Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-19 / 317. szám

1981. november 19., csütörtök Dunántúlt napló 5 2600 tonna sót tárol a Pécsi Köztisztasági Vállalat az Eperfás úti telepen Készenlétben a hótakarító gépek Számítanak a rendkívüli hómunkásokra A járdák tisztítása kőtelező Igyekszünk felkészülni a télre, bár nem tudjuk, hogy milyen lesz. Előkerülnek a meleg ruhák, a téli havat, latyakot úgy- ahogy elviselő lábbelik. S ha már valóban mindent hó borít, vagy „korcsolyapálya" a járda, az úttest, gyakran szidjuk a ... De kit is? A téli síkosság, jegesedés, havazás elleni védekezésre, az ezekből származó hátrányok megelőzésére készülni kell. A Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat a megye- székhely tanácsi úthálózatának 130 kilométeres szakaszára összpontosít, hogy járhassanak a tömegközlekedési eszközök, ne bénuljon meg a város. A girbe-görbe és főleg a lejtős pécsi utcák megannyi meglepe­tést tartogatnak. A kritikus he­lyeken táblákkal is figyelmez­tetnek: „Egyéb veszély!", vagy „Vigyázat! Síkos út!" A csapa­dékcsatorna nélküli meredek utcákat hiába is sózzák a je­gesedés ellen, a lezúduló víz a sót is elmossa. Külön figyelmet fordít a vál­lalat a belvárosi sétálóutcák, a Kossuth, a Sallai, a Jókai ut­cák hómentesítésére és síkos­ság elleni védelmére. A PKUV 9 sószórós, ekés gépkocsija kö­zül 5 az adott esetben állan­dóan dolgozik körzetében, négy a bármikor bevethető tartalék és további 9 billenőplatós ZIL- ekével azonnal ellátható, a hó­szállításban pedig 4 Volvo ra­kodógép is segédkezik. A pécs­felsői telepen 2600 tonna sót halmoztak fel, az összeállt só­rögöket két örlőberendezés te­szi szórásra alkalmassá. Jövőre elkészül a fedett sótároló, üzembe helyezik a Jászberényi Aprítógépgyár kalapácsos tö­rőgépét. A telepen 2800—3000 köbméter homokot is tárol­nak. Városi mentesítésre leg­jobb a só, melyet a havazás előtt szórnak le, vagy a nagy hidegben a hóra, mert bár mí­nusz 20 C-fok alatt nem ol­vaszt, de a jegesedést meg­gátolja. A gyalogátkelőhelyeket és a nem épületek előtt lévő járdá­kat a vállalat 60 embere az alkalmi hómunkásokkal együtt 100—120-an mentesítik. A Kol­ler utcai kirendeltségen 200 al­kalmi hómunkás számára tárol­nak hótolót, lapátot. A Pécsi Ingatlankezelő Válla­lat már majd mindegyik bérle­ményébe kiszállította a télire való sót. Bevetik a PIK járda­mosó gépeit, kisebb teljesítmé­nyű hótológépeit. A házfelügye­lőktől is elvárják, hogy a síkos­ságtól, hótól mentesítsék a jár­dákat. Ezt egyébként a taná­csi rendelet a magánházak tu­lajdonosainak is kötelezően ír­ja elő. A gépkocsitulajdonosok amíg nincs hó, cseréljék ki elkopott autóköpenyeiket jóra. Ez is fel­készülés. A pécsi köztisztasági 'hóügyeletének telefonszáma: Az SIMT elnökségi ülése Pécs híres bábszínháza Vállalati középtávú szociálpolitikai tervek 15-20 százalékkal több pénzt fordítanak szociális célokra Több támogatást várnak a tömegsport számára Húszéves a Bóbita Bartók-művek a A Bóbita Bábegyüttes 20 éve úgy hozzátartozik Pécshez, mint a Kórház téri minaret, vagy a tettyei sziklafal. Még a hang­zása is bizarr volna, ha azt mondanánk: a Bóbita Szolnok­A vállalatok idén második al­kalommal készítettek középtá­vú szociálpolitikai tervet. Ennek célja minden olyan tevékeny­ség megtervezése, amely a VI. ötéves terv időszakában a dolgozói kollektívák élet- és munkakörülményeinek fejleszté­sét szolgálja. A vállalati szociálpolitikai tér. vek tartalmát s a tanács fej­lesztési tervekhez való össz­hangját tekintette át tegnap a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsának elnöksége. Az SZMT közgazdasági és szociál­politikai osztályának felmérése alapján készült tájékoztató megállapítja: a vállalatok szo­ciálpolitikai tervükben azt az alapvető célt tűzték ki, hogy megőrizzék, gazdálkodásuk szervezettebbé tételével egyes területeken továbbfejlesszék az elmúlt tervidőszakban elért vív­mányokat. A vállalatok VI. ötéves terv­időszakára összességében 15— 20 százalékkal nagyobb össze­get terveznek szociális célokra, mint az V. ötéves tervben. A megvalósítás természetesen a gazdasági eredmények, lehető­ségek föggvénye, így az egyes tételek közötti arányok jellem­zőbbek mint a pénzösszegek. Legnagyobb arányt, 33,8 száza­lékot, a munkavédelmi ráfor­dítások képezik, a munkakörül­mények javítása, a munkahelyi ártalmak megelőzése és csök­kentése, a biztonságtechnika fejlesztése. Az egészségügyi­szociális létesítmények kialakí­tására, orvosi rendelők építé­sére, korszerűsítésére a rendel­kezésre álló pénzösszegek 12,9 százalékát tervezik a munkál­tatók. Jelentős támogatást kap a munkahelyi oktatás, közmű­velődés és a sport. Ugyanak­kor a dolgozók joggal kifogá­solhatják, hogy a sport támo­gatásából a tömegsport csak 26,6 százalékkal részesedik. Az üzemi étkeztetést jelenleg a dolgozók 31,6 százaléka ve­szi igénybe. A tervidőszak vé­gére számuk várhatóan két­ezerrel nő, s az arány 33,4 százalékra módosul. A munkás- szállásokra csaknem kétszer annyit költenek, mint az előző tervidőszakban. A szociális cé­lokra fordítható pénzösszege­ken belül a második legmaga­sabb arányban a munkásszállí­tás részesedik, 13,7 százalék­kal. Ez mintegy háromszorosnö. vekedés a korábbihoz képest. Az adat azonban arra is figyelmez­tet, hogy a munkásszállítás szer­vezésekor a vállalatok még min­dig saját megoldásra töreked­nek és nem használják ki a költségeket mindenképpen je­lentősen csökkentő kooperáció lehetőségét. A munkáltatók a tervek szerint a szociális keret 1,5 százalékát fordítják gyer­mekintézmények működtetésére, felújításra, fenntartásra, s en­nek is kétharmadát a saját üzemeltetésű intézményeikre. írói; a pesti Bóbita együttes ... A harmadik évtizedüket kezdik meg jövőre, pontosabban a ne­gyediket, ha az 1951-ben létre­jött elődjük működését is ide­számítjuk. De talán nem sér­tődnek meg az akkori együttes tagjai, ha az „igazi” pécsi báb­Élelmiszer- és vendéglátó­ipari gépbemutató A Csemege Kereskedelmi Vállalat és a ZENIT KFT szer­vezésében a Bizerba mérleg­gyár osztrák leányvállalata ter­mékeinek egy részével ismer­tetik egyhetes országjáró kőr­útjuk alkalmából az élelmi­szer és vendélátóipari vállala­tok képviselőit. így tegnap és ma 10-13 óráig a Nádor Szál­lóban tekinthetik meg az ér­deklődők a korszerű kisgépe­ket. Az előcsomagolásra alkal­mas mérleg 35 csomagot mér és áraz be egy perc alatt, a kisebb teljesítményű 25 csoma­got. Ezt jól lehet a hagyomá­nyos kiszolgálásban alkalmazni — a vevő és eladó felé — jelzi az árat és a súlyt és összegzi a tételeket. Sikert aratott az automata szeletelőgép — fo­lyamatosan, vagy meghatáro­zott szám szerint szeleteli a szalámit, szabályozni lehet a vastagságot és a szeletek lera­kási formáját is. Egy perc alatt 50 szeletet rak tálcára. Ehhez kapcsolódik a vákuum csoma­gológép. Újdonságként mutat­ták be a húslazitó gépet — be­tét segítségével a zöldséget, húst, sajtot egyenletes vékony szeletekre vágja, míg lazítás­sal a húsból kiszedi a rosto­kat és meghagyja a szelet­vastagságot. Érdeklődést vál­tott ki a csontfűrészgép — a hús csontos szeleteit is egyen­letes vastagságúra szeleteli. •Az új Csemege működtetésű üzletközpontokat ezekkel a korszerű gépekkel szerelik fel. Hazánkban tizennégy évvel ez­előtt elsőként a pécsi Tejipari Vállalat sajtüzemében alkal­maztak árnyomtató-címkéző Bizerba-mérleget. Most korsze­rűbbre cserélték - november végére elkészülnek a beszere­léssel. A. E. jubileumra színházat csak 1961-től, Kós Lajos grafikusművész idejöve­telétől számítjuk. Négy év múl­va váltak országosan is híres­sé, amikor egy egészen új stí­lussal lepték meg a televízió Ki mit tud? vetélkedőjének több milliónyi közönségét. Emlékszem, azokban a hónapokban, évek­ben mindenki a Bóbita kiska­csáiról, dzsessz- és Simon Temp- lar-paródiáiról beszélt. Eredményeiket, dijaikat ne­héz volna most felsorolni. Be­járták a világ sok országát, Iraktól Finnországig, de ezen túl is ismerik a nevüket azoknak a nemzetközi felnőtt-bábfesztivá­loknak a révén, amelyeknek há­romévente visszatérően a gaz­dái. Mi lehet a Bóbita titka? Ta­lán az, hogy nem hagyják ma­gukat beskatyulyázni egyetlen művészeti kategóriába sem. A négyéves gyereknek — rend­szeres bábszínházi előadásaik­ban — ugyanolyan élményt tud­nak szerezni, mint a kritikus, a mesék világában már nem hi­vő, pontosabban a más mesék világában otthonos felnőttek­nek. Kós Lajos minden rende­zése más és más koncepcióra épül, nincsenek visszatérő kli­séi. Még a gyengébben sike­rült előadásaikat sem lehet a műhelymunka hiányával vádol­ni. A bábművészet megújitói kö­zé tartoznak hazánkban abból a szemszögből is, hogy először valósították meg a nemzetiségi bábjátszást. Az ő segítségük­kel járja német és délszláv fal- vainkat a pécsi Janus Panno­nius Gimnázium és Szakközép- iskola bábcsoportja. Lassan egy éve, hogy hiva­tásos státust kaptak a Pécsi Nemzeti Színház tagozataként. Több munkát és több felelős­séget jelent mindez. „Bár előbb szakadt volna a nyakunkba" — vélem hallani Kós Lajos hang­ját, aki — és most ünnepron- tónak kell lennem — nagyon jól titkolt szomorúsággal sétált a tegnapi jubileumi előadás üres széksorai között. A Can­tata profana és A fából fara­gott királyfi őszi felújítására ugyanis mintegy húsz néző volt kíváncsi délután . . . Nagyon szeretném hinni, hogy csupán szervezési malőr történt, s a vá­ros nem ennyire becsüli a hír­nevét nap mint nap öregbítő bábszínházát. H. J. Vonzó-e Ahogy arról tegnap már hír. ben beszámoltunk, kedden és szerdán kétnapos látogatáson vett részt Baranyában az Ifjú Gárda Országos Parancsnoksá­gának küldöttsége. A küldött­séget Móricz István országos parancsnok vezette; a vendé­gek között volt Kutika Károly vezérőrnagy, a KISZ KB Hon­védelmi Nevelési Tanácsának tagja is. A tegnap délelőtti megyei beszámoló után Móricz István országos parancsnokkal beszélgettünk az Ifjú Gárda jelenlegi helyzetéről. — Milyen tapasztalatokat sze­reztek az Ifjú Gárdáról Bara­nyában? — Látogatásunknak főként az volt a célja, hogy közelebbi is­mereteket szerezzünk a haza­fias és honvédelmi nevelés és a megyei Ifjú Gárda helyzeté­ről. Nemcsak az eredményekre, az Ifjú Gárda? Beszélgetés Móricz István országos parancsnokkal a gondokra is kíváncsiak vol­tunk, mert a problémák isme­retében tudunk valóban segít­séget adni a megyei KISZ szervezetnek. Általában az mondható el az Ifjú Gárááró!, hogy helye, szerepe, tevékeny­sége megfelelő, s amellett hogy természetesen a helyi sa­játosságokat magán viseli, nincs lényeges eltérés az orszá­gos tapasztalatoktól. A hely­zet általában azóta jobbnak mondható, mióta néhány éve az Ifjú Gárdán belül is beve­zettük a szakképzést.- Az Ifjú Gárdában a lét­szám már jó ideje stagnál. Ez mivel magyarázható? — Sok minden van, amiben többet kellene tennünk. Az or­szágban 36 000 tagja van en­nek a mozgalomnak, ez a KISZ- tagság négy százaléka. Most nem a mennyiségi növekedés a célunk, hanem itt is, mint sok más területen a minőségi munkát kell javítani. Egyszóval vonzóvá kell tennünk a fiatalok számára, ezt pedig csak színes és Tartalmas programokkal le­het elérni. Emellett jobb pro­pagandára van szükségünk, s nagyobb elismertségre. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az ifjú gárdistákat valóban arra hasz­nálják, amire fölkészültek, ne csupán arra, ami most legin­kább a gyakorlat: hogy ren­dezvényeken ők hordják a szé­keket, takarítsák a termeket, vagy egyenruhába fölöltözve „teremdíszek" legyenek. — Melyik az a terület, ahon­nan a legkevesebben jelent­keznek? — A középiskolásoknál nin­csen különösebben ilyen gond, a dolgozó* ifjúságnál azonban már sokkal nehezebb dolgunk van. Az emberek nem szívesen vállalnak olyan plusz tevékeny­séget, ami szabad idejük egy részét leköti, akik katonavisel­tek, nem szívesen jönnek, bár ha olyan vonzó programokat tudnánk szervezni, talán közü­lük is sikerülne megnyerni több fiatalt. Sokan pedig úgy vélik, hogy a munkaidő védelmében, jobb kihasználtsága érdekében nem vállalnak ilyen lekötöttsé­get. összefoglalva is csak azt mondhatom, hogy a szakkép­zéssel, a színes, nívós tartalmi munkával sokat lehetne lendí­teni az Ifjú Gárda helyzetén, vonzerején. Nyugdíjas­találkozó A bogádi Zengő Gyöngye Termelőszövetkezet vacsorával egybekötött találkozót rende­zett a termelőszövetkezet 620 nyugdíjasa részére, ahol töb­bek között Égi Ferenc elnökhe­lyettes elmondotta, hogy 1981- ben a tervezett 200 millió forint helyett 210 millió forint jöve­delmet ért el a tsz. Az 1981. évi várható nyereségrészesedés 10 millió forint. A kukorica- és a terménybetakarítást novem­ber 18-án befejeztük. Az elnökhelyettes beszámoló­lója után a KISZ-titkár köszön­tötte a nyugdíjasokat, majd a helybeli zenekar, valamint az iskolások versekkel szórakoztat­ták a résztvevőket.­Kocsándi Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom