Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-09 / 307. szám
No a pécsi lakberendezési lehetőségek színvonala ízléses bútorok o pécsi Domus Áruházban Felfelé a lejtőn ■ 3 új üzlet nyílt meg az ősszel ■ Az egyszerűbb mindig szebb S okáig — a vásárlók oldaláról nézve már-már tűrhetetlenül hosszú ideig — a kereskedelem mostohagyermekei voltak Pécsett az Ízléses, korszerű lakberendezési tárgyak. Hány és hány lakást kellett berendezni a szűkös választékból, vagy igen nagy pénzekért hozatni a bútorgyárakból, távoli Domus áruházakból a megálmodott tárgyakat! Klub a mozgássérülteknek A társadalmi összefogás szép példája az a kettő helyiségből és kondicionáló teremből álló klub, amelyet a napokban avattak fel Nagykanizsán. Az új létesítményt a város és a járás mozgássérültjei vették birtokba, amivel régi vágyuk vált valóra. Hogy kihasználtsága maximális lett, azt a létszám bizonyltja, jelenleg 110 tagja van a Zala megyei mozgássérültek nagykanizsai csoportjának. Az öregek napközijének szomszédságában kialakított klub közös érdem. Mintegy 360 000 forint a város és a járás üzemei, szövetkezetei, szocialista brigádjainak a felajánlásaiból jött össze, az erre a célra folyósított folyószámlán. Tüzeiöellátási körkép Dél-Ottnántólről Kevés a fűrészelt tűzifa és a mecseki tavaszén Kokszból, brikettből és egyéb szenekből jó az ellátás A tél beállta előtt időről időre visszatérő téma, a lakossági tüzelőellátás kérdése. A meteorológia hűvös napokat jósolt, és érthető módon azok a vásárlók, akik még nem tudták beszerezni a fűrészelt tűzifát, meglehetősen borongás hangulatban várják a A helyzet most — úgy tűnik — gyökeresen megváltozott. Rövid időn belül három új üzlet is nyílt a városban, valamennyi a lakáskultúra szolgálatában. A legnagyobb esemény természetesen a Domus kapunyitása volt. A választék felméréséhez idő kell, így én is csak a felületes szemlélő első benyomásait írhatom le. Nos, a Domus önmagában nem tehet csodát. Csak azt kínálhatja, amit a bútoripar gyárt, illetve a külkereskedelem behoz. Tehát ha megnövekszik az eladótér, az még nem jár együtt feltétlenül a választék növekedésével. A pécsi Domusban kaphatók nagyon szép bútorok, lakberendezési tárgyak is, de sajnos gyakran találkozunk fantáziátlan, pusztán a gyártói megszokás szülte megoldásokkal, termékekkel is. Említsük meg például a csillárokat, az olvasó- és állólámpákat, amelyek között olyan kevés a nemesen egyszerű forma, inkább a túldíszítettség, a felesleges „csicsa" uralkodik. Jó volna, ha a művészeti tárgyakhoz hasonlóan a lakáskultúra színvonalának emelésére hivatott termékeket is megbírálná néha egy-egy zsűri vagy műkri- tikus. Tanulságos lenne tervezőnek, gyártónak és vevőrtek egyaránt. A napokban számoltunk be a Képcsarnok Vállalat új pécsi bemutatótermének és üzletének felavatásáról a Kossuth Lajos utcában. Régen vártunk erre is, hiszen az igényesebb vevők eddig egy szűkös bemutatási lehetőséggel rendelkező boltban vásárolhattak egyedi alkotásokat. A Képcsarnoktól az eddigi eladói színvonal megtartását várja a közönség, hiszen már a régi üzletbe betérők sem távoztak rossz tapasztalatokkal. Az új helyiségben pedig mód nyílik a még kulturáltabb kiszolgálásra. Furcsa rhódon éppen ennek a vállalatnak akadt „konkurense” Pécsett másfél hónappal ezelőtt. Kívülről szerény, de bent annál több szépséget kínáló magán lakáskultúrabolt nyílt a Rákóczi úton. Tulajdonosa iparművészekkel, kisiparosokkal és szövetkezetekkel készíttet többnyire igen esztétikus lakásfelszerelési tárgyakat. A vállalkozás méreteiben nem hasonlítható a Képcsarnokéhoz, felesleges tehát ellenfelet sejteni ebben a szimpatikus tulajdonosnőben, aki a bolt rövid fennállása alatt is biztos ízlésről, jó üzleti érzékről és szakmai hozzáértésről tett tanúbizonyságot. Az csak a vásárlónak jó, ha az egyik üzletben nem kap meg valamit, elmehet a másikba. És a vásárló érdeke egyben a versenytársak érdeke is. H. J. Az urbanisztikai világnap alkalmából Hild-érem Nagykanizsának A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége 1968 óta az urbanisztikai világnap - november 8-a - alkalmából a XVIII—XIX. század fordulóján élt neves magyar építészről, Hild Jánosról, Pest-Buda első általános rendezési tervének készítőjéről elnevezett emlékéremmel ismeri el az urbanisztika területén elért kimagasló műszaki, tudományos vagy gyakorlati városfejlesztés eredményeit. Idén Mátészalkára és Nagykanizsára esett a választás. A dél-zalai város november 11-én a Hevesi Sándor Művelődési Központban tartandó ünnepi tanácsülésen dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési minisztertől veszi át a rangos kitüntetést a harmonikus városfejlesztésben, különösen a települési karakter megőrzésében elért eredmények elismeréseként. Ez alkalommal adják át a „Nagykanizsa városért” kitüntetéseket, majd avatják fel a Szabadság téren a DTV tervei szerint a közelmúltban felújított műemlékházban - a híres Vasember házban — a Hild- kaput. Atyukak jelzik aminőségei Minden kedden sajtkóstolás Igazi szertartás Központi sajtérlelő. A hatalmas hófehér falú termekben ládákban, polcokon sajt és sajt mindenütt. Sajtország. És ebben a sajtországban hófehér köpenyes emberek állnak körül egy asztalt. Az asztalon sajttömbök váltják egymást. Az egyik fehérköpenyes hosszú, hajlított pengéjű, kétélű késsel belefúr a tömbökbe és hosszú rendszerű furatot emel ki. A többiek nézik, tapogatják, kóstolgatják. Halk szavak röpködnek: jó, nem jó, sok a lyuk, kevés, tedd félre, mehet. És számokat diktálnak. Egy óra múlva a próbafuratok nagy halomban hevernek, a sajtkóstolgatók időnként forró teát kortyolnak. Szertartás ez. És ez a csöndes szertartás minden kedden megismétlődik, ugyanis minden kedden, mielőtt a központi sajtérlelőből a kereskedelembe kerülnének a sajtok, bizottság vizsgálja, hogy megfelelő minőségűek, piac- érettek-e? A Baranya megyei Tejipari Vállalat sajtüzemeiben összesen 8 féle sajt készül (trappista, Tenkes, Misi, óvári, márvány, Anikó, Ormánság, ementáli). Az üzemekben elkészült nyers sajt ide kerül az érlelőbe, és fajtánként különböző SSLr EPÜLDIEK A pécsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbb a lakásgazdálkodás kapcsán egyebek közt arról is határozott, hogy a következő években 3—3 lakást kell mozgássérülteknek juttatni. Az elhatározás mögött az van, hogy ezeket a lakásokat alkalmassá kell tenni arra, hogy a rokkantkocsihoz kötött ember biztonságosan és kényelmesen közlekedhessen nemcsak a lakásban, hanem a házban is — az utcától kezdve. Az első 3 panellakás megfelelő áttervezésére Soltész László, a Dél-dunántúli Tervező Vállalat tervezője kapott megbízást. — Sokféle kötöttséggel kellett megküzdeni. Emelet pl. eleve szóba sem jöhetett, hiszen a lift méreteiben alkalmatlan a rokkantkocsi befogadására, ötszintes épületről sem lehetett szó, mert azoknak az alsó lakó. szintje túl magas, szűk a lépcsőháza és a kapualj nem átSpeciális lakások mozgássérülteknek járó rendszerű. Maradtak a tízszintesek, ahol a hátsó bejáró elég alacsony, s a kapualj is tágas. A lakások kiválasztásánál pedig csak azok jöhettek számításba, ahol a vizesblokkok gyűjtő vezetékrendszere középső elrendezésű. — A bejutás megkönnyítésére enyhe lejtésű, egy kanyar segítségével viszonylag röviddé tett felhajtó rámpát kell építeni, s ennek a végét az épületiben egy szintbe kell hozni a földszinttel. Át kell alakítani az ajtókat is. Nem lehet pl. küszöb s az ajtóknak a megszokottnál szélesebbnek kell lenni, ők. Az előszobái beépített szekrényeket a nagyobb mozgástér biztosítása végett a szobába visszük. — A legnagyobb átalakítást a konyha-fürdőszoba-W. C. együttes igényli. Az utóbbi kettő egy helyiséget fog alkotni, s itt megfelelő kapaszkodókat kell felszerelni a mozgás biztosítására. A konyha más formájú és valamivel kisebb lesz az eredetinél, s a két helyiség között — mivel ilyen panel nincs — téglából lesz a válaszfal. Az első három kétszobás lakást magába foglaló házak építését most kezdték Lvov-Kertvá- rosban a Hajdú Gyula út és a Siklósi út közötti területen. Lakóik — akiket a lakásügyi társadalmi bizottság orvostagjai jelölnek majd ki — jövőre költözhetnek be. 1983-ban 2 darab kétszobás, 1984-ben 4 darab másfél szobás, 1985-ben pedig további 3 darab kétszobás lakást juttat a város a mozgássérülteknek, valamennyit Lvov-Kertváros ban. Hadd kockáztassuk meg azonban: a belváros szervezett felújítása során nem lehetne ott egyszerűbben kialakítani egy-két lakást? A mozgássérült a rokkantkocsijával könyebben elérhetne bármit. H. I. hosszú ideig, 2—3 hétig érlelik. A keddi vizsgálat mindig éppen a szükséges érési időt elért sajtokat értékeli. A minősítést ötféle szempont szerint végzik, nézik az alakját, külső kérgét, a belső állományát, a szagot és ízt. Minden fajtának megvannak a maga, vegyi ösz- szetételéből eredő jellegzetes bélyegei. Míg egyiknél a sok ap. ró lyuk azt jelzi, hogy minden rendben, addig a másik fajtánál ugyanez azt jelenti, hogy nem megfelelően ment végbe az erjedés. Döntő az egy furaton megszámolható lyukak száma, nagysága, és az is, hogy a lyukak belső felülete fényes legyen. A különböző szempontok szerint maximálisan 20 pontot lehet adni. A 14 pont feletti minősítésű sajt a kereskedelemben forgalmazható, az ez alattiakat összegyűjtik és ömlesztett sajt készül belőle. (Figyelem I Ezek a sajtok sem rosszak, csak nem a típusnak megfelelő bélyeggel rendelkeznek.) A sajtbírálaton a Tejipari Vállalat és a sajtokat gyártó üzemek képviselői, valamint a Tejtermék Ellenőrző Állomás embere vesz részt. Az övé tulajdonképpen a döntő szó, mert ő elfogulatlan. Ezen a napon Spányik Zoltán a fő döntőbíró. Mint mondja, kedden soha nem tud ebédelni, a sok sajtkóstolástól egész napra eltelik. Straub János a Tejipari Vállalat termelési osztályának vezetője meg azt panaszolja, hogy mikor részt vesz ő is a sajtbírálaton egy hétig rá sem tud nézni sajtra, nemhogy enni. Nem csoda, hiszen ezen a keddi napon is 15 tonna óvári, 3 tonna Misi, 9 tonna Tenkes, 25 tonna Anikó és 3 tonna Ormánsági sajtot vizsgáltak meg, ami azt jelenti, hogy közel 300 furatot kellett megkóstolni. Közben a teakortyolás — mint valóban egy különleges szertartás — azért szükséges, mert egyrészt semlegesíti az egyes aromákat a szájban, másrészt valamelyest oldja a telítettség érzetét. A múlt keddi sajtminősítés eredménye jónak mondható, elenyésző volt az a mennyiség, amelyet kereskedelmi forgalmazásra alkalmatlannak találtak. s. zs. TÜZÉP-nél megrendelt tüzelő érkezését. összeállításunkban három megyeszékhefy, Pécs, Kaposvár és Szekszárd ellátásáról adunk tájékoztatót olvasóinknak. Kiss Béla, a Dél-dunántúli TÜZÉP áruforgalmi osztályvezetője azzal kezdte a beszélgetést, hogy a mecseki durvaszenekből ugyanannyit kaptak, mint tavaly, ami egyben azt is jelenti, hogy az igényeket nem képesek kielégíteni. Ugyanez mondható el a fűrészelt tűzifáról is, mert annak ellenére, hogy telepeiken elegendő hasábfa áll rendelkezésre, a működő fűrészgépek nem győzik az „aprítást”. Furcsa ellentmondás: a TÜZÉP anyagi eszközei lehetővé tennék a kellő számú fűrészgép beszerzését, ám azokhoz egyszerűen nem lehet hozzájutni. A mecseki durvaszenek pótlására és az import feketeszén helyettesítésére viszont elegendő brikett, iszap- és barnaszén, valamint koksz áll rendelkezésre a TÜZÉP-telepeken. Pécsett brikettből megközelítőleg kétezerkétszáz tonna a készlet, ami több mint egy hónapra elegendő. Kokszból négy féle szemszerkezetűt ajánlanak a vásárlóknak Pécsett. Tűzifa- fűrészelésnél viszont egyelőre nem fogadnak el rendelést annak ellenére, hogy a hétvégeken is dolgoznak a fűrészgépek. Szekszárdon, a TÜZÉP telepén a legfrissebb információk szerint 267 tonna iszapszén, 612 tonna brikett vár eladásra, kokszból pedig mintegy 140 tonna a készlet. Mint megtudtuk, a tolnai megyeszékhelyen nincs gond a fűrészelt tűzifaellátással. Kaposváron is, mint ahogy a pécsi telepen a mecseki durvaszeneket keresik leginkább a vevők, mert a somogyi megyeszékhelyen is mindjobban elterjedt a magán- és sorházakban a központi fűtés. A komlói dió- és pécsi mogyorószenek helyett dudari barna diószenet ajánlanak a vásárlóknak. Mecseki brikettből, pécsi iszapszénből, dunaújvárosi kokszból, hasáb- és fűrészelt tűzifából, valamint alágyújtósból és gyújtósfából bőségesen kielégítik az igényeket. Mindezt pedig Horváth József, a TÜZÉP kaposvári telepének vezetője mondta el a HDN számára. S. Gy. Baranyaiak a dunaújvárosi Arany Csillagban Nagy sikerű délszláv vacsoraestet rendeztek november 7-én este Dunaújvárosban az Arany Csillag Szálló éttermében. A vacsoraest házigazdája a helyi üzletvezetőn — Grábics Gáboron — kívül a már országszerte ismert vendéglős Radi- vojevics Sándor és Milán nevű fia voltak. A kapros juhtúróból és szláv ételkülönlegességekből álló menüt, valamint az éjféli babgulyást a pécsi Gondos László és a dunaújvárosi Pécz Gábor szakácsok készítették. A jó ételekhez a jó hangulatot a mohácsi Ivanac Sztipó délszláv zenekara biztosította. A dunaújvárosi délszláv vacsoraest újdonsággal is dicsekedhet: első ízben rendeztek délszláv discót. A kezdeményezésnek óriási sikere volt, a mintegy 350 vendég között több szovjet és lengyel turista élvezte az ételeket és a műsort.
