Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-12 / 340. szám

6 Dunántúlt napló 1981. december 12.r szombat Küzdelem Palesztináért 112.1 A palesztinai felszabadítás! mozgalom A palesztin ellenállási moz­galom bonyolult, ellentmondá­sosan fejlődő szociális-politikai alakulat, amelynek keletkezé­sét és tevékenységét nem le­het az arab országok hasonló jellegű folyamataitól elszakítva vizsgálni. Önerőből? A mozgalomban található sokrétű ellentmondás természe­tesen nem lehet csak az arab országok hatásának következ­ménye. Legalábbis ennyire oka a mozgalom szociális bázisa és vezetősége is. A mozgalom alappillérét a táborlakó mene­kültek, városi alkalmi munká­sok és munkanélküliek, vala­mint időszaki vándormunkások csoportjai alkotják. Vezetői hazafias érzésű értelmiségiek és a jómódú középosztály tag­jai. Az események következtében a palesztin társadalom torz alakulat maradt: részben a különböző országokban tör­tént szétszóratásukból, részben abból következően, hogy rnég ezen országokra jellemző osz­tálystruktúra sem alakulhatott ki körükben. Ezen a társadal­mi talajon és a sok oldalról jövő politikai-ideológiai hatá­sok következtében a vezetés politikai instabilitása termé­szetes: az osztálynéjlyüli „nem­zeti testvériség" illúziója táp­lálta politikától a trockista- maoista kalandortaktikáig min­den változat fellelhető. A mozgalom eddigi 30 éve során mintegy 40 különféle szervezet működött: többségük amilyen gyorsan keletkezett, ugyanolyan gyorsan el is tűnt. A mozgalom alkotórészeinek alakulási, újjászerveződési, összeolvadási, átcsoportosulási folyamata szüntelen változás­ban van. Az imperializmus, az arab országok és a cionizmus hatékony bomlasztó tevékeny­sége, valamint a palesztin szer­vezetek vezetőinek sokszoros tévedése a tragikus események egész sorát idézte elő a moz­galmon belül, valamint a szer­vezet és az arab országok vo­natkozásában. Az ellentmondá­sok szükségszernek, de az, hogy a stratégia egyetlen fő összetevőjében sincs egység a különféle szervezetek között, az a mozgalom éretlenségének jele. Az izraeli vereséget és a haza felszabadítását jósló be­teljesületlen remények, az arab egység létrehozásának illúzió­ja, a különböző arab országok kormányainak egyre gyakoribb palesztinellenes fellépései egyik részről, a nemzetközi felszaba­dító mozgalmak sikerei, másik részről, változást eredményez­tek a palesztin felszabadítósi mozgalom politikájában: elő­térbe került az önerőre tá­maszkodás' elve, annak felisme­rése, hogy létr.e kell hozni az elnyomók elleni harc saját em­beri és anyagi bázisát. Az el­méleti felismerést a gyakorlati politikában azonban alig kö­vette változás. A palesztin arabok és zsidók konfliktusa Izrael állam meg­alakulása előtt legalább fél évszázaddal vette kezdetét. A cionista behatolás elleni pa­lesztin népi mozgalom a múlt század végén kezdődött. 1891- ben jeruzsálemi vezető szemé­lyiségek Isztambulba küldött tiltakozó petíciójukban követel­ték a zsidó bevándorlás és földvásárlások tényleges meg­tiltását. Az arab nacionalizmus teoretikusainak egyike a li­banoni N. Azuri 1905-ben pub­likált művében két fontos tö­rökországi jelenségre hívja fel a figyelmet: az arab nemzet ébredésére és a zsidóknak az ősi izraeli monarchia újjáélesz­tésére irányuló erőfeszítéseire. „Ez a két mozgalom kölcsönö­sen harcol egymás ellen egé­szen addig, amíg az egyik nem győzedelmeskedik a másik fe­lett." Láttuk, hogy mind az arab nacionalizmus, mind a cioniz­mus a XX. század második év­tizedének végén a brit impe­rializmus támogatásával vélte céljait megvalósítani. Nagy- Britannia a Balfour-nyilatkozat kiadásától egyre érzékenyebb­nek mutatkozott a cionista po­litikával szemben álló palesz­tin nacionalizmus irányában. Ennek egyik oka, hogy a 30-as évek közepére a cionizmust támogató Nagy-Britanniával is szembenálló palesztin nemzeti mozgalom olyan fejlettségi fo­kot ért el, hogy képessé vált egy több évig (1936-tól 1939- ig) tartó fegyveres felkelésre, amelynek hevességét és kiter­jedését mutatja, hogy az an­golok 110 vezetőt végeztek ki, a mozgalom közel 6000 veze­tőjét és tagját internálták, s mintegy 3000 palesztin pusztult el a harcokban. Magától érte­tődő, hogy ilyen mértékű vesz­teség csak a palesztin nép tö­megeinek a függetlenségi harc­ban való aktív részvételének következtében képzelhető el. 1948 után a különböző arab államokban szétszóródott, ille­tőleg az Izrael államban, va­lamint a megszállt területeken élő palesztinokról legfeljebb mint nemzettöredékről beszél­hetünk. A különböző országok­ba szétszórt csoportok azon­ban nem akartak integrálódni, hiszen nem a maguk válasz­totta helyzet következtében váltak hontalanokká, hanem eredeti lakóhelyükről való el­űzések, kényszerű menekülések következtében. S különösen jól megfontolandó: nem fejlet­tebb, hanem eredeti környeze­tükhöz viszonyítva kevésbé fej­lett területeken való letelepe­dés még azt az anyagi biz­tonságot sem nyújthatta szá­mukra, amit egy önkéntes ki­vándorlás biztosított pl. az amerikás magyarok számára. Azonban-az arab országokban, ahol egyes csoportjaik az in­tegrálódás útján vannak — tör­ténelmi perspektívában — az illető ország palesztin nemzeti­ségének tekinthetők. Nem integrálódnak í I r\ \ Lux Erika szólóestje a Liszt-teremben Nemzettöredék Mint láttuk, a palesztinok a filiszteusok és a föníciaiak le- származottainak tekintik magu­kat. Fel kell vetnünk azonban: létezik-e egyáltalában palesz­tin nép, palesztin nemzet. Ezt a kérdést nemcsak azért kell megvizsgálnunk, mert a politi­kai cionizmus Palesztinát „nép nélküli földnek" tekintette, amely várja „a föld nélküli né­pet", hanem azért is, mert az ENSZ 1967. november 22-i ha­tározata sem palesztinokról, hanem menekültekről ír, s tar­tózkodik eredetük megjelölésétől. Az arab államoknak Palesz­tina felosztását elvető határo­zata után a palesztin nemzeti mozgalom egyenlőtlen harcba kezdett. Az 1948-as vereség, a palesztinok százezreinek kény­szerű kivándorlása és földtől való elszakítása, Ciszjordánia annexiója Jordánia által, a Gazai-övezet Egyiptomhoz csa­tolása jelölik a palesztin nem­zeti mozgalom ideiglenes bu­kását. A palesztin nemzeti mozga­lom 1948-ban tehát látszólag megsemmisült. Ennek egy lé­nyeges következményére hívjuk fel a figyelmet: a cionista pro­paganda következtében Izrael és - bizonyos mértékig — a vi­lág közvéleményében olyan kép alakult ki, amely szerint a pa­lesztinok nem úgy jelennek meg, mint nép (amelynek joga van egy hazához), hanem mint olyan arab menekültek, akik— az őket befogadó arab orszá­gokban — az integrálódás út­ján vannak. Az integrálódás valóban a palesztin probléma kulcskérdé­se. Ha ugyanis ez megoldható lenne, nemcsak a közel-keleti, de a világpolitika is megsza­badulna egy igen súlyos te­hertételtől. Az integrálódásnak azonban szubjektív és objektív feltétele van: akarnak-e integrálódni a menekültek, illetve képesek-e erre az őket befogadó álla­mok. Fzek megválaszolásához két kérdést kell figyelembe venni. Az egyik: a palesztinok száma, a másik: az arab or­szágok gazdasági helyzete. Napjainkban a palesztin la­kosság száma meghaladja a 4,3 milliót, amelyből félmillió él Izraelben, ugyanennyi a Gazai-övezetben, több mint 800 000 Ciszjordániában, tehát közel kétmillió Izraelben és a megszállás alatt álló területe­ken. Majdnem 1,2 millió Jordá­niában, 400 000 Libanonban, majdnem 250 000 Szíriában, közel 300 000 a Perzsa-öböl államaiban, több mint 100 000 a többi arab országban, mint­egy 300 000 fő él Európában és Amerikában. Az ENSZ segélyszervezete ál­tal nyilvántartott menekültek száma meghaladja a másfél milliót. Közülük 780 000 még 1948-49-ben, 350 000 pedig 1967-ben hagyta el lakóhelyét A menekültek 1950-ben 36 na­gyobb táborban laktak (nyolc a Gazai-övezetben, nyolc Li­banonban, három Szíriában, Transz-, ill. Ciszjordániában három, illetve tizennégy), 1975 közepén pedig 63-ban (a Ga­zai-övezetben nyolc, Libanon­ban tizenöt, Szíriában tíz, Jordániában tíz, a megszállt Ciszjordániában húsz). Mi te­hát az oka annak, hogy ez alatt a hosszú idő alatt az arab országok nem integrálták a palesztinokat? A legfontosabb ok: maguk az elűzöttek, a menekültek so­ha nem akartak integrálódni. A menekülttáborokat járó szo­ciológusok olyan erős haza KÓRHÁZI FELVÉTELES ÜGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletét gyermek belbetegek részére Pécs városI POTE Gyermekklinika, Szigetvár vá­ros és járás, a pécsi és a volt sely- lyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat), III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, bal­eseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Pécs,'Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógy­szert ár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 óráig. ORVOSI ÜGYELET Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi el­látást szombati napokon: Felnőttek részére összevont rende­lés 7—19 óráig az újmeszesi körzeti iránti érzést, nosztalgiát talál­tak a táborlakók között, ami megdöbbentő volt számukra. Ezt sokan azzal magyarázzák, hegy az európai ember „szá­mára a biztonságérzetet min­denekelőtt foglalkozása adja; egy arab számára a biztonság abból adódik, hogy ott él, ahol mindig is élt: családja, szomszédai körében". Jóllehet, a palesztinok többsége tudja, hogy az a haza, ami után só­várognak, már nem a régi: tudják, hogy nem találják meg többé sem falvaikat — 385-öt leromboltak —, sem házaikat — 19 ezret tüntettek el a föld szí­néről —, sem ültetvényeiket. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az izraeli kormányok — különösen a Likud koalíció — mindent megtesznek a meg­szállt területek végleges bir­tokbavételére, Izraelhez csato­lására, amit mutat, hogy ed­dig mintegy 100 zsidó telepü­lési hoztak létre, s a következő évtizedben még közel 200 tele­pülést terveznek. Megoldhatatlan De hogyan viszonyulnak az integrációhoz az arab álla­mok? Itt egy példát kell fi­gyelembe venni: ha egy olyan fejlett ipari államnak, mint (az akkor több mint 40 milliós) Franciaországnak alig megold­ható problémát jelentett az Algériából elmenekült, kiűzött egy—másfél millió francia (az ún. „fekete-lábúak") befoga­dása, integrálása, akkor a 2,5 millió (túlnyomó többségében kvalifikálatlan) palesztin — a gazdaságilag fejletlen, maguk is milliószómra munkaerőt ki­bocsátó — arab országokba való integrálása gyakorlatilag megoldhatatlan. Az elmúlt há­rom évtized azt Liizonyítja, hogy az integrációnak nemcsak gazdasági, hanem politikai ol­dala is van. Jól mutatják ezt az 1969-es és 1970-es jordá- niai és az 1975-től tartó liba­noni események. A palesztin nemzeti mozga­lom újjászerveződése a 60-as évek közepére történt meg a Palesztinái Felszabadítósi Szer­vezet létrehozásával. Benke József rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833). Gyermekek részére összevont ren­delés 7—13 óráig az alábbi gyer­mekorvosi rendelőkben. Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752) .-Va­sas I—ll.;'Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hősök tere (dr. Mester), Sza- bolcsfalu (dr. Székely); Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) kör­zetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fi­scher) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Ko­vács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek be­tegeinek. Munkácsy M. u. 19. Ren­delőintézet gyermekpoliklinika föld­szinti bejárata, (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Bajnaij, Koller u. 9. (dr. Gehring); Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.); Semmelweis I. u. (dr. Pánczél); Mikszáth K. u. (dr. Géczy) körzetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708). Kertvárosi u. (dr. Tóth Zs.); Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III—IV. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Veczán, Lux Erika szerdai, a pécsi Liszt-teremben megtartott zon­goraestjének egyik művéről, a Barcarolle-ról azt irta szerzője, Chopin, hogy nem kíván szá­mára két embernél nagyobb hallgatóságot. A szerda esti hó- szakadás a pécsi zenekedvelő­ket úgy látszik, nagyon elbá­tortalanította, mert a közönség alig tett ki többet — nem ket­tőnél, de ötvenszer kettőnél. Pedig ezúttal is a bátraké volt a szerencse: akik eljöttek, re­mek, sokáig emlékezetes zenei élménnyel lettek gazdagabbak. Ennek a lehetőségét már maga a műsorválasztás is jelezte. A nemzetközi koncertpódiumokat járó, fiatal, nagy tehetségű zongoraművésznőnk igen vá­lasztékos programot állított ösz- sze Mendelssohn és Chopin műveiből. Az olyan, jól ismert Chopin-művek társaságában, mint o cisz-moll polonéz vagy a b-moll scherzo, elhangzottak kevésbé ismertek, ritkán ját­szottak is (Chopin: Berceuse; Mendelssohn: Három fantázia stb.). Eleinte úgy tűnt, Lux Erika előadóművészi alkatához köze­lebb állnak Mendelssohn klasz- szikus ihletésű, kevés eszközzel sokat mondó, helyenként Bee­thoven zongoramuzsikájára em­lékeztető művei. Később azon­ban kiderült, hogy avatott tol- mácsolója Chopin művészeté­nek is, mert a sok arcú, hul­lámzó kedélyű chopini világot nem kívülről, áttűnő, csillámló hangulatokat keresve-hajszolva, hanem belülről átélve, a belső azonosulás természetes folya­matát kiépítve-kibontva ábrá­zolja. így aztán legalább any- nyira szerencsés volt közelítése Mendelssohn áttekinthetőbb, racionálisabb világához, mint amennyire meggyőzően vará­zsolta elénk a csapongóan ér­dr. Kiss), Sarohin t. u. I—II. (dr. Sás­éi, dr. Lázár) Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothór) körzetek bete­geinek. Dr. Veress Endre u. 2., Ren­delőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner) ; I—II—III—IV. uránvárosi kör­zetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Dörömbözy, dr. Ötvös) betegei ré­szére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki): to­ronyház (dr. Szabó I.); Endresz Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis I. u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága ré­szére gyermekorvosi ügyelet egy he­lyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasár­nap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy utcai Ren­delőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), a Dr. Veress E. úti Rende­lőintézet. (Tel.: 15-833.) zelmes, már-már keserű Chopin zenei tűnődéseit. Lux Erika zongoraművészi kvalitásai hosszú méltatást ér­demelnének. Bőven lehetne taglalni, elemezni játéka biz­tonságát és könnyedségét, las­sításainak és gyorsításainak, crescendoinak és diminuendo- inak pontosságát, kimunkált arányait, vagy egyszerűen re­mek fizikai képességét, amely- lyel szerdai — a ráadásokkal együtt —, több mint másfél órás szólóestjét lankadatlan össz­pontosítással végigjátszotta. Ezúttal azonban csak két mo­mentumra szeretnék rámutatni. Először arra, mennyire tuda­tában van a művésznő annak, hogy a zene — leegyszerűsítve — nem más, mint az idő külön­leges „szerveződése", s így a művek kezdetének és végének kitüntetett jelentősége van az előadóművészetben is. Minden bizonnyal ez a tudat (és tapasz­talat) segíti hozzá ahhoz, hogy a kis, rövid művek kezdő és be­fejező hangjait is olyan érzelmi töltéssel, szinte kinyilatkoztatás­szerűen játssza, hogy ezzel már eleve csatát nyer, közönségét meggyőzi, magához láncolja. A másik momentum: bizonyos objektív, de nem hűvös távol­ságtartással tolmácsolta még a kiváltképp jellegzetesen roman­tikus Chopin műveit is. Ez a művészi magatartás teremtette meg a hiteles tolmácsolás alap­feltételeit nemcsak a romanti­kus művekhez, hanem Bartók ráadásként elhangzó Első ro­mán táncához is. A szívesen játszott ráadások (Chopin e-moll keringője és a Bartók- mű) jelezték, hogy Lux Erika ebben is példaadó: érzi, szere­ti és tiszteli a közönséget. Varga J. Gyermekek részére: Munkácsy Mihály utcai Rendelőin­tézet, gyermekpoliklinika földszinti be­járata (tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyer­mekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 ára között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szombaton este 19 órától hétfő reg­gel 7 óráig a Munkácsy M. utcai rendelőintézetben (ügyeleti bejárat). * állatorvosi ügyelet ügyeletes állatorvos 1981. decem­ber 12-én du 13 órától december 14-én 6 óráig Pécs város és környéke számára: Pécs, Radnóti u. 7 b. sz. Telefon: Pécs 16-433. — Mohács város és járás részére: Mohács, Szé­chenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás ré­szére a nyugati részen: Sellyéi Ta­nács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részen: Szentlőrinc, Erzsébet u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-125. Szigetvári járás nyugati ré­szen: Szigetvár, Allatkórház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagy­ható a Pécs város és környéke szá­mára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es te­lefonszámon, illetve az illetékes te­lefonközpontoknál ,,Állatorvosi ügye­let” címen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom