Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-05 / 333. szám

© Dunántúlt Ttaplo 1981. december 5., szombat Küzdelem MÜ Profi amatörízmus A készülő film madárijesztője Él az Ixilon Kevés film, de sikeres Az egységtörekvések jel­lege kétirányú: éppúgy szolgálta az arab reakció és a nemzetközi imperia­lizmus érdekeit, mint az arab nép és a társadalmi haladás ügyét. Formájában is kétféle: részleges egy­ség (a társadalmi, gazda­sági, politikai élet terüle­tén való együttműködés) és teljes egység (két- és több­oldalú, illetve minden or­szág politikai uniója). A pánarabizmus két fő irányzata A pánarabizmus eszméjét jelenleg mindenütt különböző arab nacionalista csoportok vallják magukénak. A pán­arabizmus legfontosabb és legjellegzetesebb irányzata a Baath-mozgalom, amelynek 14 arab országban vannak szervezetei, pártjai. Tagadja a különböző arab nemzetek, né­pek létezését. Jelszavai: egy­ség, szabadság, szocializmus. A Baath (Arab Újjászületés Szocialista Pártja) egy időben a leghatalmasabb pánarab párt volt, amely később kü­lönböző tendenciájú csopor­tokra oszlott. Két fő irányza­tot különböztethetünk meg: a regionalista és a nacionalista szárnyat. Az Arab Nacionalista Moz­galom a másik — ugyancsak c különböző arab országok­ban szétszórt, a társadalom legkülönbözőbb rétegeit ösz- szefogó — nacionalista irány­zat, amelynek fő célja ugyan­csak az arab egység. Ez a szervezet az 1948-as Paleszti­nái vereség után kezd formá­lódni, amikor Bejrutban fiatal arab értelmiségiek keresik azokat az eszközöket, ame­lyekkel megtorolhatják a meg­aláztatást. Jelszava: egység, felszabadulás, bosszú. Sze­mükben az egység mindenek fölött való, s csakúgy mint a Baath. elfogadják a szocializ­must és a társadalom átala­kításának eszméjét. Az arab egység kérdésében az 1950-es évektől két főbb irányzatot különböztethetünk meg: burzsoá nacionalista és forradalmi demokratikus irány­zatot. Mindkét irányzat több áramlatra oszlik. A legismer­tebb burzsoá nacionalista áramlat a nasszerizmus. Az ún. forradalmi demokratikus irányzat legjelentősebb áram­lata a Ben Bella nevével ösz- szekapcsolt és a Szíriái füg­getlen szocialisták irányzata. Egységtörekvés és széttagoltság A pánarabizmus alapvető összefogó ereje az lzrael-el- lenesség és az antiimperializ- mus. Ez az utóbbi állítás nem­csak a teljes, de még a rész­leges egység (sőt ennek leg­gyengébb láncszeme, a gaz­dasági egység) megteremtése vonatkozásában is alapvetően kétes, hiszen ha csak szűkeb­ben a Közel-Kelet országait nézzük, több olyan állam van, amely függetlenségének elnye­rése óta soha nem folytatott antiimperialista politikát (Szaúd-Arábia, Jordánia, Ku- vait stb.). Sőt tévedés azt ál­lítani, hogy a cionizmus és az Izrael-ellenesség valóban ké­pes összefogni e térség arab államait. Gondoljunk csak az Arab Liga azon követelményé­re, amely egész Palesztina fel­szabadítását s ezen belül a palesztin arab állam megte­remtését célul tűzte ki. Ez a célkitűzés a Liga legalább egy tagjának, Jordániának az érdekeivel nem találkozott, hi­szen akkor elvesztette volna területének legértékesebb ré­szét: Ciszjordániát. Azt mond­hatjuk, hogy a hasemita ki­rályság számára kisebb ve­szélyt jelent egy Amerika-ba- rát Izrael, mint egy világi és demokratikus palesztin állam. Ha a Közel-Keleten nem jön létre Izrael, Palesztina a Kö­zel-Kelet államai között ugyan­olyan Erisz almájává válik, mint az arab világ másik tér­ségében, nyugaton — Algéria, valamint Marokká és Mauri­Arab eavséa? tónia között — Spanyol-Sza- hora. Az egységtörekvések egyik formája a részleges — politi­kai, gazdasági vagy katonai téren létrehozandó — egység. A politikai egység első for­mája: az Arab Államok Ligá­ja. E szervezet története vilá­gosan megmutatja már kez­dettől (amikor néhány arab állam nyerte még csak el füg­getlenségét) az arab nacio­nalizmus nemzeti és szociális demagógiája mellett ellenté­teit is, másrészt rávilágít az imperializmus és az arab na­cionalizmus sok szálú össze­fonódása mellztt a pánarab nacionalizmus Palesztinához való viszonyára. Elméletileg a Liga a politi­kai mozgalmak és ideológiák összefoglalója volt — a szer­vezeti egység megteremtésé­nek reménye nélkül. A Liga egy — tagállamai közötti — miniatűr harcmtző, amelyen „egymásnak ütközik minden irányzat, minden rivalizálás". Alapvető célja a zsidó töme­gek Palesztinába történő be­vándorlásának megállítása, arab Palesztina függetlenségé­nek megteremtése (és Ligába való felvétele). Mint fentebb már rámutat­tunk: mindez csak elméleti cél volt. Az elmondottakon túl azért, mert a palesztin érde­kek védelme könyörtelen har­cot tételezett fel nemcsak a cionisták, de fő szövetsége­sük, Anglia ellen is. Az ellen az Anglia ellen, amelynek inspirációjára a Ligát létre­hozták, azt a szervezetet, amely Egyiptom fősége alatt volt, azon Egyiptomé alatt, amely maga is brit uralom alatt állt. A Liga tehát inkább volt „a hazák arabizmusának kifejezője, mint nyitány az arab egységhez" annak elle­nére, hogy az arabok közül sokan a Ligát „az arab egy­ség folyamatában a legjelen­tősebb lépésnek" tartják. Palesztin központúság Már az 1948-as vereség után a Ligának szinte minden tag­ja saját érdekében akarta a palesztinokat felhasználni. Az 1948 júliusában Alexandriában ülésező politikai bizottság Pa­lesztinának ideiglenes polgári adminisztrációt adott, ami azonban semmiféle politikai kérdésben nem volt illetékes. Később Egyiptom támogatta a palesztin kormány megalakítá­sát, hogy ezzel kihúzza a ta­lajt Abdallah jordán király lába alól, akinek Arab Lé­giója Palesztina nagy részét elfoglalta. A kormányt és az alkotmányozó nemzetgyűlést „létre is hozták" 1948 szep­tember második felében Gá­zában (a „nemzetgyűlés” Hadzs Amin el-Husszeinit vá­lasztotta elnökévé). Az egyip­tomi orientációval szemben­álló palesztinok 1948 októbe­rében összegyűltek Amman- ban, s az itteni kongresszus bizalmatlansági indítványt sza­vazott meg a gázai kormány­nyal szemben December 1-én Jerikóban összeülő II. kong­resszus kimondta: „Hozzanak létre Palesztinától Transzjordá- niáig egyetlen királyságot, őfelsége, Husszein király alatt, aki Palesztina alkotmányosan kikiáltott uralkodója". 1949 decemberében a Ciszjordániá- ban lakó palesztinok elnyer­ték a jordániai állampolgár­ságot és elvesztették Paleszti­nái állampolgárságukat; 1950 áprilisában zajlottak le az el­ső választások, s ezeknek ered­ményeképpen összeülő palesz­tin parlament proklamálta a Jordán-folyó két oldalának egységét. Egyesítési törekvések A nemzetközi politikai hely­zet, valamint az arab orszá­gokban az 1950-es évek köze­pén bekövetkező polarizálódás következtében előállott helyzet soha nem látott közelségbe hoz­ta az arab nacionalizmus és szo­cializmus minden árnyalata áltol hón óhajtott egységet, az álla­mok közötti egyesülést. E vo­natkozásban az első kísérlet: az 1958-as egyiptomi—szíriai unió, az Egyesült Arab Köztár­saság megteremtése. Szíriái és Egyiptom politikai uniója elvei kidolgozására hivatott minisz­teri bizottság 1958 januárjában a két állam teljes összeolvasz­tását határozta el: 1958. feb­ruár 1-én a két fővárosban egy­idejűleg hirdették ki az EAK létrejöttét. Február 21-én nép­szavazással választották meg Nasszer egyiptomi elnököt az EAK első elnökévé. Március 8- án föderatív alapon Jemen is csatlakozott az EAK-hoz. Az EAK az arab egységtörekvések eredményeként, az imperialis­ták által fenyegetett ún. hala­dó arab országok szövetsége­ként jött létre. A szíriai burzsoáziái kezdet­ben sürgette az egyesülést, mi­vel úgy vélte, piaclehetősége­ket talál Egyiptomban. Hama­rosan azonban szembefordult az unióval. A reményeiben csa­lódott szíriai burzsoázia, ame­lyet a feloszlatott Baath párt is támogatott, 1961. szeptember 28-án puccsot robbantott ki, -s az egyesítés előtt uralmon levő pártok kezébe adta a hatalmat. Közvetlenül az Egyesült Arab Köztársaság megalakulása után, annak mintegy ellensú­lyozására, a két hasemita ki­rályság, Irak és Jordánia létre­hozta 1958. február 14-én az Arab Föderációt, amelynek élén - a március 19-én elfogadott szövetségi alkotmány értelmé­ben — Fejszál iraki uralkodó állt (távollétében Husszein jor­dániai király helyettesítette). Május 19-én Nuri Szaid veze­tésével szövetségi kormány ala­kult. A július 14-i iraki forra­dalom után — amikor Fejszált kivégezték — Kasszem minisz­terelnök bejelentette az Iraki Köztársaság megalakulását és kilépését az Arab Föderációból, amely ezzel megszűnt. A független arab államok mindegyikére kiható egységtö­rekvések azonban még ennél is „fiatalabbak": alig másfél év­tizedes múltra tekintenek visz- sza. Az egységet a megterem­tésére tett meggondolatlan lé­pések inkább gyengítették, mint előrevitték. 1963-ban Izrael „sietett" az arab egység megteremtését szorgalmazó erők segítésére: a Jordán vizének elterelésére ki­dolgozott izraeli terv 1964 ja- * I. KÚRHAZt FELVÉTELES ÜGYEL ETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár vá­ros és járás, a pécsi és a volt sely- lyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat), III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, égési sérülések: Honvéd Kórház. Baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Kopo­nya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógy­szertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szó. mon — este 7-től reggel 7 óráig. ORVOSI ÜGYELET Az Egyesitett EU. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi el­látást szombati napokon: Felnőttek részére összevont rende­lés 7—19 áráig az újmeszesi körzeti nuárjában Kairóban — Nasszer hívására — összehozta az ak­kori független arab államok el­ső csúcskonferenciáját, amely­ben egymással is véres harc­ban álló arab vezetők ültek tár­gyalóasztalhoz. Néhány évvel később Egyip­tom, Líbia és Szíria (1971. szep­tember 3-án) kísérletet tett az Arab Köztársaságok Szövetsé­ge létrehozására. 1972 júniusá­ban Kadhafi javaslatára egyez­mény született a líbiai elnök és Szódat között Egyiptom és Libia teljes uniójáról, amelyet a terv szerint 1973. szeptember 1-ig kellett volna tető alá hozni (az AKSZ harmadik tagállama, Szí­ria nem csatlakozott a szoros egységhez, de nem is emelt ellene kiíogást). Az egyiptomi—líbiai unió „felbomlása" után Kadhafi is­mét (először 1972 decemberé­ben) a konzervatív, imperialis- tobarát Burgibához fordult, s 1974 januárjában bejelentették Libia és Tunézia egyesítését (ami ugyancsak nem jött létre). Ez lett a sorsa az egyik leg­utóbbi kísérletnek, az algériai— líbiai uniónak is, jóllehet úgy tűnik: Kadhafi is képes volt a korábbi, elhamarkodott tervei­nek bukása után következteté­sekre jutni, mert — mint 1975 decemberének legutolsó nap­jaiban algériai hivatalos körök­ben kifejezték — a líbiai dele­gáció több realizmust tanúsít az egység kérdésében, mint a múltban. „Többé már nem ar­ról van szó, hogy az államok Magrebjét kell felépíteni a te­tővel kezdve az építkezést, ha­nem a népek Magrebjét kell kezdeni építeni az alapoktól indulva és szocialista perspek­tívában." Húzó és gátló erők Ha végigtekintünk az arab államok egyesítésére irányuló másfél-két évtized történetén, azt látjuk, hogy megvannak az egység irányába ható olyan objektív tényezők, mint a közös nyelv (a nyelvjárások sokféle­sége ellenére is), a közös kul­túra, amelyek kellő alapul szol­gálhatnak az arab népek kö­zeledéséhez, s objektíve való­ban az egység irányába hat­nak. Vannak azonban olyan té­nyezők is, amelyek gátolják. Az arab országok legtöbbje ugyan­is a gazdasági fejlődés külön­böző fokán áll, s a burzsoá nacionalizmus, egyes országok burzsoáziájának saját érdeke erősebb, mint az arab „inter­nacionalizmus'’. rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelői ntézet. (Tel.: 15-833). Gyermekek részére összevont ren­delés 7—13 óráig az alábbi gyer­mekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752)-.Va­sas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hősök tere (dr. Mester), Sza- bolcsfalu (dr. Székely); Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) kör­zetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fi­scher) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Ko­vács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek be­tegeinek. Munkácsy M. u. 19. Ren­delőintézet gyermekpoliklinika föld­szinti bejárata, (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Bajnai), Koller u. 9. (dr. Gehring); Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.); Semmelweis I. u. (dr. Pánczél); Mikszáth K. u. (dr. Géczy) körzetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708). Kertvárosi u. (dr. Tóth Zs.); Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III—IV. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Veczán, Ha valaki néhány évvel ez­előtt azt mondta, hogy Ixilon, azt is mondta; Varga Csaba. Sokan eltemették a pécsi Ifjú­sági Ház sikert sikerre halmozó amatőrfilmes csoportját, amikor a pécsi animációs filmek do­yenje a Pannónia Filmstúdió állandó státusába került. Sze­rencsére korai volt a temetés. A folyamatosságnak használt, hogy jó ideig az Ixilon műhe­lyében működött a Pannónia pécsi műterme is, tehát a pro­fivá vált ixilonosok tartani tud­ták a kapcsolatot egykori tár­saikkal. A rajzfilmstúdió azóta kétszer is helyet váltott, kap­csolatuk egy kicsit lazább lett a régi műhellyel, bár Varga Csa- bóék ma is az Ixilon Stúdió tagjai. Egy éve Litauszki János ve­zeti a csoportot. Tőle kérdeztük meg, tehát: hol tart ma az Ixilon? — A hetvenes évek nagy fel­lendüléséhez képest kevesebb filmet csinálunk, inkább arra törekszünk, hogy tartani tudjuk az elődök által elért színvona­lot. A körülményeink jók, saját klubunk van az IH-ban. amely­nek költségvetésében 89 000 fo­rinttal szerepelünk. Ha Super 8-as filmeket veszünk alapul, ez a pénz elegendőnek látszik, nekünk azonban van egy 16 milliméteres kameránk is, amelyhez drágább a nyers­anyag. Ez a kamera és a trükk­asztal teszi lehetővé, hogy ki­lépjünk az abszolút amatőriz­musból. Most kaptunk ígéretet, hogy minden igényünket ki fog­ják elégíteni a közeljövőben. — Néhányon úgy vélekednek, hogy az Ixilon nagyon bezárkó­zik . .. — Tíz-tizenkét ember tartozik hozzánk, de ennél kevesebb, dr. Kiss), Sarohin t. u. I—II. (dr. Sás- di, dr. Lázár) Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek bete­geinek. Dr. Veress Endre u. 2., Ren­delőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner) ; I—II—III—IV. uránvárosi kör­zetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Dörömbözy, dr. Ötvös) betegei ré­szére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—111. (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki): to­ronyház (dr. Szabó I.); Endresz Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis I. u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 árától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága ré­szére gyermekorvosi ügyelet egy he­lyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasár­nap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 áráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy utcai Ren­delőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), a Dr. Veress E. úti Rende­lőintézet (Tel.: 15-833). aki konkrét munkán dolgozik. Mi még nem küldtünk el sen­kit, aki érdeklődött az amatőr­filmezés iránt. Sőt várjuk olyan fiatalok jelentkezését, akiknek a lelkesedése nem szalmalóng csupán. Nem kívánunk elit­klub lenni, de az is igaz, hogy nem szeretnénk, ha a létszám felduzzadása a minőségi mun­ka rovására menne. Vélemé­nyem szerint ennek a műfajnak nem, vagy nem csak akkor va­lósul meg a közművelődési funkciója, ha mindenkinek egy kcmerát nyomunk a kezébe, hogy filmezzen amit akar. In­kább a vetítések szolgálják ezt, főleg akkor; ha nem csak hát­térprogramnak szánják.- Milyen eredményekről le­het beszámolni? — Legsikeresebb filmünk a Becses gyűjteményébe című animáció volt, amelyet alkotói - Auth Attila, Papp Károly és Szalóczy Géza — a két világhá­ború között kiadott képeslapok felhasználásával készített. Ez a film megnyerte a területi és az országos amatőrfilm-fesztivált. Bronzplakettet szerzett alko­tóinak az idei siklósi amatőr­filmes világfesztiválon és aranydiplomát kapott a zombo- ri fesztiválon. Ezenkívül több kísérleti filmünk van félig kész állapotban. Egyebek között Mészáros István Tükröződések és Mohács című filmjei, vala­mint az én fa-levélanimációm. Most forgatunk Boksa Balázs- zsal egy filmet, amelynek fő­szereplője egy madárijesztő. Ebben is igyekszünk kihasznál­ni az amatőrség kínálta formai szabadságot, és több új film­készítési elemet kioróbálni. Az Ixilon tehát nem állt le, úgy ér­zem, munkájában a folvama- tosság biztosított. H. J. Gyermekek részére: Munkácsy Mihály utcai Rendelőin­tézet, gyermekpoliklinika földszinti be­járata (tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyer­mekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szombaton este 19 órától hétfő reg­gel 7 óráig a Munkácsy M. utcai ren­delőintézetben (ügyeleti bejárat). * állatorvosi ügyelet Ügyeletes állatorvos 1981. decem­ber 5-én du. 13 órától december 7-én 6 óráig Pécs város és környéke számára: Pécs, Pósa L. u. 21. sz. Telefon: Pécs 28-092. — Mohács város és járás részére: Mohács, Szé­chenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás ré­szére a nyugati részen: Sellyéi Ta­nács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részen: Szentlőrinc, Kossuth u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-350. Szigetvári járás nyugati ré­szen: Szigetvár, Allatkórház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagy­ható a Pécs város és környéke szá­mára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es te­lefonszámon, illetve az illetékes te­lefonközpontoknál „Állatorvosi ügye­let" címen. Benke József Egészségügyi szolgálat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom