Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-06 / 274. szám

€> Dunántúli napló 1981. október 6., kedd n winGYAR MÁRTÍROK A lexikon meghatározása szerint a mártír, a vértanú valamilyen eszmébe vetett hitért kínoztatást, halált szenvedő ember. Erede­tileg az ókori Rómában a keresztény hitük mellett vérükkel, azaz életükkel tanúskodó áldozatokat nevezték így. később a fogalmat kiterjesztették a politikai véleményükért, meggyőződésükért az ül­dözést, a halált vállalókra. A társadalmi haladás érdekében elszenvedett halál esetében különö­sen méltányolni kell az egyéni helytállást, a meg­győződés melletti kitartást (az igazán rossz ügyek hívei ritkán mutatnak ilyen bátorságot). Termé­szetes, hogy a „jó ügyek" mártírjai általános tisz­telet tárgyává válnak, példaképpé, már csak azért is. mert a későbbi események mintegy őket iga­zolják, bizonyítják, hogy áldozatuk nem volt hiá­bavaló. A politikai mártíromság tipikusan újkori, mo­dern jelenség, mert korábban a vallási ideolóqía uralkodó helyzete következtében a társadalmi mozgalmak általában vallási köntösben jelentkez­tek, így a mártírsors az egyes vallásos irányzatok harcai közepette jutott osztályrészül keresztény hittérítőknek, más hitek követőinek, eretnekeknek, protestánsoknak, ellenreformátoroknak, szabad­gondolkodóknak. Maayarországon a Habsburq- ellenes rendi, füqgetlenséqi törekvéseknek és ezekhez kapcsolódva az erőszakos ellenreformá­cióval szembeni ellenállásnak nemcsak fegyveres harcosai, hősei voltak A hitükért qálvóra küldött prédikátorok az ok nélkül beböitönzöttek és va­gyonukból kiforgatottak, a Sárospatakról elüldö­zött tanárok és diákok, a Caraffa vértörvényszé­kén az önkénynek meg nem hódoló eperjesi kín­halált szenvedették már politikai meggyőződésü­ket tudatosan vállaló mártírok. Történelmünkben az első egyértelműen viláqi és világnézeti már­tírok a* 1795-ben kivégzett magyar jakobinusok voltak. Az 1848/49-es szabadságharc leverése utón alaposan megnövekedett a vértanúságukkal nemzeti panteonunkban jogot nyertek száma: a politikai és katonai tevékenységükért kivégzettek száma meghaladta a százötvenet, az aradi tizen­három (helyesebben tizenöt) csak szimbóluma, megtestesítője valamennyiüknek, ők az önkény tombolásának szobor nélkül is állandóan sze­münk előtt lévő mementói. Szózharminckét év távlatából sem lezárt, el- feledésre való ügy az 1849-es mártírok sorsa. Abból a sok gondolatból és kérdésből, ami velük kapcsolatban ma fölmerülhet bennünk, ragadjunk ki egyet: szükség volt-e áldozatukra, volt-e ér­telme haláluknak, a nemzet, az emberiség szá­mára? Szabadságharcunk minden heroizmusa, min­den jogossága, ritka tisztasága ellenére sem volt híján a katonai és politikai hibáknak, az em­beri gyöngeségeknek. Egy sor kérdésben hiány­zott az egység, s nemcsak az éppen aktuális fel­adatok tekintetében nem volt meg mindig a szük­séges egyetértés, de a harc célját illetőleg sem. Mindez persze többé-kevésbé törvényszerű. így van ez minden hasonló mozgalomban De a vég­ső vereség és az azt követő terror megteremtette azt az egységet, amit a győzelmek és a közbülső vereségek csak bomlasztottak. A megaláztatás fájdalmában és a jogos fölháborodósban ismét találkozott az egész nemzet, sőt jórészt az egész ország, mert a magyarokkal szemben bizalmatlan vagy éppen ellenséges nemzetiségi irányzatok személyükben tisztességes követői sem üdvözölték a terrort. A magyarok harcát bizonytalankodva, lelkesedés és kétely között hányódva figyelő kül­földi közvéleményt is a méltósággal viselt vere­ség és az egyértelműen igazságtalan bosszú lát­ványa állította mellénk, s tette általánosan tisz- teltté a magyar nevet. Az aradi és a többi ma­gyarországi vértanúk a legtöbbet mégis magá­nak a magyar nemzetnek adtak, ide értve a ké­sői generációkat is. Minden népnek, a nemzetté válás stádiumában lévőknek pedig különösen, szüksége van a nagy közös élményekre, mondjuk: a maga nagy fran­cia forradalmára. A szabadságharcunk jelentette nemzeti élményt éppen Arad tette olyan mara­dandóvá. Az 1849-ben kivégzettek, a hosszú vár­fogságra, jó esetben kényszerbesorozásra ítél­tek vállalták múltjukat, tetteiket, nem tagadták meg az őket a vesztőhelyre vagy a hosszú nyo­morúságba juttató eszméket. Mindehhez erőt csak eszméik tisztasága, az ügyük jogosságába vetett hit adhatott, s ugyanez adott erőt honfitársaiknak is a következő nehéz évek átvészeléséhez. Az életért, az elveszett évekért az egyénnek kárpótlás nem adható, a családtagoknak sem az elszen­vedett fájdalomért, de már a kortórsak is érez­ték, az utókor számára pedig egyértelmű lett, hogy a súlyos, de vállalt áldozat nemcsak morá­lis tett volt, erkölcsi példa, de történelmi erő­forrássá is vált — nemcsak évekre, de évtize­dekre, sőt remélhetőleg évszázadokra. M ai világunkban a humanizmus, a társa­dalmi igazságosság eszméit jóval széle­sebb körben osztják, vallják, mint a múlt század derekán, s így talán kevesebb hősi tettre van szükség. Ugyanakkor a kényelmesebbé, jobbá, könnyebbé vált élet elhalványítja annak a tudatát, hogy az élethez hozzátartozik az állandó erőfeszítés, az áldozatvállalás. Nemcsak önma­gunkért, családunkért, de társadalmunkért is kell vállalnunk a jobbítás, a tökéletesítés árát. Szerencsére, ritkák azok a helyzetek, amikor egy közösség, mondjuk egy nemzet érdekében vál­lalni kell a leqnagyobb áldozatot, az ifjú nem­zedék vagy a legjobbak életének a fölkínálását. Bizonyára igaz az a közismert tétel, hogy nem az a nép szerencsétlen, amelynek nincsenek hősei, hanem amelyeknek hősökre van szüksége. De leg­alább annyira szerencsétlen az a nép, amelyik szükség esetén nem képes az áldozatokra, nem tud hősöket adni. Ilyen szempontból nézve a ma­gyar nemzet Mohácsokban, mártírokban gazdag történelme nem is tűnik olyan balszerencsésnek. Jeszenszky Géza Áz idei ásatások leletei Gorsiumból Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti, kárházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika. II. kerület: Me­gyei Kórház (fertőző épület). III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet: Megyei Kórház. Baleseti sebészet: I. sz. klinika. Égési sérülé­sek : Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23.. tel.: 11-169. Munkácsy M, u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.- 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 áráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer­tár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 Számon, este 7-től reggel 7 áráig. Gorsiumban — a Tác melletti antik romvárosban véget ért az idei, immár 24. ásatási idény. Ennek során rendkívül nagy mennyiségű leletanyag, több ki­állítás megrendezésére is ele­gendő római kori emlék került elő, a régészek — a székes- fehérvári István király múzeum szakemberei — ugyanis való­ságos „lelettemetöre" bukkan­tak az egyik közfürdő feltárá­sakor. A tartománygyűlésre ér­kező pannóniai küldöttek pihe­nését, felfrissülését szolgáló, s a jelek szerint igen előkelő fürdő 167—180 körül, a Marko­mán háborúk idején pusztult el, mégpedig oly módon, hogy rom. jai maguk alá temették, s ép­ségben megőrizték a berende­zési tárgyak, eszközök nagy ré­szét. Másfél méter vastag tör­melékréteg alól majdnem két­száz kis kerámiakancsó, olajos, illatszeres korsó került elő, több­nyire sértetlenül. Bronzedények, csipkés mintájú füstölők, nagy­méretű tálak, tányérok, növényi ornamentikával és figurális kompozíciókkal díszített freskó­töredékek, a fürdőbe belépője­gyül szolgáló csont zsetonok, valamint hajtűk gazdagították még a táci feltárás leletanya­gát. A régészek ez év leletének tartják ezt a rendkívül nagy gonddal megmunkált vaddisz­nófejes vízköpőt, amelynek agyarakkal díszített feje telje­sen épen került elő. A közfür­dőnek az idén csak egyik — 16 méter hosszú és 12 méter széles — helyiségét vizsgálták ót, s vár­ható, hogy a jövőre feltárandó újabb szobák is hasonlóan gaz­dag leletanyaggal szolgálnak. Folytatják a városfalak kuta­tását is, az északi szakasz mel­lett 10 méter hosszan feltár­ták a falat. Kibontották a nagy­méretű északi városkapu felét és megtalálták, s feltárták a délkeleti kaputornyot is, amely — mivel a város „sarkait" véd­te — csaknem 4 méter vastag falakból épült. Az új gorsiumi leleteket a múzeum és műemléki hónap ke­retében mutatják be az érdeklő­dőknek. így is lehet! Múlt héten, az esős időben is szállították a törmeléket Pécsett a Vak Bottyán és a Hunyadi út sarkán lévő telekről. A te­hergépkocsik természetesen jelentős mennyiségű sarat hordtak fel az úttestre, amit azonban ez az ötletes locsolóautó azon nyomban le is mosott az aszfaltról. Senki sem akarja — mégis bekövetkezhet Az életkor, mint rizikófaktor Azoktól a nem túl gyakori esetektől eltekintve, amikor ön­gyilkossági kísérlet eszköze a jármű, senki sem karambolozik szándékosan. Ebből a megköze­lítésből az ittas vezetők okozta balesetektől is eltekinthetünk, mivel ott az alapos ok: az al­kohol, és benne a csaknem tör­vényszerű, végzetes következ­mény . . . Ám ha a szándék hiányzik is, gyakorta siklik ki a motor az cutó vezetője uralma, ellen­őrzése alól. A többé-kevésbé súlyos következmények okaként a baleseti statisztikák száraz meaállapításai kerülnek: figyel­metlenség, nem az út- vagy a forgalmi viszonyoknak meqfelelő sebesség, az elsőbbségadás el­mulasztása és így tovább. Valójában azonban mindez már csak okozat. A tényleges ok — az esetek túlnyomó több­ségénél — az, hogy a vezető szubjektív biztonságérzete na­gyobb, mint az az adott helyzet tényleges biztonságából szár­mazna. A háttérben húzódó té­nyezők közül csak néhány: a vezető túlbecsüli saját képessé­geit, vagy kocsija menetbizton- sáqát, rosszul becsüli meg pl. előzésnél a szemből közeledő jármű távolságát, sebességét, téves következtetést von le a közlekedési partnerei szándéká­ra vonatkozóan és így tovább. Azaz: biztonságérzete hamis, félrevezető. Világszerte bizonyított tény, hogy a harminc év alatti veze­tők 40—60 százalékkal több balesetet okoznak, mint az en­nél idősebb korúak. És az ok: elsősorban a túlzott önbizalom, a felfokozott szukjektív bizton­ságtudat, a veszélyek alábe- csülése. És mindez kockázatvál­lalási hajlammal párosul — életkori sajátosság ókón, ami sokkal kevésbé jellemző a női vezetőkre és az idősebb korú férfiakra. Túl vagyunk már ugyan a bal­eseti csúcs hónapjain, de itt az ősz, csapadékkal, köddel, újabb veszélyforrásokkal. Az óvatosságra intő szót tehát ér­demes megszívlelni. Különösen az említett fiatalabb korosztály­nak. És érdemes a volánnál arra is gondolni, hogy nem az az igazi „menő”, aki útvonalcsú­csot autózik, sokkolva közben útitársait a kocsiban és az úton, hanem — a biztonságos vezető. Az a vezető tehát, aki mellett autózni élmény, aki mellett gyö­nyörködni lehet az elsuhanó tájban, élvezni lehet a kocsi nyugodt, sima futását, aki mel­lett alig lehet észrevenni, hogy forgalom is van az úton. És aki mellől kiszállva őszintén azt le­het mondani: köszönöm, ez kellemes utazás volt. Búsbarna László Kocsiátvételi sorszámok Trabant Lim. (Budapest) Trabant Lim. (Győr) Trabant Lim. (Debrecen) Trabant Lim. Spec. (Budapest) Trabant Lim. Spec. (Debrecen) Trabant Lim. Spec. (Győr) Trabant Limousine Hycomat Trabant Combi (Budapest) Trabant Combi (Győr) Wartburg Limousine (Budapest) Wartburg Limousine (Győr) Wartburg de Luxe (Budapest) Wartburg de Luxe (Győr) Wartburg de Luxe tolótetős Wartburg Limousine tolótetős Wartburg Tourist (Budapest) Wartburg Tourist (Győr) Skoda 105 S (Budapest) Skoda 105 S (Győr) Skoda 105 S (Debrecen) Skoda 120 L (Budapest) Skoda 120 L (Debrecen) Skoda 120 L (Győr) Polski FIAT 1500 Polski FIAT 126 (Budapest) Polski FIAT 126 (Győr) Polski FIAT 126 (Debrecen) Zaporozsec Lada 1200 (Budapest) Lada 1200 (Debrecen) Lada 1200 (Győr) Lada Combi (Budapest) Lada Combi (Debrecen) Lada 1300 (Budapest) Lada 1300 (Debrecen) Lada 1300 (Győr) Lada 1500 (Budapest) Lada 1500 (Debrecen) Lada 1500 (Győr) Lada 1600 (Budapest) Lada 1600 (Debrecen) Dacia (Budapest) Dacia (Debrecen) Moszkvics 2140 4 878 3 985 2 266 5 950 3 124 5 421 11 436 2 456 2 194 4 880 3 418 4 925 3 645 967 677 2 244 1 161 4 356 4 140 3 876 4 497 3 004 2 927 2 237 7 894 2 511 1 074 32 919 11 782 9 355 927 3 891 1 552 6 258 4 660 1 041 . 6 887 5 406 1 876 2 592 1 161 3 124 2 332 11 008 A KPM Autófelügyelet Baranya megyei Közleke­dés-felügyelete az MKBT- vel közösen nyílt napot rendez október 17-én, dél­előtt Pécsett, az AFIT Szi­geti úti szervizében. Az ak­ció során az Autófelügyelet munkatársai díjtalanul vizs­gálják át a személygépko­csikat, és a megfelelő mű­szaki állapotú gépkocsik forgalmi engedélyébe a helyszínen az érvényességet is bejegyzik. A rendező szervek kérése, hogy az autósok a nyílt napon való részvételüket a 21-941-es telefonon előzetesen jelent­sék be. Az elmúlt hét végén Pé­csett, a Merkur használt­autó-telepén 16 gépkocsi állt az eladótérben. A ki­állított kocsik között zöm­mel 5—6 éves Ladákat, Wartburgokat, Trabanto­kat lehetett látni. A gazdá­ra váró gépek között volt 13 éves Trabant 16 ezerért, míg a legdrágább a közel kétéves 1600-as volt 120 ezerért. Az egy két éve még slágernek számító több éves Trabantokat, Wartburgokat a vevők már nem nagyon keresik. A Magyar Autóklub és a Mozgássérültek Baranya megyei Szervezete az MKBT-vel közösen terep­ügyességi versenyt rende­zett vasárnap Csertetön mozgássérült autósok ré­szére. A résztvevők a fel­ázott technikás pályán két futamban bizonyíthatták ügyességüket, majd teszt­lapok kitöltésével elméleti felkészültségükről adtak számot. Szép gesztus volt a versenybírók részéről, hogy tiszteletdíjukat a moz­gássérültek megyei szerve­zetének pénztárába fizet­ték be. Reggel 6-tól 22 óráig Autójavítás a Shellnél Tizenegyedik éve üzemel Pé­csett a Pécsváradi úti . Shell­szerviz, a személykocsik futó­javítására létrehozott szolgálta, tó bázis. A futójavítás lényege, hogy a meghibásodásokat le­hetőleg egy műszakon belül végezzék el, hogy ne kelljen a gépkocsinak a „műhelysza­got" napokon keresztül átven­ni. Ezért van az, hogy motor- és váltófelújítást, nagyjavítást nem végeznek. Ezeken kívül bármilyen szerelőmunkát még telefonbejelentésre is az alkat­részellátás függvényében bár­milyen típusú gépkocsin elvé­geznek. Leggyakrabban a nálunk fu­tó típusok, Lada, Wartburg, Trabant, Polski, Fiat javítása szerepel a műhelynaplókban. Havonta átlag 3000 gépkocsit javít a szerelögárda. A szere­lési munkákon kívül olajcserét, gumicserét, kerékkiegyensúlyo­zást is vállalnak soron kívül. A munkanapokon 6—22 óráig üze­melő szervizállomás szolgálta­tásainak sorába tartozik az autóápolási cikkek és alkatré­szek árusítása is. Pécsett három üzemanyag- töltő állomásuk is üzemel, ahol a már megszokott szélvédők és világítótestek tisztításán túl az autótulajdonosok kérésére gu­milégnyomás, akkumulátor sav­szint, motorolajszint és a fagy­álló folyadék sűrűségének el­lenőrzését is elvégzik a kútke­zelők díjtalanul. A Shell mun­katársainak kérése, amennyiben bármelyik díjtalan szolgáltatás elmarad, azt az autósok azon­nal jelezzék a szerviz vezetősé­gének. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom