Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-05 / 304. szám

© Dunántúlt napló 1981. november 5., csütörtök fiz Hl arcú falu A Baranya megyei Levéltár 1980. évi évkönyvéről Kórházi felvételes ügyeletek rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részé­re: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárcVt, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Mun­kácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 árától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógy­szertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 óráig. T öbb mint egy évtizede kísérem figyelemmel a Baranya megyei Levél­tár évenként megjelenő évköny­veit, amelyekről országos rangú történészek nem egy esetben a legnagyobb elismeréssel ír­tak a különböző szakmai folyó­iratokban. A Baranyai Helytörténetírás kiadása a 12. kötete után — a kíadványozás területén az or­szágos jelenségeket figyelve — úgy tűnik, válságba jut. Nem kívánom az évkönyvsorozat lé­tét különösebben igazolni, mi­vel annak vaskos kötetei ön­magukért beszélnek. Szita László levéltárigazgató vezetésével egy évtized alatt kovácsolódott össze az a tudo­mányos team, amely a regioná­lis igényű tudományos szintézi­sek megoldására törekszik. Ök írták 1973-ban az 1848— 49-es forradalom és szabadság- harc baranyai eseményeit be­mutató évkönyvet, 1976-ban a „Mohács”-kötetet, 1978-ban pedig a nemzetiségi tanulmány- gyűjteményt, amelyek a magyar marxista köztörténetírás ma már sokat idézett forrásai. Ma, amikor világszerte az „ideoló­giák alkonyáról” beszélnek, amikor nemzeti tudatunk úgy megkopott és errodálódott, hogy annak hiányában sem a szülőföld-szeretetet, sem a ha- zafiságot, még kevésbé a szót cialista internacionalizmust nem tudjuk társadalmi méretekben eléggé elmélyíteni, különösen jelentősnek ítéljük a hasonló jellegű feltárásokat. Ezért a szomszéd megyékben — Délkelet-Dunántúl régiójá­ban — munkálkodó helytörténé­szek aggódó tekintettel figyel­nek Baranya felé, mivel tudják, hogy a Baranyai Helytörténet­írás korántsem csupán megyei érdekeket szolgál. A regionális kutatás Ugyanis elképzelhetet­len Baranya, Somogy és Tolna történészeinek összehangolt, tervszerű munkája nélkül. Bár­melyik megyében visszaesés mu­tatkozna, a régióban munkál­kodó kutatók valamennyien éreznék annak hátrányos követ­kezményeit. Az évkönyvek lényegében egy nagy távlati feladatot, a korszerű baranyai monográfiát kívánják megalapozni. Ez a ma­gyarázata a viszonylag nagy számú forráspublikációnak, és egy-egy tematikus téma sokrétű bemutatásának. Az utóbbihoz sorolhatjuk a művelődés történe­ti és a nemzetiségi problemati­kákkal foglalkozó tanulmányo­kat. A művelődéstörténet kö­zéppontjában — e kötetben is — az oktatásügy, valamint a gazdag hagyományokkal ren­delkező zenetörténet áll. A nem­zetiségi kutatás pedig jelentő­ségének megfelelően kapott te­ret. így tapinthatjuk ki valójá­ban az évkönyvekből czokat a sajátosan baranyai viszonyokat, amelyek az országos állapotok­tól eltérően alakultak, de azok ismeretében színesebbé, sokré­tűbbé válik a köztörténetírás is. Lényegében az a regionális tör­ténetkutatás végső célja. Pécs város történetéhez négy tanulmány sorolható: Sándor László—Tímár György: „Pécs vá­ros 1780. évi szabadkirályi ok­levele" c. tanulmánya oklevél­kritikai szempontok alapján először teszi közzé e kiemelke­dő jelentőségű várostörténeti forrás eredeti latin szövegét és magyar fordítását. Erdödi Gyu­A bőrüzem hasíték kikészitőjében szorgoskodnak az asszonyok Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs varos: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház: Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Me­gyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (Belgyógyászat.) III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. számú Klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegse­bészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. Felsőszentmárton Felsőszentmárton új lakótelepén készül a kerítés Várnai Ferencék háza előtt (balra). Életkép a főutcából a lebontottak helyén épült új házakkal. kezet asztalosüzemében dol­gozik, s otthon pillanatnyilag 72 hízót tart. „Hát persze, hogy megéri — mondja —, ha ráfi­zetne az ember, ugyan ki csi­nálná?” Évszázados hagyományok nyo­mán ma is híresek a felsőszent- mártoni szőttesek. Sokan az asszonyok közül a Háziipari Szövetkezetnek dolgoznak, van, áki saját vevőkörrel rendelke­zik, például özvegy Ronta Já- nosné. A termelőszövetkezet kertészetében dolgozott, onnan ment nyugdíjba. Tizennégy éves kora óta foglalatoskodik a szö­vőszék mellett, s készíti a szem- kápráztatóan szép mintájú asz­tal-, ágyterítőket, párnahuzato­kat, fali szőtteseket. A Pécsi Bőrgyár felsőszent- mártoni üzeme jó jövedelem, munkaalkalom a helybéli asszo­nyoknak. Jelenleg hasíték kiké­szítéssel foglalkoznak nyolcva­non, de mint Lévy József mű­szakvezető elmondta, már ké­szül az új csarnok, s a jövő év kezdetétől előkészítő is mű­ködik itt. A havi átlagkereset a három műszakban 3000—3400 forint körül mozog. Az üzemi munka mellett a legtöbben el­látják a családot és a háztájit is. * Mire jut idő az anyagiakat gyarapító, hajszoló szorgalom mellett? Kárpáti Zoltán, a mű­velődési ház igazgatója nem elégedetlen: — Ha mindennap lenne ren­dezvény, akkor mindennap telt ház lenne a művelődési ház­ban . .. Kurucz Gyula Egy pillanatra szorongás fo­gott el a község presszójában, hogy miből fizetem ki a kávé­mat, hisz nincs nálam egyetlen dinár sem. A szórakozottságon kívül az volt a fő ok, hogy im­már fél órája tartózkodtam Fel- sőszentmártonban, s még egyet­len magyar szót sem hallottam. A hétköznapi érintkezés nyelve itt a horvát. A csaknem 1600 lelket számláló község lakóinak 98 százaléka délszláv nemzeti­ségű. Itt minden ember kivétel nélkül minimum két nyelven be­szél, még akkor is, ha erede­tileg nem idevalósi. A kétnyelvűség — azt hiszem — az, ami másodszorra feltű­nik az idelátogatónak. Első be­nyomásként az ragadja meg a szemet, hogy milyen rendezett, szép a falu, a központjában is jó pár új családi ház, az új telepen pedig egy sereg fiatal házaspár új háza. Némelyik vakolásra, a másik kerítésre vár, de egyben közösek: egy újfajta életvitel igényét tükrözik. Volt olyan év Felsőszentmár- tonban, hogy 25 új családi ház épült. Most évente átlagosan öt-hat, de ennél jóval több a korszerűsítés. A fürdőszoba már szinte természetes, most a köz­ponti fűtés bevezetésére törek­szenek legtöbben. A lehetőség egyfelől a törpe vízmű által adott, ez a termelőszövetkezet segítségével készült csakúgy,, mint a 4 tantermes iskola, a kétcsoportos óvoda, vagy az egészség ház. * A gyarapodás mindent el­döntő feltétele az itt élők szor­galma. Vancel Ferencné pél­dául a termelőszövetkezet mun­Ozv. Ronta Jánosné a szövőszék előtt kaügyise, szabad idejében szer­ződéses sertéshizlalással foglal­kozik. Férje a tsz gépüzemében dolgozik, s mint amolyan ezer­mester, munkaidő után lakatos, kovács, hegesztő munkákat vál­lal. A házukat maguk építet­ték. Igaz, a termelőszövetkezetnek ez az év nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, de a háztájival kiegészítve azért megtalálták számításukat az itt dolgozók. Csak a tsz-nél a ház­tájiból származó árbevétel 12 millió forint volt tavaly. Si­mára Zoltán például a szövet­Politikai könyvnapok Szerdán a Csepel Müvek Munkásotthonában tartot­ták meg a politikai könyv­napok országos megnyitó ünnepségét, amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, valamint a főváros és a XXI. kerület politikai, társadalmi, gaz­dasági életének több kép­viselője. Az utóbbi években növe­kedett az érdeklődés a klasszikusok írásai iránt. Az idei esztendőt is beleszá­mítva a Kossuth Kiadó fennállása óta 482 művet adott ki Marxtól, Engelstől és Lenintől, 7 millió 850 ezer példányban. A párt kiadója — mint a politikai könyvnapok szervezője — ez évben is gazdag könyvvá­lasztékot kínál a politikai irodalom iránt érdeklődők­nek. Az alkalomra 20 mű több mint félmillió pél­dányban jelent meg. Az új­donságok között megtalál­hatók dokumentumok, tu­dományos művek és visz- szaemlékezések, a párt tör­ténelmi múltját, a szocia­lista építőmunka gazdag tapasztalatait összegző kiadványok. Ez utóbbiak el­sősorban a legutóbbi 25 év fejlődését, eredményeit se­gítenek számbavenni. A politikai könyvnapokra jelent meg az a kötet, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárának 1978 és 1981 közötti beszédeit, cik­keit tartalmazza „Szövet­ségi politika — nemzeti egység” címmel. Az ünnepségen adták át a Kossuth Könyvkiadó nívó­díjait. la: „Adalékok a pécsi céhes kisipar tanoncainak oktatásá­hoz” címmel irt tanulmányt. A mesterségbeli tudás megszerzé­sét nyomon követhetjük a céhes 'ipartól a gyáripar létrejöttéig. Szkladányi Péter: „Fejezetek Pécs világi zenéjéről a XIX. század első felében, Weidinger Imre és Amtmann Prosper mű­vészete” és Vargha Dezső: „Adatok a Pécsi dalárda törté­netéhez, 1902—1949” című ta­nulmányai bizonyítják, hogy a két terület aktív zenei életet teremtett Pécsett. A második részben Kiss Gé­za: „Fejezetek a vajszlói vallás­alapítványi uradalom nyolc év­tizedes történetéből (1767— 1848)” című tanulmánya új színfoltot jelent a kötetben. A szerző plasztikus képet rajzol a birtokhoz tartozó falvak gazdál­kodásáról, valamint az ott élő népek specifikus életkörülmé­nyeiről. Nagy Lajos: ,',Gyön­gyös, Ókor és Körcsönye folyók régi ártere a sellyei uradalom területein” c. úttörő jellegű ta­nulmányában egy olyan világ­ba enged bepillantani, amelyet eddig csak a néphagyományok­ból ismerhettünk meg. Bezerédi Győző vállalkozása is figyelem­re méltó. „Agrárvonatkozású ábrázolások Baranya megye községeinek pecsétjei” című ta­nulmányában nagy részben XVIII. században keletkezett pe­cséteket vizsgálja, amelyek az agrárfejlődés sajátos adatait tükrözik. Móró Mária Anna: az 1828. évi országos összeírás — Baranya — malomtörténeti ada­tait elemezte tanulmányában. Török Géza: „Földbirtokviszo­nyok és a mezőgazdasági mun­kások helyzete Baranya megyé­ben 1938-ban” c. tanulmányát egy országos szociográfiai fel­mérés adataiból építette fel. Fűzi János gróf Károlyi Gyula agrárpolitikáján keresztül vá­zolja a Délkelet-Dunántúlon is mutatkozó gazdálkodási és szo­ciális nehézségeket. A harmadik fejezetben Szita János: „Baranya megye köz- igazgatása a neoabszolutizmus idején” című tanulmánya ka­pott helyet, amely úgy tűnik, hogy egy hosszabb lélegzetű ta­nulmány első része. A szerző egy olyan korszakot vizsgál, amelyet 1848., ill. 1867 nagy történelmi fordulópontjai ez ideig kissé háttérbe szorítottak. A z évkönyv zárórészében 148 oldalon a nemzeti­ségtörténeti tanulmá­nyok kaptak helyet. Krisztián Béla—Tímár György, Pécs és Baranya kulturális életének egy eddig alig ismert területére világított rá, „Adatok a magyar —szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György)" c. tanulmányukban. A török hódoltság utáni szlovák értelmiség bevándorlása kultu­rális és politikai kölcsönhatást váltott ki az őslakosság és a bevándorlók körében egyaránt. Szita László: „A dualizmus kori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozá­sai Baranyában (1898—1906)” c. tanulmányában az oktatás­ügy kérdéseit vizsgálta. E ta­nulmány nyilvánvalóan része lesz egy nagyobb lélegzetű nemzetiségtörténeti monográ­fiának. Tegzes Ferenc forrás- feldolgozó munkájában . az 1926. évi közigazgatási tájékoz­tató lapokat, valamint az 1938. évi szociális felmérési adatla­pokat tette közzé községsoros felbontásban. Füzes Miklós a II. világháború idején, 1941—1945 között vizsgálja a nemzetiségi kérdést. A munka jelentőségét az adja, hogy a népszámlálás adatai ilyen tartalommal még nem kerültek nyilvánosságra. Elismerés illeti mindazokat, akik a kötet esztétikai formáját kialakították, Zeleni Ferencet a rajzokért, Steurfer Ferencet a színes mellékletekért, a tipográ­fiai és a műszaki szerkesztésért Borsy Károlyt, a képszerkesz­tésért pedig Farkas Bélát. Kívánom, hogy kerüljön azok kezébe ez a kötet, akik a törté­neti tudatunkat formálják, és a jövő nemzedékeit a szülőföld és a haza iránti szeretetre nevelik. Dr. Szili Ferenc főlevéltáros Somogy megyei Levéltár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom