Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-20 / 348. szám

1981. december 20., vasárnap Dunántúlt napló 3 Az 1982. évi népgazdasági terv ' (Folytatás az 1. oldalról) Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználós Ipari termelés Országos építésszerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra j'jtó reáljövedelem A lakosság fogyasztása A szocialista szektor beruházásaira folyó áron A termelő­ágazatok fejlődése Az ipari termelésből na­gyobb hányadnak kell szolgál­nia a külső egyensúly javítását. Elsősorban, azok a vállalatok számíthatnak lendületes fejlő­désre, amelyek képesek gyor­san növelni a nem rubel el­számolású kivitelt, vagy haté­konyan helyettesíteni a beho­zatalt. Ezt a szabályozórend­szer módosításai és a gazda­ságszervező intézkedések is se­gítik. A terv előírja, hogy minden területen meg kell gyorsítani az energiagazdálkodási prog­ram megvalósítását, gyakorlati eredményeket kell elérni a hul­ladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló program végrehajtásá­ban. Ki kell dolgozni továbbá a takarékosabb anyaggazdál­kodást segítő programot, s meg kell kezdeni e program meg­valósítását. A terv azzal számol, hogy a felsorolt feladatok végrehajtá­sától és a gazdálkodás ered­ményességétől függően tovább differenciálódik a vállalatok fejlődése és gazdasági, pénz­ügyi helyzete. A nehéz helyzet­be kerülő, veszteségessé vagy alaphiányossá váló gazdálkodó szervezeteknek meg kell ten­niük a tevékenységük gazdasá­gossá tételéhez szükséges in­tézkedéseket. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csök­ken. A termelés növekedését a munka termelékenységének nö­vekedése alapozza meg. A népgazdaság összes ener­giafelhasználása nem, vagy csak kis mértékben növeked­het. Minden területen fontos feladat az energiagazdálkodási program végrehajtásának meg­gyorsítása. A szerkezetváltozás fő irá­nyát és ütemét továbbra is a folyamatban levő központi fej­lesztési programok határozzák meg; a petrolkémiai központi fejlesztési program alapján tovább nő a műanyag-feldol­gozás; a gyógyszer-, a növény­védőszer- és intermediergyár­tás központi fejlesztési prog­ramja alapján a kivitel bővül erőteljesen. A könnyűipari ága­zatok termelése a kereslet és a gazdaságosság függvényében differenciálódik. Az építőipar­nak és a lakosságnak az épl- tőanyagipari termékek iránti kereslete mérsékelt termelés- növekedés mellett is kielégít­hető. Az élelmiszeriparban — az exportérdekek figyelembe­vételével — az átlagosnál job­ban fokozódhat a húsipar, a cukoripar és a növényolajipar termelése. A beruházásokon elvégzen­dő építési feladat tovább csök­ken, a fenntartási és felújítási tevékenység bővül. Számotte­vően nő a külföldön végzett építés értéke. A mezőgazdasági termékek termelésén belül - átlagos idő­járás mellett — a növényter­mesztés gyorsabban, az állat- tenyésztés lassabban emelke­dik. Tovább bővül a mezőgaz­dasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége. A jó élelmiszerellátás fenn­tartása mellett a mezőgazda­sápi és az élelmiszeripari ter­mékek kivitele — főképp az idei kedvezőtlen búzatermés miatt — előreláthatólag csak sze­rény mértékben növelhető. Az áruszállítási és a sze­mélyszállítási teljesítmények — a szállítási szükségletek és fel­adatok összetételéből követke­zően — mérsékelten emelked­Az 1982. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai az 1981. évi várható színvonal százalékában, összehasonlító áron 101.0- 101,5 98.0- 99,0 102.0- 102,5 98.0- 99,0 104.0- 104,5 100.0- 100,5 100,5-101,0 178.0- 180,0 milliárd Ft fordítható nek, a szállítási szükségletek kielégíthetők. A lakosság tulaj­donában levő személygépkocsi­állomány tovább gyarapodik, s eléri az egymillió-száznegyven- ezer darabot. Munkaerő­helyzet, jövedelem, fogyasztás A népgazdaságban foglal­koztatottak száma előrelátha­tóan tovább csökken. A mun­kaerő ágazati szerkezetének átrendeződése az előző évek­hez hasonlóan folytatódik: a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a mezőgazdaságban és a termelő szolgáltatásokban gyakorlatilag nem változik, a nem termelő ágazatokban kis­sé emelkedik. Gazdaságszervező intézke­dések is segítik majd, hogy a nem hatékonyan foglalkoztatott munkaerő felszabaduljon, s a fejlődni ‘‘képes területekre ára­moljon át. A jövő év első felében — az oktatási intézmények, a mező- gazdaság, valamint néhány más hely kivételével — át kell térni az ötnapos munkahétre. Ezt általában önerőből kell végrehajtani. Az áttérés miatt a gazdálkodó egységek pénz­ügyi, gazdasági helyzete nem romolhat, a dolgozók keresete nem csökkenhet. Az egészség- ügyi és a művelődési ágazat a szükséges többletlétszám fede­zetére támogatásban részesül. A terv előirányozza, hogy a lakosság életszínvonalát jellem­ző fő mutatók az 1981—82. év­re együttesen a VI. ötéves terv­ben előirányzottnak megfele­lően alakuljanak. A munkások és az alkalmazottak átlagkere­sete 4-5 százalékkal nő. Kö­vetelmény, hogy a vállalatok bérgazdálkodása jobban fejez­ze ki az egyéni teljesítménye­ket. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 5 százalékkal emel­kedik. Ez legnagyobbrészt az 1981. évi központi árintézkedé­sekből és a vállalati hatáskör­ben megvalósuló jövő évi ár­változásokból adódik. A társa­dalmi juttatásokat fedező ki­adások az ez évinél mérsékel­tebben növekednek. A terv elő­írja, hogy jneg kell őrizni a két­ezer forinton aluli nyugdíjak reálértékét, s emelni kell az ösztöndíjakat. A lakosság infrastrukturális ellátottsága szerény mértékben tovább fejlődik. A tanácsok az 1982. évi terveiket úgy alakít­ják ki, hogy a VI. ötéves terv kiemelt céljai megvalósíthatók legyenek. A lakásellátottsóg további javítására 77 ezer új lakás épül, ebből 19—20 ezer lesz állami lakás. A tanácsok to­vább korszerűsítik a lakásel­osztást és a lakásgazdálkodást, nagyobb hangsúlyt kap az igé­nyek lépcsőzetes kielégítése, a szervezett lakáscsere. A terv 19—20 ezer állami lakás felújí­tását és mintegy 10 ezernek a korszerűsítését irányozza elő. Az egészségügyi ellátás javí­tására mintegy 1200 új gyógy­intézeti ágy létesül; egyebek között Szolnokon és Budapes­ten épülnek új létesítmények. Elkészül majdnem 3000 új böl­csődei és 8000—9000 új óvodai hely. Tovább növekszik az óvo­dában elhelyezettek aránya, a zsúfoltság számottevően csök­ken. Az általános iskolai háló­zat fejlesztésére 1200—1300 ál­talános iskolai osztályterem lé­tesül. Az általános iskolát vég­zetteknek mintegy 92 százaléka tanul tovább a középfokú ok­tatás különféle intézményeiben. A felsőfokú oktatási intézmé­nyekbe felvehető hallgatók szá­ma valamelyest csökken. A művelődésügy, a kultúra és a sport nagyobb létesítmé­nyei közül folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem, az Állami Opera­ház és a Filmgyár felújítása, a budavári palota helyreállítá­sa, megkezdődik az Eötvös Lorónd Tudományegyetem át­építése, befejeződik a Madách Kamara Színház felújítása és felépül a kaposvári sportcsar­nok és a veszprémi filmszínház. Beruházások Az 1982. évi terv - az egyen­súlyi követelmények miatt —a beruházások további csökken­tését irányozza ejő. Nagyobb mértékben mérséklődnek az ál­lami és kisebb mértékben a vállalati beruházások. Az ener­gia-megtakarítást és az ener­giatermelést szolgáló beruhá­zások növekednek. A folyamatban levő nagybe­ruházások közül az év során befejeződik a Bitó II. Bauxit­bánya építése, a Halimba III. Bauxitbánya bővítése, a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű félgyártmányfejlesztése, a Cse­peli Csőgyár szinten tartó be­ruházása, a Budapesti Szemét­égetőmű és a Szekszárdi Hús­kombinát építése. A később befejeződő nagyberuházások közül részleges üzembe helye­zés történik a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzemek­ben, a Dunai Vasmű és a Le­nin Kohászati Művek acélmű­veiben, a Szolnoki Papírgyár­ban és az Árpád-híd szélesíté­sénél. Az év folyamán fontos állomásához érkezik a Paksi Atomerőmű kivitelezése: az I. számú blokk áramot ad az or­szágos hálózatba. Megkezdő­dik három nagyberuházás: a mecseki kokszolható szénter­melés fejlesztése, a fenyőfői bauxitbányának és a Dunai Vasmű kokszolóművének az építése. A kisebb állami beruházások körében az eszközöket elsősor­ban a kiemelt társadalompoli­tikai gólokkal (a lakásépítéssel és az ehhez kapcsolódó léte­sítményekkel, az egészségügy­gyei, az általános iskolai okta­tással) összefüggő fejlesztések­re kell fordítani. Nagyobb ará­nyú építési munkákkal járó új beruházások csak kivételes esetben kezdhetők. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelmi áruforga­lom az ez évinél dinamikusab­ban bővül. Elsősorban a kivi­tel emelkedése haladja meg az 1981. évit; ezt főképp az ipari termékek gazdaságos ki­vitelének gyors növelésével kell elérni. A behozatal csak cse­kély mértékben növekedhet. Ennek érdekében az energia- és anyagfelhasználásban az ésszerű takarékosság fokozá­sára s a drága importnak a gazdaságos hazai termeléssel történő helyettesítésére kell tö­rekedni. A külkereskedelmi hiány tovább mérséklődik. * . A Minisztertanács az 1982. évi népgazdasági terv jóvá­hagyása keretében határoza­tot hozott a terv végrehajtását szolgáló intézkedésekről is. Ezek célja, hogy fokozódjon a gazdálkodás hatékonysága, ja­vuljanak a dinamikus növeke­désre képes vállalatok és szö­vetkezetek fejlődésének lehe­tőségei, erősödjön a népgaz­dasági és a vállalati jövede­lemképződés közötti összhang, tervszerűen alakuljon a felhal­mozási és a fogyasztási vásár­lóerő, megvalósuljanak a kül­gazdasági célok. A Minisztertanács felkéri a vállalatok és a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények dolgozóit, hogy legjobb tudá­suk és képességeik szerint já­ruljanak hozzá az 1982. évi népgazdasági terv céljainak maradéktalan megvalósulásá­hoz. Janus Pannoniusról nevezték el Három karúvá bővül a Pécsi Tudományegyetem Beszélgetés dr. Földvári József rektorral A Pécsi Tudományegyetem épülő kollégiuma A jogszabályok nyelvén ér­demes kezdeni: „1. §. A Pécsi Tudomány- egyetem a jövőben Pécsi Ja­nus Pannonius Tudomány- egyetem néven folytatja mű­ködését. 2. A Pécsi Tanárképző Fő­iskola 1981. december 31-én megszűnik." (1981. évi 26. számú tvr.) „1. A Pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem 1982. január hó 1. napján tanár­képző kar létesül. 2. A kar feladata: aj általános iskolai taná­rok, valamint b) általános és középisko­lai oktatásra egyaránt képe­sített szaktanárok képzése.” 1035/1981. (XII. 5.) sz. mi­nisztertanácsi határozat.) — Két év óta a legkülönfé­lébb hírek keringenek a vá­rosban az új egyetemi karról. Sokan a bölcsészeti lakultás újraindítását várták a műve­lődésügy irányítóitól. A két alapvető jogszabály megszü­letése után most már minden­ki számára világos: nincs szó bölcsészkarról, „csak" új rendszerű tanárképzés bein­dításáról. Mi tette indokolttá ezt az intézkedést? A kérdést dr. Földvári Jó­zsefnek, a Pécsi Tudomány- egyetem rektorának tettük föl, akivel a Janus Pannonius Tu­dományegyelem közeli és tá­voli jövőjéről beszélgettünk. — Évek hosszú során bebi­zonyosodott, hogy a magyar- országi pedagógusképzés megérett a változásra. Ma négy különböző intézménytí­pusban folyik pedagógiai képzés: az óvónő- és a taní­tóképző intézetekben, a ta­nárképző főiskolákon és a tu­dományegyetemek egyes fa­kultásain. Ezek a típusok egy­mástól elszigeteltek, alig-alig épülnek egymásra, mindegyik­nek más az oktatási feladata. A tanárképző intézmények el­sősorban gyakorlatközpon- túak, a bölcsészkarokon pe­dig túlteng az elmélet, ott „tu­dósokat” képeznek. A korsze­rű pedagógia bebizonyította, hogy tíztől tizennyolc éves ko­rig nagy szükségük volna a gyerekeknek arra, hogy egy­séges oktatásban részesülje­nek. Nálunk az oktatási rend­szer sajátossága folytán ez nem lehetséges, mert már a tanárokat is megosztja a pe­dagógusképzés: diplomája szerint az egyik csak általá­nosban, a másik középiskolá­ban tanít. Pécsett 1983-tól kísérlet in­dul meg, amelynek egyik leg­fontosabb célja az, hogy ta­pasztalatokat szolgáltasson az egységes tanárképzés be­vezetésével kapcsolatban. Nem titok, hogy az ország­ban nagy ellentábora van az egységes tanárképzés tervé­nek. Sokan a? egyetemi oktg- tás színvonalát féltik a tanár­képző főiskolák egyetemi kar­rá történő átszervezésétől. Ha meggondoljuk, van alapja a kételkedésnek, hiszen az el­múlt harminc évben történt néhány kevésbé sikerült re­form a felsőoktatásban: fel­sőfokú technikumokat szer­veztek át főiskolává, főiskolá­kat egyetemmé. Mindez nem mindig iórt együtt az oktatás színvonalának emelkedésével. Mi azonban vállaljuk a koc­kázatot, annál is inkább, mert egyetemünk ezzel is közelebb áll maid az „Universitas", a tudománvok közösségének eszményéhez. — Mi a kisérlet lénveae? — Az 1983/84-es tanévben néhány szakon — hoav melye­ken, azt később döntiük el — megindul az ötéves, eavetemi szintű tanárkéDzés. A kísérleti csoport hallgatói már olyan diplomát fognak kapni, amely középiskolai tanításra is jogo­sítja őket. Azt szeretnénk, ha a Pécsi Tanárképző Főiskola jó hagyományait megőrizve, a gyakorlati és az elméleti kép­zés összhangjának megterem­tésével, felkészült, a tudo­mány irányában is nyitott, fiatal szakemberek hagynák el az intézményt. Néhány évig párhuzamosan fut majd a négyéves főiskolai és az öt­éves egyetemi szintű képzés. De semmiképpen nem szeret­nénk ezt az időt a szükséges­nél hosszabbra nyújtani. Ugyanígy a főiskolai oktatók átminősítését is szeretnénk legkésőbb három éven belül lebonyolítani. Hangsúlyozni kell, hogy egzisztenciálisan egyiküket sem érheti hátrá­nyosan a változás, ám min­denkinek tisztában kell len­nie azzal, hogy az egyetemi oktatás magasabb követelmé­nyekkel jár. Nálunk például az egyetemi docensi címhez a jelöltnek legkevesebb kandi­dátusi fokozattal és egy álla-, mi nyelvvizsgával kell rendel­keznie. A tanárképző karon mindenkivel személyesen fo­gunk beszélni elképzeléseiről. — Milyen lesz az egyetem szervezeti képe? Gondolom, először csak táblacsere lesz a Tanárképző Főiskolán, hiszen a kísérleti oktatás csak két év múlva indul meg. — Szeretnénk, ha a karrá alakulás nemcsak táblacseré­vel járna! A fakultás az egyetem keretein belül meg­határozott önállósággal ren­delkezik, és nem kapssolódik közvetlenül a főhatóságokhoz. Mások a döntéshozatal for­mái is. Üj karunkon az egye­temi mechanizmus zökkenő- mentes átvétele az egyik leg­fontosabb feladat. Ami a konkrét szervezeti kérdéseket illeti: a rektornak három he­lyettese, valamennyi karnak dékánja és dékánhelyettese lesz. (A tanárképző karon több dékánhelyettes is.1 Igyekszünk majd az ésszerű integrációt megvalósítani. Természetesen egységes lesz a pártszervezet, a szakszerve­zet, a gazdasági főigazgató­ság. A filozófia _és szociológia központja előreláthatólag a jogi kar, a politikai gazda­ságtan oktatásának bázisa a közgazdasági kar, a tudomá­nyos szocializmusé pedig a tanárképző fakultás lesz. A szakos képzés és a párhuza­mosan futó négy- és ötéves tantervek miatt legnehezebb­nek az oktatási program ki­dolgozása látszik. Nehezebb­nek, mint a tanszékek és a szakpárosítások rendszerének kialakítása. Szervezetileg hozzánk fog tartozni a szent­lőrinci kísérleti iskola is. — Kik lesznek az új egyete­mi tanárok? — A kar oktatóinak bázisát a Tanárképző Főiskola jelen­legi tanárai alkotják. Termé­szetesen más intézményekből is számítunk erősítésre. Töb­ben jelezték Szegedről és Bu­dapestről, hogy érdeklődnek a kísérlet iránt. Közülük néhá­nyon Pécsett kívánnak letele­pedni. — Mit vár az egyetem a harmadik kar megszületésé­től? — A két meglevő kar életét a változás nemigen érinti. A kutatásban viszont az eddi­gieknél komplexebb vizsgála­tok 'válnak lehetségessé. Sze­mély szerint nagyon szeret­ném, ha pl. a krininálpeda- gógiában együttműködhet­nénk a tanárképző kollégák­kal. Elképzelhető az intenzí­vebb kapcsolat a diákok kö­zött. Sajnos, ennek a legna­gyobb gátja az, hogy a kol­légiumokban nem vegyesen laknak a három kar hallga­tói.. Saját diákéveim alapján tudom, milyen hasznos lehet, ha az ember sűrűbben talál­kozik más kar hallgatóival. — A Tudományegyetem nem tartozik a létesítményekkel legjobban ellátott intézmé­nyek közé. Nemrégen még a lolyosón is tartottak órát a közgazdászoknak, s a kollé­giumi ellátás 25-30 száza­lékos volt. Mi lesz a helyzet a Janus Pannonius Tudo­mányegyetemen? — A harmadik karral kibő­vülve, mi leszünk az ELTE után a második legnagyobb létszámú tudományegyetem az országban. Jó volna a gazdasági, az adminisztrációs ügyeket egy helyen intézni, jó volna, ha a mozgalmi tevé­kenység központja is a főépü­letben lenne. Ehhez azonban égetően szükség volna azok­ra a helyiségekre a Rákóczi úti szárnyon, amelyekben még mindig a biofizikai és életta­ni akadémiai kutatócsoport műszerei vannak. Évekkel ez­előtt az egészségügyi és az oktatási tárca között minisz­terhelyettesi szinten született egy megállapodás, hogy a Pécsi Orvostudományi Egye­tem helyet biztosít ezeknek a kutatócsoportoknak. Néhány helyiséget átadtak már ne­künk, de a jelenlegi állapot­ban méa a szükséges átala­kítások tervezéséhez sem tu­dunk hozzákezdeni. — Végezetül egy sokakat érintő kérdés: miért Janus Pannoniusról nevezték el az egyetemet? — Olyan emberről kívántuk egyetemünket elnevezni, aki­nek tevékenységét az ország határain túl is ismerték, és akinek működése a városhoz kötődött. Janus Pannonius pé­csi püspök a XV. század egyik kiemelkedő, Európa-szerte is­mert humanista költője volt, ezért esett rá a választás. Havasi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom