Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-14 / 312. szám
1981. november 14., szombat Dunántúli napló 5 FILMJEGYZET fl Szigetvári Konzervgyár szállítási gondja 75 éves jubileum Gyöngyösi József A zene H a a szerelmes jelenet alatt egy nagyzenekar teljes vonósrészlege árasztja a hangokat, akkor már nagyobb aljasságra nem is számíthat a nézőtéren a szegény néző" — választom mottóul egykori filmklubvezetőm szavait az e heti jegyzethez. Mert valóban, a zene alkalmazásával a rendező alaposan feljavíthatja filmjének képi valóságát. A technika mai fejlettsége mellett a filmzene jelentőségéről bárki meggyőződhet maga is, ha televízióján leveszi a hangot, s rádióból magnóról szólaltat meg mást. Például, ha az Onedin-so- rozat végére a Kis csónakom lágyan ring a Dunán kezdetű dalt teszi fel, egészen groteszk hatás jön létre. Hogy a filmzenére terelhetjük a figyelmet, arra kiváló alkalmat ad az Emberek és farkasok című olasz ellenállási film bemutatója. A film -zenéjét ugyanis Ennio Morricone szerezte, akinek nevét a Volt egyszer egy vadnyugat kísérőzenéje tette világhírűvé. Új „filmje" 1944-ben játszódik, hősei olasz kommunista ellenállók, s a film rendezője nemigen tudta elkerülni azokat a kliséket, amiket ebben a témakörben már megszokhattunk. M orricone viszont nemcsak ezzel a filmjével hallható a mozikban, ő szerezte például az I, mint Ikarusz; A bíró és a hóhér; a Vérvonal; az Egy zseni, két haver, egy balek című filmek zenéjét is — hogy csak az utóbbi hónapok filmjeit említsük. S noha ezekből a zenékből nem lettek vi- lógslágerek, mint ahogy a Volt egyszer zenéjéből; pusztán a felsorolás is jelzi, igazi, vérbeli filmzeneszerzővel van dolgunk. Mert noha igaz, hogy a filmzene önálló életre is kelhet, de alapjában az adott filmhez készül. A filmzenék másik nagy része eredetileg nem filmzene, csak hozzávágják a képekhez. Az utóbbi évtizedekben így lett „film- zeneszerző" Bach és Vivaldi. Szinte lehetetlen úgy moziba menni, hogy ne hallanánk tőlük zenét a vászon mögül. A filmrendezők többsége azonban sajnos eléggé lejáratja az eredeti és az alkalmazott filmzenéket. Legtöbbször mankónak használják a zenét a nem elég erős kép és látvány lábon tartásához: a drámai részekhez drámai, a líraihoz lírai dallamokat és ritmusokat választanak. Ez talán a némafilm atavisztikus maradványa: a némafilm ugyanis sohasem volt igazán néma; a legtöbb moziban volt egy zongora. A hozzá tartozó zongorista aztán repertoárjának gazdagsága, improvizációs készsége, saját zenei ízlése stb. szerint kísérte a jeleneteket. A helyzet csak annyival romlott azóta, hogy mindezt a filmrendező vette a kezébe — gyakran úgy, hogy egyáltalán zongorázni tudna. E zért aztán jól gondolja meg a tisztelt néző, ha ezután elérzé- kenyül, vagy izgalomba kerül a nézőtéren: indulat- tainak keltőjében kit kell becsülnie: Johann Sebastian Bachot, vagy az adott film rendezőjét. Többnyire Bach kerül ki győztesen ez összevetésből. (bodó) Elszállításra váró konzervhegyek a gyár udvarán Leöwey pedagógiai napok Hetvenöt éve alapítottak a pécsi Leöwey Klára Gimnáziumot. Erre az eseményre és az iskola volt tanáraira, diákokra emlékeznek ezekben a napokban a patinás gimnáziumban. A legkülönbözőbb művészeti ágakban már szeptemberben pályázatokat, tanulmányi versenyeket írtak ki, sportversenyeken is összemérheti erejét az iskola mai, több mint hatszáz diákja. Tegnap pedig Leöwey pedagógiai napok címmel kétnapos előadássorozat kezdődött. Délelőtt Marx György akadémikus az összehangolt természettudományos oktatási kísérlet tapasztalatairól, majd a bűvös kocka kapcsán a kombinatorika és a fizika kapcsolatáról beszélgetett az iskola diákjaival. Ebben a gimnáziumban is ta. nítják az említett kísérletet, melynek lényege az, hogy a fizika,' biológia és kémia tárgyakat öszevonva például első osztályban anyagszerkezet címen tanítják. Délután a tantestület tagjainak Marx Györav a jövő iskolájáról, míg Szépe György kandidátus, az MTÁ Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője az anyanyelv és idegen nyelv kapcsolatáról tartott előadást. A rendezvények ma délelőtt kilenc órakor folytatódnak. Elő. szőr Páldi János, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium igazgatója tart előadást egy tízéves fakultációs kísérletről, majd Szilágyi János, a pécsi Nevelési Központ igazgatója beszél terveikről. Bozsik László Réder János Ifjúsági parlament Az elnökség létszáma meghaladta a fiatalok számát, s az üzemigazgató, beszámolóját mondva, tegezve szólította a résztvevőket a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát sombereki. erdőföldi üzemének ifjúsági parlamentjén. E két tény mégsem adhat bírálatra okot, hiszen az erdőföldi üzemben nyolc harminc év alatti dolgozó van, közülük az egyik katona, a második hiányzó pedig alapos indokkal maradt távol a parlamenttől. S a tegezésnek sem a lekezelés, inkább a közvetlen munkakapcsolat a forrása. Az üzemigazgató sorra elmondta, hogy a három évvel ezelőtti ifjúsági parlamenten elhangzottakból mi valósult már meg, s mire nem kerülhetett még sor. Ez utóbbiak pótlására is konkrét az ígéret. Majd ismertette azokat az eredményeket, amelyekkel három területen is listavezető a sombereki üzem a kombinát üzemei között. Biztatni kellett a részt vevő hat fiatalt, mondják el gondjaikat, észrevételeiket ismét. Réder János aztán, akit később megválasztottak küldöttnek is a kombináti ifjúsági parlamentre, nagy lélegzetet véve. egyetlen dolgot tett szóvá. Ez három éve is elhangzott: a bérezést. Igaz, a három év alatt évi egy forint béremelést kaptak a műhelyben dolgozók, óm órabérük még így is elmarad más műhelyek átlagához képest. Az mindenesetre tény, hogy lakásgondjaik nincsenek az itt dolgozó fiataloknak. Ketten már befejezték, ketten most építik házukat. Kelemen Mihály is a lakás miatt választotta a kombinátot munkahelyéül. Ő nem is annyira mezőgazdaságban dolgozó kollégáihoz, inkább az ipari munkásokhoz méri a helyzetét. — Sokkal több szabad idejük van, télen—nyáron letudják a nyolc órával, s aztán maguknak osztják be az időt. Nálunk viszont nincs megállás az év nagy részében, kevés idő marad. Az idő pedig nagyon szükséges a kicsinyeit órabér-kiegészítéshez. Kelemen Mihály és felesége — aki ugyancsak a sombereki üzemben dolgozik, a konyhán — például disznókkal egészíti ki a keresetet. Hogy ez a kiegészítés mekkora? — a viszonyt úgy kérdezem, melyik a zsebpénz. A fizetés-e vagy a mellékes? — Hát többnyire a fizetés a zsebpénz — vallja Kelemen Mihály, s társai bólintanak rá. — Csak kevesebb szabad időnk van erre, mint egy gyári munkásnak, aki bejár Mohácsra. .— S akkor miért dolgoznak itt? — kérdezem. — Mert idevalósiak vagyunk, itt a házunk, s amúgy mindenünk megvan, jó munkahely. Az üzemigazgatói beszámolót Gyöngyösi József, KlSZ-alap- szervezeti titkár egészítette ki azzal, hogy mi mindent tettek az itteni fiatalok a KlSZ-alap- szervezet megalakulása óta. A KlSZ-szervezet léte, valamint az, hogy az üzemigazgató szerint még nem a képességeik szerint vannak fizetve a szerelők, talán egészséges ok, hogy a sombereki, az erdőföldi mezőgazdasági kombináti fiatalok végül is megtalálják a számításukat abban az üzemben, ami 70 mázsa búzát, 94 mázsa kukoricát képes termelni. Mert ezekben az eredményekben az itt dolgozó fiatalok munkája is benne van. B. L. Több vasúti vagonra volna szüksége Teljesen megteltek a Szigetvári Konzervgyár raktárai, sőt az udvari, alkalmi tárolók is kész, illetve félkész termékkel. A legtöbb áru az udvaron áll fólia- és speciális hőszigetelő- anyagborítás alatt. A 3500- 3600 vagon tárolt konzervből 600 vagonnyit becsomagolva, exportszállításra előkészítettek. Ez a helyzetkép fogadja az idelátogatót immár a hatodik éve, amióta a raktározási gond akuttá vált. Ilyenkor a gyár nem lassítja le a termelést, nem küldi kényszerszabadságra a dolgozókat, hanem a tavasszal sorra kerülő munkák egy részét most végzik el. így meggy- és cseresznyebefőttet, valamint körtét „szerelnek ki”, ami hosszú ideig tart, tehát nem gyarapodik tovább a raktári készlet. A raktározási gondot részben elmélyítheti, vagy épp enyhítheti a vagonhiány vagy -bőség. Hisz ősszel, a hagyományos szállítási csúcsban előfordulhat, hogy kevés a vagon, és hetente nem tudják indítani a szigetváriak a 2-3 export irányvonatot. Ezt igyekszik megelőzni a gyár a rendszeresebb előszállítással, hogy főként a szovjet exporttal ne késlekedjen. A Szigetvári Konzervgyárban előállított termékek 80 százcléka exportra, zömében o Szovjetunióba és az NDK-ba kerül, de a konzervek eljutnak Lengyelországba, Csehszlovákiába, Hollandiába, az NSZK ba, Angliába, Ausztriába és Ausztráliába is. A nyári előszállításoknak köszönhető, hogy az idei export tervet maradéktalanul teljesítik és nem okozott fennakadást az, hogy szeptember közepétől objektív okok miatt kevés kon- zerves szerelvényt tudtak csak indítani Záhony irányába. De a vasúti „kényszerszünet" után az első szovjet export irányvonat 800 tonna áruval november 12-én kigördült Szigetvárról. A gyár jelenleg azért tárgyal a MÁV-val, hogy egy irányvonatot még több kon- zervvel rakhassanak meg. Szeredy Attila főmérnök mégsem ebben látja a megoldást, hanem a raktárbővítés és -építés fontosságát hangsúlyozta. Sürgősen fel kell építeni egy 1000—1200 négyzetméteres raktárt, akár a jövő évtől, de ez annak függvénye, hogy hozzájutnak-e legalább egy 6—7 milliós állami támogatás hoz. Az új létesítmény tervéi rég elkészítették, csupán a kivitelezéséhez szükséges pénz hiányzik. Cs. J. A pécsi Ifjúsági Házban Nemzetközi diaporáma-fesztivái Hét országból huszonöt alkotás /< A diaporáma híveinek száma egyre nő, többek között ezért adhat otthont Pécs immáron másodízben egy nemzetközi fesztiválnak, amelyre az idén hazánkkal együtt hét ország fotóművészei küldtek sorozatokat. Az ötvenöt alkotásból huszonötöt talált bemutatásra érdemesnek az előzsüri: tizenkét magyar, négy ausztrál, öt nyugatnémet, két francia és egy belga sorozatot. Versenyen kívül mutatja be Good bye Flora című művét Dozvald János, a műfaj legjelesebb hazai művelője. A diaporáma-fesztivái ünnepélyes megnyitóját tegnap este tartották meg a pécsi Ifjúsági Házban. Üjváriné Füzy Ágnes, a városi tanács közművelődési csoportvezetője mondott rövid beszédet, amelyben egyebek között utalt arra, hogy a házigazda IH diaporámacsoport- jának működésére is jótékonyan hatnak a nemzetközi kitekintést nyújtó fesztiválok. A műfaj jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy a diaporáma azért is talál egyre nagyobb közönségvisszhangra, mert alkotói korunknak szinte minden jelenségét figyelembe veszik a témaválasztásnál. így láthatnak majd a nézők dia- porámasorokat pakisztáni lep- rásokról éppen úgy, mint a nemrég elhunyt Simon Béla festészetéről, vagy az emberi agyban keletkezett reakciókról Bartók-zene hallgatása közben. .. Pénteken este tizenhárom művész mutatkozott be. Ma este tizenketten kapnak lehetőséget, majd a zsűri — Zsurzs Éva tv-rendező, dr. Végvári Lajos főiskolai tanár, Makiári József karnagy, Csorba Győző költő, Hemző Károly, Korniss Péter és Halász Rezső fotóművész, valamint Molnár G. Judit, a megyei tanács művészeti főelőadója — elbírálja a látottakat. Eredményt vasárnap délelőtt a gálaműsor keretében hirdetnek. H. J. S mm Mi az, ami megtart? ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■
