Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-22 / 320. szám

1981. november 22., vasárnap Dunántúlt Tlaplo 11 MAVOSZ megyei küldöttközgyűlés Fegyelem és rend alapján fl lakáshelyzet termelési tényező Ifjúsági parlament a MÉV-nél Nemzetiségi vezetőit találkozója Szombaton, egy vasmegyei nemzetiségi község — Horvát- zsidány — meglátogatásával befejeződött az osztrák, a jugo­szláviai, az olasz és a magyar nemzetiségi vezetők Kőszegen megrendezett VI. találkozója. A kétnapos eszmecsere záró meg­beszélésén a találkozón részt vett nemzetiségi szervezetek képviselői kifejezték szilárd el­határozásukat, hogy a jövőben is minden eszközzel elősegítik a kapcsolatok bővülését. Á Magyar Nemzeti Bank közleménye A Magyar Nemzeti Bank 1981. november 21-ével kiegé­szítette az egyes árucikkek kül­földre küldési, illetve kiviteli tilalmáról szóló közleményét. Eszerint a korábban közölt áru­cikkeken túlmenően nem vihető ki és ajándékként sem küldhető külföldre semmiféle élelmiszer, alkoholtartalmú ital, kávé, tea, cigaretta és egyéb dohányáru, valamint kötött alsóruházati cikk. A külföldre utazók úti éle­lemként csak fogyasztásra köz­vetlenül alkalmas élelmiszert vihetnek ki, személyenként 100 forint értékben. Útipoggyász­ként cigarettából személyenként 200 darabot, szeszes italból 2 liter bort és 1 liter egyéb sze­szes italt szabad kivinni. Fodrász­kongresszus Budapesten Sassoon, dauer és meljr — ezek a női divatfrizurák készí­tésének kulcsszavai. Szombaton a magyar fodrászok — Duna- Intercontinental-Szállóban meg­tartott —i 111. országos kong­resszusukon a gyakorlatban és elméletben is megismerkedhet­tek a frizuradivat legújabb irányzataival, készítésük mód­szereivel. A meghívott hazai és külföldi előadók egyebek közt a fejbőr és a haj megbetegedéseiről, azok okairól, a megelőzés és a kezelés módszereiről, a haj­kozmetikumok összhangjáról és a vendégfogadás pszi­chológiájáról tartottak tájékoz­tatót és konzultációt. A fodrósz- és kozmetikai újdonságokat, a korszerű kéziszerszámokat és gé­peket, üzleti berendezéseket ki­állításon, a téli—tavaszi divatos frizurakreációkat pedig a női és férfi fodrászválogatott keret fri­zura show-jával mutatták be a kongresszus résztvevőinek. A körismert diákhimnusz, a Gaudeamus igitur elhangzása után megjelent az aulában egy idős ember, akit évtizedek óta mindenki „Konrád bácsi­ként" ismer és tisztel a Pécsi Tudományegyetemen. Az egye­tem jogarával koppantott a padlón: ,,A Tanács!" Erre a jel­re az aula közönsége fölállt, s dr. Szűcs Pál rektorhelyettes vezetésével bevonult az 1981. évi közgazdászavató ünnepség öttagú tanácsa. Pécs, szombat délelőtt. Száz- tizenhafan végeztek az idén a Tudományegyetem közgazda- sági karán: 91 nappali és 25 esti tagozatos hallgató. Közü­lük Bártlai Imre végig kitűnő tanulmányi eredményéért vörös­diplomát vehetett ót. Az ava- tandók között ebben az évben láttunk először külföldieket, há­rom vietnami leányt, egy etióp és egy portugál fiút. Vele, Or­lando Jorge Faria Dos San- tossal váltottunk néhány szót a diplomaosztás előtt. A lissza­boni fiatalember a gimnázium elvégzése után a Portugál Kommunista Párt ösztöndíjával került a pécsi egyetemre. — Nem lesz könnyű munká­ba állnom odahaza - kezdte Új helyzet — új körülmények. Nagyjából így jellemezhetjük a megyei vadásztársaságok 1981. évi működéséi, elsősorban arra tekintettel, hogy ez év január 1-től a korábbi 41 helyett 28 társaság működik Baranyában. Az átszervezésnek számos indo­ka volt, a legalapvetőbbek a vadgazdálkodással, a vadászati lehetőségekkel függöttek ösz- sze. Dr. Jerszi István, a MA­VOSZ megyei Intéző Bizottsá­ga elnökének a tegnap dél­előtt rendezett megyei küldött- közgyűlésen elhangzott tájé­koztatójából idézve: ,,A szak­szerűbb vadgazdálkodás lehe­tőségeinek kialakítása és az egyenletesebb vadászati esé­lyek megteremtése voltak az átszervezés elsőrendű okai." Az új körülmények természe­tesen igazodást követelnek. A megyei IB az utóbbi időszak­ban ennek jegyében vizsgált meg számos fontos problémát, amelyek közül elsőként a kü­lönböző gazdálkodó egységek­kel kötött együttműködési megállapodásoknál kell né­hány szóra megállnunk. A va­dásztársaságok közül ugyanis jó néhány adós még ezeknek a szerződéseknek a felülvizsgála­tával, a 28-ból eddig mindösz- sze 12 kötött 1—5 évre szóló együttműködési megállapo­dást különböző termelőszövet­kezetekkel. A többi alapos ké­telyeket hagyott a feqvelmezett, tervszerű munkát illetően az IB-ben. A megye vadásztársaságai­nak küldöttei előtt Farkas Já­nos meavei fővadász számolt be az 1981. évi munkáról, a fel­adatokról, hol elégedetten, hol elmarasztalóan szólva a telje­sítésekről. Néhány adat: a tár­saságoknak teljesíteniük kell vadleadási kötelezettségeiket, december 15-ig. A tervek sze­rint ebben az évben 1306 szarvast lőnek ki, ám megen­gedhetetlenül magas az olyan leadás, amit a MAVAD a jo­gos minőségi kifogás alapján nem vesz át. Őzből 1981-ben 2535 darabot adnak le a va­dásztársaságok, de úgy tűnik, elmaradnak a tervezett meny- nyiségtől. Ugyanez vonatkozik a nyúlra is. Márpedig a va­dásztársasági bevételek kizáró­lag a lőtt vadból származnak, s hogy mit jelent az elmaradás: rossz minőség miatt 15 szarvast kellett eddig elkobozni, amely­nek értéke 82 000 forint... Ez­zel szemben elégedettségre ad okot például az, hogy megnö­vekedett a megyében a vadföl­dek területe, a néhány évvel ezelőtti 100 hektárról 400-ra, s a beszélgetést. — Először is ho­nosítanom kell a diplomámat, mert Portugáliában csak az oxfordi, a manchesteri és a Harvard Egyetem oklevelét fo­gadják el „az első látásra". Biztos, hogy különbözeti vizs­gákat kell tennem, de hogy mennyit, azt még nem tudom. — Milyenek az álláslehetősé­gek Portugáliában? — Kezdő közgazdászként elég nehéz elhelyezkedni, mert min­denütt a gyakorlattal rendelke­zőket keresik. Lisszabonban minden státust betöltötték már, tehát vidékre kell majd mennem, és az első időben ta­várhatóan még több lesz a kö­zeljövőben. A jó vadgazdálkodási-vadá­szati munkát jelzi az is, hogy tegnap a küldöttközgyűlésen ha­tan „Nimród Vadászérem” ki­tüntetést vehettek át: Balato- nyi Dezső, Helmich Kornél, Ma- gyarcsik Gyula, Róna István, Varga Lajos és Vig Imre. A 3000 adagos konyha, a cuk­rászüzem után most már a hi­degkonyha is termel, ezzel tel­jes a Ivov-kertvórosi Nevelési Központ Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat által üzemel­tetett egysége. A héten kezdték a hideg- konyhai készítmények kiszállító, sót 6 egységbe, köztük a tej- bisztróba, a grillbüfébe, a kesz­tyűgyár és a tervező vállalat büféjébe. — Tapogatózva indultunk, kezdetben olyan helyekre szál­lítunk, ahol hagyománya van a hidegkonyhai termékek értéke­sítésének — mondja Nagypál László üzletvezető. — Szeret­nítani. Középiskolai tanárként figyelem majd az állásokat, s amint lehet, megpályázok egyet.- Megtanulta a nyelvünket, nem is rosszul. Mire tudja hasz­nálni majd? — Semmiképpen sem szeret­ném elfelejteni, mert ritka nyelv — jó nehéz is! — tehát oda­haza kevesen beszélik. Fordí­tásokat, tolmácsolást vállalok majd, de egyelőre még ezek is csak tervek. Az igazság az, hogy nem sietek hazamenni: valószínűleg a jövő év elején utazom csak el ... H. J. A hagyományokból következ­tetve előre számítani lehetett arra, hogy a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat ifjúsági par­lamentje, amelyet tegnap dél­előtt rendeztek meg a vállalat központjában, most sem lesz langyos, formális, a gondokat elkendőző tanácskozás. Az if­júsági parlamenten több mint 100 küldött és a vállalat gazda­nénk még több egységbe, igy a kertvárosiakba is betörni ké­szítményeinkkel. A három helyiség — előké­szítő, mosogató és a konyha — jól gépesített Hatalmas Lehel és két Grönland hűtőszekrény­ben tárolják a nyersanyagot a kiszállításra váró készítménye­ket. A hobverőgép a majonéz és a saláták keverését végzi, az univerzális robotgép kockázza a saláták alapanyagát, a pépe- sítőgép és a szeletelőgépek is sokat segítenek az 5 főnyi hi­degkonyhai személyzetnek. Teg­nap mintegy 80 kilónyi termék hagyta el a hidegkonyhát. A hétféle saláta — majonézes burgonya-, orosz hús-, a virsli-, a tojás-, a majonézes gomba-, a francia- és a Károlyi-saláta — mellett tegnap mÓT kaszinó- tojást és sonkaroládot is vit­tek a vállalati autók. A személyzet és az egység­vezetés bízik benne, hogy olyan sikere lesz a hidegkonyhai ter­mékeiknek, mint a cukrászké­szítményeiknek, és az ízeikkel felcsigázott érdeklődést is ki tudják elégíteni. A hidegkony­hai készítmények még nagyon sok vendéglátóipari egység hű­tőpultjairól hiányoznak. A kor­szerű táplálkozás miatt is jó lenne, ha a vendéget minde­nütt saláták, sonkaroládok, ka­szinótojások csábítanák evésre. Az új egységgel a lehetőség adott — most az igények fel­keltésén, a vendégek hozzá- szoktatásán a sor. A Nevelési Központban mű­ködő hidegkonyha vezetői a jövőire is gondolnak, szeretnének mielőbb kirukkolni a díszített szendvicsekkel, újabb és újabb salátavariáciákat, különböző töltött tojásokkal és más hideg- konyhai készítményekkel. Ők győzik. Most a vendéglátóhelye­ken, bisztrókon, büféken a sor, hogy megszerettessék a vendé­gekkel a hidegkonyha remekeit. M. L. sági, párt- és szakszervezeti ve­zetői mellett számos vendég is részt vett, így a megyei Pártbi­zottság, az Ipari Minisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének képviselője is. Az elnökségben foglalt helyet Deák László, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja és Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára. A MÉV előző ifjúsági parla­mentjén elfogadott ifjúságpoli­tikai feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló sok pozitív vál­tozást emelhetett ki. Például az elmúlt három évben 19,5 szá­zalékkal nőtt a 30 éven aluli dolgozók átlagbére (a vállalati átlagos bérfejlesztésnél 1,5 szá­zalékkal magasabban). Népsze. rűbbé vált az ifjúsági brigád­mozgalom, 50-ről 62-re emelke­dett a brigádok száma, nőtt a KISZ szervezettsége, tagjainak száma. A pozitív összkép ellenére azonban néhány alapvető gond megmaradt, újratermelődött: la. káshelyzet, bizonyos bérfeszült­ségek, létszámhiány, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki az írásbeli beszámolóból. Ezek­re a témákra először Srenk At­tila, a MÉV KISZ-bizottságának titkára tért ki felszólalásában, amikor arra hívta fel a figyel­met, hogy az eddigieknél is ha­tékonyabban kell foglalkozni a pályakezdők beilleszkedésével, mert a fiatalok körében igen magas a fluktuáció. Ennek egyik legfőbb oka a lakáshelyzet. A 30 éven aluli életkorú ércbá­nyász fiatalok 35,6 százaléká­nak van saját lakása. „Olcsó és gyors megoldásokat kell ke­resni a lakásgondok enyhítésé­re” — mondotta a KlSZ-bizott- ság titkára. Ezt a feszítő gondot húzta alá szinte minden felszólaló küldött. Akik a bérfeszültséget fejtették ki felszólalásukban, elsősorban abból indultak ki, hogy a bé­reket inkább a teljesítmény alapján kellene differenciálni s kevésbé a vállalatnál eltöltött idő és az életkor szerint. Töb­ben vetették fe1 az üzemegész, ségügy helyzetét mint amin javítani kell. A szűrővizsgálatok­ról szólva azt is nehezményez­ték, hogy jelenleg a teljes mun­kaképes egészségi állapot és rokkantság között alig van át­menet. A munkásszállítás is a gondok között szerepelt. Külö­nösen azt hiányolták, hogy nincs Lvov-Kertvárosból mun­kásbusz az üzemekhez, noha ezt a Megyeri úti felüljáró elkészül­te utánra ígérték. Az ifjúsági parlament ven­dégei közül Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottsá­gának első titkára is felszólalt. Hangsúlyozta, hogy a megyei KISZ-vezetőséq milyen jelentős­nek értékeli az ércbányász fia­talok termelőmunkáját és moz­galmi tevékenyséaét. Tóka Jenő, a vállalat vezér- igazgatója a felszólalásokra vá­laszolva a két legfontosabb té­mát emelte ki egymással ösz- szefüggésben: a lakáshelyzetet és a létszámgondokat. „A fia­talok problémája az egész kol­lektíva problémája, s a szociál­politikai intézkedések egyben más oldalról nézve termelési té­nyezők is. Mint ahogy a lakás- helyzet is alapvetően az” — hangsúlyozta a vállalat vezér- igazgatója. Ennek szellemében jelölték meg a vállalat ifjúságpolitikai feladatait is a VI. ötéves terv­időszakra. A megépíthető 900 bányászlakás azt jelenti majd, hogy tervezni lehet a fiatalok lakásellátását, akik ezáltal két- három éven belül lakáshoz jut­hatnak. A nem bányamunkát végző fiatalok lakáshoz jutását építési területtel, segélynyújtás­sal, építési szervezéssel támo­gatja a vállalat. A MÉV ifjúsági parla­mentjén egyhangúlag fogadta el a beszámolót és a VI. ötéves tervidőszakra vonatkozó ifjúság- politikai célkitűzéseket, s két küldöttet választott az ipari ágazat márciusban megrende­zendő ifjúsági parlamentjére. D. I. Száz éve született Révay József 1 881. november 22-én szüle­tett Kecskeméten a „literátus” emberekben oly gazdag ma­gyar szellemi élet egyik legszí­nesebb egyénisége. Mindenki csak az „ipszilonos” Révaynak hívta, megkülönböztetésül nagy­nevű marxista névrokonától. Haladó szellemű ember volt ő is. Ennek köszönhette, hogy a tanári pályától elzárva, megél­hetési kényszerből, életműve egy kaleidoszkóp gazdagságával csillog. Latin—görög szakos tanár­ként figyel fel rá az ország, Commodianusról írt első latin nyelvű, majd magyar tanulmá­nya emelte ki a késmárki ta­nárt a vidéki homályból. Rövi­desen Budapestre kerül, itt gim­náziumi igazgató lesz, címzetes egyetemi tanár. Friss, eleven szellemű klasszika-filológus, sze­mináriumi tanítványai között a XX. századi Magyarország filo. zófiai, irodalmi, politikai sze­mélyiségei ott vannak. Kerényi Károly is jár szemináriumára. A Tanácsköztársaság maradékta­lanul értékeli a fiatal tudóst, egyetemi tanárrá nevezik ki, és ő lesz a Közoktatásügyi Nép- biztosság középiskolai osztályá­nak vezetője. Természetes hát, hogy a dicsőséges 133 nap után a kurzus állásvesztésre ítéli, és ő megkezdheti negyedévszáza­dos szabadúszói pályáját. Ezt úgy kell érteni, hogy klasszika­filológusként majd csak ennyi idő után juthat újra katedrá­hoz, de hamarosan így is a magyar szellemi élet vezető alakja. Első nagy sikere a 20- as évek elején megjelenő Boc- caccio-fordítós. A Dekameron filológiai pontosságú, de ugyan­akkor a magyar nyelvi lelemé­nyek gazdag alkalmazású stílu­sa, elevensége és érzékeny ar- chaizálása a Nyugat legjobb­jainak dicséretét váltotta ki, s mintegy meghatározta a klasz- szikus fordítás mércéjét. Révay József a hagyományosan gaz­dag magyar fordításkultúra je­lentős megújítói, nagy alakjai közé tartozik. E zután rövidesen a Frank­lin Társulat lektora lesz, és 1932—42 között a Tü­kör című irodalmi folyóirat szer­kesztője. Közben megkapja a Baumgarten-díjat is, hiszen a Horatiusról szóló regényét „A költő és a császár”-t és a „Raeviusz ezredes utazása" cí­mű ifjúsági regényét mindenki olvassa. Igazán jelentősek azok az ismeretterjesztő kötetek, amelyek a tudós ismeretanyagát, az új felfedezéseket, a magyar- országi latin emlékeket teszik közkinccsé. A „Séták a római Magyarországon” vagy a „Száz­arcú ókor" című kötetei sok-sok fiatal és idős olvasóban kelthet­ték föl az emberiség gyerekkora iránt a szenvedélyes érdeklő­dést. 1945 után rehabilitálták, is­mét tanít az egyetemen, s 1952- ig, nyugdíjba vonulásáig ontot­ta hatalmas tudásának kincseit. Megint mérce volt, a korszerű tudományosság és a színes szellem kettőséből jött létre az a hatás, amely tanítványai szá­mára ma sem feledhető. Köz­ben elő- és utószók sokaságát írja, kiváló — újra meg újra megjelenő — antológiákat állít össze, drámafordításait minden színpadon játsszák, és megírja az „Égi jel" című regényét Nagy Constantinról és koráról. Az „In hoc signo vincet” császárát megfosztja mindattól a rárakó­dott legendától, melyet évszá­zadokon át a katolicizmus te­remtett, és fiktív résztörténetek­kel hiteles epikai atmoszférát alkotva a hatalom szövevényes rendszerét és figuráit tömöríti históriájába. K lasszika-filológus, iroda­lomtörténész, műfordító, író, tanár volt, A XX. századi magyar kultúra jelentős alakja. Születésének századik évfordulóján érdemes emlékez­nünk rá, de leginkább érdemes levenni a polcról könyveit és ol­vasni. Gazdagabbak leszünk tő. lük. Szalontay Mihály „Gaudeamus igitur, Tegnap közgazdászokat avattak Pécsett Az idén először külföldiek is a vegzosok kozott Pécs új hidegkonyhája Hétféle saláta Teljes a Nevelési Központ vendéglátóipari egysége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom