Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-29 / 355. szám
1981. december 29., kedd Dunántúlt napló 3 Bővülő hétvégi szolgáltatások Ötnapos munkahét a művelődésügy területén S ajátos munkarenddel készülnek fel az ötnapos munkahét bevezetésére a művelődésügy intézményei. Erről adott tájékoztatást Lantos József, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettese. Elmondta, hogy az érvényben levő minisztertanácsi határozat szerint közművelődési intézményeink a fenntartó szervek által megállapított ütemben 1982 első féléve folyamán térnek át az új munkarendre. Az iskoláknak még nyolc hónap áll rendelkezésükre a rendszer kidolgozására, hiszen oktatási intézményeinkben 1982 szeptemberétől veszi kezdetét oz ötnapos munkarend. A megoldásra váró feladatokról az osztályvezető-helyettes a következőket mondotta: A programok gazdagítása — A közművelődési vagy a nevelési intézmények dolgozóinak természetesen számítaniuk kell arra, hogy az ötnapos munkahét nem mindig jelent szabad szombatot. A művelődési házakban, könyvtárakban, múzeumokban, közgyűjteményekben gondolni kell arra, hogy a hét végén megnövekvő szabad idő folytán éppen péntek estétől hétfő estig kívánatos a programok gazdagítása. A más napokon kiadott plusz szabadnap természetesen előnyt jelent, annál is inkább, mivel a megnövekedett szabad idő miatt sehol sem csökkenhet a dolgozó jövedelme. — Felkészülünk arra, hogy megszaporodnak pedagógiai gondjaink, hiszen a gyerekek egy nappal kevesebbet töltenek majd az iskola falai között, és tudjuk, hogy nem minden család tudja a megnövekedett szabad időt a gyermekekkel való foglalkozásra fordítani. Hamis elképzelés az is, hogy 1982 szeptemberétől az iskolákban is Nem mindig jelent szabad szombatot a kulturális intézmények itt átvállalhatnak valamit a családok felelősségéből. Ez a veszély természetesen elsősorban a városokban jelentkezik. A művelődésügy felkészül és odafigyel ezekre a várható problémákra. Számol azzal is, hogy szabad szombatjaikon az emberek nem fognak tömegesen a kulturális intézményekbe tódulni, hanem tovább nő az érdeklődés olyan időtöltések iránt, mint a kertművelés, a hobbyk, az utazás. Tudjuk, hogy sokan fogják munkával, otthonuk építésével, szépítésével tölteni a hétvégeket. Ez örvendetes, hasznos dolog, ezeknél a családoknál a gyermek időtöltéséért sem aggódik senki. A baranyai közművelődési intézmények közül elsőként a Pécsi Nemzeti Színházat említenénk, amely ez év szeptembere óta keddenként tartja szünnapját. Január hónapban új munkarendet alakít ki a múzeum, a levéltár, valamint a könyvtárak. Ezekben szombatonként nemcsak ügyelettel, hanem szolgáltatásokkal, hosz- szabb nyitvatartással is várják a látogatókat az intézményeknél közzétett időpontokban. Gyűlnek a tapasztalatok Az iskolai szabad szombatokról a továbbiakban a következőket tudtuk meg: Baranyának ma 26 különböző oktatási intézményében 8000 tanuló részvételével folynak az ötnapos munkahét bevezetésének kísérletei. Az első jelzéseket az iskolák már továbbították felettes szerveiknek, gyűlnek a tapasztalatok, melyeket 1982 szeptembere előtt figyelembe kell venni. Kétségtelen, hogy hétfőtől péntekig megnő a gyerekek elfoglaltsága, és ezért az oktatásügy figyelembe veszi majd a tanulók alkati, életkori sajátságait — mondta Lantos József. — Ugyanakkor a családoknak is fontolóra kell venniük a vállalt különórák, zene-, sportfoglalkozások, nyelvórák számának csökkentését. Arra is oda kell figyelnünk, hogy a gyerekek ne a televízió előtt töltsék a szombatot, vasárnapot, hanem sok mozgással a szabad levegőn — lehetőleg a család körében. 9J Összefogni az erőket- Hogyan segítik az oktatási intézmények a szabad szombatokon is dolgozó szülőket? — Az óvodákban megvan ennek a tapasztalata. Szombatonként nyitva lesznek 1982. szeptembertől az iskolai napközik, azokban foglalkozásokat is tartanak, biztosítják a gyerekek étkeztetését. Hogy mindez gazdaságos legyen, a szombati foglalkozásokat esetleg egy-egy iskolába koncentráljuk. Gondot jelent ugyanakkor például az állami gondozott szakmunkástanulók hét végi felügyelete. Nehéz megoldani a hét végi szolgáltatásokat azokban a közművelődési intézményekben, melyekben csak egy fő dolgozik. Biztos, hogy a nagyobb intézményekben is össze kell fogni az erőket hét közben az ügyeleti rendszerrel. Sokat segithét a feladatok megoldásában, ha az iskolák és a közművelődés még szorosabbra építi kapcsolatait — amire jó példát szolgáltat az ötnapos kísérletben részt vevő Leöwey Gimnázium és az Ifjúsági Ház együttműködése. A művelődésügy tisztában van a nehézségekkel, és a feladatokra mindenütt a legoptimálisabb megoldást kívánja megvalósítani. Gállos Orsolya Szegvári Menyhért, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője, akinek diplomamunkáját, Schiller: Haramiák című tragédiájának színre vitelét az évad első bemutatójaként láthatta a pécsi közönség, a közelmúltban Budapesten je. lentkezett vendégrendezésével. Bródy Sándor: A medikus című darabjának színre vitelére hívta meg a Nemzeti Színház Szegvári Menyhértet, aki a premier után így beszélt erről a munkájáról: — Mindig nagyon szerettem Bródynak ezt a darabját, főiskolás koromban játszottam is benne. A pesti műsorválasztás elsősorban azokra a fiatalokra gondolt, akik most a címszereplő Bubik István, aztán Dörner György, Balkay Géza, Eperjes Károly meg a főiskolás Németh János és Puskás Tamás szeméSzegvári Menyhért rendezése Budapesten lyé'ben együtt vannak a „nemzetiben". Gondolok a női szerepeket alakító Szirtes Ágiira és Udvaros Dorottyára is, — Szerettem tehát a darabot, a színre állítást mégis nehezítette, hogy ma Bródyt úgy könyvelik el, mint elavult, poros, szecessziós írót, aki édeskés, századfordulós ízeivel minden, csak nem mai szerző. Mindez azonban nem ennyire egyszerű, mert ha a kor burkát lehántjuk a műről, kiderül, hogy az édeskés, cukrozott máz komoly, robbanásveszélyes társadalmi problémákat takar. Hogy olyan pontos és egyénre szabott az egyes szereplők jellemrajza, amilyen mai darabjainkban is ritkaságszám, ba megy. Noha a darabot nem ragadtuk ki a korából, A medikus, a fiatal értelmiség egzisztenciális válsága ma is visszhangra talál a nézők soraiban — ezt kívántuk legalábbis elérni az előadással. Szegvári Menyhérttel rendezőként találkozik újból az idei színházi szezon pécsi közönsége: egy magyar dráma színre vitelével jelentkezik a Kamarszínháznak otthont adó Ságvári Művelődési Házban. G. O. Restaurálták a tihanyi alapítólevelet Restaurálták és biztonságos — hő- és fényvédő — üveglapok közé helyezték el az Országos Levéltár restauráló, rai a tihanyi alapítólevelet. Kétéves munka és megfigyelés után a pannonhalmi levéltárba vitték vissza. Az érdeklődök az állandó kiállításon csak másolatát tekinthetik meg, azonban a tervek szerint a jövő év augusztus 20-i ünnepségen az eredetiben is gyönyörködhetnek a látogatók. Zeneszerző és pedagógus Emlékezés Szervánszky Endrére Művei a magyar zene legnagyobb teljesítményei közé tartoznak Versekre komponált kórusművek A Bortók-centenárium évében egy másik magyar zeneszerzőre is emlékezünk. Het- venesztendős lenne ez év decemberében Szervánszky Endre. Fiatalkori müve, az I. Vonósnégyes ősbemutatóján így nyilatkozott művéről: Bartók tanulmányozásának eredménye. A XX. századi zene ugyanis elképzelhetetlen Bartók Béla nélkül. Az epigonok, az utánzók sokaságából azonban kiemelkednek azok a művészek, akik egyéniségek, akik igazán tehetségesek, akiknek önálló mondanivalójuk és kifejezésformájuk van. Szervánszky Endre, aki a XX. század egyik legnagyobb mesterének tartotta Bartókot, sokat tanult tőle, ahogy a magyar népzenei hagyományokra is építkezett, művei azonban sajátosak. Első jelentős művének ősbemutatója, öt esztendőt váratott magára. A kor jelentős kritikusa, Bartha Dénes így méltatta művét: „a hangverseny kimagaslóan legjelentékenyebb darabja Szervánszky Endre I. Vonósnégyese. Ez az egészen különlegesen megmunkált mű meggyőződésünk szerint ... a mai magyar zene legjobb teljesítményei közé tartozik . . .” Zeneszerző volt és zenepedagógus. Szívesen és nagy kedvvel tanított. Tanulmányai befejezése után (Siklósi Albert professzornál tanult a Zeneakadémián) zeneiskolában zeneelméletet tanított, majd a Nemzeti Zenedében (a Bartók Béla Szakiskola elődje) partitúraolvasást, zeneszerzést. Ez utóbbit később a Zeneművészeti Főiskola professzoraként. Tanítási módszerére, de szókimondására és emberi magatartására is vall, amit Barna István, a Mai Magyar Zeneszerzők sorozatban 1965-ben megjelent könyvében írt: Egy zeneszerző növendéke mindig mindent nagy hangerővel játszott. Partitúraolvasási gyakorlatnál Szervánszky Endre egy ideig szótlanul tűrte egy Beethoven-műnek ezt a meggyalázását, majd így szólt: „Próbáljon meg tekintettel lenni a darab finomabb dinamikai árnyalataira is. Ha mindig hangosan játszik, akkor az olyan emberre hasonlít, aki azért kiabál egyre, mert nincs igaza. Mint Hitler". Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy mindez 1943-ban történt. Szerette a zenét. Legkedvesebb szórakozásai közé tartozott a zenehallgatás. Értékes hanglemezgyűjteménye volt. Bach, Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Muszorgszkij, Debussy, Bartók, Kodály, Sztravinszkij, Berg műveit hallgatta a legtöbbet és a legszívesebben. Szerette az irodalmat is. A prózát is, a verset is. Mindez nemcsak a pihenését szolgálta, hanem témát is szolgáltatott. József Attila emlékére írott Concertója (1955), a Nyolc Pe- tőfi-dal (1952), a Három dal (Tóth Árpád, Juhász Gyula verseire 1955—56), Petőfi verseire írott kórusmű (többek között e művéért kapta meg másodízben a Kossuth-díjat 1955-ben) és kínai versekre is komponált kórusmű tanúsítja ezt. Alkotásai - melyekért kétszer kapott Erkel-díjat is — sok mű- fajúak. írt dalokat, kórusműveket, zenekari műveket színpadi kísérőzenét, balettzenét, filmzenét (például: Akiket a pacsirta elkísér, Légy jó mindhalálig, Megöltek egy lányt), komponált jngorára, klarinétre és term . :etesen írt pedagógiai műveket. Hosszú betegség után 1977 nyarán ragadta el a halál. Új filmek a mozikban Három új filmet mutatnak be az év utolsó napján filmszínházaink: A koncert című magyar, zenés, p Cirkusz vadnyugaton című román kaland- és a Sasszárny című angol westernfiF met. A Koltay Gábor rendezte A koncert című színes magyar film felvételei a budapesti sportcsarnokban készültek 1981. március 25-én, a főpróbán és másnap, március 26-án a koncerten. A főszerepekben az Illés együttes, Koncz Zsuzsa, a Fonográf, valamint Tolcsvayék és a trió. A Cirkusz vadnyugaton című színes román, szinkronizált ka- tlandfilm Tróján bácsi és családja vadnyugati kalandjait eleveníti fel. A Mircea Veroiu rendezte film főszerepeiben Morion Ciobanut, O. I. Moldovant és M. Diaconut láthatja a közönség. Egy Sasszárny névre hallgató, utolérhetetlenül gyors paripa a főszereplője a Sasszárny című színes angol filmnek. A szellőlábú lóért Pike, a szőrmekereskedő és a kiowa indián, Fehér Bika vetekszik. A rendező Anthony Harvev, a két főszereplő: Martin Sheen és Sam Waterston. Újdonságügynökség Innovációs vállalkozói iroda alakult Keszthelyen mindazon szellemi termékek, kutatási eredmények, technikai újdonságok, új termelési technológiák és eljárások, újítások elterjesztésére és közvetítésére, amelyek hatékonyabbá tehetik a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelést. Az Újdonság ügynökség 1982. január elsején a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem központi épületében kezdi meg működését. Alapitói az ország különböző részén működő mezőgazdasági üzemek és az agrártudományi egyetem. Az iroda az új technológiák elterjesztésének szervezése mellett hitelekkel is segíti az egyes vállalatokat saját ötleteik kivitelezésében. Tevékenysége felöleli az agrárágazat kutatási eredményeit, az ipari és mezőgazdasági vállalatok újításait, szabadalmait, a külföldről Magyarországon bejelentett szabadalmakat, a kisipari és magánfeltalólók újításait és szabadalmait, a biológiai tudományokat, az ipari és agrárvegyészetet, az ipari és mezőgazdasági termelőberendezéseket. Áz egyetemi számítógépközpont adattárából postafordultával juthatnak a kívánt információhoz az irodához forduló érdeklődők.
