Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-15 / 343. szám

1981. december 15., kedd Dunántúlt napló 3 II lakosság szolgálatában Nehéj helyzetbe hozta a ha­zai baromfifeldolgozó ipart az a sajnálatos tény, hogy nem épült fel a tervezett határidő­re, vagyis 1981 augusztusára az évi 5000 vagon kapacitású debreceni baromfifeldolgozó. A szeptember 1-i induláshoz 800 000 csirkét szerződtek, ami 1200 tonna broiler exportot je­lentett volna. A termelők a csirkéket elő is állították, de amikor eljött a szállítás ideje, nem volt hol levágni ezeket az állatokat. Minden hazai fel­dolgozó leszerződtette a teljes kapacitását. A Baranya megyei Baromfi- feldolgozó Közös Vállalat és a Bellyei Mezőgazdasági Kombi­nát „kishatármenti” jó kapcso­latának és egyre gyümölcsö­zőbb együttműködésének kö­szönhető, hogy mára megoldó­dott ez az országos probléma. A jugoszláviai Bellyén, ahol a legmodernebb holland STORK vágóvonallal ebben az évben éDÜlt fel egy 2000 vagonos csirke-vágóhíd, éppen ellenke­zőleg alakult a helyzet, a létre­hozott kapacitáshoz nem volt elegendő alapanyaguk. Ezért üzleti ajánlatot tettek a Ma­gyarországon, pontosabban a halárhoz közel fekvő baranyai termelőknél előállított csirke bérfeldolgozására. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium jóváha­gyásával a pécsi Baromfifel­dolgozó Közös Vállalat már szeptember végén, október elején megkezdhette a lippói és a sombereki tsz-ekből az élő csirke szállítását a bellyei feldolgozóba. December elejé­ig egymillió Magyarországról szállított brojlert vágtak le, dolgoztak fel és csomagoltak konyhakészre — magyar címké­vel — Bellyén. A készterméket kamionok szállítják vissza Pécsre, ahonnan mélyhűtés után exportálják elsősorban tőkés piacokra. A megállapo­dás értelmében december 17­ig 1,3 millió darab magyar broiler csirkét vágnak le és dolgoznak fel Bellyén. Ezután sor kerül az elszámolásra. A pécsi feldolgozó a bérmunká­ért csirkénként meghatározott összegű dollár-centet fizet. A sikeres jugoszláv bérfel­dolgozás, amely országos ka­pacitáshiányt hidalt át, minde­nekelőtt a pécsiek érdeme. Ők szervezték, méghozzá na­gyon ötletesen és körültekin­tően, az egész akciót. Azért, hölgy az élő csirkét ne kelljen nagy távolságokra szállítani, a Debrecen környékén megter­melt csirkét Szentesen vágták le, a szentesit Kiskunhalason, a Kiskunhalas körzetében és Tol­na megyében megtermelt broilert Pécsett, a Pécs körze­tében előállított árut Bellyén vágták le és dolgozták fel. November végén azonban újabb problémaként jelentke­zett a baksai Ezüstkaiász Tsz által Zalaegerszegnek leszer­ződött háztáji csirke. A zala­egerszegi feldolgozó ugyanis nem tudott megbirkózni a fel­adatával. Ezért ők is a pécsi Közös Vállalathoz fordultak se­gítségért. November 24-én na­pi 24 000 darabos nagyság­rendben megkezdték Pécsett a baksai, illetve a zalaegerszegi csirkék vágását, oly módon, hogy a tervezettnél nagyobb mennyiségű baranyai csirkét szállítottak Bellyére, bérvágás­ra. A zalaegerszegi „dugulás” ezzel megszűnt, december 6-ig Pécsett levágták a baksai tsz által integrált háztáji állo­mányt. A sikeres bérfeldolgozási ak. cióval a pécsi baromfifeldol­gozó 1600 tonnával növelte eredetileg tervezett broiler exportját, ami azt jelenti, hogy az év végéig nem 11 200, ha­nem 12 800 tonna konyhakész húscsibét fognak exportálni a különböző piacokra.- Rné ­Átadás előtt a panelgyár IMS-szerkezetből készült üzemviteli irodaháza Fotó: Bárány János Lebonyolító a pécsi baromfi- feldolgozó 1600 tonnával több broiler megy exportra anyag a BITULAX tetőszigetelő, amelyik a hagyományos bitu­menszigetelőt előbb-utóbb tel­jesen kiszorítja. A bitumennel szemben ugyanis a következők az előnyei: nem kell melegíte­ni, nem szennyez tehát környe­zetet. Az új anyagot gyorsam, szivattyúpumpával is felnyom­hatják a tetőre, így a szigete­lési munka ideje a harmadára csökken. Máris nagy az érdeklődés az Az idén 30 éves jubileumát ünneplő Épület- és Lakáskar­bantartó Szövetkezet többszöri átalakulások, hullámvölgyek és látványos lábraállások után is­mét megújítja önmagát. A la­kossági szolgáltatást végző vál­lalat igyekszik megrendelői ér­dekében a legújabb eljáráso­kat bevezetni, valamint új be­rendezéseket beszerezni, és ez­zel tulajdonképpen maga is megújul. Nézzük az ÉLISZ által alkal­mazott újdonságokat. Ilyen új Bővíti melléküzemét az abaligeti tsz Megérkeztek a tölgyfa rönkök a hordóüzemhez Hordójavítót nyitnak Kovácsszénáján Megrendelő a borkombinát Fejlesztési alapot utal át KTA-kölcsön, állami támogatás Október közepén, amikor az illetékes hatóság balesetvédel­mi okokból bezáratta az aba­ligeti Petőfi Tsz Pécs, Zsinkó utcai hordókészítő üzemét, úgy tűnt, kudarccal végződik egy jó kezdeményezés. Ez az év elején beindult melléküzemág volt hi­vatva arra, hogy kurrens ter­mékeivel, az itt gyártott külön­böző méretű hordók értékesíté­sével ellensúlyozza a mostoha termőhelyi adottságú tsz ottho­ni bevételkieséseit. Az üzem bezárása érzékenyen érintette tehát a szövetkezetét. A fő gond nem a balesetveszély elhárítása volt, hisz ezt két hé­ten belül megoldották. Két nagy problémával küszködtek azok­ban az októberi napokban. Fel­mondott a kvalifikált szakembe­rük, aki nélkül — tekintve, hogy betanított munkásokkal dolgoz­tak - nem folytathatták a gyár­tást. A másik nagy gond, hogy elfogyott a hordógyártáshoz szükséges tölgyfa-készlet. Ve­szélybe került az 1982-re meg­kötött 5 millió forintos Titán­szerződésük, A szállítás elmara. dósából eredő kár kötbérvon- rata milliós nagyságrendben sújtotta volna a Petőfi Tsz-t. A Baranya megyei Tanács és a B. m. TESZÖV segítségének köszönhető, hogy november 1- én az üzemet újra kinyitották. A Tégi szakember — a bérelt üzem tulajdonosa — ismét vál­lalta a munkát. Változás történt a tsz szakvezetésében is. So­mogyi Csaba, a komlói tsz sza­nálási bizottságának elnöke lett az új főkönyvelő. Gyorsin­tézkedéssel 100 köbméter tölgy, fát vásároltak Kálmáncsáról, s ugyanannyit a Szentlőrinci ÁFÉSZ-től. A 200 köbméter tölgyből 100 köbméter dongafát készíthetnek, amivel teljesíteni tudják idei gyártási tervüket, kielégíthetik a megrendelők igényét. A kis üzem létszáma egye­lőre hat fő, de a tervbe vett fejlesztéssel fokozatosan 15-re növelik a létszámot. Jövőre már 10 millió forint, s négy éven belül, a tevékenység bővítésé­vel, évi 30 milliós bruttó bevé­telre számítanak. Az elképzelés az, hogy a pécsi tovább nem bővíthető részleget fokozatosan Kovácsszénájára — illetve a tsz katalinpusztai, jelenleg még üresen álló egykori állattartási épületeibe helyezik át A fel- szerszámozáshoz szükséges fű­részgépek és egyéb berendezé. sek rendelkezésre állnak — a gépek megvásárlásához szüksé­ges pénzeszközök azonban nem. Ehhez a tsz-ek megyei kölcsö­nös támogatási alapjából kap­nak majd kölcsönt. Új mellék­üzem indításához a rendelet értelmében állami támogatás is jár, s ezt a Baranya megyei Tanács biztosítja is számukra, így beindulhat Kovácsszénáján a dongakészítő részleg. A Villány-Mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát ahol sok a hordó és kevés a kádár, mintegy félmillió forint fejlesz­tési alapot szándékozik át­utalni Abaligetnek egy tsz hor­dójavító részleg beindításához, illetve, mivel az épület ehhez is megvan, a gépi felszerszá- mozásához. Ennek fejében a tsz vállalná a kombinát hordói­nak folyamatos javítását. Rné eddig egyelőre egy lakásban (Marx út 8.) csak kísérleti cél­lal felállított térelemes fürdő­szoba iránt. Az előregyártott fürdőszoba fala, alja és meny- nyezete üvegszálas poliészter, két négyzetméter alapterületű, benne egy zuhanyozó, mosdó­kagyló és W. C. A fürdőszobát a kész elemekből a helyszínen szerelik össze igen rövid idő alatt. Nagyon alkalmas komfort nélküli lakások komfortosításá­ra, valamint nyaralókba, prés­házakba. Érdekes újdonság a TIPOX csúszásmentesítő bevonat. Meg­kopott lépcső és padlóburko­latok javítására és csúszásmen­tesítésére alkalmazzák, főleg is­kolákban, kórházakban, szociá­lis otthonokban. Első kísérlet­ként a Pécsi Tudományegyetem egy tantermének, folyosójának és lépcsőjének kövezetét von­ták be ezzel a réteggel. Az ed­digi tapasztalatok jók. A barcsi vegyigyár gyártja a BARLIT nevű műanyag alap­anyagú külső vakolatot. Újon­nan építkezők vagy régi házat tataroztatóknak különösen érde­mes erre az anyagra odafigyel­ni, ugyanis az 5—6 milliméter vastagságban a külső falra fel­vitt réteg nemcsak szigetel, de különlegesen jó víztaszító tu­lajdonsággal rendelkezik. Épp ezért szabadon álló, északi fek­vésű falfelületekre különösen alkalmas. Természetesen új eljárásokat alkalmazó vállalatnak új, haté­kony berendezések is kellenek. Az ÉLISZ idén vásárolt új be­rendezése a létrás targonca. Tetők, padlásterek, emeleti szintek felújításakor igen nagy szolgálatot tesz, ugyanis nem más, mint egy 21 méter magas­ra felhúzható teherlift, amely- lyel az építőanyagokat feljut­tatják, a bontási törmeléket pe­dig ugyanígy le, mindjárt kon­ténerbe téve, a környezet szennyezése nélkül. A bűnözés csökkentéséhez o büntetőjog eszközei önma­gukban nem elégségesek. Az elítéltek sikeres visszatérése a társadalomba: össztársa­dalmi érdek és feladat. E tényt elismerve vállal­kozott az utógondozás segí­tésére a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat. Mint­hogy az utógondozás állami összefogása és irányítása a bíróságok feladata, a1 BÉV a közelmúltban „együttmű­ködési megállapodást" kötött a Pécsi Megyei Bírósággal. Ennek értelmében a BÉV munkalehetőséget biztosít az utógondozottak, a pártfogói felügyelet alatt álló, vala­mint a javító-nevelő munkára ítéltek részére. A szabadság- vesztésből szabadultak szá­mára — amennyiben az alkal­maztatás feltételei hosszabb távon is fennállnak — lehető­séget biztosítanak építőipari szakmák elsajátítására, to­vábbtanulásra. A bíróság és az igazság­ügyi kormányzat a megye több más vállalatával is foly­tat tárgyalásokat hasonló megállapodások létrehozása céljából. Újdonságok az ÉLISZ-nél Előregyártott fürdőszoba Műanyag alapú vakolat Országos gondot old meg a jugoszláv bérfeldolgozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom