Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-05 / 333. szám

1981. december 5., szombat Dunántúlt napló 3 Sellyéi Agrokémia Szövetkezet Ésszerű kockázatvállalás felső (okon Manapság már szinte köz­helynek tűnik vezetők körében, hogy a gazdasági verseny nél­külözhetetlen eleme a kocká­zatvállalás. Valóban gyakran olvassuk, halljuk, de ésszerű kockáztatást vállaló emberekkel nem tudnánk Dunát rekeszteni. Pedig a kockázatvállalás felté­telei adottak, ennek ellenére a középszerű biztosnak még mindig több híve van, mint a nagyobb lehetőséget rejtő bi­zonytalannak. Soós Attila, a Sellyéi Agrokémia Szövetkezet elnöke azok közé tartozik, akik az ésszerű kockáztatást a min­dennapok részének tekintik. Tájékozott vezetés — Minden döntés kockázat­tal jár, a mértéke azonban függ c vezető tájékozottságától. Ahhoz, hogy én nyugodt lelki­ismerettel, felelősségteljesen döntsék, naprakészen tudnom kell, mire képes a gazdasági egységem, mennyire ismerem a külföldi és hazai piac elvárá­sait, a termékeink mennyire kor­szerűek. Ezek részletes és ala­pos ismerete nélkül a kockáz­tatás értelmetlen kalanddá vá­lik. Mikor Soós Attila az Agro­kémia élére került, a sellyei szövetkezet bérszínvonal terén a baranyai ipari szövetkezetek között a tizennyolcadik helyen állt, míg jelenleg az elsőn. A termelési érték 150 millió forint volt, az idén mintegy 300 mil­lió forint lesz. A szövetkezet vagyona alig érte el a 25 mil­lió forintot, most meghaladja a 100 milliót. E néhány szám érzékletesen mutatja, hogy a Sellyei Agrokémia az utóbbi néhány évben ugrásszerűen fej- lődött, s az egykori kisüzem or­szágos jelentőségűvé nőtte ki magát. — Két lehetőség közül vá­laszthattam odakerülésem után: vállalunk-e a jövedelmezőbb jövő reményében szüntelen koc­kázatot, vagy pedig begubózva, az elért szintet némileg meg­haladva eléldegélünk. Fel­mértem a lehetőségeket, meg­néztem, hogy a kollektíva alkal­mas-e a változásokra, s úgy ítéltem meg, érdemes vállalni a kockázatot. Uj termékek, új üzem — Első és legfontosabb fel­adat volt a termékszerkezet­váltás. Olyan termékeket kel­lett keresnünk, melyek itthon és a külpiacon is jól értékesít­hetők, ugyanakkor ellőálításuk is gazdaságos. Nyilvánvaló volt az is, hogy korszerű termékeket fészerekben nem lehet hatéko­nyan gyártani. Az első perctől célom volt egy új üzem létre­hozása, mely az idén elkészült, s jövőre már teljes kapacitás­sal termel. Sok lemondással járt ez a 130 millió forintos beruhá­zásunk, de hogy érdemes volt, azt a következő évek bizonyít­ják majd. — Mondana példát az önök ésszerű kockázatvállalására? — A növényvédőszerek há­romnegyedét 1976-ban külföld­ről szerezte be a magyar mező- gazdaság. Növényvédőszerre hosszú távon szükség lesz, így kézenfekvő volt, ha mi olyan Ismerni a külföldi és hazai piac elvárásait • • Ónálló, alkotó vezető csapat szereket gyártunk, amivel im­portot tudunk kiváltani, azt jól el tudjuk adni. Erre alapoztuk a beruházásunkat. A bukás veszélye úgy érzem minimális, hisz termékeinket szüntelenül korszerűsítjük. — Vagy például már néhány évvel ezelőtt nyilvánvaló volt, hogy az egész országban tata- rozási program indul: már ak­kor megnéztük, hogy mi ebből mit tudunk kamatoztatni. Szin­te biztosra mehettünk, hogy olyan festékre, ami időálló és esztétikus, óriási igény lesz. Ez illett a profilunkba, így elkezd­tük gyártani a Stollogént. — Véleményem szerint ezek r.em ördöngösségek, csupán figyelemmel kell kísérni a gaz­dasági életet, figyelmesen el kell olvasni az ötéves terveket, a párthatározatokat. A mostani termékszerkezetünk nagyon kor­szerű, de hogy az legyen 1984—1985-ben is, ahhoz már most elkészültek a terveink. — Munkatársai azt mondják, hogy menedzser tipusú ember. Annak tartja magát? — Nekem nem azzal kell tö­rődnöm, hogy elzárták-e a csa­pot, vagy, hogy egy láda miért ott van, s mért nem itt. Minden­nek van gazdája, felelőse. A fő feladatomnak az informá­ciószerzést tartom, ezért gyak­ran eljárok különféle rendez­vényekre, a kereskedelmi ka­marába, a Külkereskedelmi Minisztériumba. Talán mened­zser típusú ember vagyok . . . Felelősség minden szinten Emberek „tudatos felépítése”. Ezt a többnyire művészeti élet­ben használt fogalmat, több mint kétórás beszélgetésünk során többször említette Soós Attila. Lényege, hogy a Sellyei Agrokémiánál kiválasztanak jó képességű dolgozókat, akikre aztán mind nagyobb feladato­kat bíznak, természetesen se­gítve őket munkájukban, tanu­lásukban. Az évek során így alakult ki egy olyan vezető csa­pat, mely képes önálló alkotó tevékenységre. Nagyon sok mindenben szabad kezet kap­nak, így érzik a felelősséget. — Nagyon erős a középve­zető gárdánk. Annyira önállóak, hogy nyugodtan rájuk merek bízni komoly feladatokat. Mil­liós üzleteket huszonéves fiatal­emberek kötnek. Nálunk nincs ncpi jelentés-kötelezettsége senkinek, hisz mindenki tudja, mi a dolga. Havonta egyszer tartunk tájékoztató beszámolta­tást, ezt is azért, hogy én tájé­kozódjak. Természetesen, hogy ez így kialakuljon, néhány em­bertől meg kellett válnunk . . . — Nem tart attól, hogy az iróasztalszéket kihúzzák ön alól? — Nem, mert egy új terüle­ten is bármikor kezdeni tudnék. S végsősoron a bányamérnöki képesítésemmel a bányába is visszamehetnék, ha kell fizikai területre is. Soha nem kapasz­kodtam az íróasztalomba, nem Az Országos Munkavédelmi Bizottság ülése Az Országos Munkavédelmi Bizottság pénteki ülésén megvi­tatta a Belkereskedelmi, vala­mint az Egészségügyi Miniszté­rium munkavédelmi irányító és ellenőrző tevékenységének ta­pasztalatait és a Posta munka- védelmi helyzetét. Megállapította, hogy a több mint 440 ezer belkereskedelmi dolgozó munkakörülményei jó irányban fejlődnek, de a sok tennivaló megköveteli a minisz­térium irányító munkájának ja­vítását. A bizottság konkrét munkaprogram kidolgozását ké­ri a minisztertől, a KPVDSZ-t és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsát pedig arra kéri, hogy segítse a program­ban foglaltak végrehajtását. A bizottság az Egészségügyi Mi­nisztériumtól azt is várja, hogy fokozza irányító és ellenőrző munkáját. féltettem a pozíciómat. Biztos, hogy ez is segítségemre volt döntéseimben. Meggyőződé­sem, hogy itt a szövetkezetnél legalább két-három olyan em­ber van, aki ugyanúgy el tudná látni az elnöki feladatokat, mint én. S nekem ez öröm, hisz részem van benne. Roszprim Nándor anyagokat védő új festék A faanyagokat védő új fes­ték a Fa-lazur gyártását kezdik meg a leninvárosi Tiszai Vegyi Kombinátban. A vizes diszper­ziós színezék kifejlesztése és kí­sérleti gyártása befejeződött. A fából készült házak, valamint a külső, az időjárás viszontagsá­gainak kitett fafelületek meg­óvására különösen alkalmas készítményt hét színben — köz­te dióbarnában, fenyőzöldben, ébenfeketében — és egy színte­len változatban gyártják majd. Az új festék az eddig használ­taknál tartósabb és időtállóbb bevonatot képez. Kiegészítésé­re a gyárban egy gombásodás­gátló alapozót is kifejlesztettek, és ezt is hamarosan gyártják. Külső tényezők és a valóság módosítások az ÉPGÉP-né! Az igényekhez igazodva, gyorsan és jó minőségben Jelentős termékszerkezet-át­alakítás folyik az Épgép Vál­lalat pécsi gyárában és mohá­csi gyáregységében. Erre egye­bek között azért is sor került, mert az értékesítési gondok mór 1979-80-ban jelezték, hogy probléma van a hagyományos építőipari gépekkel, berendezé­sekkel, közöttük több alig, vagy egyáltalában nem keresett. Raktáron volt átmenetileg It sort IC omló nyitotta A gyár varrodájának részlege (DN archív kép) Űj szervezési formában dolgoznak a Május 1. Ruhagyárban Decembertől 10 százalékos termelékenységnövekedéssel számolnak a Május 1. Ruha­gyár komlói gyáregységében, ahol jelenleg évente átlag 175 000 kabát készül tőkés és szovjet exportra, valamint a belkereskedelemnék. Minderre komolyabb beruházás nélkül ke­rül sor, a szervezés csak egy­millió forintba került. A budapesti központi gyárban egy éve született meg a döntés, hogy a termelést komplex mó­don átszervezik az összes vidé­ki gyáregységben, — elsősor­ban saját erőből a szervezési osztályuk útmutatása alapján. De tanácsot kérnek a Könnyű­ipari Szervező Intézettől is. Komló nyitotta a sort egye­bek között azért, mert adva van­nak a jól felszerelt, tágas mű­helyek, ahol könnyű a munkát átszervezni, a munkaerőt átcso­portosítani. Ezen kívül alapvető termékszerkezet átalakításra sem volt szükség, hisz korábban is a férfikabátból gyártották a legtöbbet és most kizárólag er­re a profilra rendezkedik be a gyár. A termeléskorszerűsítés az 500 dolgoróból 350-et érint a két műszakban. Júniusra elkészült a terv és alig három hónap alatt befeje­ződött a kivitelezése, amelyben külső cégek mellett a buda­pesti központ szakemberei is részt vettek. Mi tette szükségessé ezt a korszerűsítést? Többek között az, hogy a nemzetközi piacon, le­gyen az tőkés, vagy szocialis­ta, egyre szigorúbbak a köve­telmények, mindemellett nagy az érdeklődés a komlói termé­Jobb minőségben többet gyártanak - Az egyéni teljesítmények jobban mérhetők kék iránt. Az igényeknek azon­ban egyre nehezebb megfelel­ni, főleg amiatt, hogy a varrás népszerűtlen szakma, a varró­nők száma csökken, és sokan vannak távol betegség vagy gyermekgondozás miatt. Mit jelent ebben az új fel­állásban dolgozni? Először is a szalagszerű termelést felváltot­ta a helyileg is kötetlen elren­dezésű csoportos gyártás és egy negyven fős termelőegységben a varrók mellett helyet kaptak az előgyártók, valamint az össze, szerelők'is, aminek egyik előnye, hogy bármikor átcsoportosíthat­ják a dolgozókat, ha épp hiány, zik valaki és akkor többféle fel­adatot is elláthatnak. Egy évig tartott a mozdulatelemzési kí­sérlet, míg sikerült a felesleges mozdulatokat, munkafogásokat és — műveleteket kiiktatni. Most már guruló, vagy épp rögzített tárolók segítségével érheti el a munkás az alkatrészeket, egy­szóval minden a keze ügyében van, sőt a szék forog, a támlá­ja is állítható. Egyesek már nemcsak 2-3- féle, de többféle varrási műve­lethez is értenek. A legideáli­sabb persze az lenne, ha 15— 20-féle varrási műveletet végez­nének, de a későbbiekben ez sem kizárt a legjobbak eseté­ben. Újdonság még, hogy most a havi fixfizetést kiegészíti a differenciált egyéni teljesít­ménybér, amit maga a dolgo­zó „könyvel el", hisz folyama­tosan vezeti az egyéni teljesít­ménylapját a művezető ellen­őrzése mellett. Lényegében min­denki tudja menet közben, hogy milyen teljesítményt ért el, mennyi lesz a fizetése. Megszigorították a gyártáskö­zi minőségellenőrzést úgy is, hogy a korábbi 10 meós he­lyett most 13 látja el ezt a fel­adatot. S minden műhelyben van mór meós, aki szalagon­ként 8—10, helyen is rendsze­resen ellenőriz. Mátyusné Varga Mária meg­bízott igazgató abban is re­ménykedik, hogy a termelés mellett magasabb szintű lesz a helyi vezetés és további „fino­mításokra” kerülhet sor. így pél­dául az anycggal, alkatrésszel való ellátás folyamatosabb lesz, egyre több varrási műve­lethez értenek a szakmunkások, vagy a vasaló-befejező egységet korszerűbb gépparkkal szerel­hetik fel. Arra is gondoltak, hogy külön termelőegységben készítik majd a belföldre, illet­ve külföldre szánt férfikabáto­kat, mivel a minőségi igények is különbözőek. Csuti János legalább 25 milliós eladatlan készlet. A tavalyi év valóságos sokk­hatást váltott ki, de megkezdő­dött az okok feltárása és mind­jobban belátták, hogy nemcsak a külső tényezőkre kell vissza­vezetni a bajok forrását. így például nem volt elég csak megállapítani, hogy kevesebbet rendelnek az építőipari vállala­tok, szövetkezetek, mert az együttműködésük keretében gé­peket kölcsönöznek, sőt kiselej­tezett berendezéseket újítanak fel. De az sem érv most mór, hogy az építkezések üteme mérséklődött és ezért vesznek kevesebbet az ÉPGÉP-től. Ezen­kívül arra sem lehetett tovább hivatkozni, hogy hiányosak a piaci ismeretek és a tévedések következtében gyakorta hagy­ták abba sorozatgyártás köz­ben egy-egy termék gyártását. A pécsiek javaslatára a köz­pont úgy döntött, hogy elhagy­nak gazdaságtalan profilokat és új, még jobb minőségű termé­kekkel jelentkeznek. így pél­dául feladatuknak tartják nem­csak az építő, de a lakáskar­bantartó nagy- és kisgépek, sőt egyéb rendeltetésű, tehát az építőipartól idegen berendezé­sek előállítását is. Eddig 15—20- féle termék, köztük a géplapát, c bitumenmelegítő gyártását hagyták abba, hogy felváltsák a gyár felkészültségének job­ben megfelelő újdonságokkal, többek között az árokdúcoló- val, a 25 és 50 köbméteres tüze­lőanyag-tartállyal, a vízgazdál­kodási szerelvényekkel, a beton­pumpával, különféle szerkeze­tekkel, forgácsolómunkákkal, amelyeknek a többsége nagy sorozatban fog készülni. Ezen­kívül továbbfejlesztik a beton- mixerkocsit, a gőzfejlesztőt és külön megrendelésre a mixer­kocsit szállítószalaggal is fel­szerelik, míg a gőzfejlesztőt energiatakarékossági szempon­tok figyelembevételével alakít­ják át, hogy a gázolaj helyett fűthető legyen városi és föld­gázzal. valamint pb-gázzal. A legfontosabb cél, hogy gyorsan, kifogástalan minőség­ben termeljenek, a határidő­ket tartsák és egy megrendelőt se veszítsenek el, aminek az ér­dekében egyre több termelő- kapcsolatot alakít ki a pécsi ÉPGÉP. így idén megszületett az együttműködés a Mezőgép vil­lányi, pécsváradi egységével, a Budapesti Vegyipari Gépgyár­ral, a Ganz-MÁVAG kiskunha­lasi gyárával és felvették a kapcsolatot a DDGáz Válla­lattal fejlesztési témákban. A Kisipari Termeltető Vállalaton keresztül kisiparosok bedolgo­zó munkáját kérik és jelenleg 25 dél-dunántúli kisiparos for­gácsol. fest, vagy kisebb termé­ket, gépegységet állít elő, de egyre többnek a jelentkezésére számítanak, főleg Baranyából. A termékszerkezetváltás hosz- szú ideig fog tartani, úgyhogy a mindenkori piaci igényeket maradéktalanul figyelembe ve­szik és a változására azonnal reagálnak. Mindezért külön gyártmányfejlesztő csoportot szerveztek, amelynek a szakmai irányításával a meglevő célgé­peket módosítják újakat alakí­tanak ki „házilag". Gyorsan dolgozni csak akkor éri meg, ha a minőség kitűnő— ezt csak gyakorlott, magasan képzett munkások képesek pro­dukálni. Ezért továbbképezik a hegesztőket, hogy a korszerűbb munkaműveletekhez is értse­nek. Emelkedik a kettős kép­zettségűek száma; már meg­szokott, hogy a lakatos he­geszt, vagy automatikát és hid­raulikát is szerel. Úgy tűnik, hogy az idén a tervezetthez viszonyítva keve­sebb lesz a nyereség, de bíz­nak abban, hogy a termékszer­kezet-módosításokat a jövő év­től fellendülés követi. Cs. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom