Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-27 / 325. szám
1981. november 27., péntek Dunántúli napló 3 Boldog vagy boldogtalan? Még egyszer az ifjúmunkás- és szakmunkásnapokról D szakmai vetélkedők voltak a legnépszerűbbek A fiatalok magasabb szinten is szeretnék bizonyítani tudásukat Egy hónapon át tartott ez a rendezvénysorozat, a több ezer résztvevő több mint száz alkalom közül választhatott, hogy saját képességét, tehetségét bizonyítsa. S ebben a rendezvénysorozatban éppen az a szép, hogy mindenkinek van bizonyítási lehetősége, akár szakmai, politikai téren, akár a sportban. A társadalmi mozgás szerepe Hogy a házasság minőségének milyen szubjektív és objektív okai vannak, arról Kovács Katalin szociológussal beszélgettünk. Ugyanakkor szeretnénk fölhívni a figyelmet néhány, hasonló témában mostanában megjelent írásra. Az egyik Varga Domokos Népesedési gondok c. kétrészes írása az Élet és Irodalomban (1981. november 14-én és 21- én), a másik a Népszabadság november 22-i, házasságról, válásról folyatott kerekasztal-be- szélgetése. Divatos dolog mostanában kijelenteni: a házasság válságban van — pedig ez tulajdonképpen nem igaz. A válások magas száma nem a házasság intézményének válságát, csupán az egyes kapcsolatokét jelenti — bár ezek száma növekszik. Magyarországon az elmúlt évben 80 000 házasságot kötöttek, ebből 28 ezret bontottak föl. S még egy érdekes adat: az összes válás mintegy 36 százalékát mondja ki a bíróság a házasság első négy évében, majd a válások görbéje szépen ellaposodik. Ami viszont érdekes, s amiben különbözünk más európai országoktól, ahol szintén nő a válások száma: másutt nagyobb arányú az újra- házctsodás, mint nálunk. Ez talán abból a tényből is fakad, hogy az emberek jó része fölteszi önmagának a kérdést: vajon jobb lesz-e c következő, nem lesz-e ugyanaz a vége? — A házasságok típusait nézve érdemes egy kis történeti visszatekintést csinálni — mondja Kovács Katalin. — Nem kell nagyon távoli múltba visszamenni, elég a háború előtti, azaz a nagy társadalmi mobilitást megelőző időszakra vetni egy pillantást. Hogyan kötöttek akkor házasságot az emberek? Ez a különböző rétegekben más és más volt, de a mai viszonyokat tekintve egy dolog biztos: a gazdasági tényező sokkal meghatározóbb volt, mint ma. Ma a legtöbb esetben ez egyáltalán nem is számít. A nincsteleneknél és a dúsgazdagoknál gyakoribb volt a szerelem-alapú házasság, mint az*e kettő közé eső rétegekben. A nagyon hagyományos kultúrákban többnyire a szülők döntöttek, s persze a válásról szó sem lehetett, még akkor is ritkább volt, amikor jogilag már lehetett rá mód. Ennek is több oka volt: a megszokás, a gazdasági tényezők, s nem utolsósorban a vallás, s hogy „mit szólnak az emberek". — Mi volt jellemző az egyes osztályokra, rétegekre? — Talán a legkötöttebb formákról a parasztságnál beszélhetünk. Itt a legtöbb esetben föloldhatatlan ellentmondás volt a szerelem és a föld kérdése, s ebből a harcból többnyire a föld került ki győztesen. A szervezeti keretek is meghatározók voltak: több generáció élt együtt, s a gazdasági egység összetartotta őket, célszerűvé tette az együttmaradást. A munkások között voltak a választásnak a legkevésbé kötött formái. A középrétegeknél ismét csak igen döntő volt a család szerepe, sok kötöttséget viselt magán: igen fontos volt a társadalomba való betagolódásnak, a presztízs-hierarchiában elfoglalt helynek a szerepe. Gyakori volt a pénz és presztízs házassága: egyik család az egyiket, másik a másikat hozta a házasságba. A fő dolog azonban az volt, hogy az emberek általában azonos rétegekből, azonos kultúrákból házasodtak, s ennek rendkívül nagy szerepe volt a házasságok megtartó erejében. — Hogyan változott ez meg a későbbiekben? — A nagy társadalmi mobilitások után fölbomlott ez az azonos osztályból, rétegből való párválasztás, s a gazdasági szempontok helyébe egy sokkal emberibb előzménye lett a házasságoknak: a szerelem. Csakhogy — mint az bebizonyosodott, ennek is vannak hátulütői. A különböző rétegekből származó emberek keveredtek, s ha ma már egyazon réteghez is tartoznak, csak látszólag élnek azonosan. Mások a gyökereik, a mindennapi élet háttere mindkét félnél más és más, s ezek az alapdolgok igen sokszor meghatározók, így természetes dolog, hogy a házasságon belüli konfliktusok száma nő, a megoldás nehéz, sőt ezek a konfliktusok sokszor föloldhatatlanok. Legalábbis a házastársak annak hiszik őket, s a konfliktusok megoldása helyett inkább a konfliktus elől való menekülést — a szem- hunyást vagy a válást — választják. Dücső Csilla Korszerű szabadidőruhák Korszerű cikkekkel bővíti szabadidő-ruházati termékcsaládját a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat. A Trapper-farmerek választékát, a divatigényeknek megfelelően, rugalmas anyagból készülő nadrágokkal gazdagítják. Terveik szerint elasztikus fonal felhasználásával jövőre 200 ezer négyzetméter farmerszövetet gyártanak, amelyből 100 ezer nadrág készül. A konfekcionálást a Zalaszentgróti Ruhaipari Szövetkezet vállalta. A márkázott kellékekkel ellátott új elasztikus farmerek árusításában is újszerű formát vezetnek be. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budapesti mintaboltja a vidéki vásárlóktól levélben is elfogadja a megrendelést és csomagban elküldi a megadott méretű nadrágot. Az elasztikus trapper-farmerek egy részét a konfekcionáló szövetkezet — együttműködési megállapodás keretében — saját maga is értékesíti. A Budaflax másik újdonsága lesz az indigókék- fehércsíkos farmeranyag. Ebből a hazai konfekcionáló vállalatok — ugyancsak együttműködési keretben — jövőre még elsősorban piackutató céllal, női szoknyákat és mellényeket készítenek. A sportos szabadidőruhák alapanyagválasztékát is bővíti a vállalat, a különleges kikészíté- sű Zala fantázianevű szövettel. Ebből elsősorban nedvességtaszító tulajdonsága miatt széldzsekik készülnek. „Jó orvos szeretnék lenni... Fodor László medikus A mozgalmi munka szerves része a tanulásnak Mostanában azon gondolkodom: mi kell a teljes emberi élethez; ha egyszer örökre lehunyom a szemem, hogyan gondolnak vissza rám, egyáltalán mit jelent a boldogság? Nehéz rá válaszolni, mert a boldogság mindig egyéni dolog. Én boldognak érzem magam, de ez nem jelenti azt, hogy mostantól nyugodtan ücsörögjek. Fodor László, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem ötödéves hallgatója. Népköztársasági ösztöndíjas, a kiváló tanuló mozgalomban évfolyamán első helyezést ért el, ő az egyetemi KISZ-bizottság titkárhelyettese is. Mesélnek legendás nyugalmáról, szorgalmáról, hangsúlyozzák emberi kapcsolatteremtő képességét, vizsgaeredményeit. — Mivel utóbbit? magyarázza — Lehet, hogy egy kicsit fellengzősnek hangzik majd amit mondok, de inkább nagyon szorgalmasnak tartom magam, mint kiemelkedő képességűnek. Jó orvos szeretnék lenni, s ehhez rengeteg alapismeretet el kell sajátítani. Persze, ez is kevés, az egyetem egyik professzora szokta mondani, hogy Nagyobb gondossággal, több figyelőmmel Őszi fásítási akció M int minden évben, az idén is megkezdődött a népfront őszi fásítási akciója, s a program szervezői — a HNF Baranya megyei Bizottsága által létrehozott fásítási operatív bizottság - nagyobb gondosságot, több figyelmet kérnek a programban részt vevőktől. Megyénk városaiban, községeiben ezekben a napokban megannyi társadalmi erő mozgósításával végzik a fák, cserjék kiültetését. Leendő parkok alapjait vetik meg ezzel, terek és utcák válnak munkájuk nyomán szebbé, emberközelibbé. Az idén megyénk a szokásos összegen felül 250 ezer forintot kapott fásítási célra a HNF Országos Tanácsa kezdeményezésére, ehhez az erdőfelügyelőség ad ingyen csemetéket, jut a helyi pénzekből is, lakossági felajánlásokból is. A környezet ilyetén szépítése nemes cselekedet, de ha évekre visz- szamenőleg megnézzük, menynyi fát-cserjét ültettek ki településeinken, kissé elszomorító a munka eredménye. Kis túlzással: ha minden kiültetett fa és cserje megeredt volna, ma Baranya összefüggő erdő len- ne.(!) A HNF fásítási operativ bizottsága az idén úgymond új alapokon startolva szervezi az akciót, ötesztendős programot dolgoztak ki, s az öt esztendő végén számon kérik az eredményeket. Most ősszel 18 baranyai települést jelöltek ki — köztük Siklóst, Bolyt, Villányt, Szentlőrincet, Hidast, Majsot — s e települések között osztják el a fásításra szánt forintokat. Ajánlásaik szerint az utcákra elsősorban haszonfát — dió, mandula, meggy, cseresznye, szelídgesztenye —, a terekre, parkokba díszfát, cserjét javasolnak ültetni, összesen 38-fé- le fa és cserje között lehet választani. Javasolta továbbá a népfront, hogy a tanácsok a helyi mezőgazdasági üzemekkel, a helyi erdész szakemberek bevonásával tervezzék meg és végezzék el a munkát, hogy a fásításnak eredménye is legyen. Hiszen az ingyenes facsemetejuttatás csak azok számára ingyenes, akik részesülnek belőle. Minden facsemete, amely nem ered meg — kidobott pénz. az orvosnak kötelessége, hogy mondjon valamit a betegnek, s ha végighallgatja a panaszokat, az mór sokszor fél gyógyulást is jelent. — Adott valami pluszt a mozgalmi munka is? — Igen, ez a dolog másik oldala; KISZ-vezetőként sok mindent megtanultam. Küszködve az értetlenséggel, harcolva érdekeinkért, megtanultam beosztani az időmet. Nem utolsósorban személyes motivációt is jelentett a „kiszezés”. Emlékszem, még évfolyamtitkár voltam, amikor átfutott rajtam; nem állhatok ki ennyi ember elé beszélni, ha gyengén tanulok. Ki hinne nekem? Szóval, lehet, hogy belevesztem volna a szürkeségbe, ha nem kezdek el mozgalmi munkát végezni. Belekezdtem, s most már rajtam maradt. Laci egyébként szekszárdi, albérletben lakik Pécsett. A nehezebb vizsgákra folyamatosan készül. Először végigküszködi magát a megtanulandó anyagon, aztán, amennyire még futja idejéből átismétli egy párszor. Eddigi harmincnyolc próbálkozásának nagy részét ötössel honorálták. — A vizsgaközpontúság elég nagy gond — mondja. — Sokan csak azért tonulnak, hogy átevickéljenek. Az eredményt nem tartják lényegesnek. — Ideggyógyász vagy pszichiáter szeretnék lenni. A tudományos diákkörben is ideggyógyászati témában tervezek dolgozatot. De megtanulom rendesen a többi tárgyat is, mert a beteg nem mindig speciális kérdésekkel jön, nem lehet tekintettel az én vizsgabeosztásomra. Elvárja, hogy mindenről tudjak. Kedvenc tanárairól kérdezem. Elmosolyodva néz rám; furcsa-e, ha a rektor, dr. Flerká Béla nevét említi, akinek szug- gesztív egyénisége, embersége, szakmai tudása nagy hatást tett rá. Lassan be kell fejeznünk a beszélgetést, órára megy, a gyakorlatokról sosem hiányzik. Bozsik László Mire jók tulajdonképpen az ifjúmunkás- és szakmunkásnapok? Igen izgalmas dolgokra derül fény, sok mindent megtudhatunk egyes szakmákról és művelőiről — sőt arról is, hogy mely foglalkozások számítanak manapság hiány-, illetve divatszakmáknak. A pályaválasztási kiállítások, az üzemi nyílt napok arra jók, hogy egyes szakmák felé próbálják orientálni a választás előtt állókat, lehetőleg úgy, hogy a jövőben a regionális szükségleteket ki tudják elégíteni. Ennél jobb alkalom nincs, hogy a fiatal szakmunkások bemutathassák tudásukat, hogy komoly versenyben erkölcsi elismerést kapjanak. (Csak azt hiányolták a résztvevők, hogy egy-egy versenynek nincs országos szintű folytatása.) A szakmai vetélkedők voltak az egy hónap alatt a legnépszerűbbek, s külön érdemük az, hogy a versenyzők értékteremtő munkát végeztek. A vetélkedések eredménye használható produktum lett, nem olyasmi, amit a rendezvények után eldobnak. Az ifjúmunkás- és szakmunkás- ncpokat kilencedik alkalommal rendezte meg közösen a tanács művelődési osztálya, a szak- szervezet, a pályaválasztási tanácsadó és a KISZ. Eleinte arra törekedtek, hogy minél több nagy, kiemelt rendezvény legyen, de az évek múlásával itt is győzött a decentralizálási törekvés. Ennek következtében több eseményre, vetélkedőre kerülhetett sor, s többen is vettek részt benne. Hogy mik a divat- és hiányszakmák, azt mindig a kereseti lehetőség és a munkakörülmények határozzák meg. Az is lehet — bár erre egyelőre nincs adat —, hogy ami régen divatosnak számított, az ma hiányszakma, vagy éppen fordítva. Ezeknek a napoknak az is feladata, hogy a most nem túl népszerű szakmákat megismertesse és megszerettesse — akár a szülői befolyás ellenére is — a még csak nyolcadikos gyerekekkel. Ha nem is támad egy gyereknek kedve valamihez, legalább úgy-ahogv megismeri, legalább tudja, milyen az a foglalkozás, amihez nincs, vagy amihez van kedve. Az iskolai felvételi statisztikákból kiderül, mi most a legnépszerűbb, s mi vesztette el vonzerejét. Néhány szakma, ahol túljelentkezés volt: autószerelő, ruházati eladó, kozmetikus, rádió-, tv-szerelő, fogműves, női szabó, cukrász. S ahol aluljelentkezés mutatkozott: lakatos, kőműves, vájár, asztalos, cipész, pincér. Ez csak néhány kiragadott példa, de ebből is látható, milyen fontos, nélkülözhetetlen, szakmákból támadt hiány. S ha az ifjúmunkás- és szakmunkásnapok a jövőben is olyan sikeresek lesznek, mint idén voltak, rendezvényei, kiállításai, versenyei talán betölthetik ezt a hiányszakmák felé orientáló szerepet is. A mór szakmával bírók rátermettségének bizonyítása mellett a sikeres orientálás igen nagy eredmény lenj ne. D. Cs. Zsebben hordozható szemüvegspray Zsebben hordozható, miniatűr önkiszóró palackokba töltött szemüvegtisztító folyadék gyártását kezdte meg a Szegedi Medikémia Ipari Szövetkezet A spray ráfúvatása, majd a megtörlés után a szemüveg nemcsak megtisztul, hanem huzamos ideig por- és párataszí- tóvá válik.
