Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-21 / 289. szám
1981. október 21., sierda Dunantűli napló 3 Jó a szerelőnek, jó az autótulajdonosnak Jelentősen csökkent a reklamáció az AHI-nál Szigorodó gazdasági környezetben jobb minőségű javítás Az AFIT mohácsi üzemegységében o korszerűen berendezett műhelyben javítják a személygépkocsikat — Szokolai István felv. — A 14-es AFIT, amely Baranyában, Somogybán és Tolna megyében legalább 1700 embert foglalkoztat, érthető módon azon igyekszik, hogy a lakossági autójavítás színvonalának és minőségének állandó emelése mellett megfelelő árbevételhez jusson a haszonjárművek javítása, az alkatrészfelújítás és -gyártás, továbbá a cég által előállított utánfutók bevételéből. Feladatuk tehát sokrétűbb, mint a korábbi években volt, és ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy a követelmények velük szemben is szigorodtak, tevékenységük nem irigylésre méltó, ha a sok apró gond közül csupán az alkatrész-beszerzési problémákat említjük. Nyolc szervizükben a szerelők érzik ezt a legjobban még akkor is, ha más cégekhez képest viszonylag kedvezőbb helyzetben vannak a tröszti ellátás jóvoltából. Lantos Árpád igazgató szerint a központi raktár a legnagyobb segítséget a Trabant és a Wartburg személykocsik alkatrészeinek biztosításában jelenti, a karosszériacserénél viszont sokszor kell széttárni a karjukat. Kevés a panasz A kívülállónak úgy tűnik még ma is, hogy hosszú a javítási idő, holott például a pécsi Szigeti úti szerviz kapacitásának mindössze háromnegyedét tölti ki a magánautók javítása. Ennek is, no meg a fiatal szakemberek évek alatt megszerzett gyakorlatának, valamint a DH- munkarendszernek köszönhető, hogy az ügyfelek részéről alig- alig merül fel panasz a munka minőségére. Az igazgató kimutatásai is bizonyítják, hogy vállalati szinten egyik évről a másikra feléré csökkent a reklamációk száma és ma már olyan szervizük is van, ahol tizennégy hónapja nem merült fel kifogás az elvégzett munka ellen. Ez egyelőre a mohácsi egységükre értendő, ahol mindezt az új érdekeltségi rendszer tette lehetővé. Az ott dolgozó Tizenkét szerelő maga tárgyal az ügyféllel, veszi föl a megrendelést, végzi el a javítást, az önmeózást, a számlakészítést. Az adminisztrációra tehát nincs külön személy, a művezető elsődleges dolga a munkafeltételek és az anyag biztosítása. A szerelők havi keresete az anyagmentes árbevétel húsz százaléka, ami eleve a többlet- munkára ösztönzi őket, természetszerűleg jó minőségben, mert reklamáció esetén a szerelő a saját idejéből veszít. Pécsett mindehhez hiányoznak egyelőre a technikai feltételek. Viszont a felsőmosó áthelyezésével mód nyílik egy nyolcállásos javító kialakítására, amj majd lehetővé teszi a gyorsjavítás bevezetését. A jó munka elismerése Az imént említett mohácsi rendszer nem egyedi, hiszen egy-egy csoportban így dolgoznak már a siófoki, a komlói szervizükben, és várhatóan hamarosan bevezetik azt Marcaliban, valamint Kaposvárott. Az igazgató ha tehetné, akár már holnaptól általánossá tenné az anyagmentes árbevételre alapozott munkavégzést, csakhogy ennek a kötött bérszínvonal-gazdálkodás szab határt. Az anyagi érdekeltség tehát ugyancsak befolyásolja a javítómunka minőségét, de a vállalatnál dolgozó szakemberek számára legalább annyira fontos a „házon belüli” elismerés is. -Az AFIT által szervezett vevőszolgálati tanfolyamok, a külföldi tanulmányutak mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a szerelő overálra tűzött névkártyája egyben a cég garanciáját, bizalmát is jelentse. A korábbiakban már szót ejtettünk az alkatrészellátás árny- _ oldalairól. Ebből fakad, hogy sokszor elemi dolgok hiánya miatt teljes részegységeket szükséges cserélni. No meg abból is, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni; az új mindenekelőtt! Pedig ez az idegenkedés megalapozatlan a felújított alkatrészekkel szemben, mert azok nemegyszer elérik a gyári egységek élettartamát. Arról nem is szólva, hogy a garanciaidő sem különbözik. Az AFIT-nál például nagyüzemileg végzik a fékpofák felújítását. Ipari szolgáltatások Nem szóltunk az AFIT tevékenységében jelentős szereppel bíró ipari szolgáltatásokról. A teher- és más haszonjárművek évi javítási kapacitása nyolc- százezer óra — a személygépkocsiké hatszázezer. A korábbi években ők végezték a Budapesti Közlekedési Vállalat autóbuszainak nagyjavítását, azóta az ország déli—délnyugati részéből érkeznek az Ikarusok Pécsre, hogy a felújítást követő vizsgáztatás után ismét forgalomba álihassanak a kocsik: r évente kétszázötven—háromszáz Ikarust varázsolnak újjá, ami azt jelenti, hogy a 14. AFIT ma is az ország egyik legnagyobb autóbuszjavító bázisa. Az említettek mellett az országban egyedül ők végzik a román gyártmányú betonkeverő kocsik, mixerkocsik javítását, az ÉPGÉP-pel együttműködve itt reparálják az NDK gyártmányú Multicarokat, újabban a Diesel-motoros villástargoncákat, ők látják el az IFA W 50 típusú különleges felépítményű gépkocsik - szemetes, seprő- és konténereskocsik — javítását, hazai vezérképviseletét. Érdemes megjegyezni, hogy az évek során a különböző egységek szakosodtak. Így Szék- szárdon a Roburok, Siófokon a Barkasok, Kaposváron az IFA-k, Mohácson a ZIL-ek, Dombóváron pedig az UAZ-ok javítást végzik. Utóbbinál szólni kell arról is, hogy a DÉDÁSZ-szal kötött szerződés értelmében két esztendeje a napi karbantartás kivételével az áramszolgáltató valamennyi jármüvét ők javítják. Végezetül tegyünk említést az AURAS Alkatrészgyár és az AFIT együttműködéséről! A pécsi cég által készített utánfutókra az AURAS szereli föl a mozgószervizhez szükséges berendezéseket, amit aztán Irakba exportálnak. Az utánfutókból évente több százat állítanak elő az AFIT 14. Vállalata gyártócsarnokaiban. Salamon Gyula Ünnepi tanácsülés Baján Új nyelvi laboratórium Tudósítónk telexjelentése Október 20-án ünnepelte Baja város felszabadulásának 37. évfordulóját. Ebből az alkalomból új nyelvi laboratóriumot adtak át a III. Béla Gimnáziumban. A laboratórium a Bajai Mezőgazdasági Kombinát és városi tanács támogatásával jött létre, ahol egyszerre húszán tanulhatják az idegen nyelveket a diákok. Az egymillió forintos befektetéssel készült laboratórium a nyelvoktatás korszerű módszereinek lehetővé válásával a tanulók gyorsabb előrehaladását, alaposabb ismereteit kívánja megvalósítani. Délután a városi tanács épületében ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg a felszabadulás előtti eseményekről, valamint az eltelt 37 év eredményeiről, gondjairól. A megemlékezést követően kiosztották a Baja városért kitüntetéseket, amelyeket az idén hárman vehettek ót. A tanácsülésen aláírták a Miskolczy Ferenc festőművész, Baja város díszpolgára által adományozott alkotásokról szóló megállapodást, mely szerint 50 festményt, 10 domborművet és szobrot, valamint egy rézkarc-sorozatot ajándékozott a városnak. Vukováry Bea <111 NyelirfcHiiflás ■ A nyelvtudás termelőerővé válik A kulturális, tudományos és .1977-ben megközelíti a 20. miigazdasági életben mind nélkülözhetetlenebb legalább egy idegen nyelv ismerete, amelynek birtokában gyorsan és közvetlenül lehet tájékozódni a nemzetközi szakirodalomban. S aki már egyetemista korában eljut erre a szintre, annak előnye van a többiekkel szemben. Dr. Bognár József, a Pécsi Tanárképző Főiskola angol tcnszékének vezetője számos interjút készített az idegen nyelv tudásának szükségességéről, annak népgazdasági és tudományos jelentőségéről. Vizsgálatának eredményeit készséggel bocsátotta rendelkezésünkre. Dr. Tekeres Miklós docens, a POTE intenzív osztályának vezetője szerint nyelvtudás nélkül ma már nem lehet létezni. Saját példájára hivatkozik: angoltudásának köszönheti, hogy egy évet eltölthetett Liverpoolban, s ez nemcsak szakmai szempontból volt hasznos, hanem ilyenkor olyan személyes kapcsolatokat tud teremteni az ember, ami a későbbiekben is pozitívan hat vissza a szakmai fejlődésre. S itt egy nagyon lényeges dologra mutatott rá: nem elég, ha valaki csak olvasni tud valamilyen nyelven, beszélni, ha úgy tetszik, csevegni kell tudni, hiszen mind emberi, mind szakmai kapcsolatok kizárólag az emberi kommunikáción keresztül jöhetnek létre. Nagy kincs, amit szülő adhat a gyerekének: az az, hogy ráébreszti, mennyire fontos dolog is a nyelvtanulás. S jobb minél előbb elkezdeni, amikor még könnyedén, verejtékezés nélkül képes valaki eredményt elérni. Ahhoz, hogy a magyar tudományt a külföld megismerhesse. hogy önmagunkat reprezentáljuk a világban, ahhoz ezzel is hozzá kell járulnunk, s ilyen szempontból a nyelvtanulást akár hazafias kötelességnek is nevezhetjük. Mindehhez még annyit fűzött hozzá Tekeres doktor, hogy úgy kell fölfogni a dolgot, mintha minden diákot, minden embert már gimnáziumban, akár holnap kellene elküldenénk egy évre valahova, hogy hazánkat képviselje nyelvtudásával. Ameny- nviben ezt nem ismertük föl, akkor megbuktunk a szakmában. Nyíred/ László, a BUDAVOX Híradóstechnikai Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója szinte a vállalat jövőjét teszi a nyelvtudástól függővé. „A BUDAVOX dollárelszámolású exportja 1975-ben 8,5 millió dollár volt. 1976-ban 14,5 millió, liót. 1990-re elképzeléseik szerint 180—190 milliónak keM lennie. Ehhez a feladathoz föl kell nőni. Sok nehézséget, szervezési, pénzügyi problémákat kell leküzdenünk, de mindez semmit sem fog érni, ha nem tudjuk azt az idegen nyelvet beszélő műszaki, kereskedelmi garnitúrát létrehozni, amelyik a tervek letárgyalásától kezdve a kivitelezés napi problémáin keresztül a karbantartásig és az üzemeltetésig bezárólag nem tud nyelvileg megfelelő szinten a helyszínen dolgozni. Olyan szakemberekre van szükség, akik szakmájukat idegen nyelven, az aláírás felelősségével beszélik.” Hasonlóan vélekedett Rekety- iye Gábor, aki sokáig volt a Pécsi Kesztyűgyár üzletkötője, majd a marketing tanszék adjunktusa, ma a TANNIMPEX vezérigazgató-helyettese. Ö még hozzáteszi azt is, hogy milyen rendkívül rossz színezete van annak, ha egy külkereskedelmi vállalat képviselője mellett ott áll valaki, aki tolmácsol. Nem hanyagolható el az sem, hogy ha közvetve, a kiadványok lefordittatása után jutunk csak gazdasági információhoz, az milyen idő- és más veszteségekkel jár. A német nyelv régi vezető szerepét átvette az angol. 1979-ben megjelent a Nemzetközi Atomenergia ügynökség kctalógusa. Közli az e témában 1958 és 1978 között megjelent művek adatait. A katalógusban szereplő művek nyelv szerinti megoszlása a következő: összesen 746 mű látott napvilágot, ebből mind a 746 megjelent angolul, 56 francia, 34 orosz, 24 spanyol nyelven is. Mit jelent ez százalékban? Eqy angolul tudó szakember 100 százalékban hozzáfér a szak- irodalomhoz, a csak franciául tudó 7,5 százalékban, a csak oroszul tudó 4,6, a csak spanyolul tudó 3.2 százalékban. A legmegdöbbentőbb azonban az a tény, s ez egyértelműen ielzi a nemzetközi nyelvhasználatban beállt változást, hogy a csak németül tudó szakember egyáltalán nem kéoes tájékozódni toz említett téma nemzetközi irodalmában. Ezek tehát a szakmai, gazdasági, tudományos és nemzetközi kényszerítő körülmények, amelyek szükségessé teszik a nyelv tanulását, tanítását. S vajon a tanulók, a társadalom tagjai igénylik-e? S ha -igen, mik a lehetőségek, milyen a magyarországi nyelvoktatás helyzete — erre a következőkben keresünk majd választ. Dücsö Csilla Tíz évvel ezelőtt még mintegy 400-féle szövetet állítottak elő a Magyar Selyemipar Vállalat hét szövőgyárában. Bebizonyosodott azonban, hogy ez a széles választék felesleges, s csak olyan termékeket érdemes gyártani, melyek hosszú távon biztosítják a gazdaságos termelést, az eredményes külpiaci értékesítést. Jelenleg 280-féle szövet kerül ki a gyárakból, melyből átlagban tízfélét a mohácsi szövőgyárban készítenek. — A vállalat évente 10—15 új termékkel jelentkezik, de ezek belépésével ugyanannyi gyártását megszüntetik — mondja Bense János gyárigazgató. — A fő szempont, hogy mit lehet jól eladni külföldön. Az új szövetek létrehozása kétcsatornás gyártmányfejlesztéssel történik, ami azt jelenti, hogy a központon kívül a gyárak is kezdeményezhetnek, így mi is. A mohácsi-szövőgyár idei termelési terve 3,1 millió négyzet- méter selyemszövet előállítását tartalmazza. Tevékenységük zöíWot*«*css£* sacöiicstgiijFcsi* Több szövet, jobb minőségben mét a poliészter láncon, pa- mutműszálvetülékkel készült selyem típusú szövetek gyártása teszi ki. Két új terméket i; készítenek, a Casinó és Ciklon női felsőruházati szövetek igen keresettek külföldön. Az utóbbi években megnőtt a Iámé bélésszövetek iránti igény, amit elsősorban Vietnamba küldenek. Az építőipari, járműipari fel- használásra készülő üvegszövet gyártása a tavalyi 100 000 négyzetméterről idén 500 000 négyzetméterre nőtt. Kevesen tudják, hogy hernyóselyemből Magyar- országon egyedül a mohácsi gyárban állítanak elő szövetet, ebben az esztendőben 40 000 négyzetmétert. A hernyóselyem szövetből a Magyar Posta részé, re készülnek rézkarc-távirátok, melyek roppant népszerűek. A Magyar Selyemipar Vállalat mohácsi szövőgyárában idén július elsején tértek át az ötnapos munkahétre. Az átállásra való előkészítést már tavaly nyáron elkezdték, idén az első félévben pedig bebiztosították magukat a termelésben, hogy az esetleges fennakadást semlege. sítsék. Ez annyira jól sikerült, hogy éves tervüket várhatóan tíz százalékkal túlteljesítik. Persze ehhez az eredményhez jócskán hozzájárult, bogy az ötnapos munkahétre történő átállás során többek között a kieső munkaidőalapot műszaki intézkedésekkel pótolták. Például 24 szövőgépet átalakítottak, így a szövetszélességet növelték. A termelőgépek állásidejét különböző szervezési módszerekkel alaposan csökkentették: míg tavaly 15,2 százalék volt a termelőgépek állásideje, idén ez már 6 százalék körül mozgott. A mohácsi szövőgyárban létszámnöveléssel nem számolhattak, sőt valamivel csökkent is a dolgozók száma, ennek ellenére többet és jobbat termelnek, mint tavaly. A minőség javulásában nagy szerepet kapott, hogy még érdekeltebbé tették a szövőnőket, nagyobb hangsúlyt kapott a minőségi bérezés. R N. 1/ > gondolná, amikor gépkocsija javítása után leszámolja a szervizben a kemény forintokat, hogy tulajdonképpen kevesebbet fizetett, mint kellett volna. Pedig így van. Az AFIT 14. Vállalata, csakúgy, mint a többi hazai autójavító, legalább háromszázalékos veszteséggel végzi igen fontos szolgáltató tevékenységét. S mivel a hosszú éveken át kapott állami preferencia megszűnt, a vállalatnak természetszerűleg más területeken illik gondoskodni a kiesésről, a megfelelő nyereség eléréséről.
