Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-22 / 350. szám
1981. december 22., kedd Dunantiiii napló 3 Pécsi Építőipari Szövetkezet Lakásépítés helyett ~ felújítás Jövőre lesz harminc esztendeje, hogy létrejött a Pécsi Építőipari Szövetkezet. Hosszú ideig _ elsősorban tatarozással foglalkozott a kis létszámú szakembergárda, s az 1970-es évek elejéig tulajdonképpen sem méretben, sem szerkezetben nem történt jelentős változás a szövetkezet életében. Aztán intenzív fejlesztést hajtottak végre, melynek eredményeként egy építőipari vállalatra jellemző vertikum jött létre. A szövetkezet jelentős mértékben vett részt az elmúlt évtizedben pécsi lakások építésében. Ki ne ismerné Lvov-Kert- vórosban az alagútzsalus technológiával készült, küllemre nagyon szép házakat, melyekben 1100 lakás épült ebben a városrészben. Idén átadták az utolsó harminc lakást, ezzel a szövetkezet lakásépítési programja befejeződött. Felmerülhet a kérdés, hogy miért hagyták abba e roppant tetszetős házak kivitelezését. Mint László Imre elnök elmondta, az alagútzsalus technológia nagyon eszközigényes, melynek felújítása sok pénzt emésztett volna fel. Másrészt a város az elkövetkezendő években elsősorban lakóházrekonstrukciós munkákkal köti le a szövetkezet kapacitását, így az alagútzsalus technológia eszközeinek és berendezéseinek felújítása értelmetlen lett volna. A belváros rehabilitációjának aktív részese lesz hosszú-hosz- szú évekig a Pécsi Építőipari Szövetkezet. Ez a nagymérvű munka éves kapacitásuk mint- I egy 70 százalékát köti le. A többit szinte kizárólag a lakosságnak nyújtott szolgáltatás jelenti. Továbbra is foglalkoznak épületüvegezéssel. Sőt! Ezt az igen népszerű szolgáltatásukat bővítik és korszerűsítik. A jelenlegi két pécsi üzletük, a Rókus utcai és a, Sallai utcai mellett a közeljövőben megnyitják a harmadikat a Felszabadulás út és Ipari út sarkán levő központi telephelyükön. A mintegy kétmillió forintba kerülő új létesítményben az üzlet mögött helyet kap az üvegesműhely is, ami biztosítja a gyors és zavartalan kiszolgálást. Az üvegesrészleg egyébként tört üvegek cseréjét és magánerős családi házak ablakainak beüvegezését egyaránt vállalja. A szövetkezet szerződést kötött az Állami Biztosítóval, melynek értelmében elegendő, ha bemutatjuk biztosítási kötvényünket az üvegeseknek, ők megcsinálják, s a Biztosító fizet a szövetkezetnek. Érdemes megemlíteni, hogy tavaly ilyen jellegű munkát ötmillió forint értékben végeztek. A szövetkezet vezetőinek tervei közt szerepel, hogy dolgozóik kisvállalkozói formában munkaidő után is üvegezhessenek. A lakosságnak nyújtott szolgáltatáson belül előkelő helyet foglalnak el az asztalos- és lakatosmunkák. Vállalják többek között polcok, beépitett szekrények, kerítések, bejárati kapuk, pinceajtók készítését, egyedi javításokat. A családi- ház-építőknek emelőgépeket biztosítanak. Sírkövek készítésében ugyancsak a lakosság szolgálatában állnak. A Pécsi Építőipari Szövetkezet több létesítményt is épített ebben az esztendőben, így többek között a 12-es Volán Vállalat számítógépközpontját, az 5-ös ÉPFU fényezőműhelyét. A legjelentősebb idei munkájuk a 150 személyes Kulich Gyula utcai óvoda építése, melynek műszaki átadására még decemberben sor kerül. Ugyancsak közel áll a befejezéshez a Munkácsy Mihály ub ca 3-5. szám alatti házak felújítása. R. N. A Volán az ötnapos munkahét bevezetése előtt Javítják az autóbuszokat a 12, sz. Volán Pécs, Bolgár Néphadsereg úti központi telepén. Szokolai István felv. Tartanak a premiertől Elodázhatatlan a lépcsőzetes munkakezdés általánossá tétele Ötven indulási időpontot módosítanak Több segítséget várnak az üzemektől, vállalatoktól A z ötnapos munkahétre való áttérés napjától — január 4-től — egyáltalán nem lesz irigylésre méltó helyzetben a Volán. Tartanak tehát a „premiertől” és hadd tegyük hozzá, teljes joggal. A baranyai megyeszékhely közlekedésében eddig is nagy erőfeszítéseket kellett tennie a vállalatnak, hogy a reggeli munkakezdés előtti csúcsot, valamint a délutáni forgalmat zavartalanul bonyolítsa le: januártól viszont várhatóan még nehezebb helyzetbe kerülnek és ennek több oka van. Beszélgetőpartnerünk Fűzi Árpád, a 12-es Volán Vállalat igazgatója. — Hónapokkal ezelőtt megközelítőleg négyszázötven kérdőivet küldtünk el a vállalatoknak az iránt érdeklődve, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés milyen változást jelent a munkaidőkezdésben és -befejezésben. A vállalatok, illetve ' intézmények alig-alig reagáltak kérésünkre: mindösz- sze nyolcvanöt cég jelezte a megyéből írásban vagy szóban, hogyan is alakul a munkaidejűk a továbbiakban. Ez annál is inkább gondot jelentett, mert az új menetrendet az eddigi gyakorlati tapasztalatokra alapozva voltunk kénytelenek elkészíteni december 15- ig. Becslésünk szerint a pécsi vállalatok többsége a reggel hat, illetve hét óra közötti időre helyezi a munkakezdést. Ebben az időszakban tehát egy óra alatt legalább húszezer utassal kell többet eljuttatnunk a munkahelyére. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az utazók aránya legalább húsz—huszonöt százalékkal nő reggel hat és hét között. Ebből fakad, hogy a rendelkezésünkre álló autóbuszokkal ezt az igen nagy forgalmat egyszerűen képtelenek leszünk fennakadások nélkül lebonyolítani. — Hacsak megfelelő koordinációval a kiadott rendelkezések értelmében az illetékes tanácsi szervek közbelépésével nem valósítják meg általánosan a lépcsőzetes munkakezdést. — Bízunk abban, hogy az évekkel ezelőtt bevezetett és azóta is alig-alig alkalmazott lépcsőzetes munkakezdés most már valóban általánossá válik, mert különben súlyos zavarok lépnek fel a megyeszékhely közlekedésében. Ez, úgy gon- dofom, amellett, hogy hangulati tényező, elodázhatatlan szervezési feladat is. Több vállalat negyvenórás, mások negyvenkét órás, megint mások negyvennégy órás munkarendben dolgoznak. Ezt is figyelemmel kell kísérnünk, mert az üzemek munkásait, a vállalatok dolgozóit kötelességünk lehetőleg fennakadás nélkül utaztatni. — Nem beszéltünk a diák- szállitásokról. — A megyében működő 69 körzeti iskolába megközelítőleg hétezer tanulót utaztatunk. E téren nem lesz változás. Ugyanakkor a Szigetvárról induló járatok menetrendjét kénytelenek voltunk megváltoztatni, amely már érinti a bejáró szakmunkástanulókat és középiskolásokat is. Valamennyi járat az eddigiekhez képest átlagosan negyed órával később indul a járási székhelyről az első műszak befejezését követően. Egyébként a menetrendi változásokat mindazon vállalatoknak megküldtük, amelyektől megkaptuk a módosított munkarend programját. — Pécsett hány járat menetrendjének megváltozása várható? — A törzsvonalakon nem lesz menetrendi módosítás. Egyébként ötven indulási időpontot módosítunk, amely főként a 26-os, a 29-es, a 32-es, a 34- es, a 36-os és a 39/A viszonylatokat érinti. Az elképzeléseink alapján az éjszakai és délutáni menetrendeken nem változtatunk a helyi közlekedésnél. A távolsági közlekedésben részt vevő járataink menetrendje 78 viszonylatban változik, illetve Igazodik az új munkakezdéshez. — Hogyan jelentkezik az áruszállításnál az új munkarend? — Mi mindent elkövetünk a MÁV-val karöltve annak érdekében, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével ne csökkenjen a hétvégi rakodás. A topasztalataink viszont máris kedvezőtlenek. Még alig néhány vállalat tért át az új munkarendre, máris érezhetően csökkent a hét utolsó napjain a be- és kirakodás. Ilyen helyzetben nem Beszélhetünk hatékony eszközkihasználásról. Sajnos, a vállalatok inkább kifizetik a kocsiálláspénzt, a büntetést, pedig a negyedik negyedév eleje óta a rendelkezés lehetővé teszi, hogy az esetleges többletrakodássa! járó munkabér kiszűrhető a bér- színvonalból. — A hétvégeken megnövekedő szabad idő következtében várhatóön nagyobb igény lesz a lakossági teherszállításra, a különjáratú autóbuszokra. — A lakossági szállítási igényeket mint szolgáltatást, kiemelten kezeljük. Ezt célozza az úgynevezett AVIA-program: legutóbb hat ilyen típusú teherkocsit kaptunk, ezeket is a lakossági teherszállításra állítjuk be. Ami a hétvégi különjáratokat illeti: az igényeknek megfelelően bocsátjuk rendelkezésre a csoportos kirándulók, a belföldi turizmus rendelkezésére autóbuszainkat. Egyébként januárban külön is figyelemmel kísérjük a távolsági járatok szombati utasforgalmát. Elképzelhető, hogy kihasználatlanság esetén februártól ezeknél a járatoknál szombator.*- ként menetrendi korlátozást vezetünk be. A felszabaduló kocsikat pedig a hétvégi különjáratoknál állítjuk munkába. — Az új munkarend szükségessé tette, hogy a vállalaton belül is felkészüljenek arra A foigolmi utazószemélyzet részére negyedévre előre kidolgoztuk az új munkarendet. Tehát mindenki tudja, mikor kap szabadnapot. A három plusz egyes munkabeosztást vezetjük be, ami azt jelenti, hogy havonta legalább egy szabad hétvégét garantálunk a dolgozóknak. A karbantartóknál hasonlóképpen vezetjük be az új munkarendet, hiszen nekik alkalmazkodniuk kell a forgalomhoz. Salamon Gyula B japán csoda titka E gyre gyakrabban hangoztatják európai és amerikai gazdasági vezetők: tanuljunk a japánoktól! Sokasodik a japán gazdasági csodával foglalko. zó cikkek, könyvek, elemzések száma, egyre többen szeretnének élen járni a japán fortélyok megismertetésében. A japán* gazdasági csoda nem új keletű terminológia, de az elmúlt hónapokban ismét sok szó esett róla. A távol-keleti szigetországtól eltekintve a kapitalista világban mindenütt, s bizonyos mértékig a szocialista országokban is érezhetővé váltak a gazdasági fejlődés problémái. A tőkés országokban recesszió tapasztalható, a szocialista országokban pe. dig az eddig elért színvonal megőrzése okoz komoly gondokat. Japán sem mentes ugyan a válságjelenségektől, de a jelenlegi világgazdasági helyzetben viszonylag nagyok a térnyerési lehetőségei. Sokan amiatt aggódnak a tőkés világban, hogy Japán olyan nagyhatalmi pozíciókat szerez gazdasági téren, mint az Egyesült Államok politikai síkon. Érthető, hogy mindenki az irigyelt fejlődés kulcsát keresi. Van. aki a japán ember gondolkodásmódjában, mások a gazdálkodó egységek szervezeti. struktúrájában, megint mások a technika sajátos japán értékelésében látják a siker titkát. Egy azonban biztos: a gazdaság minden szintjén tapasztalható szuperhatékony szervezési és irányítási rendszer nélkül semmire sem mennének a japánok. A szervezést ma szerte a világon a munka legfontosabb részének tartják és sokan állítják, hogy a japán csoda mögött a szervezésben megvalósított csoda áll. Erről keveset tud a világ, annál is inkább, mert bizonyos fokig még Japánban is átértékelik mostanában a munkaszervezést. Ezért számít szenzációnak az a könyv, mely azt vizsgálja, hogy milyen előnyei van-- nak a japán munkaszervezésnek az amerikaival szemben. Persze egy kicsit ez a könyv is „ködösít". Szerzője, egy bizonyos Mr. Oucsi (gyanúsan cseng az amerikai szakértő neve) a japán irányítás (szer. vezés) titkát az úgynevezett S-teóriában látja. A szerző ugyanis a japán vezetés és szervezés lényegét hét. angolul S-betűvel kezdődő kifejezésben foglalja össze; ezek, stratégia, struktúra, stílus, rendszerek, személyzet, hozzáértés, megosztott értékek. Az első kettő S-sel minden gazdálkodó szervezetnek-rendelkeznie kell, világosan és közérthetően tudatosítva mindenkivel (főképp a vállalat dolgozóival), hogy mi a vállalat célja, és annak megvalósításához milyen eszközei vannak. Még a „rendszerek” léte sem rendkívüli, ezek — a szerző szerint — vállalaton belüli folyamatok. Abban azonban, hogy ez milyen stílusban valósul meg, már van különbség más országok gyakorlatához képest. Mondhatni: itt van a japán szervezés lényegi különbsége. Az említett könyv így ír erről: A stílus attól függ, hogy a vezető (irányító) mennyi időt szán és azt miképpen fordítja a felmerülő kérdésekre. A japán vállalati irányítók európai kollégáiknál jóval többet fordítanak idejükből a vállalattal kapcsolatos kérdésekre. De nemcsak ők, az alsó- és a középszintű vezető gondolatainak zömét is a vállalattal kapcsolatos kérdések kötik le, mi több, az egyszerű dolgozókét is. Hozzá kell tenni, hogy ismereteik szintje általában magas, a képzettségé úgyszintén; a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Japánban a legmagasabb a világon. A fiataloknak Japánban is ki kell várniuk az időt, míg előbbreléphetnek, de ami az irányításban, a vállalati koncepciók kialakításában való részvételüket illeti, abban már a kezdettől fogva teljes értékű munkaerők. Kezdeményezése, ikre számít a vállalat, sőt a „lentről" indítás elvének megfelelően, tőlük jut el a legtöbb javaslat a vezetés felsőbb rétegeihez. (Ez egyébként nem zárja ki a vezetők kezdeményezéseit. . .) A vezetés figyelmet fordít ezekre a javaslatokra, s mi több: épít rájuk. Ezzel a fiatalabbá, kát, vagy ha úgy tetszik, a hierarchia alsóbb fokain álló alkalmazottakat a vállalatba „integrálja”. Igaz, a bérlistán az okosabb még nem rukkol előre, de a japán értékrendben legalább olyan fontos — talán még becsesebb — a presztízs, amit a dolgozó ismeretei révén s azok hasznosításával szerez. Azt vallják, hogy a-hozzájáru- lás a fontos. A tudáscentrikus japán vállalati intézményben ennek nagy értéke van. A megosztott érték — a hetedik S — lényegében együttműködést je. lent: a vállalat közös érték, léte, jövője a közösen hozott döntésektől függ. A divatjamúlt individualizmust, a „majd én megmutatom"- ozást veti a könyv szerzője az európaiak és az amerikaiak szemére, mert ez kizárja a ma már elengedhetetlen cső- portmunkát, csoportharmóniát és a közös morál kialakulását. Az individualizmus szüli a vállalaton belüli heterogenitást, a dolgok eltérő megítélését. A szervezés feladata, hogy feloldja ezeket a (hatékonyságot rontó) polari. zált kapcsolatokat. Ez teremti meg az egységes személyzetet, és ez teszi érdekeltté az alkalmazottakat a hozzáértésben ; s ezekkel együtt teljes a hét S. Kövécs Gábor Vállalati képzés iskolai irányítással Végzős kertésztanulók szakmai oktatása Pécs Darkjai, közterületei szakképzett kezek munkáját dicsérik. A Kertészeti és Parképítő Vállalat szakmunkásainak több mint a fele friss végzettségű, nemrég mint a Villányi Szakmunkásképző Iskola dísznövény szakos tanulói a gyakorlati időt töltötték a vállalatnál. Most a három év alatt elsajátított elméleti és gyakorlati tudást kamatoztatják a városlakók nagy örömére. Közel nyolc éve kötött szerződést a Kertészeti és Parképítő Vállalat a villányi szakmunkásképzővel. így a dísznövény szakos tanulók megismerkedhetnek a korszerű nagyüzemi technológiával. A diákok iskolai irányítással vállalati képzésben részesülnek: heti három alkalommal elméleti-iskolai és gyakorlati-vállalati oktatásban vesznek részt. A vállalatnál megismerkednek a dísznövénytermesztés tudnivalóival, a cserepes és vágott virágok gondozásával, a díszfák és cserjék nevelésével, virágkötészeti fogásokkal, az üzleti kiszolgálással és a parképítési, -fenntartási munkákkal. Képzésüket iskolai oktató és vállalati szakember közösen irányítja. Az elsősökkel már az első félév után szerződést köt a vállalat. Ezért az iskola befejezése után három évig kötelesek itt dolgozni. Természetesen örömmel vállalják a tanulók a felajánlott nagyüzemi munkát, mert így teljesen elsajátítják a szakma csínját-binját. Többletismereteket szereznek a kötelező hat és fél hetes nyári gyakorlaton is. Eddig bevett szokás volt, hogy a nyári tanulmányi időt esetenként kisebb kertészetekben — Komlón, Mohácson, Szigetváron és Dombóváron — is tölthették a fiatalok. Az egységes képzés érdekében jövő nyáron ezen változtatnak: minden kertészgyakornok a Kertészeti Vállalatnál tanulja meg a szakmai fogásokat. Á. E.
