Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-10 / 278. szám

6 Dunámul i napló 1981. október 10., szombat Küzdelem Palesztináért (4.) „Midőn a felvilágosodás megrendítette a zsidó val­lás alapjait, akkor bukkant fel a zsidóság mibenlété­nek kérdése ... Van-e zsi­dóság hithűségen kivül? S ha évezredeken át azo­nos fogalom volt a zsidó­ság és a zsidó vallás, nem következik-e ebből..., hogy a zsidó vallási törvények elhagyása a zsidóság elha­gyása? Ez ellen a halálos ítélet ellen a nemzeti ön- fenntartás öntudatlan ösz­töne védekezett. Új alapot keresett... Ebből a zavar­ból... a vallás helyére ál­lított pótlék formájában ta­lált kiutat.” Ez a pótlék a cionizmus. A szó a XIX. század végén jelent meg azon különböző mozgalmak és ideológiák együttesének jelölésére, ame­lyeknek közös eleme az az el­képzelés, hogy a világon szét­szórtan élő zsidóknak szellemi, területi vagy állami centrumot adjanak, általában Palesztiná­ra lokalizáltam Felfogása sze­rint a zsidóság nép, amelynek minden tagja az egységes zsi­dó nemzethez tartozik. A cio­nizmus a zsidókérdést nemzeti kérdésnek tekinti, s célja a zsi­dóság nemzeti megújhodásának biztosítósa. Ennek feltétele: a zsidó nép területen kívüli hely­zetének és egészségtelen gaz­dasági rétegeződésének meg­szüntetése a nép területi össz­pontosítása (különböző okokból végül is a Palesztina-centrikus felfogás tört utat) és produk- tivizálása (a nép többségének termelővé tétele) révén. A bázeli program A cionizmus — a zsidó nacionalizmus — lényegét első­ként a bázeli program (1897) fogalmazta meg: „A cionizmus közjogilag biztosított nemzeti otthont kíván teremteni a zsidc nép számára Erec-Jiszráélben”. Ezt a célt zsidóföldművesek és -munkások rendszeres Pa­lesztinái letelepítésének előse­gítésével, a különböző orszá­gokban lakó zsidóközösségek helyi és nemzetközi szervezetek által történő megszervezése és egyesítése segítségével, a zsidó nemzeti érzés erősítésével és az elnyerendő kormány-beleegye­zések megszerzésére irányuló szükséges lépések megtételével kívánja elérni. A cionizmus — saját értékelése szerint — a mo­dern zsidóélet legmélyebb gyö­kerű jelensége, amely annak a nemzeti felszabadító mozga­lomnak vallási és ideológiai alapja, amelynek talaján létre­jött — és létezik — Izrael állam. A cionizmus — ismét saját ál­láspontja szerint — állampol­gárságtól függetlenül minden zsidóra (mint egységes népre) vonatkozik. Az öntudat azonos­ságát és egységét hirdetve min­den zsidó elkerülhetetlen sor­sának tartja a visszatérést „apáik földjére" a száműzetés­ből. Ez az etnikai „tudatosság” szorosan ‘összefügg Sión köz­ponti helyével a zsidó vallásban, azaz azzal az „örök" kapcsolattal, amely az ország (a nép) és a vallás között fenn­áll. Azt vallja, hogy a zsidó­élet folyamatossága Palesztiná­ban ugyanúgy fennmaradt, mint a száműzetés évszázadai során az évezredes remény a nemzeti újjászületésre. Ez ma­gyarázza a „haza nélküli nép­nek” misztikus ragaszkodását és hűségét „a nép nélküli ha­zához". Ez — sok évszázad hiá­bavaló próbálkozása után — oda vezetett, hogy a modern időkben a zsidó pionírok meg­vásárolták a földet, lecsapol­ták a mocsarakat, meghódítot­ták a sivatagot, virágzó mező- gazdaságot, fejlett ipart, mo­dern városokat hoztak létre. Azt állítja, hogy a zsidó­nép és Izrael földje közötti fo lyamatos kapcsolat nemzetközi elismerésben részesült (Népszö­vetség, ENSZ stb.), s ez az elis- ismerés történelmi jóvátétel a zsidókat ért szenvedések kár­pótlására. Végezetül a cioniz­mus szerint teljes zsidóéletet D cionizmus és előtörténete csak „apáik földjén’’ élhetnek, ezért minden zsidónak — az et­nikai és vallási egység érdeké­ben — ki kell vándorolnia Iz­raelbe. A cionizmus történetének tár­gyalása során a legegyszerűbb módszer a célkitűzések bázeli kongresszuson történt meghir­detése (1897. augusztus 29.) és azok realizálása, Palesztina felosztására vonatkozó ENSZ- javaslat (1947. november 29.) között eltelt ötven esztendő ideológiai, politikai mozgalmá­nak bemutatása lenne. Ez azon­ban csak a jéghegy látható része: az események többsége a fenti két határkő előtt és után történt. „Történelem előtti” gyökerek \ A cionizmus megalapítójának Herzl Tivadart tekintik. Azon­ban a cionizmus alapelveit (ki­vándorlás révén Palesztinában felépíteni a zsidóállamot; a még ki nem vándoroltak zsidó nemzeti öntudatának fokozása a körülöttünk élő népektől való elkülönüléssel; nagyhatalmak érdekében cselekedni támo­gatásuk megszerzéséért) Herzl efőtt évtizedekkel hasonló szel­lemben megfogalmazták. A »cionisták szerint a „törté­nelem előtti" cionizmus a Bib­liába mélyíti gyökereit, s az első cionista Mózes volt, aki Egyiptomból az „ígéret földjé­re” vezette népét. Az egységes zsidóállam fel­bomlása, majd az elitnek Ba­bilonba való deportálása után — a cionisták szerint — nőtt a Cion (Jeruzsálem költői elneve­zése a mellette magasodó Cion nevű hegycsúcsról) utáni nosz­talgia, ami bizonyos összetartó erőt jelentett a száműzetésben levő zsidók között, A hazatér­tekét Ezdrás (Ezra) és Nehe- miás új életkezdésre buzdítot­ták, ami — szerintük — csak az idegen népektől való elkülönü­lés jegyében indulhat meg (Ez­ra reformja a vegyesházassá­gok felbontására a szellemi és etnikai, Nehemiás — a Jeruzsá­lem körüli védőfal építésével — az etnikai és fizikai elkülönülést akarta megvalósítani). A diaszpóra Palesztina-centrikus mozgalmának erősödése, il­letve gyengülése mindig attól függött, hogy az üldözés és pauperizálódás, illetve a sza­badság és prosperitás került-e előtérbe egy-egy közösség éle­tében. Az utóbbi volt a jellem­ző pl. a babiloni közösségre úgyannyira, hogy Ezékiel (220 —299) bűnnek nyilvánítja a Palesztinába való visszatérést (miközben a zsoltárok éneke­sei nem szűnnek meg azt re­mélni). A perzsa, görög, majd római uralom alatt különböző atro­citások érték a zsidókat (csak­úgy mint más népeket). Az ül­dözés a kereszténység állam­vallássá tétele után is folyta­tódott. Megnyugvást a palesz­tinéi zsidóközösség életében csak a VII. század elején be­következett arab hódítás ho­zott. A következő századokban tovább fejlődött a „száműzetés eszméje", hogy kifejezze a diaszpóra zsidóközösségeinek helyzetét: tovább nőtt Izrael Palesztinái restaurációjának reménye. XVIII. században a szmirnai rabbié, s a XlX-ben M. Monte- fiore nevű gazdag angol zsi­dóé, aki a Balfour-nyilatkozat előtt közel egy évszázaddal megpróbált brit protektorátust szerezni Palesztinára, és föld­művesek telepítésével akart vi­rágzó mezőgazdaságot terem­teni. A XVI-XVII. század forduló­jától, a reformáció térhódításá­nak kezdetétől sorra jelentek meg a reformáció különböző irányzatához tartozó keresztény szerzők által a zsidók érdeké­ben írt filantróp munkák. T. Brightman művében a tö­rök birodalom — kereszténysé­get fölvett, királyságukat Pa­lesztinába visszaállító zsidók által történő — lerombolását jövendöli. A Walesi Egyház megalapítója, H. Jessey az el­ső, aki a Palesztinában maradt szűkölködő zsidók számára gyűjtést rendezett. Koméniusz 1642-ben azt írta, hogy „a vi­lágforradalomnak vissza, kell állítani a zsidók uralmát, és a Sionról származó hit intézmé­nyét"; egy későbbi, utópikus regényében egy modellorszó- qot fest, amely a Jeruzsálem körül helyreállított — zsidó állam. Samuel Lee már 1676-ban nem kevesebbet követelt, mint a zsidó államnak a Genezis első könyvében (Mózes I. 15:18) leírt határok (Eufrátesz és Nílus) közötti megalakítását. 1839-ben (!) Shaftesbury az angol miniszterelnöknek, Pal- merstonnak azt tanácsolta, hogy Anglia segédkezzen — bi­rodalma fenntartása érdeké­ben — a zsidó állam megte­remtésében. Kortársa, a nagy utópikus szo­cialista, Charles Fourier 1838- ban világosan látta, hogy „a hé­berek restaurációja szép dicső­ség lenne a Rothschild urak számára: visszavezethetik, mint Esdrás és Zorobóbel a hébere­ket Jeruzsálembe, és helyreál­líthatják Dávid és Salamon trónját, hogy ráültessék — a Rcthschild-dinasztiát”. A Herzl előtti cionisták A Herzl előtti cionisták közül kiemeljük azokat, akik kidol­gozták a későbbi mozgalom szervezeti felépítését, politikai és ideológiai alapelemeit. V. AI ka la i (1798—1878) rabbi 70 évvel a bázeli kongresszus előtt szükségesnek tartotta egy világi mozgalom létrehozását, amely al­kalmas lesz a zsidók Palesztinába való visszavezetésére (és kidolgozta egész intézményrendszerét). 1862-ben jelent meg Moses Hess (1812—1875) Róma és Jeru­zsálem c. műve, amelyben a Pa­lesztinába való visszatérésben jelöl­te meg a zsidóság felszabadulásá­nak feltételét, „küldetésének" betel­jesedését. Az állam megvalósítását Hess is a korabeli nagyhatal­mak segítségével képzelte el. Kortársa, Leo Pinszker (1821 —1894) az 1881-es pogromok után úgy látta, hogy a zsidók csak saját önfelszabad itásuk révén lábalhatnak ki megalázó helyzetük­ből. Pinszker úgy tekintette, hogy egyaránt szégyenletes az, hogy az embert zsidó volta miatt üldözik vagy védik meg. A megoldás, val­lotta, újra nemzetté kell lenni. Fő műve, amit a politikai cionizmus el­ső dokumentumának tekintenek, az 1882-ben megjelent Onfelszabaditás (Autoemanzipation I). Ezzel szemben A. H a a m (1856— 1927) szerint Palesztinának nem nem­zeti otthonná, hanem kultúrközponttá kell válnia; s figyelmeztetett: Pa­lesztina nem „nép nélküli föld", s az ott lakókról tudomást sem vevő politika — mondotta már 1891-ben — „a későbbiekben még súlyos tragé­diát okozhat". Z. K a ti s c h e r (1795—1874) rab- bi kidolgozta Palesztina újjáépítésé­nek tervét (1860-ban), s 1861-ben irt művében kimutatta, hogy a zsidók megváltása önmaguktól és nem a Megváltótól jön, s felhívta a gazdag zsidókat a szegények Palesz­tinába településének pénzügyi támo­gatására. N. Birnbaum (1864—1937) — a cionizmus szó megalkotója — a va­lódi kapocs az előfutárok és Herzl között. A brit gyarmatosítás érdekei A fenti áttekintés meggyő­zően bizonyítja egyrészről azt', hogy a T. Fferzl (1860—1904) nevével összekapcsolt politikai cionizmus hosszú történelmi fejlődés terméke, más részről mutatja, hogy a cionizmus min­den fő alkotóeleme létezett Herzl fellépése előtt. Ügy is igaz: sem maga a fogalom, sem a mozgalom ideológiája nem tőle származik. Herzl azonban az elvet politikává, majd mozgalommá tudta vál­toztatni, mert felismerte, hogy a zsidó állam létrehozására irá­nyuló cionista törekvés teljes mértékben egybeesik a brit im­perializmus gyarmatosító poli­tikájának érdekeivel. Természetesen a cionista ve­zetők tudták, hogy Anglia nem a cionisták iránti jóakaratból tette, hanem azért, mert a cio­nista törekvés elősegítette grandiózus világpolitikai tervei realizálását részben az Indiába vezető út biztosításával, rész­ben a közel-keleti olaj feletti ellenőrzés megszerzésével, hi­szen a századforduló után tud­ták, hogy itt „tízszer-húszszor több olaj van, mint Észak- és Közép-Amerikában együttvé­ve. .. ha felállítjuk o zsidó államot Palesztinában, mindez minkét fog szolgálni, első pil­lanatától .. láttam, hogy ott van az archimédeszi pont, ahonnan mindent meg lehet mozd ítani”. Benke József Ifjú vöröskeresztesek értékelése Az első tömeges visszavándorlás A diaszpóra zsidósága kö­zül először — nagyobb tömeg­ben — a Spanyolországból ki- űzöttek jutottak el a török fennhatóság alatt levő Palesz­tinába. A XVII. század közepén Szab- batai Cevinek sikerült — Hmel- nyickij kozákjainak pogromjai elől menekülő — több ezer zsi­dót összegyűjteni. Ennek nyo­mán még Spinoza is hitt a zsidó állam közeli restaurálásának lehetőségében. Még két vállal­kozás érdemel említést: a Az iskolákban folyó vörös­keresztes tevékenység szerves része az egészségnevelésnek'. Segítője annak, hogy a legfo­gékonyabb életkorban kellő hangsúlyt kapjon az egészsé­ges életmód, a higiénia, a hu­mánus tevékenység. A Magyar Vöröskereszt Pécs városi vezetőségének értekez­letén elsősorban az általános és középiskolásoknak .a szerve­zet centenáriumához kötődő eredményeit tekintették át. Mint elhangzott, a Leöwey Gimnáziumnak az idős korúak patronálásávol kapcsolatos fel­hívása kedvező visszhangra ta­lált, kilenc iskolai alapszerve­zet csatlakozott ehhe». Tevé­kenységüket elismerve, a Vö­röskereszt Pécs városi szerve­zete, a felajánlott vándorserle­get a Leöwey Klára Gimnázium­nak ítélte. Egy új szociális otthon épí­tésének elősegítésére jelentős társadalmi munkát végeztek a diákok és tanárok egyaránt. Ennek eredményeképp pénzbe- ni hozzájárulásuk elérte a 170 000 forintot. Az 506-os Szakmunkásképző Intézet mint­egy 80 ezer forint értékű szak­ipari munkával járul a megva­lósításhoz. A fiatalok kitűntek a vér­adásban és nagy tájékozottsá­got mutattak o különféle vö­röskeresztes vetélkedőkön is. FliMJECrZET Mepnisto Szabó István elkészítette ta­lán legjobb, mindenesetre leg­hatásosabb filmjét a Mephis- tót. A film két díjat is nyert a cannesi filmfesztiválon, s azzal a ténnyel is büszkélkedhet, hogy ezt a (részben) magyar filmet vásárolta meg a legtöbb or­szág. A Klauss Mann-regény filmrevitelét nyugatnémet film­gyártó vállalat javasolta a ma­gyar rendezőnek, aki Dobai Pé­terrel alaposan átdolgozta az eredeti művet. Kiirtották a kulcs­regény szerelmi bosszújellegét, általános érvényűvé emelték je­lentését. Er az általános érvényű je­lentés egyén és hatalom viszo­nyának taglalása. Igen hálás feladat, mert népszerű követ­keztetések levonására ad alkal­mat; arra, hogy a hatalom mi­lyen módon avatkozik be az egyén életébe, hogyan manipu­lálja és használja fel céljai ér­dekében, hogyan fosztja meg emberi méltóságától, hogyan teszi engedelmes eszközévé. Noha a film cselekménye a weimari és főképp a hitleri Né­metországban játszódik, a film rajongói szerint legnagyobb erénye, hogy általánossá teszi a problémát. A magyar néző például a személyi kultusz idő­szakának hatalomgyakorlását is felismerheti a mozi nézőterén. És ebben egyet is értünk a ra­jongókkal. A fantáziadúsabbja pedig más példákra asszociál­hat — garantált tehát a lelke­sült fogadtatás. Tekintsünk el most annak tag­lalásától, hogy létezik-e áltolá. ban vett hatalom, hogy jogos-e az az absztrakció, amely ezt ki­termeli létezett (létező) hatal­mak hasonló vagy hasonlónak vélt külső formai jegyeinek ösz­szevetésével. Tekintsünk el attól a „felfogástól” is, hogy minden hatalom meghatározott osztály­jelleggel bír, mondván: az egyénnek oly mindegy, hogy melyfajta hatalom torzulásai te. szik tönkre az ő életét. Ha mindezektől a kérdések­től el is feledkezünk, még min­dig megmarad (s válaszolatla- nul) a film fő kérdése: milyen viszonyban áll az egyén és a hatalom? Pontosabban a gyar­ló egyén és a könyörtelenül, szpmítóan okos nagy manipu­látor? Hiszen láthatjuk a film­ben, hogy mily esendő az em­ber: hisztérikusan őrjöng, ami­kor egy (másnemű) társának sikere van, hogy még egy kor­só sört sem tud szívből kérni, hogy hazugság a tánca és nem igaz a szerelme, hogy mindent megtesz azért, hogy sikere le­gyen. Még a hatalmat is ki­szolgálja. Amely aztán, mint tudjuk, csúful visszaél ezekkel az emberi gyengékkel ... De vajon tényleg az e az alapállás, hogy létezik a gaz hatalom és szenved miatta az egyén? Hogy elfeledkezhetünk-e arról, hogy bármiféle hgtalom az adott társadalomból nő ki? A film végén Hendrik Höf- gen, a színész így kiált fel: mit akarnak tőlem, hisz csak egy színész vagyok. Vele kiálthat mindenki a hatalmakkal szem­ben: mit akarnak tőlem, hiszen én csak egy kisember vagyok. S erre csak egy válasz léhet- séges — minden hatalomnak jogában áll, hogy felhasználja azokat az embereket akik ha­talomra jutását lehetővé tették. Mert a konfliktus itt kezdődik, s nem ott, hogy létezik már a hatalom az egyénnel szemben. (bodó) Egészségügyi szolgálat KORHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár vá­ros és járás, a pécsi és a volt sely- lyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (Belgyógyászat). III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Ideg­sebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 óráig. ORVOSI ÜGYELET dr. Kiss), Sarohin t. u. I—II. (dr. Sásdi, dr. Lázár), Fazekas M. u. I— II., (dr. Schmidt, dr. Gothár) körze­tek betegeinek. Dr. Veress E. u. 2., Ren­delőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner) ; I—II—III—IV. uránvárosi kör­zetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Dörömbözy, dr. Ötvös) betegei ré­szére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki) : to­ronyhoz (dr. Szabó I.); End rész Gy. u. (dr. Görög); Semmelweis u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága ré­szére gyermekorvosi ügyelet egy he­lyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasár­nap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy utcai Ren­delőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), a Dr. Veress E. úti Rende­lőintézet (Tel.: 15-833). Gyermekek részére: Munkácsy M. utcai Rendelőintézet gyermekpolikli­nika földszinti bejárata (Tel.: 10-895)» Injekciós kezelésben részesülő gyer­mekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Az Egyesitett Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi el­látást szombati napokon: Felnőttek részére összevont rende­lés 7—19 óráig az újmeszesi körzeti rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833). Gyermekek részére összevont ren­delés 7—13 óráig az alábbi gyer­mekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752): Va­sas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hősök tere (dr. Mester), Sza- bolcsfalu (dr. Székely); Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) kör­zetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fi­scher) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Ko­vács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek be­tegeinek. Munkácsy M. u. 19. Ren­delőintézet gyermekpoliklinika föld­szinti _ bejárata, (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Balinai), Kolleg u. 9. (dr. Gehring); Móricz Zs. tér * (dr. Tóth L.); Semmelweis u. I. (dr. Pánczél); Mikszáth K. u. (dr. Géczy) körzetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708) Kertváros u. (dr. Tóth Zs.); Varsány u. 1—II. (dr. Matusovits,' dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III—IV. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Veczán, Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (Posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szom­baton este 19 órától hétfő reggel 7 óráig a Munkácsy M. utcai Rendelő- intézetben (ügyeleti bejárat). * állatorvosi ügyelet Ügyeletes állatorvos 1981. október 10-én du. 13 órától október 12-én 6 óráig Pécs város és környéke számára: Pécs, Szilágyi D. u. 3. sz. Telefon: Pécs 21-843. — Mohács város és járás részére: Mohács, Szé­chenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás ré­szére a nyugati részen: Sellyéi Ta­nács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részén: Szentlőrinc, Erzsébet u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-125. Szigetvári járás nyugati ré­szén: Szigetvár, Allatkórház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagy­ható a Pécs város és környéke szá­mára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es te­lefonszámon, illetve az illetékes te­lefonközpontoknál „Állatorvosi ügye­let** címen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom