Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-26 / 324. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XXXVIII. évfolyam, 324. szám 1981. november 26., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Évente 173 millió forint lakossági adó A Patyolat l-es számú. Szabadság úti gyorstisz trtő szalonjp Előtérben a szolgáltatások minősége Ülést tartott a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága ét fontos kérdésről tárgyalt tegnap a Baranya megyei Ta- nács végrehajtó bizottsága: a fogyasztási szolgáltatások színvonaláról, fejlesztésük követelményeiről, valamint a lakossági adóztatásról. A tartalomból Kulturális programok ■ben am megy egenben MSCnek A pécsi baromfifeldolgozóban Mi várható év végére? Hatszázmilliós nyereség a Baranya megyei tsz-ekben A szabályozómódositások igen eltérő mértékben és irányban érintik az egyes csoportokat B Baranya megyei termelőszövetkezetek termelési értéke az idén 600 millió forinttal nő 1980-hoz viszonyítva, vagyis 6,5 milliárdról 7,1-re. Ez 8 százalékos növekedés. A termelési értéknél nagyobb mértékben, 900 millió forinttal növekedtek azonban a termelés költségei, fgy 80—100 millió forinttal kisebb nettó nyereség várható, vagyis a tavalyi 690 millióval szemben 586 millió. L. Brezsnyev hazautazott Bonnból Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke háromnapos látogatása befejeztével szerdán délben hazautazott Bonnból. Brezsnyev szerdán délelőtt szálláshelyén találkozott Herbert Mies-szel, a Német Kommunista Pán elnökével. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón megvitatták a két párt együttműködését, a kommunista pártok előtt álló feladatokat, a béke ügyéneV kérdéseit. A szovjet államfőt látogatásának befejeztével katonai tiszteletadással búcsúztatták a gymnichi kastély előtt. A két ország himnuszának elhangzása után Brezsnyev Helmut Schmidt kancellár kíséretében ellépett a Bundeswehr díszalakulata előtt. Szívélyes búcsút vett az NSZK kormányának, politikai pártjainak képviselőitől, majd a szövetségi kancellár kíséretében gépkocsival a kőin—bonni repülőtérre indult. A repülőtéren a két politikus, hatodik személyes találkozójuk befejeztével, melegen búcsúzott egymástól. A búcsúztatásnál jelen volt Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellór, külügyminiszter is. Brezsnyevvel együtt utazott el Bonnból Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, valamint az SZKP KB főtitkárának kíséretében levő többi szovjet személyiség is. A különgép valamivel déli 12 óra után emelkedett fel a repülőtérről. Szerdán Leonyid Brezsnyev hazatért Moszkvába. Brezsnyev látogatásáról Moszkvában és Bonnban közös közleményt adtak ki. (Közlemény a 2. oldalon.) Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB legújabb üléséről, majd Nagy Sándornak, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta az 1981-es mozgalmi év zárásával, valamint az 1982-es mozgalmi év indításával és tervezésével összefüggő feladatokat. Ezek sorában a testület megvitatta és elfogadta a dolgozó fiatalok, valamint a fegyveres erőknél és testületeknél működő KISZ-szervezetek számára az 1982-es évre készült központi akcióprogramokat. Az akcióprogramokat a Magyar Ifjúság 1982. évi második száma hozza nyilvánosságra. Végül a Központi Bizottság állást foglalt a KISZ-szervek és szervezetek, a különböző ifjúsági kollektívák békemozgalmi kezdeményezéseiről. A testület üdvözli azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek — a nemzetközi helyzet feszültebbé válására, a békét fenyegető veszélyek megnövekedésére reagálva — elítélik a reakciós imperialista köröknek a békét fenyegető, a fegyverkezési hajszát szító politikáját. Az előbbit előterjesztő dr. Heim György ipari osztályvezető elmondta, hogy a szolgáltatásokkal kapcsolatban munkásvéleményeket hallgattak meg István-aknán, a Mechanikai Laboratóriumnál, valamint a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohó. esi gyáregységében. E beszélgetéseken nagyon sok kifogás hangzott el a lakáskarbantartás- sal kapcsolatban, a garanciális és szavatossági javítások megbízhatóságát és általában a minőséget illetően, továbbá megfogalmazták a szolgáltatók kulturált emberi magatartása iránti igényt E vélemények összecsengenek azzal, amit az előterjesztés is megállapít: a szolgáltatási hálózat kiépítésének évtizede után most — a kisebb fejlesztési lehetőségek közepette — a szolgáltatások minőségének a fokozására kell törekedni. Növelni kell az önfinanszírozó képességet, versenyhelyzetet kell kialakítani, s el kell jutni oda — és ezt a megye aprófalvas településszerkezete is diktálja —, hogy ne a lakosság keresse meg a szolgáltatókat hanem a szolgáltatók keressék a lakosságot. Ennek a legjobb módja a mozgó felvevőhelyi rendszer fejlesztése. A szolgáltatások fejlesztésének fontos eszközét látja az előterjesztés az új szervezeti formákban, amelyek az egyéni kockázatvállalás révén nagyobb jövedelemre nyújtanak lehetőséget, viszont színesíthetik a lakossági szolgáltatások szféráját. Az új formák kialakulását a vállalati és szövetkezeti érdekek ez idő szerint nem segítik elő, ezért eleinte főként a magán- szektorban várható a létrejöttük. A végrehajtó bizottság az ezzel összefüggő tanácsi feladatokkal kapcsolatban határozatokat is hozott. Külön is kimondja a határozat: a meglévő tanácsi eszközök következetes alkalmazásával biztosítani kell a szolgáltatási minőség, az ügyfélkapcsolatok javítását, a vállalási idők csökkentését; súlyosabb és ismétlődő esetekben pedig következetesen élni kell az egyéni felelősségrevonás eszközével. A lakossági adóztatás tapasztalatairól a pénzügyi osztály tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. Az alaphelyzet: az ötödik ötéves terv idején évente átlagosan 173 millió forint lakossági adó és illetékbefizetés a tanácsi költségvetési bevételek 14 százalékát fedezte, s az illetékes adóhatóságok közel 140 ezer adófizető állampolgárral vannak kapcsolatban. E számok mögött egy olyan tervidőszak van, amely — az előterjesztők szerint — bővelkedett feszültségekben, tanulságokban és eredményekben, az adóhatóságok pedig a magasabb követelményekhez igazodva, tervszerűbben és szervezettebben teljesítették feladataikat. Rugalmasan alkalmazkodtak a változásokhoz, s a feszültségeket oldva, következetesen arra törekedtek, hogy érvényesüljenek a lakossági adókkal elérni kívánt célok. A napirendi pont vitájában felszólalt többek közt dr. Cservény Vilmos, a Pénzügyminisztérium lakosságadóztatási főosztályának a vezetője, s elmondta, hogy a tárca az adórendszer tisztítására, az adóztatás hatékonyabbá tételére és a szabályok korszerűsítésére törekszik. A helyi adóhatóságok figyelmét két fontos tényezőre hívta fel: a nagyobb adózók rendszeres ellenőrzésére törekedjenek, s figyelmüket oda összpontosítsák, ahol a jövedelemarányok a legjobban torzulhatnak. Piti Zoltán tanácselnökhelyettes egyebek közt azt emelte ki, hogy a lakosság nem érzékeli: hogyan szolgálja a befizetett adó a helyi célok megvalósítását. A közös gazdaságok várható eredményeit a III. negyedévi jelentések alapján vitatta meg tegnapi ülésén a Baranya megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének elnöksége. A tájékoztatást és az 1982. évi szabó lyozómódositás hatásairól készült felmérést dr. Kiss Károly titkárhelyettes terjesztette elő. A szerényebb eredmény következtében 25 százalékkal kevesebb kiegészítő részesedésre lesz lehetőség és 15 százalékkal kisebb fejlesztési alap képzésére. A termelőszövetkezetek az idén 700 millió forintot fordítottak beruházásra, 30 százalékkal többet, mint tavaly. A munkabér és munkadij összege 40 millió forinttal nőtt az egy főre eső személyes jövedelem 44 352 forint lesz, 1300 forinttal több, mint 1980-ban. A tájékoztató megállapítja, előreláthatólag négy tsz zárja az évet veszteséggel — Diós- viszló, Hidas, Kővágószőlős és Magyarszék — és további hathét küszködik pénzügyi nehézségekkel. Dr. Kiss Károly áttekintést adott az eddigi szabályozómódosítások várható hatásáról. Az 1980-as adatok alapján végzett számítások szerint az eredménynövelő intézkedések — vágómarhánál a 6 Ft/kg-os árkiegészítés, a kedvezőtlen tér. mőhelyű és a 17,1 Ak alatti tsz- ek árkiegészítése, a szállítási árbevétel és a járlatlevél megszűnése — 164 millió forintot jelentenek a tsz-eknek. Az eredménycsökkentő intézkedések — tejárkiegészítés és prémium, energiaár és fuvardíjak, közteher és kamat, alkatrész és fogyóeszközök áremelkedése, tehergépkocsi-járulék és termelési adó — 202 milliót visznek el. Tehát hozzávetőlegesen 38 millióval csökken majd a tsz- ek nyeresége. Ennél lényegesebb vonása azonban a módosításoknak, hogy o kedvezőtlen adottságúnak kijelölt és a 17,1 Ak alatti szántóterületen működő termelőszövetkezetek kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mivel az eredménynövelő tételekből 58 százalék — 95 millió Ft — csak őket illeti, ugyanakkor az eredménycsökkentő tételekből 30 százalék körül — 60 millió forint — részesülnek. A szarvasmarha-ágazat változásainak 69 millió forint az eredménynövelő és 65 millió forint az eredménycsökkentő hatása. Az eredménynövelés a vágómarhát, a csökkenés pedig a tejtermelést érinti. A kedvezőtlen adottságú és 17,1 Ak alatti termelőszövetkezeteket érintő gabona-árkiegé- szités együttes összege 75 millió forint. Ez az érintett tsz-ek gabonaértékesítésből várható árbevételét 17 százalékkal növeli. Az SZTK-járulék 3 százalékos növelése a munkaerő drágulását jelenti. A munkaerő, és az anyagáremelkedések számottevően növelik a termékek költségeit. A nem támogatott termelőszövetkezetek körében a rálorditások növekedése miatt az elért eredmény szinten tartása érdekében több termelőszövetkezetnél 20 százalék körüli termelésnövekedésre lehet szükség. A munkadij utáni adózási szabályok változása az évi 48 000 forint/fő feletti termelő- szövetkezeteket kedvezően érinti, mivel nő az adómentes mun- kadíjnövelési lehetőséq, a 48 000 forint alattiakat pedig hátrányosan, mivel csökken az adómentes növelés lehetősége. A bankkamat mértéke megközelíti a termelőszövetkezetek termelésének átlagos jövedelmezőségi szintjét. Több termelőszövetkezetben meghaladja ezt. Ezért fokozott körültekintést igényel a hitelfelvétel és a hitelcél megválasztása. A 28 millió forintos kamatnövekmény 70—80 százalékban a gyenge eredménnyel gazdálkodó termelőszövetkezeteket érinti. A Tsz-Szövetség elnöksége javasolja, az 1982. évi tervek elkészítése előtt a termelőszövetkezetek dolgozzák ki ez évi adataik alapján a szabályozók változásának hatásait, hogy az eredménycsökkenés kivédésére megfelelő intézkedéseket tehessenek. Ez annál is inkább indokolt. mert a változások a termelőszövetkezetek egyes csoportjait igen eltérő mértékben és irányban érintik. H. I. Tegnap este több mint kétórás egyenes adás keretében adott műsort az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója a baranyai megyeszékhelyről. A Nádor kávéházba mintegy száz vendéget invitáltak meg a stúdió szerkesztő-riporterei, akik az el múlt öt esztendő folyamán riportalanyai voltak a különböző műsoroknak. Felvételünk az adás helyszínén, a Nádor kávéházban készült. Fotó: Cseri László
