Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-20 / 318. szám
1981. november 20., péntek Dunántúlt napló 5 Szabadtéri konzultációk Tanácstagi terepszemle három választókörzetben iy/1 inden városra meghatározó, hogy milyen a belvárosa. ■ ” * Ha külsőre is tetszetős, akkor utcáit járva a városlakók és a turisták is jól érzik magukat falai között. Ha meg elhanyagolt, kopott, málladozó, foghíjas házsorok között visz az út, rogy- gyant aszfalton és gidres-gödrös járdákon, akkor meg nem szívesen élnek ott a belvárosiak, az idegen meg csak legyint: „Ez is Pécs?" Beszámoló párttaggyűlés a Tejipari Vállalatnál Cselekvőén szolgálni a politikát Üzemtörténeti kiállítás Komlón Három bányaüzem bemutatkozik A baranyai bányásztelepülés várossá nyilvánításának harmincadik évfordulója tiszteletére rendezett üzemtörténeti kiáliítássorozatot a komlói Városi Művelődési Központ. A program utolsó előtti eseményeként három bányaüzem muta- kozik be, decemberben Béta- bánya üzemtörténeti kiállításával zárul a sorozat. A Május 1. Művelődési Házban tegnap délelőtt dr. Jenei Szabolcs, a Mecseki Szénbánya Vállalat személyzeti és szociális igazgatója nyitotta meg a komlói karbantartó, az cnyagellátó és a központi gépüzem közös kiállítását. Mindhárom üzem harminc évvel ezelőtt, a várossá alakulással egyidőben létesült, s mindháromra egyaránt jellemző, hogy a bányászat hősi korszakától napjainkig jelentős fejlődésen ment keresztül, kollektívái szép eredményeket könyvelhetnek el. Az anyagellátó üzem 33,0 fős kollektívája gépesített üzemben dolgozik: a fizikai munkát könnyítő berendezéseket üzemeltetnek mind az anyagraktározás, mind a szállítás területén. Megszervezték az egész vállalatra kiterjedően a megbízásos rendszerű, korszerű anyagellátást. A központi gépüzemhez fűződik a legújabb technológiák elterjesztése a mecseki bányász- kodásban, itt javítják és karbantartják többek között az önjáró fejtésbiztosító, o pneumatikus vezérlő- és működtető berendezéseket. Az üzemben megszervezték a koncentrált gépjavítást, amellyel a cseregépes rendszer elterjesztésének lehetőségei nyíltak meg a Mecseki Szénbányáknál. A karbantartó üzem munkáját maguk a komlóiak is személyesen ismerik. Az elmúlt években ezerkétszáz lakást építettek az üzem brigádjai, s valamennyit naprakészen adták át. Titkuk csak annyi, hogy rendkívül jól szervezetten dolgoznak, kiváló kapcsolatot alakítottak ki a tervezőktől kezdve az anyagellátókig, és a szállítókig. A három bányaüzem kiállítása november 29-ig tekinthető meg a Május 1. Művelődési Központban, naponta 10—12 óra és 15—19 óráig. G. M. Új szolgáltatás a fogászati hónap alkalmából A fogsorjavítások alkalmával gyakran felmerül az az igény is, hogy a .rárakódott és a házilag nem, vagy csak nehezen eltávolítható szennyeződéseket (fogkő, nikotin) tisztítsák le a fogsorokról. A Fogtechnikai Vállalat a fogászati hónap alkalmából új lakossági szolgáltatásként egyelőre kísérletképpen év végéig a fogsorok tisztítását és felújítását is válldlja. Ha megfelelő érdeklődés mutatkozik iránta, akkor rendszeresen végeznek a jövőben is hasonló munkát. Az érdeklődők a Fogtechnikai Vállalat (Bem u. 20. sz. alatti) laboratóriumát kereshetik fel személyesen. A reggel beadott fogsort aznap délutánra megtisztítva és felújítva el lehet vinni. Figyelembe vették azt is, hogy általában az idős, nyugdíjasok szorulnak elsősorban fogpótlóra, ezért az új szolgáltatás méltányosan olcsó — 24 forintba kerül. Gyermekkorom színterét — az Irányi Dániel, azaz Búza teret és környékét — járva, magam is kételyékkel vagyok tele. Ez is Pécs? Igen, Pécs, mégpedig karnyújtásnyira a Széchenyi tértől. A 32, 36, 37. számú választókerület tanácstagjaival, a budai I. és III. számú pártalap- szervezet és a városi tanács képviselőivel bejárásra indulunk, hogy felmérjük mi az, ami tarthatatlan, mi az, amin könnyűszerrel lehetne változtatni, hogy az ott élők közérzete alapvetően megjavuljon. A Liszt Ferenc hangversenyterem bejáratával szemben gyülekezik a szabadtéri „tanácsülés”. Záporoznak a panaszok, a tanácsi képviselők sűrűn jegyzetelnek, vagy válaszolják meq a lakosság tanácstagok által tolmácsolt kéréseit, kifogásait. A Márton utcai sarkon illegális szeméttelep, a hajdani Vi- gan-‘ház helyén _■— is másfélméteres gaztenger. Közvilágítás nincs. „Félünk este arra járni és főleg a nők kerülik nagy ívben azt az útszakaszt". Pedig a buszok a Márton utcában előtte kanyarodnak le a Búza tér felé, — ahogy tudnak. Ha a sarki vadász-horgász .boltot és följebb néhány roskatag épületét szanálnának, a buszsofőrök és az arra gyalogosan, autóval közlekedők helyzete is lényegesen könnyebb lehetne. A hajdani kispiacot közbezáró nyugati házsorók helyén préri, gaz, törmelékhalmok. „A város csúfja ez a nagy térség". Elindulunk a Búza tér felé. A keleti oldalon lévő házsorok előtt zöldséges és mindenféle árusbódé. A zöldségbódék előtt egy-másfél méterre szűkült a járda a nyoma- kodó utcai „pultok" miatt. „Főleg a nagypiaci napojton ezeken a részeken egymást tapossák az emberek. Nem tudom hogy, hogy engedhetik meg ezt a terjeszkedést". A buszmegállótól alig néhány méterre három rozzant kuka árválkodik, körülötte paprika és egyéb zöldséghalmok leve patakokban folydogál szanaszét. Besétálunk a Béri Balog Adóm utcai piacra. Az épület belső látványa ugyancsak megfogalmazza a szemle résztvevőinek a kérdést: ez is Pécs? A szabadtéri konzultáción legtöbbször a Pipacs utca és környéke, a Kossuth Lajos utca, az Irányi Dániel tér, az Ágoston tér, a ZsOlnay Vilmos utca, a tettyei puturluk, a Dimitrov, a Vincze, a Bosnyák utca kerül szóba. Az egész városrész elhanyagolt. Mielőbbi rendbetétele indokolt. Bensőséges hangulatú háziünnepség zajlott le tegnap délután a Pécsi Szikra Nyomda ebédlőjében, ahol Takács Gyula költőt köszöntötték hetvenedik születésnapján. Az ez alkalomból rendezett költő—nyomdász találkozón ott volt Szántó Tibor könyvművész, a Magyar Helikonnak, a magyar bibliofil könyvek kiadójának műszaki vezetője, megjelent Csorba Győző költő, a pécsi irodalmi élet más képviselői, továbbá Takács Gyula pécsi és kaposvári tisztelői, tanítványai és barátai. Ebből a felsorolásból nem lehet elhagyni természeteNem újkeletű gondolat, hogy a politika nem szép szavakon múlik, nem azon, hogy ki menynyit tud beszélni, hanem, hogy ki mit és hogyan tesz meg a közösség érdekében. Tudósításomat sem csupán azért kezdem ezzel a gondolattal, mert így igaz, hanem, mert tegnap délután többször és szenvedélyesen elhangzott a Baranya megyei Tejipari Vállalatnál tartott beszámoló párttaggyűlésen. sen a nyomdászokat, a Pécsi Szikra Nyomda dolgozóit, akik társadalmi munkában vállalták egy jubileumi versesfüzetnek, Takács Gyula: Kimondani címen összegyűjtött költeményeinek kinyomtatását. Mint a találkozó előtt Szántó TiboV elmondta, régi szokása, hogy ő, aki életét a szép szónak, a szép könyvnek a propagálására tette fel, születésnapjukon egy-egy általa tervezett jubileumi kötettel lepi meg költőbarátait. E kötetek elkészítésére aztán mindig akad, mint most itt Pécsett is, nyomdász- közösség, s így elkészülhet a könyvárusi forgalomba nem kerülő verseskötet. Ebből az alkalomból Szend- rői György, a Pécsi Szikra Nyomda igazgatója köszöntötte Takács Gyulát, aki ezután emlékezetes szép szavakkal beszélt a költők és a nyomdászok kapcsolatáról. Szavai szerint mint költő és mint képzőművész is mindig alkotótársainak érezte a könyvek készítőit, nemcsak azért, mert a nyomdászok, tipográfusok, szedők, könyvkötők munkája kell ahhoz, hogy az egy példányban megszületett vers ezrekhez, milliókhoz jusson el, hanem más okból is. Nem közömbös, hogyan fest a kinyomtatott szöveg, mit ad hozzá a vers hangulatához, hogyan erősíti azt. Mindezen túl a szép könyv tárgy, és nem mindegy, milyen tárgyak vesznek körül bennünket. — Ily módon lehet az —, zárta végül szavait a Kaposvárott élő költő, hogy számomra a költők és nyomdászok mindig egy szép, múzsái hangulatot árasztó társaságot jelentenek. Gállos Orsolya S a későig nyúló esemény is igazolni látszott, hogy a résztvevők ezt komolyan is gondolják: nem megfoghatatlan és fellegekben járó kijelentések hangzottak el itt, hanem az eredményekről és a tennivalókról volt szó. Mégpedig elsősorban gazdasági eredményekről, s arról, hogy a jó politika hogyan tudja befolyásolni, segíteni egy vállalat termelő tevékenységét. Ahogy azt Szupper Márton igazgató megfogalmazta, sose legyünk elégedettek, hanem mindig inkább elégedetlenek, hiszen az önelégedettség leginkább tespedést szül, míg az elégedetlenség a további tettek hajtóereje, s mindig ez házzá meg az újabb eredményeket, a haladást. Elhangzott az is, hogy talán az a „vád" érheti a taggyűlést, hogy úgy tesznek, mintha termelési tanácskozáson vennének részt, mert hiszen legtöbbet a termeléssel, a munkával, főként pedig a még jobb minőségi munka megvalósításával foglalkoztak — de hát ez legyen a legnagyobb vád, ami egy vállalat szűkebb kollektíváját érheti. Végül is ez az a terület, ahol leginkább megmutatkozik, ki mennyire politikus. Az 1981-ben végzett munkáról és a jövő évi feladatokról Orosz Józsel párttitkár tartott beszámolót. A gazdasági eredmények mellett természetesen a politikai tevékenységet is értékelte; itt említette meg, hogy a vállalat KISZ-szervezetének befolyását és vonzerejét növelni kell, hiszen a fiataloknak csak húsz százaléka KISZ-tag. Ö is hangsúlyozta, hogy a termelésben korábban érvényesült mennyiségi szemléletet a minőségi szemléletnek kell fölváltania, s ebben mindenkinek egyaránt részt kell vennie. A politikát cselekvőén kell szolgálni. Szóba került az is, hogy kár, hogy viszonylag kevesen élnek a bírálat lehetőségével, hiszen az építő kritika, ha meghallgatásra talál, előbbre viszi a közös ügyet. Az igaz ügy mellett bátran kell kiállni — s azt hiszem, ez olyan gondolat, amit mindenkinek el kell fogadnia, s követnie is kell, még akkor is, ha esetenként a bátor kiállás rövid távú hátrányokkal jár. A beszámoló utáni vitának számos fölszólalója volt, külön- külön nem is részletezzük, mert mindenkinek a véleménye ebbe az irányba mutatott. A beszámoló értékelő minősítését a Pécs városi Pártbizottság pártós tömegszervezeti osztályának vezetője, Szabó Nándor ismertette, majd a tagság a beszámolót a vita lezárása után elfogadta. Az ülésen részt vett és fölszólalt Kovács József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese is. Az elmúlt évi munkáért több párttágnak könyv- jutalmat adtak ét, majd Szabó Nándor kiváló pártmunkájáért a megyei pártbizottság oklevelét nyújtotta át Soponyai Istvánnak, a vállalat pórtvezető- ségi tagjának. Végül Orosz Józsefet nyugdíjba vonulása miatt, saját kérésére fölmentették párttitkári funkciója alól. Zöldborsóvetés Erzsébet zöldborsót vetett Dél-Baranyában, ahol az országban egyedül terem meg az áttelelő primőrnövény. A hagyomány szerint Erzsébet és Katalin napja - azaz november 19. és 25. — között teszik földbe a magot a gazdák. Csütörtökön uqyan meglehetősen hűvös volt, de a termelők azért hozzáfogtak a vetéshez. A hét dél-baranyai faluban mintegy ezer kistermelő vet áttelelő zöldborsói ezekben a napokban. A fogyasztási szövetkezetek nemesített vetőmaggal látták el a gazdákat, akik a terméssel fizetik majd vissza a mag árát. Folyóiratszemle Nemzet és nemzetiség A hetvenes évtizedben világszerte reneszánsza bontakozott ki a nemzeti, nemzetiségi kérdéseknek. Valamennyi világrészben felszínre kerültek a legkülönbözőbb nagyságú és súlyú etnikumok problémái. A korszerű tudomány új szempontok figyelembevételével bővíti elemzési lehetőségeit, elsősorban úgy, hogy a marxizmus klasszikusainak örökségét is felhasználja. Ezt az örökséget vizsgálja, s rendszerezi Ágh Attila tanulmánya a Világosság című folyóiratban. (A nemzeti kérdés a XX. századi marxizmusban). A szerző rámutat, hogy Lenin idevonatkozó korábbi nézetei, miszerint az osztályok megszűnésének folyamatával együtt elkerülhetetlen a nemzetek egybeolvadásának folyamata, igen lényeges változásokon mentek keresztül éppen a gyarmattartó hatalmakkal szemben mind nagyobb erővel kibontakozó mozgalmak, nemzeti függetlenségi hcrcok tapasztalatain alapulva. Ezentúl azt sem lehet figyelmen Kívül hagyni, hogy a fenti folyamat lefolyása milyen nagy' mértékben különbözött és különbözik Afrika, Ázsia és Latin- Amerika térségeiben . A fő nehézség nem csupán abban van, hogy le. kell számolni a nemzeti problematika Európa centrikus szemléletével, hanem abban, hogy a lenini hagyaték a Komintern-kong- resszusok ezen kérdésben nyújtott elemzései, vitái és állásfoglalásai csak kiindulópontot adnak a jelenben folyó, kibontakozó nemzeti, nemzetiségi-etnikai mozgalmak értékeléséhez. Az új feltételek sokban újszerű megközelítést is kívánnak. E tekintetben még bőségesen van restanciája korunk marxista tudományosságának — mutat rá Ágh Attila. Nem kevés itt az adósság még a saját házunk táján is. Egyre inkább el- odázhatatlannak látszik a vonatkozó ideolóaiai, eszmei öiökség részletekbe menő, alapos elemző-kritikai feldolgozása. Mondhatni, hogy éppen ezen igény jegyében íródtak meg Gyurács Ferenc és közvetettebben T. Bíró Zoltán tanulmányai is a Forrás szeptemberi számában. (..Veress Péter magyar- ságszemlélete”, illetve „Magyar művelődés, magyar társadalom", Veress Péter nézetei a népi-nemzeti kultúra kérdéseiről.) Gyurács nagy népi írónknak a „nemzeti karakterre" vonatkozó gondolatait, annak rendszerét igyekszik körüljárni, és a gondolatok konzisztenciáját (összefüggéseit) feltárni. Ennek kapcsán olyan fajsúlyos — esetenként problematikus — fogalmak, kategóriák tartalmá- vcl birkózott Veréss Péter, mint a nép, a faj, a nemzet, a kö- zösséa. A történelmi-társadalmi változások az ötvenes évek végére több kérdést eldöntötték, s részben hozzájárultak ahhoz, hoqy Veress Péter magyarságszemléletének letisztult pricípiumai — a népben-nem- zetben való gondolkodás, valamint o „társadalom-élettani” (ma ezt inkább az életmód átfogó kateaóriáiával feieznénk ki), szociológiai szemlélet — maradandóan megkerülhetet- lenek a nép. a nemzeti közösség alakulását, fejlődését megismerő tevékenvséqben. A témához kapcsolódnak a Kritika 8-as számában a magyar marxista politikusoktól, publicistáktól és pártdokumentumokból válogatott szemelvények a „nemzeti-nemzetközi" rcaolomköréről. A váloaatás nz 1918-tól napjainkia tartó időszak fontosabb állásfoalalásait tartalmazza. Az eavkori felelős marxista aondolkodók uqvan- úgy, mint a szocialista Maqyar- ország reprezentáns képviselői, a Duna-menti népek e súlvos történelmi problémáiét csakis ezen országok közöti kölcsönös érdekeket szem előtt tartó, iá- szomszédi viszonv keretei között tartják megoldhatónak. P. L. A Győri Keksz- és Ostyagyárban az idén kilencszázötmilliö lorint értékű édességet állítanak elő. Csupán a cukorkaüzemben tizenötféle édességből kétszáz- huszonhárommillió forint értékben gyártanak. M. L Takács Gyula költő köszöntése
