Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-15 / 283. szám

© Dunántúlt napló 1981. október 15., csütörtök Kilencven éve alapították Pécsett Fejezetek a Mecsek Egyesület történetékői Bontás titán Gaztenger a belváros szélén Igazán nem ringathat lí­rai hangulatba senkit az a kép, amit manapság Pé­csett az Irányi Dániel tér és környéke nyújt, ugyan­akkor mégis ide illenek Ady sorai: „Elvadult tájon gázolok, Ős, buja földön dudva, muhar". Aki csak kelet felől jön a városba, főként ha idegen, meg- hökkenhet a látványon: egy viszonylag nagy terület javarészt másfél—két méte­res gazzal benőve, s leg­feljebb csak a félig kész rendelőintézet sejteti, hogy ez mégiscsak * egy építési terület lehet, s nem pedig ősbozótos. Alig két éve itt még há­zak álltak az Irányi Dániel tér keleti oldalán: most a bontás, szanálás után ép­pen itt a legmagasabb a gaz, ezen a részen ugyanis még eddig semmiféle épí­tési előkészület nem folyt. Egy helyen .még kilátszik ebből a zöld tengerből egy házfalrom kéménnyel, nem messze tőle egy rakás betoncső csúcsa — remél­hetőleg ha szükség lesz rájuk, még megtalálják ezeket — a buszmegállótól nem messze egy félig le­bontott házfal árválkodik magában. Ha valaki bel­jebb merészkedik a gazba, lépten-nyomon építési tör­melékbe botolhat, vagy éppen újabban odahordott szemétbe. Ezt a lehangoló tájké­pet, amely szinte szemet szúr már, nem magyaráz­za, hogy itt majd a 7. öt­éves tervben építkezni fognak. A város más, bon­tás utáni foghíjas terüle­tét rendezte a Kertészeti és Parképítő Vállalat, s most például ideiglenes parkolóhelyként használ­ják ezeket. Csakhogy ez most nem minősül közte­rületnek, hogy a Parképí­tő Vállalat gondozza. A gazt azonban mégiscsak le kellene kaszálni vala­hogy. A Pécs városi Tanács tervosztályától kapott in­formációk szerint építkezés ebben az ötéves tervben csak a terület keleti, észa­ki részén lesz. Már el is kezdődött egy újabb sza­nálás és bontás a Felső- vámház utca elején és a Felsőbalokány utcában. Itt építik fel a garzonházat és a nyugdíjasok házát A terület nyugati részére, annak ideiglenes hasznosí­tására rendezési terv ké­szül, amelyről a városi ta­nács végrehajtó bizottsá­ga még idén dönt. A legalapvetőbb terep- rendezéssel, a gaz leka­szálásával, (amit csak dó­zerrel érdemes elkezdeni), addig sem volna szabad várni. D. I. K evés egyesület működött városunkban, amelyik annyi mindent tett a múltban környezetünkért, mint épp a Mecsek Egyesü­let, kevés egyesület mond­hatott magáénak olyan lel­kes tagságot, mint épp ez a szervezet. Kilencven éve, 1891. ápr. 30-án a Nemzeti Kaszinó helyiségében 162 taggal bontott zászlót az egyesület, amely harmadik volt az országban. Népsze­rűségére, vonzására jellem­ző, hogy a második év után már több, mint 600, 1913-ra 1324, 1926-ra pedig 1893 tagot számlált! Ki kell emelni a tagok sorá­ból Kiss József nevét, aki 40 éven át (!) főtitkára volt, és a Nádor étterem „Kiss József- asztala" péntekenként legen­dás népszerűségre tett szert a város lakosainak tudatában. Már az első évtől kezdődően minden vasárnap túrákat szer­veztek a Mecsekre, később be­barangolták hazánk tájait, s különösen az al-dunai kirándu­lás hagyott szép emlékeket. Természetesen sokat tettek a mecseki turistautak kiépítésé­ért, jelzéséért, kirándulóhelyek létesítéséért. Már 1892-ben megépítették * az utat a Man­dulás felé, létrehozták a lép- csőutat a Tettyén, vaskorláttal szerelték föl a Zsongorkőhöz vezető utat, kiépítették a Pécs- Jakabhegy-Abaliget, ill. a Pécs—Kisrét—Kantavár—Mán­ia turistautat, rendbehozták Szentkút környékét, 1908-ban adták át a francia emlékmű­vet, a későbbi Kiss József ki­látót, 1910-ben a Tubesen levő János-kilátóra került sor, meg­épült a jakabhegyí kilátóto­rony is. Míg a második évben már 67 km jelzett turistautat hoztak létre, a 40. évfordulón, 1931- ben ez a mennyiség már 300 km-re nőtt! A turistautak jelzé­séről a számozásra 1912-ben tértek át Megvalósult terveik között szerepelt önálló könyvtár lét­rehozása, ahol a tagok számos útikönyv között válogathattak, kiadták a Mecsek térképét is, jubileumaikra összeállították az egyesület történetét, minden évben évkönyvet adtak ki. Az évkönyveikben egy-egy szerző mutatta be hazánk és a kül­föld egy-egy tájegységét, szólt utazásairól, a második részben az egyesület bizottságainak je­lentései, a pénztári jelentések, a tisztikar és a tagnévsor ta­lálható az egyesületi hírek és hirdetések mellett. A Kiss József kilátó, melyet Károlyi Emil építész tervezett, nuvét 1916-ban nyerte el, a fő­titkár emlékét Zsolnay-már- ványtábla örökítette meg. A Dömör-kapun levő pavilont 1911-ben Hamerli József állít­tatta helyre, akkor nyerte el a Flóra-pihenő nevet. 1930 szep­temberében indult meg itt a turistaház építése. A Hoffmann László mérnök tervei alapján meginduló »munkálatok 1931 tavaszára fejeződtek be. Ne­vezetes tettük közül kiemelke­dik még a Tettye rendezése, a tüdőszanatórium és az üdülő­szálló munkálataiban való részvétel és az Irma út kiépí­tése, a Hamedli Gyula-emlék­művel. Az egyesület osztályai a kö­vetkezők voltak: barlangkuta­tó-, kirándulási, madár- és ál­latvédő-, munka-, park-, vá­rosszépítő osztály. Elnökei kö­zül Kardoss Kálmán, Balogh Károly, Vaszary Gyula, Reeh György, id. Nendtvich Andor, alelnökei közül Zsolnay Vilmos és Miklós, Bánffay Simon, Walter Antal, dr. Igaz Béla emelkedett ki. Nevezetes sze­mély volt még Kiss Ernő pénz­táros és Rauch János mérnök. Dr. Mács Szaniszló és Bokor Emil dr. emlékét pihenővel je­lölték meg. Az egyes osztályok vezetői, ill. a választmányi ta­gok közül meg kell említeni Páldy Géza, Róna Jenő, dr. Rónaky Kálmán, id. Reuter Ca­millo, dr. Szabó Pál Zoltán, Várcdy Ferenc és Németh Béla nevét. A tagok közt olyan nevezetes személyeket találunk, mint Baldauf Gusztáv, Buzássy Ábel, Dulánszky Nándor, Hety- tyei Sámuel, Lajos Gyula, Pilch Andor. Nikelszky Géza, Szie- bert Róbert, dr. Szőnyi Ottó, Szuly János, Tripammer Károly, Virág Ferenc, dr. Doktor Sán­dor, dr. Hajdú Gyula! A régi pécsi családok közül a Cholnoky-, az Erreth-, a Haksch-, a Hamerli-, a Jánosi Engel-, a Littke-, a Piacsek-, a V/sy-család számos tagja te­vékeny szerepet játszott az egyesületben. Az alakulásnál célként ezt fogalmazták meg: „... Pécs városát és a hozzá közel eső kirándulóhelyeket járható utak­kal összekötni..., vagyis szé­píteni a várost és körrfyékét, fejleszteni a turistairányt!". S hogy mily tekintélyük volt az országban, az az esemény is mutatja, amikor a soros köz­gyűléssel egyidőben itt tartot­ta a Magyar Turista Egylet or­szágos vándorgyűlését, 1921. szept. 25-én. Nem árt erre is gondolni a kirándulóknak me­cseki sétáik során. Vargha Dezső levéltári munkatárs A MECSEK EGYESÜLET ÉS AZ OSZTÁLYOK TISZTIKARA AZ 1930. ÉVBEN Elnök: NENDTVICH ANDOR dr., Pécs szab. kir. város polgármestere. Alelnökök: IGAZ BÉLA dr., pápai praelátus, a felsöház tagja, RAUCH JÁNOS, műszaki főtanácsos. Gazda: KÖLLÖD ANDRÁS pénzügyi számtanácsos. Titkárok: Igazgató: RAAB GYULA városi erdőmester. KISS JÓZSEF ny. főreálisk. tanár, c. igazgató (Pécs, Arany János-u. 3.) Ügyész: VISY IMRE dr. ügyvéd. KALTNEKER PÁL bankcégvezető (Dunántúli Bank) Pénztáros: KISS ERNŐ ny. bankhivatalnok (Pécs, Fiume-u. 22.) Mérnök: HOFFMANN LÁSZLÓ építész. Állat- és madárrédelml osztály: Elnök: Páldy Géza, MÁV főintéző. Titkár': Fried! Károly, vár. tisztv. Barlangka tató osztály: Elnök: Blascheck Aladár, h. bányáig. Titkár: Ozanich Gyula, bányalülelfigy. Szépítő osztály: Elnök: Renter Camillo dr. Titkár: Köbér ling Nándor dr. egyetemi ny. r. tanár. városi tanácsos. Munka osztály: Elnök: Pintér János, magánzó. Titkár: Bnzás László dr., ny. v. főjegyző. Kiránduló osztály: Elnök : Karg Norbert dr. Titkár: Szabó Pál Zoltán dr. egyetemi gazd. hiv. igazgató. egyetem, tanársegéd. Számvizsgálók: Bőbei Ferenc, Eötvös Jenő, Szigriszt Lajos. A „hangok nagy tanára” Pécs-Baranyában Emlékezés Liszt Ferencre Október 22-én 170 éve lesz annak, hogy 1811-ben a Sopron megyei Doborjánban született Liszt Ferenc „a hangok nagy tanára”, a világ „hírhedt zené­sze", — ahogyan Vörösmarty Mihály nevezte. Kora legkivá­lóbb zongoraművésze és egyik legnagyobb zeneszerzője. Ö volt a zenei romantika egyik legnagyobb alakja, az úgyneve­zett zenei nyelv kialakítója. Me. rész harmóniai újításai Wagner művészetére is hatással voltak. A 40-es években már Európa- szerte ismert zongoraművész volt, kinek ünnepeltetése má­ig sem tapasztalt méreteket öl­tött. Hangversenyútja során bejár­ta majdnem egész Európát: Spa­nyolországtól, Angliától Oroszor­szágig, Törökországig. Száz­harmincöt évvel ezelőtt, 1846, október 24-én pécsi hangverse­nyeire utaztábah Baranyában is megfordult. Augusz Antal és Petfichevich Horváth Lázár, a „Honderű” szerkesztőjének tár­saságában a Szekszárd és Pécs között fekvő Mecsekná- dasdra érkezett meg. Éjszakára ott szállt meg Scitovszky pécsi püspök nyaralójában. ♦ 1846. október 13-án Liszt Szekszárdra utazott, ahol meg­látogatta jóbarátját, Tolna me­gye alispánját: Áugusz Antalt. Itt október 18-án a megyeháza nagytermében hangversenyt adott. A hangversenyre Witt János pécsi hegedűművész kez­deményezésére Pécsről 14 tagú küldöttség ment és Lisztet meg­hívta Pécsre. Mecseknádasdon a pécsiek szerenáddal köszöntötték a Mestert. A „Honderű” leírása szerint: „e dalnokok panaszkod­ván, hogy magyar dalokat Pest­ről nem kaphatnak, liszt azon­nal, még vacsora alatt kompo­nált egy gyönyörű quartettet, melyhez szövegül P (etrichevich) H (orváth) L Lázár) Garay Já­nosnak:, A patakhoz' c. költe­ményét választó. Ez azonnal be lön tanulva, s még a vacsora folytában elénekelve. Ezután mulatságos versengés támadt a partitúra birtokjoga fölöt*. Az uradalmi tiszttartó az archívum a dalnokok pedig a pécsi ze­neegylet számára vindicálták azt, míg az utósóknak siekrült azt elhpniok, s ekkép a mű birtokába jutva, a másik prae- tendenst az extra dominium ■apellálására utasithatniok". Lisztnek ez a „Patakcsa” (ak­kor még ez volt a címe) kis fér­fikarra írott műve volt az első kórusa, amely magyar szövegre készült. Másnap, 1846. október 25-én Liszt Ferenc Pécsre érkezett, ahol Scitovszky püspök látta vendé­gül palotájában. A püspök egyébként megvette azt a Bö- sendorfer zongorát, amelyet Liszt a hangversenyre hozott magával. Később a püsoök ezt a pécsi zárdának ajándékozta. Liszt Ferenc három napot töl­tött Pécsett, ahol két hangver­senyt is adott. Az első hangver­senyre 184á. október 25-én ke­rült sor Pécsett, az egykori Má­ria, a mai Déryné utca 12. szám alatt lévő házban, az Oertzen- féle színházban. Erről az „Élet­képek” november 7-én megje­lent 19. száma így írt: „Hét óra­kor adá első hangversenyét a csinosan elkészített és a német felírásokat magyarral felcserélt városi színházban. (A színhá­zat 1840-ben nyitották meg és 1846-ig német társulatok ját­szottak benne, majd utána ma­gyarok). Felesleg mondani, hogy a számithatatlan éljen és kihívás főleg a magyar dalok­nál koszorúzá Liszt isteni já­tékát, s élénken tanúsító műér­telmét a roppant számmal és tá­vol vidékről is egybegyűlt kö­zönségnek, mely ezúttal főleg a nővilág, mint valamely ünnepély­ére, szokatlan fényben jelent meg." A hangverseny után Pet- richevich Horváth Lázár, Liszt Ferenc tolmácsa a közönségnek bejelentette, hogy a Mester másnap a „Hattyú”-fogadó ter­mében a „déli órákban máso­dik hangversenyét adandja jó­tékony célra”. A második hangverseny 1846. október 26-án volt a mai Kos­suth Lajos utca 15. szám alatt, az egykori „Hattyú-Vigadó" nagytermében. A ház homlok­zatán még ma is olvasható a feketebetűs felírás: „Hattyú". A ház baloldalán pedig emlék­tábla : „A Hattyú-épület nagy­termében hangversenyezett 1846. október 26-án Liszt' Ferenc. Itt zengett fel először a magyar dal a Pécsi Dalárda 1862-ben tartott hangversenyén. A pécsi dalosmozgalom 100. évforduló­ján, 1962-ben." A hangversenyen különösen Liszt „Normá”-ja, „Ave Máriá”- ja, és a „Hattyú-dala" ragad­ta magával a közönséget. A hangverseny 350 forint bevéte­lét Liszt Ferenc ebéd közben átadta a pécsi püspöknek jó­tékony célra. A pénzt azonban a püspök a budai-külvárosi te­mető kápolnájának építésére fordította. Ebéd után Liszt Fe­renc délután Majthényi Istvánt látogatta meg, és a házikisasz- szonnyal: Majthényi Annávdl négykezes zongoradarabokat játszott. ♦ A harmadik napon, 1846. ok­tóber 27-én Liszt Ferenc a pécsi Székesegyházat látogatta meg és közel egy óráig játszott a templom 48 változatú orgoná­ján. A püspök búcsúebéden lát­ta vendégül. Liszt Ferenc ekkor megígérte neki, hogy a Székes- eqyház átalakítása után tartan­dó felavatási ünnepélyre misét komponál majd. Ez azonban el­maradt, mert Scitovszky pécsi püspökből időközben Magyar- ország hercegprímása lett. Sei. tovszky 1855-ben ,az eszterqomi bazilika építésének befejezése­kor emlékeztette Liszt Ferencet ígéretére. Liszt azért betartotta adott szavát, csakhogy a terve­zett pécsi miséből „Esztergomi mise" lett. Mielőtt Liszt elutazott volna Pécsről, otthonában meglátogat­ta Witt János pécsi heaedűmű-' vészt és ígéretet tett neki, hogy ismét ellátogat majd Pécsre. Erre azonban Liszt külföldi tur- néjai miatt már nem kerülhe­tett sor. Liszt meghatódottan búcsyzott el Witt Jánostól, majd nagy kísérettel Mohácsra uta­zott. Pécsi hangversenyeinek em­lékére a Pécsi Dalárda, száztíz évvel ezelőtt, 1871-ben Liszt Fe­rencet, „a hangok nagy taná­rát” tiszteletbeli tágjává válasz­totta. Pusztai József Kórházi felvételes iigyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti, kárházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika. II. kerület: Me­gyei Kórház (belgyógyászat), III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegse­bészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23.. tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-612. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.* 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggef 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth Lajos u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom