTESZ anyagmozgatási és M unkahelyi felmérések tanúsítják, hogy nem használjuk ki eléggé munkaidőnket. Még mindig nem, bár az utóbbi években jelentősen nőtt a termelékenység, javult a szervezés, nem bocsátjuk nrieg oly könnyedén a lógást. Bosszankodunk az imitt- amott ácsorgók láttán, hábor- gunk, ha azt tapasztaljuk, hogy a munkaidőből jut bevásárlásra, ügyintézésre és egyébre, bár tudjuk: ez csak a felszín. Attól még nincs kihasználva a munkaidő, hogy mindenki a munkahelyén tölti el. A kérdés összetettebb, és nem csupán az egyén szorgalmán múlik. Különben is: más statisztikákból kiolvashatjuk, hogy kontinensünkön a legserényebbek közé tartozunk. Kevés országban dolgoznak any- nyit munkaidőn túl, mint éppen nálunk. Hol is? Példának okáért a háztájiban — az egész család. Azok is, akiket nagyüzemi munkásként tartanak nyilván. Művelünk kertet, s akinek a szakmája engedi, vállal maszekmunkát engedéllyel vagy anélkül. Megtanulunk tapétázni, szőnyeget ragasztani, zárat cserélni, polcot eszkábálni. Már akinek van hozzá kézügyessége. Ismerősöm egymaga ásta ki leendő háza alapját, kollégái segítettek betonozni. Nem tudná megfizetni a mestert és segédeit. így olcsóbb. A többletmunkának kettős haszna van. Az egyik — ezt azonnal érzékeljük — kiadásaink csökkenése. A kertben termő gyümölcs-zöldség, a kalákában épülő ház, a „házilagos” lakásfelújítás és a többi, pénztárcánkat kíméli. Ugyanakkor enyhíti mondjuk a szolgáltatás gondjait vagy az építőiparét. És nem mellékesen, ami a plusz órák eredménye, terméke, az gyarapítja a népgazdaságot is, például ebből a többletből jut piacra a hús jelentős hányada. Ha máról holnapra csak a nyolc órát dolgoznánk végig, mindany- nyian megsínylenénk. Nincs róla számszerű kimutatásom, hogy a munkaidő után dolgozók kor szerint hogyan oszlanak meg. Azt azonban tapasztalatból tudom, hogy a többletjövedelem, a plusz gyarapodás jórészt a fiatalok előbbrejutását szolgálja. A családalapításnak, az önálló otthon megteremtésének költségei emésztik föl a fáradozás nagy hányadát. Többnyire segítenek a szülők az építkezésben pénzzel is, s ha bírják erővel, munkával is. Hajszoljuk magunkat. A fentiekben e hajszának a pozitívumait soroltam. Hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy az ötnapos munkahét általánossá válásával felszabaduló időből is munkával töltünk majd jó néhány órát. Holott pihenésünket, művelődésünket, szórakozásunkat növelhetnénk általa. Elvileg. De ameddig primér- szükségleteink megszerzése sarkall, addig aligha választjuk a kellemest, a csak kellemest. A baj csak az, hogy eközben pontosan tudjuk — vagy legalábbis tudnunk illene —, hogy azokra a szabad órákra is szükségünk lenne. Egyebek között azért, mert pihenés, regenerálódás nélkül gyorsabban kopik szervezetünk. Szerencsés esetben persze a munka, a másfajta munka „kikapcsol”. Szellemi tevékenység után felüdít a kertészkedés, a gépek közül kiszabaduló szakmunkás is jól érzi magát a hétvégi telken, szinte észre sem veszi, hogy megint csak dolgozik. Dehát nem mindig ez történik. Másrészt szükségünk van — lenne — a folytonos önművelésre. Nincs foglalkozás, ami abszolút változatlan. Követnünk kell a szakma fejlődését. És a nem szakmai ismeretekről sem állíthatja senki, hogy feleslegesek. Nem könnyű megszabni a józan határt, az anyagi javaknak azt a mennyiségét és minőségét, ami bizonyosan elegendő, s aminek megszerzésével beérjük, mondván: mostantól a művelődés, a szórakozás következhet. S még valami nyugtalaníthat: egyáltalán mire is van meg a belső igényünk? Mitől függ? Iskolai végzettségtől, alapműveltségtől, a családi szokásoktól és így tovább. Kinek mi van meg ezekből és a fel nem sorolt tényezőkből? A munka utáni munka hasznosságát fölösleges tovább bizonygatnom. Könnyen belátható. De: míg tesszük dolgunkat a család érdekében, otthonunk érdekében, olykor arra az ugyancsak egyéni és közérdekre is gondolunk, hogy nem mindegy, mennyivel gyarapítjuk szellemi készletünket. Más — divatos kifejezéssel élve —nem mindegy, hogy milyen minőségben éljük életünket. Maros Dénes A belvárosi öregek napközi otthonai lakóinak m unkáibó! nyílt kiállítás tegnap a Bem utcai népfronthelyiségben. (Tudósítás az 5. oldolon.) így pofon egyszerű az anyagmozgatás: egypályás függőkonvejor a dohánygyári végtermékek belső szállításához. Az INTRANSZMAS hasonló függő konvejort szállított többek között a Pécsi Dohánygyárnak is. Segít az INTRANSZMAS Genfi tárgyalások Kimaradtak tehát az európai fegyverzet-koncentráció csökkentését célzó tárgyalásokból azon közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek és fegyverrendszerek amelyekkel a kontinens bármely pontja elérhető. A kedden beindult genfi tárgyalások első, meglehetősen nehéz feladata lesz annak pon. tos és egyértelmű meghatározása, hogy mely fegyverzetti- pusok és -rendszerek korlátozásáról tárgyaljanak. Kvicinszkij szovjet nagykövet megérkezésekor kijelentette: „Ha tárgyaló- partnereink hajlandóak lemondani és tárgyalni az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek valamennyi fajtájáról. — okkor a Szovjetunió is késznek mutatkozik ugyanerre ...” Amerikai tárgyalópartnerével történt hétfői, első 90 perces találkozóját követően pedig a moszkvai televíziónak adott nyilatkozatában aláhúzta: „A Szovjetunió álláspontja egyértelmű: megállapodásra törekszünk az Egyesült Államokkal az előttünk tornyosuló sürgős és kiélezett kérdésekben, és úgy véljük, hogy lehetőség és sürgető szükség van ennek elérésére. Lehetséges a megállapodás akkor ha mindkét fél konstruktív és kiegyensúlyozott szellemben közelíti meg a bonyolult kérdéseket.” Az amerikai küldöttség vezetője ugyancsak megegyezési szándékáról biztosította a sajtó képviselőit. Arra a kérdésre, hogy függetlenül a genfi tárgyalásoktól megkezdi-e az Egyesült államok a közép-hatótávolságú Pershing-rakéták legyártását — a 74 éves omerikai diplomata kitérő választ adott. * Az európai népek feltétlenül azt akarják, hogy a genfi tárgyalások a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről sikerrel járjanak — összegezte a szovjet televízió kommentátora kedden este a tárgyalás megnyitásának visszhangját. A kommentár rámutatott: a Szovjetunió tárgyalási javaslatát, amelyet Leonyid Brezsnyev Bonnban ismertetett, általában pozitívan fogadták Európában, az Eg result Államok álláspontjával szemben viszont egyre érezhetőbb fenntartások mutatkoznak. Az amerikai fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal genfi képviseletének épületében kedden délelőtt pontban 11 órakor megkezdődött az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzet korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalássorozat. A Béke sugárúton lévő irodaépület 8. emeleti tárgyalótermében elhelyezett hatalmas, téglalap alakú asztal két oldalán foglalt helyet a Julij A. Kvicinszkij nagykövet vezette szovjet-, és a Paul Nitze nagykövet vezette amerikai küldöttség tíz—tíz tagja. A keddi nappal elkezdett tárgyalások plenáris üléseit hetente két alkalommal, kedden és pénteken zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával a szovjet misszió épületében és a jelenlegi keddi — tárgyaló- döttség tíz—tíz tagja. A keddi plenáris ülés két és fél órán keresztül tartott. A tanácskozás megkezdésének időpontjában genfi politikai megfigyelők egyöntetűen rámutatnak, hogy a legfőbb pozitívum a két nagyhatalom közvetlen kapcsolatfelvételének tényében jelölhető meg. Mint emlékezetes, az európai közép-ható- távolságú nukleáris fegyverzet korlátozásáról szóló tárgyalásokban Andrej Gromiko szovjet és Alexander Haig amerikai külügyminiszter ez év szeptember 23-án állapodott meg New Yorkban. Figyelemre méltó körülményként értékelhető az, hogy az utóbbi években rendszeresnek ugyancsak nem mondható szovjet—omerikai érintkezés és közvetlen tárgyalások az európai kontinens békéje és a nemzetközi helyzet egésze szempontjából oly fontos nukleáris leszerelésről szóló párbeszéddel nyer újabb lendületet. üdvözölhető a genfi szovjet—amerikai tárgyalások — egyelőre még pontosan meg nem határozott — tárgyköre is. Az 1969-ben beindult SALT- tárgyalásokon a két nagyihatalom hadászati (tehát zömmel interkontinentális) nukleáris fegyverzetének lehetőség szerinti korlátozásáról volt szó, Bécsben pedig a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentése a téma, ami földrajzilag behatároltabb területen, kisebb pusztító erejű fegyverzet leépítését irányozza elő. Magyar-bolgár közös érdekeltségű fővállalkozás A korszerű raktározás, az anyagmozgatás terén az elmúlt években mégiscsak előbbre lépett a magyar gazdaság, köszönhetően az ügy országos felkarolásának és szorgalmazásának is. Immár eljutottunk odáig, hogy technikailag majd minden adva van, beszerezhetők a raktározás és az anyagmozgatás eszközei, rendelkezünk megfelelő szellemi kapacitásokkal is. csomagolástechnikai bizottsága rendezett, meghívó az INTRANSZMAS vezető szakembereit, dr. Szádvári József főmérnököt és dr. Szabó István fejlesztő mérnököt, akik vetítésekkel kísért előadásukban áttekintést adtak a korszerű raktározás, az üzemen belüli anyagmozgatás hazai technikai és technológiai lehetőségeiről. A magyar—bolgár társaság mellesleg már számos megbízást teljesített sikeresen idehaza és külföldön is, főként az NDK-ban; referencia-listája tiszteletet parancsoló. A tegnapi pécsi ankéton számos újdonságukra hívták fel az érdeklődők figyelmét. Az INTRANSZMAS szakemberei többek között kifejlesztették a iegkülönbözőbb jellegű és méretű tárolóhelyeket tartalmazó magasraktári állványok létesítésére az „intrans-RACK” állványrendszert, amit a KAPOS- GÉP Vállalat gyárt, továbbá kifejlesztették az „intrans- STOCK” félrakógépcsaládot. Az automatikus működésű felrakógép működhet lyukkártyás vezérléssel, sőt számítógépes irányítással, amikor is a számítógép folyamatosan nyilvántartja és jelzi az üres és a foglalt tárolóhelyeket. Mindezeken felül még számos más megoldást bemutattak, színes prospektusokkal, filmvetítéssel szolgálva. Miután köztudottan a beruházási pénzeknek szűkében vagyunk, megkérdeztük dr. Szabó Istvánt, van-e hajlandóságuk (és főként pénzük) a vállalatoknak a raktározás, az anyagmozgatás további korszerűsítésére? A válasz megnyugtató, van érdeklődés, az INTRANSZMAS-nak nem kell attól tartania, hogy megrendelések nélkül marad. M. Z. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságénak ülése Bukarestben kedden megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának soron következő ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vesz Petr Mladenov bolgár, Bohuslav Chnou- pek csehszlovák, Józef Czyrek lengyel, Púja Frigyes magyar, Oskar Fischer NDK-beli. Stefan Andrei román, valamint Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Az ülésszak megvitatja a fegyverzetek korlátozásával és a leszereléssel kapcsolatos időszerű problémákat.
