Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-26 / 324. szám

© Dunántúli napló 1981. november 26., csütörtök Baranyai kísérlet a természetismeret új módszert tanítására mennyi kizárólag 50 kilométe­ren belül indítja a szállít­mányt, részben gazdasági, rész­ben minőségóvó meggondolás­ból. * Hahner György né már a fel­készülés időszakában — 1977 augusztusában — lépett be a gyárba. A darabolóban dolgo­zik. Ű vizsgálja át és osztályoz­za a libamájat. — Maximális figyelmet kíván ez a munka. A májat lemérjük, ez még egyszerű. De a májnál minőségi követelmény a szín, akkor jó, ha fehéres-sárgás. Az úgynevezett „tésztás tapintás" is a jó minőséget jelzi. Tehát az osztályozás nagyjából szub­jektív megítélés alapján törté­nik — mondja Hahnerné. Az osztályozó felelőssége ké­zenfekvő: csakis kitűnő áru in­dulhat exportra. De a tenyész­tők bevétele is a máj minősé­gétől, illetve reális elbírálásá­tól függ. Az I. osztályú máj ki­logrammjáért a vállalat 600 forintot fizet a tenyésztőnek. A II. osztályú ára 450 forint, a III. osztályú máj ára 100 forint. Ehhez jön még az élő liba 44 forintos kilónkénti ára. Közbe- vetőleg: Deme János főmérnök mondta el, hogy a gyár indu­lásakor mindössze négy te­nyésztővel álltak szerződésben, csupán 400 libára. Ma viszont évi 110 000 hízott libát szállít 200—250 tenyésztő. Fáradsá­gos munka a libatenyésztés, nagyszerűen lehet vele keres­ni. Hahner Györgynétől kérde­zem : — Hogy élnek otthon? — Kertvárosban van egy másfél szobás lakásunk. Tizenöt esztendős fiam kesztyűszabá­szatot tanul, de szeretne ké­sőbb technikumban tovább tanulni. Férjem sajnos most beteg, egyébként karbantartó asztalos. Én hajnali fél ötkor kelek, hat óra előtt bent va­gyok az üzemben. — Mennyit keres? E mlékeztetésképpen: 1978. január 1-én indult a ter­melés a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgal­mazó Közös Vállalat üzemcsar­nokaiban. A terv 1150 vagon volt, ma — a negyedik eszten­dőben — elérik a 2000 vagont. Naponta, két műszakban 60 000 csirkeegységet állítanak elő. A termék 65 százaléka ex­portra megy, többek között a Szovjetunióba, az NSZK-ba, Olaszországba, Kubába, Svájc­ba, Franciaországba és néhány közel-keleti államba. Tavaly el­nyerték a Kiváló Vállalat címet. Az idei BNV-n vásárdíjat kap­tak több termékért. A vállalat­nak 1000 dolgozója van, 70 százalékuk nő. A pécsi, illetve vidékről bejáró dolgozó nők aránya 40—60 százalék. A vágásra kerülő baromfi — szigorú ütemterv szerint — szin­te percnyi pontossággal érke­zik a termelőszövetkezetekből, állami gazdaságokból, illetve magántenyésztőktől. Egy part­ner kivételével (Siófok) vala­hangsúlyozza a baranyai kísér­let fontosságát, hogy minél előbb hasznosítani lehessen másutt is az itt elért eredmé­nyeket. A környezetismeret új tanter­vének megjelenése fordulatot jelentett a tanítóképzésben is. A dr. Pálffy Györgyné főiskolai tanár állal összeállított tanítói útmutatók, kézikönyvek, tanulói munkafüzetek, o Kaposvári Ta­nítóképző Főiskolán tartott elő­adásai jelentősen megkönnyí­tették e tanítóképző főiskolán is a természetismeret oktatását — vallja cikkében dr. Lang Miklósné kaposvári főiskolai tanár. A Marx György által elindí­tott alsó tagozatos oktatás lehe­tőségét „Pálffy Vera néni lelke­sedése és útmutatása” vitte sikerre — írja Győrből Káldi Éva tanár, aki a győri gyakorló iskolában végzett kísérletei ered­ményéről számol be cikkében. Ugyanerről a témáról értekezik Buzósi Mórkné palotabozsoki, Vasvóry Zoltánné nyíregyházi és Csákány Antalné budapesti tanár. Dr. Halász Péter szegedi do­cens néhány módszertani kér­désre hívta fel a figyelmet, míg dr. Pálffy Györgyné pécsi főis­kolai tanár „A természetisme­ret eredményei a felső tago­zatban" címmel 12 év tapasz­talatait leszűrve megállapítja: „A természetismeret hatéko­nyan járult hozzá a gyermekek személyisegének fejlesztéséhez, a cselekedve tanulás módsze­rével a tudás megszerzéséhez." (Itt jegyezzük meg, hogy dr. Pálffy Györgyné Japánban is népszerűsítette a természetis­meret tanításának új módsze­rét.) A száz lapnyi terjedelmű an­kétbeszámoló közli azoknak a természetismeretet tanító peda­gógusoknak a nevét, akik évek óta részt vettek a baranyai kí­sérlet munkálataiban. T. I. Rejtvényköltészeti kisenciklopédia Ez év június 25-én és 26-án kétnapos ankétra jöttek össze a Pécsi Tanárképző Főiskolán az ország természetismerettel foglalkozó kutatói és gyakorló tanárai. Az ankéton elhangzott előadások szövege most jelent meg dr. Pálffy Györgyné főisko­lai tanár szerkesztésében. A kötet bevezető tanulmá­nyát dr. Vastagh Zoltán főisko­lai főigazgató írta, s mindenek­előtt a nevelési-oktatási rend­szer megújításának szükséges­ségét hangsúlyozta, majd rá­mutatott annak a hét-nyolc éve folyó kutatási folyamatnak az eredményességére, amelyet a minisztérium és az Akadémia irányításával száznál is több szaktudós és háromszor annyi nevelő végez a természetisme­reti tananyag minél teljesebb iskolai átadása végett. Marx György akadémikus, az ELTE atomfizikai tanszékének tanára tanulmányában kiemeli és országos jelentőségűnek mi­nősíti az ún. „baranyai kísérle­tet", amelynek lényege, hogy a sok ezer hat-tízéves alsó tago­zatos tanulóval is meg kell is­mertetni a természetkutatás örömét. A kétkedőknek egyér­telmű választ ad a baranyai kísérlet: e tanulóknak egyik legkedvesebb foglalkozásává vált a játékóraként számon tar­tott természetismeret. Az „igény- szegény" környezetben élő — főleg falusi — kisgyerekek fel- szabadultabbakká válnak a természeti problémák keresésé­vel, a megoldások próbálgatá­sával. A cél mindenesetre az, hogy önálló természettudomá­nyos tantárgy legyen már a hatéves kortól kezdve. „Ha kö­zös munkával 6 és 18 éves kor közt megteremtjük a természet- tudományos gondolkodás kiala­kításának feltételeit, szükség­szerűen megszületik majd a természettudományos érettségi tantárgy is." Dr. Arató Endréné, az Or­szágos Pedagógiai Intézet fő- munkatársa cikkében szintén asztalnál négyen ültek. / Előt­tük ízes húsok tornyosültek.), a kecskerím (pl. Kavargó CSata — CSavargó Kata), a kínrím (pl. Azért van e sokadalom, / Mert énnékem sok a dalom), a zan- zaköltészet és más nyelvi játé­kok szórakoztatják e műfaj ked­velőit. A több mint hatvan kereszt­rejtvény mellett sok egyéb fej­törő és érdekes olvasmány szolgálja a rejtvénykedvelők, az érdeklődők szórakoztatását. Cikk szól Európa híres tereiről, az ukrán irodalomról, a ma­dárvilágról. Megtudhatjuk Petri Sándor összeállításából, hogy milyen szabályok szerint rende­zik a XII. labdarúgó-világbaj­nokságot. Holt nyelv-e a latin? címmel mim nyelvtanfolyamot találnak az évkönyvben az óko­ri nyelv iránt érdeklődők. Kodály Zoltán és Kálmán imre születésének századik év­fordulójáról vidám írások em­lékeznek meg. Tesztjátékok, negyvenoldalas képregény, Ro­dolfo bűvésziskolája, „A hízott sertéstől a lyukas garasig” címmel összeállítás a 25 éves Füles legérdekesebb pályáza­tairól, dijairól, a gyerekek szá­mára pályázattal összekötött Kis Füles, és nagy pályázat te­szi gazdaggá az 1982-es Füles évköhyv tartalmát. A már hagyományos és az eddigieknél is nagyobb méretű melléklet egyik rejtvénye a pá­lyázat, amelynek díjait a sze­rencsés nyertesek akár meg is duplázhatják. Az I. díj egyéb­ként egy arany karóra. Dupla szerencsével két aranyóra! A pécsi baromfifeldolgozóban Nők a futószalagok mellett — Háromezer-kilencszáz fo­rintot. Nekem személyi bérem van, ugyanis az osztályozást nem lehet normában végezni. Ez szép pénz, s ha még hozzá számítom azt, hogy hetente kapok egy csirkejegyet és azzal harmincegy forintért veszem a kilós csirkét. Aztán szintén jegy ellenében heti harminc tojást is vásárolhatok olcsón. így igazán nem panaszkodhatom. összejövünk, ő egyébként szin­tén itt dolgozik. — És a férjek mivel ütik el az időt hét végén? — Mindenkinek van egy kis szőlője, azon dolgozgatnak, meg ott poharazgatnak. Ná­lunk csak húsvétkor szokás, hogy az emberek családostul fölmennek a pincébe, sokan még ott is főzik meg az ebé­det és így eltelik a nap. Kórházi felvételes iigyeletek Férje a szajki termelőszövet­kezetben géplakatos. Egy 13 és egy 6 esztendős lányuk van. — Reggelente ki indítja a gyerekeket az iskolába? — Este elkészítek nekik min­dent, reggel pedig édesanyám ügyel rájuk. Együtt lakunk. Na­gyon nagy segítség ez. A házat kibővítettük, igazán szép ottho­nunk van. — Az örökös korai kelés fárasztó lehet... — Elképzelheti bizony. A tévét csak hét végén tudom végignézni, de még akkor is gyakran elalszom. — Otthon is sok munka van . . . — Két gyerek mellett? Ajaj! De azért a vasárnap délutánt teljesen a pihenésre szánom. Néha a barátnőmmel, Annával Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs varos: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek­kórház: Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Me­gyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (Belgyógyászat). III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegse­bészet. Felnőtt fül- orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23.f tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részé­re: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Mun­kácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Kossuth L. u. 81. 10 8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógy­szertár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 óráig. Ambrózi Tiborné Ambrózi Tiborné is fiatal asszonyka. Erzsébet-nap lévén, mindjárt fel is köszöntőm. — Vidékről járok be . . . — Honnét? — Versendről. Nagyon korán kelek, mór hajnali három óra­kor. Nekünk azért kell koráb­ban, vagyis öt óra előtt kezde­nünk, mert a zsigerelőben már háromnegyed ötkor „függeszte­nek”, indul a szalag. — A szalagmunka gépiessé válik, talán unalmas is... — Ne higgye. Nekem nem unalmas, mert jó kis gárdánk van és szeretem is azt, amit csinálok. — Nem gondoltak arra, hogy Pécsre költöznek? — Nem! Lehet, hogy a lá­nyaim, ha felnőnek, egyszer elhagyják a falut, de mi nem. Autónk nincs, az építkezés sok­ba került, nemrég rendeztük be a fürdőszobát is, talán majd egyszer. . . * Amikor a két asszonytól elkö­szönök, lemegyek az üzembe; a folyosó olyan tiszta és fehé­ren ragyogó, mint egy klinika. Rab Ferenc Fotók: Cseri László A rejtvényköltészetnek két fő ága van. Az elsőbe tartoznak a verses talányok, amelyek ele­ve rejtvénynek íródtak, míg a másik olyan játékos rímeket foglal magába, amelyek éppen játékosságuknál fogva rejtvé­nyekbe, vetélkedőkbe való be­építésre alkalmasak. Mind az előbbiek, mind az utóbbiak sű­rűn előfordulnak rejtvénylapok­ban és rejtvényműsorokban. De foglalkoztatják e versek az író­kat, irodalomtörténészeket is. A Füles évkönyv rendkívül ér­dekes kisenciklopédiájában a csacsi-pacsi (pl. Kiállítás vége: T. Z. = Tárlat-Zárlat), az eszpe- rente vers (Egyszer Berkes Etelke, / Berkes Eszter gyerme­ke, / Elment reggel Szentesre, S engem lepett rrieg este.), a kancsal rím (pl. A szomszéd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom