Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-23 / 321. szám

A Keléntot a katamaránig

H balatoni hajózás

története

Számomra a Kelén és a Hel- ka maradnak a balatoni hajók. Amikor a csendes vízen, a fátyolos túlsó part sötét hullámvonala előtt elsiklott kecsesen karcsú, fehér testük. Amelyeken még réz csillogott, amelyekhez a hajósegyenruha „stimmelt", amelyek kürtje visszhangzott a kikötők előtt, amelyek alakja csak a Balatonhoz illett — s amelyeknek már legfeljebb csak híre van, az is elhalóban, mint ahogy a hullámok is elcsendesülnek a kikötők mólójánál.

De nagyon sok hajója volt a Balatonnak! Oláh János irta rr.ég 1834-ben: „Ez előtt néhány esztendőkkel járt ide gr. Festeticsnek egy nagy ledeles és vitorlás hajója, melyet a köz nép gályának nevezett, hordó- dongákat és más lanemüeket hozván ide, innen pedig visszatértében sót vivén, de már régtől lógva elmaradt, hihetőleg elpusztulván . .Ez volt a Foe- nix, a Balaton első hajója, s ha nem is hamvadt el — az 1797-ben vízre bocsátott vitorlást elbontották, anyagából egy nagyobb hajó készült —, hogy hamvaiból újjászülessen, de mégis csak a Foenix támadt fel, amikor a magyar tenger az azóta eltelt 135 év alatt hajók sokaságát vette szelíd hátára.

Az első gőzzel hajtott vízijárműre 1846-ig várt a nagyérdemű publikum: a Kisfaludy kerekes gőzösre. Ugyan, ki más szorgalmazhatta volna a balatoni hajózás megteremtését, mint Széchenyi István! 1846- ban kelt röpiratóban így fogalmazott: „A Balatonon mostanáig egyetlen megfelelő hajó, de csak egy tűrhető csónak sincs. Lebegjen csak egyszer rajta gőzös, bányászokat fog . előidézni a hegyekből és a gőz használatára sürgeti a gondolkodót ..

Mint mindig, most is előrelátó volt, s nagy terveinek utolsó hordozóival még. mi, a XX. század második felének generációja is találkozhattunk. Hiszen nem kell ahhoz negyven évesnek lenni, hogy emlékezzünk a Jókaira, a szép és átépítés előtt bodor füstöt eregető hajóra. Talán azért hatott ily sokáig a Széchenyi-féle gondolat, mert annyi nézeteltérés ellenére a balatoni gőzhajózás jóreményű távlatait azonosan ítélte meg veié együtt Kossuth

A század elején készült ez a felvétel — a fonyódi part előtt — az akkor még sötét színű Kelénről.

Évente négyszer, 100000 forint

II csíztől a lalvániszapii

Pöttöm énekesmadár mindkettő, a csíz és a kenderike is. Rezgő szorgalommal dolgoznak a bokrok-fák ágain, gyomnövényeken, teszik a dolgukat és énekelnek mindaddig, amíg — nem elképzelhetetlen — a lép.- vesszőhöz nem ragadnak. Védett madaraink jegyzéke szerint a csíz eszmei értéke 300 forint, ugyanennyi a kenderikéé. Ha a természetvédelemhez mit sem konyító madarászt megfogják, ha kalitkába nem is teszik, de hirtelen jelentősége lesz az előbb említett eszmei értéknek. Van persze ennél „drágább” madarunk is, mint amilyen például. a kana- Icsgém, vagy természetvédel- 'münk „totemállata” a nagykócsag. Az előbbi 30 000, az utóbbi 50 000 forintos eszmei értékkel dicsekedhet.

Azután épültek a kikötők, a hajózást segítő különböző létesítmények, egyre bővült a járműpark, jöttek a váltások: a régi hajókat újak, azután megint újabbak váltották fel, mígnem magától értetődő lett: a Balaton olyan lenne hajó nélkül, mint a szépasszony kacér mosoly nélkül — a közelébe jutó üresnek látja.

A napokban; amikor megnyitották Siófokon a művelődési házban a balatoni hajózás 135 évét bemutató kiállítást, a Ma- hart Balatoni Hajózási üzemigazgatóságának vezetője, Szabó Sándor ezt mondta:

— Ma a balatoni hajózás 25 szeméiyhajóval és 4 komppal teljesíti feladatait. Három megyében 22 kikötőt üzemeltetünk. Évente több mint 4 millió utast és fél millió gépjárművet szállítunk a tó partjai között. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy Széchenyi István álma valóra vált.

A ma gyereke persze nem a gazdasági mutatókra kíváncsi, s az sem vetődik fel Benne: milyenek voltak a régi, a „hőskorszak'1 hajói. Azok, amelyek — mint a Kelén és a Helka is — közel háromnegyed századig éltek a Balatonon. Vagy azok, amelyek a világháborúban felrobbantva süllyedtek el, s amelyeket — hajósokhoz illő szép szorgalommal — hihetetlen rövid idő alatt kiemeltek, újjávarázsoltak. Nekik most a vízibuszok, a katamaránok, a Dunáról ideszármazott hajók, a Beloiannisz jelentik a Barosst, a Boglárt, a Csobáncot, a Révfülöpöt és a többi, elcsendesült hajót. De még láthatják a szép szokásokat: például azt, amikor — egy-egy szezon végén — födetlen fővel áll meg a kikötőben egy hajós, hogy az évben utoljára húzza le a piros- fehér-zöld zászlót. Mert hagyományok vannak, amelyeket — mint a Balatont magát — meg kell őrizni.

Mészáros Attila

Az értékek vándorolnak - téli szezon a bizományiban

A felvétel bármelyik hétköznap készülhetett volna, „Nyitás előtt a pécsi Bizományi Áruház” címmel..

Konyharuhától a mókusbundáig

Aki tervez, költözik, építkezik, annak dönteni, lemondani kell — pontosabban: a szükség határoz. A Bizcmányi Áruház pécsi zálogfiókjában évről évre nő a forgalom, így aztán nehéz is a szezonokat meghatározni. Tavasszal viszik' a kabátokat, műszaki cikkeket, télen vándorolnak vissza a bundák, viszont a két ékszerestrezor majdnem mindig tele van. Az arany-ezüst forgalom vezet a cikklistán. És a jegygyűrűk: a naponta bevett holmik ötven százalékát teszik ki, az eladásra is sokan

Expo ... expo ... expo ... ismerős szó, főként a reklámokból, amióta Budapesten megnyílt a nagyméretű, első magyarországi expo, s igen nagy sikerrel is működött, s működik most is. Mire jó egy ilyen expo? Hogy raktári körülmények között — s éppen ezért valamivel olcsóbban — lehessen vásárolni, sőt még arra is hivatott, hogy időnként valamilyen különlegességet, extrább dolgot is piacra dobjon, amihez máshol esetleg nemigen lehet hozzájutni.

Nos, igazán örömmel vettük tudomásul, hogy ilyen expo Pécsett is nyílt. Vagy legalábbis azt hittük, ilyen lesz. Erről azonban szó sincs. A pécsi vásárcsarnok emeletén működő Konzum-expo minden effajta várakozásunkat fölülmúlta — vagy talán helyesebb lenne az „alulmúlta” kifejezés ... Tavaly eleinte legalább piacnak nevezték, ez még csak megtette

volna, kór volt elkeresztelni erre a fellengzős névre.

Érthető a kísérlet, hátha az eladhatatlannak tűnő dolgok egyike-másika gazdára talál. Mégis, ámulattal tölti el az embert, hogy micsoda dolgokat gyártanak! Először még az volt az érzésem, hogy kissé szegényesek az árusítási körülmények, aztán rájöttem, hogy e cikkeknek még ez a hely is luxus. ízléstelenség és giccs dolgában nem fontos mindig a maszek bazárosokat szidni, van állami termék is bőven.

Nem tudom, elkelnek-e valaha ezek a holmik, néhányról, mint az emberi fantázia elképesztő szüleményeiről, érdemes megemlékezni. Néhány példátlan külsejű, agyondíszített asztali lámpa, amihez fantasztikusnál fan- tasztikusabb külsejű lámpaernyők társulnak, már ahogy belépünk az expóba, rögtön megrendül tőle az ember. Hacsak nem vonja el a figyelmét az a rengeteg szörnyű, színes virágmintájú üvegpohár. Nehéz túltenni magunkat a trikók, az ingek, a csúf lábosok és papucshalmok tömegén.

Az igazi nagydíjat az anyagában és mintájában is bútorkárpitra emlékeztető valamiből készült szatyornak ítélték, aminek föltűnő vonzereje, hogy függönyrojtok is lógnak az alján ...

Dücső Cs.

elszánják magukat. Egyébként a gyakran változó aranyárak mellett most a 14 karátos arany grammjáért 450—570 forintot fizetnek a fazontól függően, a 18 karátos grammja megér ezer forintot is. Az idei utolsó nagy bizományi kiárusításon, december 13—14-én „aranynapokat” rendeznek a pécsi BÁV-nál: különleges fazonú hazai és import ékszereket kínálnak eladásra. Lehet tehát vásárolni a karácsonyi ajándékozásra.

A pécsi zálogfiókban különös gonddal őrzik az értékeket. Az évtizedek után az első nagytatarozás alkalmával megszépültek a raktárak is a pincétől a padlásig. Józsa Ignác- né, a fiók helyettes vezetője megmutatta a féltve őrzött kincseket. A DEXION-SALGÓ állványokon, polcokon sorakoznak a kabátok, bundák. A szibériai mókusbundát nem tudtam megcsodálni, a napokban elvitték, de kárpótoltak a pézsma, hermelin, nerc bunda’költemé- nyek. Alattuk batyukba kötve az értékes prémek várják a gozdákat. A bundafogasoktól nem messze konyharuhák, törülközőcsomagok és ágyneműk.

Talán egyet hiányolnak sokan, a bútorrészleget, ahol azelőtt képeket, képzőművészeti alkotásokat is el lehetett adni. S még valami: a bizományi zálogfiókjának külseje, ami ugye évek óta olyan, amilyen ... A belső megszépülés után az ügyfelek és ott dolgozók egyaránt örömmel fogadnák, ha végre eltűnnének az állványok, s bizalmat ébresztőbb külsőt kapna a „zaci”.

G. M.

Mindenesetre nagykócsagot fogni a pécsi kertvárosi lőtéri dombok környékén — ehhez bámulatos kitartásra lenne szükség. A csíz és a kenderike esetében azonban más a helyzet. Nyilván e félismerésre támaszkodva jelentek meg itt lép- vesszős madarászok, nem sokkal utánuk a természetvédők — s ennek következményeként meg kell jelennie az ügyben a jognak is, nevelő, visszatartó erejével.

Jóllehet: természetvédelmi

törvényünk van, ám keveset hallunk arról, mikor, miként, milyen szigorral hat, ha valaki — idézzük mindjárt a jogszabályt

— védetté nyilvánított állatot elfoa, elejt, vagy élettevékenységében súlyosan, zavar. Ez ugyanis szabálysértés, s dr. Mu- csi Ferencné, az Orszáqos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal dél-dunántúli regionális szervének jogásza a szabálysértési feljelentést követően — amennyiben hivatala hatóság lenne — habozás nélkül 3000 forintot osztana ki büntetésként a kertvárosi madarászoknak . . .

Úgy tűnik, e hatósági jogkörre és a nagyobb szigorra a természet védelme érdekében fokozottan szükség van. Nyilvánvalóan ezt a célt szolgálják azok az új jogszabályok is, amelyek megjelenése a közeljövőben várható, közöttük azé is, amelyik a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és azok ártalmatlanításával kaocsolatos tevékenységről rendelkezik. Krasznai Miklós természetvédelmi felügyelőtől hallom, hoqv 1982-től a hivatal keményen bírságolni fog. Minden régióbeli üzem kap egy felmérőlapot, meq kell ielölniük azt a technológiát, amely szeny- nyező hulladékot termel. Az OKTH ellenőrzi ezt, javaslatot is tesz a meqoldósra, a hulladék elhelyezésére, ám ha semmi sem használ — jön a jog. Minthogy a vállalatoknál személyes felelősség kötődik a környezet- védelmi tevékenységhez, a bírság névre szólóan lehet akár 10 000 forint, a vállalatot azonban — évente négyszer — 100 000 forintra is meq lehet büntetni

— várhatóan ilyen rendelkezés lép majd életbe 1982. január 1-től.

A szigor tehát nő, s indokoltan. Mert például — idézem egy, a Pintér-kerti hivatalban olvasott javaslatból — ,.A Pécsi Hőerőmű Vállalat Komlóra tervezett elektro-filter beépítéséhez a támogatást annak ellenére, hoqy jelentős légszennyeződést szüntetne meg, nem javasolom, mert a tervezett 37 090 000 forintos beruházási összegből 15 490 000 forintot a tanácsi alap átvételéből és 21 600 000 forintot pediq a környezetvédelmi alapból kíván fedezni. Saját összeget viszont egyetlen fillért sem állít be.” Márpedig aki a saját erejéből és elhatározásából a jövőben ilyen beruházásokra nem fordít gondot, jön a bírság.

Valóban messze van egymástól a 300 forintos csíz és az évenként négyszeri 100 000 forintos bírság. Ami közös: a'természetvédelmet szolgáló jogszabályok mind részletesebb és szigorúbb rendelkezései a csíz és a galvániszap esetében is ugyanabba az irányba hatnak: biztosítani az egészséges környezethez való alapvető jogot.

Mészáros A.

AZ ELEGANCIA TÉLI DIVATAJANLATA:

Női sertésvelúrkabát, vatelin, és műszőrmebélés- sel 4500—6690 Ft-ig, művelúr bakfis kabátok 2200—2720 Ft-ig, alkalmi ruhák 980 Ft-tól nagy választékban, több színben és fazonban vásárolhatók.

ONT IS VARJUK A SZÉCHENYI TÉRI ELEGANCIA NŐI DIVATSZAKUZLETUNKBEI

Egy új zenekar

Bizonyára sokan emlékeznek még a nyár egyik felfedezettjére, a KFT együttesre, A táncdalfesztiválon tűntek föl, III. díjat kaptak Bábu vagy cimű dalukért.

— A Bábu vagy című számunk egy szerelmes szöveg. Egy fiú és egy lány kapcsolatáról szól, — mondja mosolyogva Láhr András, a KFT együttes énekes-szólógitárosa.

— Úgy látjuk, hogy határozott mondanivalót közvetítenek ezek a szövegek. Kiket akarnak bombázni ezekkel?

— Nem vagyunk hadviselő állapotban senkivel. Ezt így leírtuk és mindenki gondoljon amit akar. Maximális befogadói szabadságot várunk el a közönségtől.

— Kiknek játszik szivesen a KFT?

— Hát a fizető nézőknek. Legfőbb szándékunk és célunk, hogy mindenkinek tet- szen a zenénk. Nyugdíjasoktól óvodásokig eljönnek: „megnézzük a BÁBUT”, aztán hazamennek, vagy végig hallgatják a koncertet.

— Milyen zenét képvisel a KFT?

— Új hullám — vágja rá Márton András, a zenekar vezetője, dobosa —, ha ilyen kategorikusan megkérdezik, hogy mi ez, akkor válaszolunk így. Ebbe most minden belefér. De inkább az a helyes, hogy mi zenei kísérleteket folytatunk. Láhr András írja teljes egészében a szövegeket és hozza a hóbortos zenei ötleteket. Neki van zenei múltja, őt ismeri legjobban a közönség. Játszott a Küllőrojtban, Pantha Reiben, Bornai Tibor a billentyűsünk egy ideig a Phőnixben muzsikált. A Kentaurban pedig már együtt zenéltünk. A KFT február óta létezik, Lengyelfi Miklós basszus- gitárost a nyáron ismertük meg.

— Az együttes sikereinek mi lehet az oka?

— Közvetlen oka az, hogy ki voltunk festve és bábuszerűen mozogtunk. A táncdalfesztivál többi előadója pedig nem volt olyan izgalmas.

— Merre iárt a KFT a fesztivál óta?

— Sokat koncerteztünk, legutóbb itt Pécsett és környékén. Decemberben készül el a nagylemezünk. Egyre kevesebbet szeretnénk koncertezni, mert új műsorunkkal a szinhórhoz kívánunk közelíteni. Többet fogunk mozogni, díszletek között egy történetet fogunk előadni, de elsősorban zenélünk.

— A zenekar neve KFT, azaz Korlátolt Felelősségű Társaság. Mennyiben korlátolt ez a felelősség?

— Hogy nem korlátlan. Amit csinálunk, azért felelősséget vállalunk.

Kőszegi L.—Müller Is.

Hétfői □