Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-13 / 341. szám
„Ez a program az emberi alkotókészség előtt nyitott távlatokat...” Háztáji a Kombinátban ái Jövőre 60 hízó tartását vállalnák Hendingerék Udvaron Kiterjesztett szűrő- vizsgálat Baranyában D korai felismerés életet jelent Az életét veszélyeztető, a korai vagy megelőző stádiumban felismerhető betegségek kiszűrése egyre nagyobb hangsúlyt kap a hazai egészségügyi ellátásban. Nemrégiben lapunkban foglalkoztunk a nőgyógyászati rákszűrés fontosságával. Most ennek olyan szervezeti formájával ismerkedünk meg, amely, ma Baranyában egyedülálló az ország megyéi között. Baromfiüzem a kert végében. Ilyet — ritkán lát az ember. Merk János ágazatvezető így jellemzi: — Nem is olyan régen, bármelyik termelőszövetkezet örömmel magáénak vallotta volna ezt az üzemet. Pedig csak egy családi vállalkozásról van szó . . . A „házigazda", Gáspár Zoltán mutatja be a fűtött-lég kondicionált, önetetős rendszerrel felszerelt, belső megvilágítású csirkenevelőt. Most éppen 7000-en híznak, jóféle tápon. A vállalkozás résztvevői: Arnold Péter, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát gépkocsivezetője, Puskás Bálint iskola- igazgató, Vörösváczky János fizika tanár és Gáspár Zoltán, ugyancsak a kombinát dolgozója — előadó. A magyarázat igen egyszerű: — öten vagyunk barátok, jó- ban-rosszban, évek óta. ötödik társunk pulykázik. Mindig „irigyeltük" merészségét, vállalkozókedvét. Amikor a bólyi kombinát létrehozta a baromfi háztáji ágazatát, azonnal jelentkeztünk. Közel 200 ezer forinttal felépítettük kisüzemünket, s megkezdtük a gazdálkodást. A kérdés jogos: Miért? Gáspár Zoltán kertelés nélkül válaszol: — Drágul az élet, nőnek a gyerekek. Kell a pénz, hogy az ö, startjuk könnyebb legyen. Közel egy éve adtuk hírül, hogy a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát pártbizottságán javaslat született: a Központi Bizottság háztáji és kisegítő gazdaságokra vonatkozó határozata úgymond az állami vállalat kebelében is megvalósítható. A kombinát működési területe szinte az egész dél-dunántúli régió területe, s a korábbi felvásárlási rendszert baromfi és sertés vonalon korszerűsíteni lehetne. A falusi házak portáin levő épületeket, a töredék munkaerőt plusz kapacitásként kell hasznosítani. Fóris Kálmán, a kombinát pártbizottságának titkára ma már az eredményekről beszél: — Messze túlszárnyaltuk korábbi reményeinket. Minden vállalkozni kívánót nem is tudtunk fogadni, olyan nagy volt ez érdeklődés. Ez a program az emberi alkotókészség előtt nyitott távlatokat — a kombinát dolgozói számára. A jelentkezőket természetesen elsősorban a pénzszerzés vezeti, de azzal is számolniuk kell, hogy ez nem megy munka nélkül. A képlet egyszerű: a kombinát háztájiban bővíti — beruházás nélkül — a termelői kapacitását, s a termelés ilyetén integrálása népgazdasági, gazdasági és egyéni hasznot hajt. Merk János, a baromfi kisegítő és kisárutermelő ágazat vezetője elöljáróban leszögezi: — Ágazatunkban a partnerek 70—75 százaléka fiatal. Ez igen ragy szó. Magunk se hittük volna, hogy a községeink fiataljai igen lelkesek. Terveznek, vállalkoznak és befektetnek. De hasonló a kép a sertéshizlalás terén is. Az eredmények magukért beszélnek. A baromfi-ágazat rendszere: a gazdaság által javasolt technológia mellett naposcsibét, tápot ad a kombinát egy fillér előleg fizetése nélkül, s a szállításkor végelszámolást csinálnak. A haszon a termelőnél és a kombinátnál is jelentkezik. Idén május hónapban indult a baromfi-háztáji, s azt tervezték, hogy 300 000 rántanivaló csirkét ad majd e kisárutermelő szektor a népgazdaságnak. A november végi állás: pontosan 312 745 csirkét 524 241 kilogramm súlyban sikerült megtermeltetni.- Külön örömünk — mondja Merk János —, hogy az OTP, a takarékszövetkezet támogatta elképzeléseinket, s adott a beruházásokhoz hitelt. Ugyanis a szigorú technológia számára nem elég a régi gazdasági épület magában. S mit mond erre a termelő:- A hiteleket nem egészen egy év alatt vissza tudjuk fizetni. Úgy számolunk, hogy egy év alatt hat rotáció mehet ki a kisüzemünkből, s hatszor hétezer csirke, az már valami ... A sertéstenyésztő két ágon fut. Hauck János ágazatvezető szerint mind a kocakihelyezés, mind a malackihelyezés jól bejött. Akik vemhes kocát kap-, nak, azok a háztájiban leelle-' tik, s kocánként minimum öt malacot kell felhizlalniuk 95— 125 kilóra. A malackihelyezésnél egyszerűbb a képlet, de minimum 10 malacot kell vállalnia egy-egy szerződőnek. Tápot, szállítást itt is adnak a gazdáknak, bár itt nem olyan szigorú a rendszer, mint a baromfinál. Saját táppal is dolgozhatnak, s a kukoricát is maguk szerzik be a tagok.- Az idén 1200 malacot helyeztünk ki, s ebből már 700-at meg is kaptunk, 74 940 kilogramm nettó súllyal. Kocából 109-et adtunk ki, s 4000 hízót kaptunk vissza. — Jövőre? — Úgy néz ki, hogy a kombinát sátorhelyi hizlaldáját felszámoljuk — igen korszerűtlen, régi épületegyüttesről van szó —, s a kieső kapacitást szintén a kisárutermelő ágazattal pótoljuk majd. Ezek szerint tovább növekszik az ágazatvezető gondja. Sertéshizlalással foglalkozó termelőt sem volt nehéz találni: az ágazatvezető a legjobbak között ajánlotta az Udvar községben lakó Hendinger Sándort. Mi a feleséget találjuk otthon: — Tulajdonképpen én dolgozom a sertésekkel — mondja. — Úgy esett, hogy nem tudok eljárni a gyerekek miatt, ezért döntöttünk a férjemmel úgy, hogy benevezünk a kombinát akciójába. Hendinger Sándor a kombinát gépkocsivezetője: tápot hord a telepekre. A sertésnevelésre a jogcím tehát adott. — Jó így — mondja a feleség —, hogy ingyen megkapjuk a malacokat, s a hizlalás és a leadás után végezzük az elszámolást. — A haszon? — Ha nincs komolyabb baj, betegség, 700—800 forint a haszon egy-egy állat után. Persze, ez nem mnidig jön be. Hendingerék „sertéstelepén" 40 hízó igyekszik elérni a kívánt súlyt, de jövőre legalább 60-at szeretnének beállítani. A kérdésre; tudja-e, hogy a háztáji akciót a kombinát pártbizottsága indította be egy párthatározat nyomán — Henringerné elmosolyodik: — Most már tudom. Kozma Ferenc Mindenekelőtt azt kellett felismerni a szakorvosoknak, kutatóknak, egészségügyi hatóságoknak, hogy ha már van egy hatóságilag kötelező szűrővizsgálat (a rendszeres tüdőszűrés), akkor ehhez kapcsolható az onkológia és az alapellátás megelőző vizsgálata is. Egyelőre csak a dolog praktikus oldalát nézve: harmadannyi idő alatt, jóval kevesebb pénzért a megye legeldugottabb községeiben is elvégezhetők a vizsgálatok. A megyei onkológus orvosok, a körzeti orvosok, a járási és városi egészségügyi . központok összefogásával azok is részt vehetnek — vagy akár kénytelenek részt venni — azokon a szűrővizsgálatokon, mélyek a korai stádiumban derítik fel a gyógyíthatatlannak tartott betegségeket, s azok így még eredményesen kezelhetők. A szükségességének mértékében megállapított időszakonként, a kötelező tüdőszűréssel egyidőben 15—2Ö perc alatt túljuthat bárki az egyéb vizsgálatokon. Fontossági sorrendben elsőként kell említeni a nőgyógyászati szűréseket. Ezeket minden, a rákveszélyes életkorba tartozó nőn elvégzik. (Az általánosan elfogadott normák szerint ez, 20—60 év között szükséges, de ma már indokoltnak látszik a 18. életévig visszaszorítani a kezdő határt.) Valamennyi, a szűrővizsgálaton megjelent nőről vett minta cytológiai vizsgalat alá kerül, emellett, ha az onkológus, nőgyógyász bármilyen elváltozást észlel, akkor a részletes szakorvosi vizsgálatra kerül sor. Fontos ez, hiszen akár egy krónikus gyulladás, ( vagy egyéb — egyszerű vizsgalattal megállapítható — tünet is utalhat a későbbi, esetleges végzetes betegség kialakulására. Ugyancsak a nőgyógyászatnál maradva, az emlődaganatok vizsgálata is sok későbbi tragédiát előz mag. Baranya megyében (Pécset is ideértve) az elmúlt évben 96 000 maliszűrést végeztek. Minden betegségre gyanús esetet szak- rendelésre irányítottak. (Arról még nincs végleges statisztika, hogy hány nőt mentettek meg a mellráktól, vagy annek áttételeződő eseteitől. De hogy nagyon sokat, az biztos.) Három-négy évente ugyancsak a „kiterjesztett lakossági szűrés" keretében elvégzik a vérnyomás és a vizelet vizsgálatát. Ennek eredményeképp az infarktus megelőzésében, a rejtett cukorbetegség és urológiai betegségek felderítésében végeznek felmérhetetlenül hasznos munkát. Az itt következő számokat úgy érdemes olvasni, hogy mögöttük fiatalasszonyok, édesanyák, emberéletek, szenvedések és tragédiák húzódhatnak meg. Az elmúlt évben Baranyában (Pécs kivételével) a tüdőszűrés mellett 17 000 nő vett részt rákszűrésen. Közöttük tíznél állapítottak meg rosszindulatú daganatot, Ilinél az úgynevezett rákmegelőző állapotot és 1400 volt olyan eset, ahol valamilyen egyéb, orvosi beavatkozást igénylő elváltozást tapasztaltak. ' Az eredmények mögött az a felismerés húzódik, hogy az alapellátást végzők, s az onkológusok megértették, hogy a rendszeres tüdőszűréssel közösen egyszerűbb a szervezés, olcsóbb, eredményesebb a szűrés. Példa is igazolja ezt. A közös vizsgálatok bevezetése előtt az arra rászoruló nőknek alig 25 százaléka vett részt nőgyógyászati, onkológiai szűrésen. Négy év óta ma ez az arány meghaladja a 60 százalékot. Ez pedig világviszonylatban is figyelemreméltó. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy kezdetben a kiszűrtek háromnegyed részénél mutatkozott elhanyagolt állapot, most pedig megfordult az arány: a kezdeti, eredményes kezelést biztosító stádium a háromnegyed rész. He maguk az érdekeltek, a helyi egészségügyi és tanácsi szervek mindenütt átérzik ennek a megelőző vizsgálati rendszernek a fontosságát, és kellőképpen támogatják a szűrést végző orvosok, asszisztensek munkáját, akkor még több ember, leány és anya kaphatja vissza, vagy őrizheti meg egészségét. Kurucz Gyula A bólyi „négyes” összefogásának eredménye: korszerű háztáji csirkefarm, 7 ezres rotációval. Békepark - decemberben A minap mondták: most menjenek ki megnézni . .. A nyári látogatásra céloztak, aminek a nyomán először adtunk hírt az olvasónak arról, hogy Pécsett a Kovács-telep szélén, az ürö- gi patak mentén Békepark létesül. Elmúltak azóta a szép nyári és őszi hónapok és lám, egy majdnem kész park fogadott, amikor a tanácsot megfogadván elmentem oda. Pillanatra felidéztem magamban a nyárközepi képet, amikor a három hektárnyi területet ót meg átszabdalták a locsolóvíz- hálózat árkai. Amit akkori kísérőm, Csepeli Zoltán, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat kerttervezője elmondott, az mind még csak „lesz" volt. Most pedig . . . Átboktatok a Brassó utca végi kis bürün és előttem van a gyérülő hótakaró alól előóvatoskodó üdezöld pázsit, amit a sétautak szeszélyesnek tűnő, ám mégis szabályos rendszere oszt meg. Elindulok. A decem- bereleji szél időnként végigsöpör a hosszúkás szabad térségen és a séta mégis kellemes, szép. Ahogy kanyarodik az út, mindig más és más panoráma tárul elém, de engem az ejt meg leginkábbr amit a majdani park déli végéből észak felé tekintve látok. A gyógyszertári központ modern épülete látszik lezárni az összességében mintegy 5,5 hektárnyi területet (közben van még — de nem látni — a 6-os út most épülő szakasza). Emögött emelkedik a kétcsúcsú Makárhegy, amelynek izgalmasan szép háttere a Misina a tévé-toronynyal. Ezt a megragadó egységet látva akaratlanul is arra gondolok: vétek let# volna ezt a területet bármi egyéb célra, mint parkra, felhasználni. A képbe aztán balfelől beletartozik még természetesen a Jakabhegy is, ami innen kézzelfogható közelségűnek tűnik. Visszatérek oda, ahonnan elindultam, s most egy külfejtés-forma mélyedés peremén állok. Ez lesz az a kis tó, amit az örögi patak táplál majd vízzel. Most még gödör. Akár egy kavicsbánya, tele apróbb— nagyobb kövekkel, a Mecsek évezredes hordalékával. Erre mondták: micsoda szerencse volt erre a nem- várt bányára rábukkanni, hiszen az innen. kitermelt kőanyag lett a sétautak alapja. Általa eddig mintegy 150 ezer forint anyagértéket és szállítási költséget takarítottak meg. Emlékszem, annakidején megkértek: szólítsuk a parképítés körüli társadalmi munkára a pécsi vállalatok szocialista brigádjait. Most kérdem, volt-e eredménye? S megtudom, hogy a Pécsi Vízmű Pro űrbe díjas Stein- metz-brigódján — ők építették a locsolóhálózatot — és a Kertészeti Vállalat néhány szocialista brigádján kívül csupán a Baranya megyei Sütőipari Vállalat munkásai dolgoztak itt. A bebarangolt területen utak és pázsit — szép rendezett a terep. Csak a fák hiányoznak! Megnyugtatnak: kora tavasszal a csemeték kiültetésére is sor kerül. És azt is elmondják, hogy a vállalat már szerzi be azt a faanyagot, amiből Szatyor Győző fafaragó művész készít majd Béke-kaput és más, a parkot díszítő fa- ragványokat. Hársfai István
