Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-07 / 335. szám
Lakberendezés — kívánságra Megtalálni a megfelelőt Néhány napja már elkerített kuckója is van a pécsi Domus áruház földszintjén, már be lehet térni hozzá. Eddig jobbára ő szólította meg a tanácstalan nézelődőket, s sikerült is tippeket, javaslatokat adnia. A kuckó lakója Németh Erzsébet, feladata, hogy lak- berendezési tanácsokat adjon a vásárlóknak, de kapott már megbízást arra is, hogy egy teljes lakást bebútorozzon. — A lakás alaprajzán kívül legalább olyan fontos, hogy kik és milyen igénnyel laknak majd ott — mondja. — Természetesen, az sem lényegtelen, hogy mennyi pénzt tudnak a lakás berendezésére fordítani, vannak-e régebbi bútoraik, vagy mennyi újat akarnak venni, s tájékozódnom kell a megbízó ízléséről is. Nekem hiába kedvencem a barna, ha valaki a zöldet kedveli . . . Németh Erzsébet első jelentősebb lakberendezési munkája — a saját és a barátok lakásán kívül a Domus áruház berendezése volt. — Ma már kevés látszik ebből, mert akkora a forgalom, hogy az eladótér feltöltésénél alig lehet figyelembe venni esztétikai szempontokat. De talán lehetőségem lesz majd arra, hogy az emeleten a sarokban felépítsünk egy „lakást", s ezt időszakonként másképp és másképp rendezzük be. Lakberendezési tanácsadó Németh Erzsébet hivatalos beosztása, a Domus dolgozója. Ebből következően vajon nem az e a feladata, hogy segítsen eladni az áruház „nehezebb" darabjait is? — A bútor iránt akkora a kereslet, hogy szinte minden elkel magától is. Van olyan bútorunk, amitől a szemem fáj, de elviszik anélkül, hogy ajánlanom kellene. Én elsősorban lakberendező vagyok, tehát nyugodtan és bátran ajánlok olyant is, ami nálunk nem kapható, de beleillik az elképzelésbe. S a beszerzésben is tudunk segíteni, természetesen elsőbbsége van egy bútorra annak nálunk, aki megbíz azzal, hogy segítsek berendezni szobáját, lakását. A Domus lakberendezési tanácsadása szolgáltatás, tehát igénybevétele ingyenes. De vajon nem jár-e ez azzal a veszéllyel, hogy az amúgy is szabványos panellakások, majd szabványos berendezései — szekrénysor, ülőgarnitúra — egy személy tanácsai szerint még egyöntetűbbé válnak? — Remélem nem, hiszen a lakások egyforma berendezése éppen abból fakad, hogy a vásárlók nem ismerik eléggé a bútorokat és magukat: úgy rendezik be saját lakásukat, mint a szomszédjuk a magáét. Én azzal, hogy majd minden bútort ismerek, azzal, hogy kitudokolom, mit szeretne saját lakásától, s azzal, hogy az ízlését veszem alapul — remélem —, hozzájárulhatok ahhoz, hogy a szokványos megoldások bővüljenek, s a hozzámfordulók kényelmét, életvitelét szolgálja a lokósuk. B. L. Emlékoszlop a győri vitézségnek f) Atitokzatos hercegnő ismét az „évszázad pere” Ki ölte meg a Lindbergh-bébit? Hi igaza Névtelen vár történetéből? Egy Jókai mese, amely másképp történt Két rész futott le eddig a Magyar Televízió új sorozatából, a Jókai-regényből készült Névtelen várból. önmagában az is érdekes történet lehetne, hogy miért választotta ezt a témát és kort — a francia forradalom és a napóleoni háborúk idejét — a legnagyobb magyar mesemondó 1877-ben, s egy olyan cselekményt, amelynek főszereplői között elvétve akad magyar. Természetesen magáért az izgalmas meséért, de még- inkább nosztalgiából. Petőfi, amikor „A Nép nevében” című versében az 1809-es utolsó nemesi felkelés csúfos kudarcára utalva azt kérdezi a nemesi publikumtól, hogy „mikor emeltek már emlékoszlopot a sok hős lábnak, amely ott úgy futott", aligha gondolta volna, hogy ezt a munkát éppen 48-as forradalmár barátja, Jókai végzi el a regényében harminc év múlva. Igaz, a saját korának politikai harcaitól megcsömörlött Jókai egyre inkább a múltba kérési regénytémáit. Forrásmunkának éppenséggel apjának kegyeletA képen: a regény valószínű hősnője, Mária Terézia Sarolta hercegnő 14 éves korában. tel őrzött naplóját használta fel, aki részt vetf a magyar nemesi felkelés „híres" győri futásában. Ehhez képest az izgalmas cselekmény csak ürügy volt az író számáia. De az olvasónak, ív-nézőnek meglódítja a fantáziáját; ki is volt az a titokzatos hercegnő, akit ilyen kalandosan kellett megszöktetni és bújtatni Napóleon császár titkosrendőrsége elől, élt-e valójában? Jókai a regényben utalásaival bizonyossá teszi, hogy ez a hercegnő a francia forradalom véres terrorja idején kivégzett XVI. Lajos és Mária Antoinette lánya, Mária Teréz Sarolta. De nézzük csak. mit is meséi róla: 1803—04 telén, a Napóleon elleni merénylet leleplezésekor menekítik a 12 éves Marie hercegnőt Magyarországra, ahol hosszú évekig él a világtól elzárva, elbújva, miközben Napóleon rendőrsége megpróbálja elrabolni. Jókai még azt a feltételezést is megengedi, hogy mindez azért történik, mert a kis Mariét Napóleonhoz akarják kényszeríteni feleségül. A regény végén a francia királylány tüdőbajban meghal 1809- ben. Ezt a sorsot követelte a regény logikája, valójában azonban sok minden másként történt. Mária Terézia Sarolta 1778-ban született, tehát 1803- ban nem 12, hanem 23 éves. 15 eves, amikor édesanyját lefejezik. Hosszú ideig a párizsi Temple börtön lakója, s valószínűleg csak azért menekül meg a kivégzéstől, mert Du- mouriez tábornok 1873-ban átáll a forradalom ellenségeihez, s magával viszi fogolyként a konvent hadbiztosait. Velük cserélik ki később a francia királylányt — szó sincs tehát kalandos szökésről —, aki anyai ági rokonaihoz az osztrák császári családhoz kerül Bécsbe, s nem pedig a Fertő tó közelébe, a Névtelen várba. Jókai törékeny, szelíd, a vértől, harctol iszonyodó kislányként ábrázolja Marie hercegnőt. Ezt éppen Napóleon kitüntető megjegyzésével cáfolhatjuk. Az Elba szigetéről visz- szatérő császár 1815-ben sehol r.em talál olyan ellenállásra Franciaországban, mint Bor- deauxban, ahol az éppen ott tartózkodó hercegnő szervezi meglepő eréilyel a város védelmét. ,,Ö az egyetlen férfi, az egész Bourbon-családban" — mondta róla Napóleon, aki a regénnyel ellentétben sem ekkor, sem korábban nem ül- döztette XVI. Lajos lányát. D. I. Az özvegy periratfelvételt követel Az egész világot felkavarta félévszázaddal ezelőtt az óceánrepülő Charles Lindbergh gyermekének elrablása, majd halála. A gyermek állítólagos gyilkosát, a német származású Richard Hauptmannt negyvenöt évvel ezelőtt, 1936-ban végezték ki villamosszékben. Az elítélt anyjához írt búcsúlevelében is tagadta bűnösségét — e levelet azonban a hatóságok „a zavarok elkerülésére" jogellenesen visszatartották. Hauptmann özvegye ma 82 éves és perújrafelvételt követel férje ügyében. A fejleményeket a Die Zeit és az International Herald Tribune alapján ismertetjük. Amerika egy évig ünnepelte 1927-ben Charles Lindbergh sportrekordját, nevezetesen első egybefüggő repülését az Atlanti-óceán amerikai és európai partja között. Húszhónapos gyermekét, az ifjabb Charles Lindbergh-et 1932 májusában rabolták el a család otthonából. A ház közelében két hónap múlva megtalált, oszlásnak indult gyermekholttestben Lindbergh-ék saját gyermeküket vélték felismerni. A gyermekrabló a bébi szobájában hagyott papíron 50 ezer dollár váltságdíjat követelt a szülőktől, akik ezt egy bizonyos „John" nevű személy által Egy éve halott, de él John üzenetei Holnap, december 8-án este 22 óra 50 perckor lesz egy éve .. . Mark David Chapman, a kábítószertől megbomlott agyú senkiember New Yorkban kilőtte pisztolyának teljes tárát, és megölte a beatzene liverpooli bálványát. A híres mondás — „A beat már hosszabb ideje tart, mint egy világháború, mégsem halt bele senki!" — elveszítette hitelét, az istenített bálvány ledőlt... Vagy mégsem?! Yoko, Ono, az özvegy nyilatkozta a temetés után (Newsweek, 1980. december 22.): „Amíg zene lesz a világon, lohn Lenon — él." Ez persze örök emberi kétely, akit szerettünk, az tovább él bennünk és nem hiszünk a felejtésben. El is borította a világot a gyász. Másnap, december 9-én este, Pécsett, a meszesi József Attila Művelődési Házban éppen próbára gyülekezett a Bütykös együttes, aztán Csizmadia Sándor, Mánfai György, Güth István és Hantosi János, de a □Hétfői szomorú hírre rögtönzött Len- non-emlékhangversenyt adtak, és összegyűlt a bányósznegyed 30 év körötti „ifjúsága” — emlékezni. Az utolsó nagylemez, vagyis a Double Fantasy borítóján a beatkiróly fejénél fekete gyászszalagot vontak a lemeztasak- ra, és láttam 40 éves férfiakat sírva sorba állni. A 40 éveseket, az első beatnemzedéket, itt-ott fehér hajszállal ... És Lennon él ... A halál után egy esztendővel sem csillapult a Lennon-láz, és most, a titok nyomába kellene lendülni. De a nyomok önmagunkba vezetnek. A példaképek örök lelki logikája szerint magunkat éljük meg A tűz márciusát hirdető Ady Endrében — „Eletet és tüzet üzen egy halott, nektek fiatal elhagyott testvéreim" — és szemtelen-szép kamaszvágyainkat Francois Villonban, aki élt „megáldva és leköpve mindenütt". Francois Villon, Ady Endre, John Lennon azt mondta ki, amit a mindennapok fiatal nemzedéke ugyanúgy érzett, csak a zseni költői-zenei erejének híján. Mégis... Mi a közös bennünk és John Lennonban? Hol az azonos vonulat, túl a zenei és slágerirodalmi újításon, túl a gyermekkor-középpontú világképen — „Mama, ne menj el, papa, gyere vissza!" — és túl a világnézeti közelségen — „Adj nekünk békét", „Hatalmat a népnek" — hol a legáltalánosabb belső azonosságunk? Azt hiszem, a mindennapok forra- dalmiságóban. Hiszen John Lennon nem volt marxista, csak körülményei és — nem kevés — lehetősége között, szép, dacos kamaszként szállt szembe mindennel, ami nem haladó, ami szennyes. Ez a mindennapok forradalmisóga: az állandó készenlét, hogy a jóért csatázzunk, hogy megvívjuk napi kis harcainkat, a mindennapok visszahúzó, vagy rút kis erőivel. Hiszen nincs mindenkinek lehetősége, hogy forradalmi hevét a National Gard kemény csapataival szembe menetelve, fegyvertelenül, de Lennon-dalokat énekelve mutassa ki (Eper és vér). A mindennapokban a jóért csatázni — ez örök lehetőség. A vérszínű földiepresek felé tartott John Lennon, minden percében. A harcos életbe. Mint önmagunk jobbik fele! Földessy Dénes A bidderfordi Kenneth Kerwin azt állítja, ö az ifjabb Charles Lindbergh — a bizonyítékok azonban eltűntek el is küldték. A címzett és a közvetítő nyomtalanul eltűnt. A váltságdíj kétharmadát úgynevezett sárga dollárban fizették Lindberghék, s ezt a sárga bankjegyet 1933-ban kivonták a forgalomból. 1934 szeptemberében New York egyik külvárosi benzinkútjánál ilyen sárga tízdollárossal akart fizetni Richord Hauptmann, akinek garázsában a házkutatás során további 13 760 sárga dollárt találtak. Hauptmannt ettől kezdve tettesként kezelte az igazságszolgáltatás és a sajtó. Terhelő bizonyítékként vették, hogy akárcsak „John”, Hauptmann is német származású, s ez érződik beszédén és helyesírásán. Mindketten Bronxban laktak. Hauptmann a hozzákerült váltságdíjról azt mondta, hogy a pénzt bizonyos Isidor Fisch hagyta nála egy papírdobozban, amikor visszatért Németországba. Fisch halálhírére Hauptmann felbontotta a dobozt, és mivel Fisch tartozott neki, magához vette a talált pénzt anélkül, hogy sejtelme lett volna a váltságdíjról. Fisch utón sohasem nyomozlak. Hauptmann özvegye ma is azt állítja, hogy az FBI meghamisította a bizonyítékok egy részét, és a Hauptmannra nézve enyhítő körülményekre nem fektettek kellő súlyt. Ráadásul Hauptmann védőügyvédje megrögzött alkoholista volt, a Hearst-sajtókonszern fizette az ügyről adott exkluzív interjúkért. Ártatlanságára élő bizonyítékot szolgáltathatna most az a két férfi, aki egyenként azt állítja magáról, hogy ő a Lind- bergh-bébi. Ezt is tisztázni lehetne, ha az FBI archívumából el nem tűnt volna a Lindbergh- bébi ujjlenyomata a 34 ezer oldalas peranyaggal együtt... G. O. „Lelki gimnasztika” Beszélgetés Popper Péterrel Könyvesboltban hallottam: egy határmenti kis faluból valaki telefonon a Poppert (így!) keresi. Felháborodik a nemleges válaszon: hogyhogy nincs, nekünk ez a tanácson kötelező olvasmány! Vitathatatlan siker Popper Péter: A belső utak könyve (Magvető, 1981.) című munkája. — Miben látja az átütő siker titkát? — Ha egyáltalán lehet ezt így fogalmazni, akkor a vonzerőt abban látom, hogy egy énfejlődési folyamatot ábrázol, és ezzel együtt konkrétumot, gyakorlati fogódzókat ad az olvasó kezébe. Hajlamosak vagyunk arra, hogy nagy általánosságokban beszéljünk a dolgokról. Ügy érzem, ez a könyv kikerülte ezt a buktatót. — „A belső utak", ahogyan ön is jelzi a bevezetőben, jól lelismerhető forrásokból áll ösz- sze. A széles eredetskálának megfelelően a legkülönbözőbb táborok tűzték lobogójukra. Mi erről a véleménye? — Egy konkrét példával szeretném illusztrálni: teljesen az egyéntől függ, hogy kemény sportmunkával kifejlesztett izomzatát milyen célokra használja föl. Ugyanígy van a lelki élet területén is; a könyvben énmegismerési, énfejlesztési gyakorlatok vannak, mondhatnám így is: lelki gimnasztika. Ez azonban nem lehet öncél, hanem csak eszköz — divatos szóval élve — az önmegvalósításra. — Az Élet és Irodalomban Hernádi Miklós tollából nem éppen dédelgető kritika jelent meg. Hogyan reagált ön erre? — Szabad másként is gondolkodni, és ezt el is mondani. Én ezért nem haragszom. Őszintén. — Már a novemberi pécsi vásárban csillagászati fekete piaci ára volt a könyvnek. Várható-e újabb kiadás? — 35 200 példányban jelent rneg, és ez el is fogyott. Eny- nyit tudok mondani. Az újabb kiadás teljesen a Magvetőtől függ. — Lesz-e folytatás? — Foglalkozom a mélyítés gondolatával, de ez még sok mindentől függ. Ha egyszer egy olyan hangulat jön . . . Dr. Juhász Edit Cikkünk nyomán Napórák Baranya megyében Érdeklődéssel olvastam az 1981. noevmber 30-i HDN-ben K. L. napórákról szóló cikkét, amelyben részletesen szól a mohácsi belvárosi templom falára helyezett napóráról. De Mohácson van még egy napóra! A kanizsai Dorottya Múzeum udvarán áll. Mária- gyűdön az 1742-ben épült barokk templom falán egy gyönyörűen festett napóra látható. Pécs a maga négy napórájával a vidék első helyezettje. Egy függőlegesen, déli falon lévő látható a II. számú sebészeti klinika udvarán. Hasonló az Ifjúság u. 6. sz. alatt. Az Úttörő u. 4. szám alatti Szőlészeti Kutatóintézet udvarán egy kőtömbre helyezve vízszintes számlapú napóra mutatja az időt. A Vidámpark bejáratánál pe- dig egy nem precíziós, de esztétikailag annál érdekesebb napóra-kompozíció áll. Farkas László szobrászművész munkája. Ugyanő készítette az Orfű északi részén álló, az ABC áruháznál kialakított téren látható modern napórát. Ez is művészi, de csillagászatilag is pontos alkotás. Harkány déli részén, állítólag egy családi ház falán van egy új napóra. Olvashattunk Kémes község napórájáról is, de pontos helyét nem ismerem. Keszthelyi Sándor Vasas
