Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-21 / 289. szám

1981. október 21., sierda Dunantűli napló 3 Jó a szerelőnek, jó az autótulajdonosnak Jelentősen csökkent a reklamáció az AHI-nál Szigorodó gazdasági környezetben jobb minőségű javítás Az AFIT mohácsi üzemegységében o korszerűen berendezett műhelyben javítják a személygép­kocsikat — Szokolai István felv. — A 14-es AFIT, amely Bara­nyában, Somogybán és Tolna megyében legalább 1700 em­bert foglalkoztat, érthető mó­don azon igyekszik, hogy a la­kossági autójavítás színvonalá­nak és minőségének állandó emelése mellett megfelelő ár­bevételhez jusson a haszonjár­művek javítása, az alkatrész­felújítás és -gyártás, továbbá a cég által előállított utánfu­tók bevételéből. Feladatuk te­hát sokrétűbb, mint a korábbi években volt, és ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy a köve­telmények velük szemben is szi­gorodtak, tevékenységük nem irigylésre méltó, ha a sok apró gond közül csupán az alkat­rész-beszerzési problémákat említjük. Nyolc szervizükben a szerelők érzik ezt a legjobban még akkor is, ha más cégekhez képest viszonylag kedvezőbb helyzetben vannak a tröszti el­látás jóvoltából. Lantos Árpád igazgató szerint a központi rak­tár a legnagyobb segítséget a Trabant és a Wartburg sze­mélykocsik alkatrészeinek biz­tosításában jelenti, a karosszé­riacserénél viszont sokszor kell széttárni a karjukat. Kevés a panasz A kívülállónak úgy tűnik még ma is, hogy hosszú a javítási idő, holott például a pécsi Szi­geti úti szerviz kapacitásának mindössze háromnegyedét tölti ki a magánautók javítása. En­nek is, no meg a fiatal szak­emberek évek alatt megszerzett gyakorlatának, valamint a DH- munkarendszernek köszönhető, hogy az ügyfelek részéről alig- alig merül fel panasz a munka minőségére. Az igazgató kimu­tatásai is bizonyítják, hogy vál­lalati szinten egyik évről a má­sikra feléré csökkent a rekla­mációk száma és ma már olyan szervizük is van, ahol tizennégy hónapja nem merült fel kifogás az elvégzett munka ellen. Ez egyelőre a mohácsi egy­ségükre értendő, ahol mind­ezt az új érdekeltségi rendszer tette lehetővé. Az ott dolgozó Tizenkét szerelő maga tárgyal az ügyféllel, veszi föl a meg­rendelést, végzi el a javítást, az önmeózást, a számlakészí­tést. Az adminisztrációra tehát nincs külön személy, a műve­zető elsődleges dolga a mun­kafeltételek és az anyag bizto­sítása. A szerelők havi keresete az anyagmentes árbevétel húsz százaléka, ami eleve a többlet- munkára ösztönzi őket, termé­szetszerűleg jó minőségben, mert reklamáció esetén a sze­relő a saját idejéből veszít. Pé­csett mindehhez hiányoznak egyelőre a technikai feltételek. Viszont a felsőmosó áthelye­zésével mód nyílik egy nyolc­állásos javító kialakítására, amj majd lehetővé teszi a gyorsja­vítás bevezetését. A jó munka elismerése Az imént említett mohácsi rendszer nem egyedi, hiszen egy-egy csoportban így dolgoz­nak már a siófoki, a komlói szervizükben, és várhatóan ha­marosan bevezetik azt Marcali­ban, valamint Kaposvárott. Az igazgató ha tehetné, akár már holnaptól általánossá tenné az anyagmentes árbevételre ala­pozott munkavégzést, csak­hogy ennek a kötött bérszínvo­nal-gazdálkodás szab határt. Az anyagi érdekeltség tehát ugyancsak befolyásolja a javí­tómunka minőségét, de a vál­lalatnál dolgozó szakemberek számára legalább annyira fon­tos a „házon belüli” elismerés is. -Az AFIT által szervezett ve­vőszolgálati tanfolyamok, a kül­földi tanulmányutak mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a szerelő overálra tűzött névkár­tyája egyben a cég garanciá­ját, bizalmát is jelentse. A korábbiakban már szót ej­tettünk az alkatrészellátás árny- _ oldalairól. Ebből fakad, hogy sokszor elemi dolgok hiánya miatt teljes részegységeket szükséges cserélni. No meg ab­ból is, hogy hajlamosak va­gyunk azt hinni; az új minde­nekelőtt! Pedig ez az idegen­kedés megalapozatlan a fel­újított alkatrészekkel szemben, mert azok nemegyszer elérik a gyári egységek élettartamát. Arról nem is szólva, hogy a ga­ranciaidő sem különbözik. Az AFIT-nál például nagyüzemileg végzik a fékpofák felújítását. Ipari szolgáltatások Nem szóltunk az AFIT tevé­kenységében jelentős szereppel bíró ipari szolgáltatásokról. A teher- és más haszonjárművek évi javítási kapacitása nyolc- százezer óra — a személygép­kocsiké hatszázezer. A korábbi években ők végezték a Buda­pesti Közlekedési Vállalat autó­buszainak nagyjavítását, azóta az ország déli—délnyugati ré­széből érkeznek az Ikarusok Pécsre, hogy a felújítást követő vizsgáztatás után ismét forga­lomba álihassanak a kocsik: r évente kétszázötven—háromszáz Ikarust varázsolnak újjá, ami azt jelenti, hogy a 14. AFIT ma is az ország egyik legna­gyobb autóbuszjavító bázisa. Az említettek mellett az or­szágban egyedül ők végzik a román gyártmányú betonkeverő kocsik, mixerkocsik javítását, az ÉPGÉP-pel együttműködve itt reparálják az NDK gyárt­mányú Multicarokat, újabban a Diesel-motoros villástargon­cákat, ők látják el az IFA W 50 típusú különleges felépítményű gépkocsik - szemetes, seprő- és konténereskocsik — javítását, hazai vezérképviseletét. Érdemes megjegyezni, hogy az évek során a különböző egy­ségek szakosodtak. Így Szék- szárdon a Roburok, Siófokon a Barkasok, Kaposváron az IFA-k, Mohácson a ZIL-ek, Dombóvá­ron pedig az UAZ-ok javítást végzik. Utóbbinál szólni kell arról is, hogy a DÉDÁSZ-szal kötött szerződés értelmében két esztendeje a napi karbantartás kivételével az áramszolgáltató valamennyi jármüvét ők javít­ják. Végezetül tegyünk említést az AURAS Alkatrészgyár és az AFIT együttműködéséről! A pé­csi cég által készített utánfu­tókra az AURAS szereli föl a mozgószervizhez szükséges be­rendezéseket, amit aztán Irak­ba exportálnak. Az utánfutók­ból évente több százat állíta­nak elő az AFIT 14. Vállalata gyártócsarnokaiban. Salamon Gyula Ünnepi tanács­ülés Baján Új nyelvi laboratórium Tudósítónk telexjelentése Október 20-án ünnepel­te Baja város felszabadu­lásának 37. évfordulóját. Ebből az alkalomból új nyelvi laboratóriumot ad­tak át a III. Béla Gimná­ziumban. A laboratórium a Bajai Mezőgazdasági Kom­binát és városi tanács tá­mogatásával jött létre, ahol egyszerre húszán ta­nulhatják az idegen nyel­veket a diákok. Az egymil­lió forintos befektetéssel készült laboratórium a nyelvoktatás korszerű mód­szereinek lehetővé válásá­val a tanulók gyorsabb előrehaladását, alaposabb ismereteit kívánja megva­lósítani. Délután a városi tanács épületében ünnepi tanács­ülésen emlékeztek meg a felszabadulás előtti ese­ményekről, valamint az el­telt 37 év eredményeiről, gondjairól. A megemléke­zést követően kiosztották a Baja városért kitüntetése­ket, amelyeket az idén hár­man vehettek ót. A tanács­ülésen aláírták a Miskolczy Ferenc festőművész, Baja város díszpolgára által adományozott alkotásokról szóló megállapodást, mely szerint 50 festményt, 10 domborművet és szobrot, valamint egy rézkarc-soro­zatot ajándékozott a vá­rosnak. Vukováry Bea <111 NyelirfcHiiflás ■ A nyelvtudás termelőerővé válik A kulturális, tudományos és .1977-ben megközelíti a 20. mii­gazdasági életben mind nélkü­lözhetetlenebb legalább egy idegen nyelv ismerete, amely­nek birtokában gyorsan és közvetlenül lehet tájékozódni a nemzetközi szakirodalomban. S aki már egyetemista korában eljut erre a szintre, annak elő­nye van a többiekkel szemben. Dr. Bognár József, a Pécsi Tanárképző Főiskola angol tcnszékének vezetője számos interjút készített az idegen nyelv tudásának szükségességé­ről, annak népgazdasági és tu­dományos jelentőségéről. Vizs­gálatának eredményeit kész­séggel bocsátotta rendelkezé­sünkre. Dr. Tekeres Miklós docens, a POTE intenzív osztályának ve­zetője szerint nyelvtudás nél­kül ma már nem lehet létezni. Saját példájára hivatkozik: an­goltudásának köszönheti, hogy egy évet eltölthetett Liverpool­ban, s ez nemcsak szakmai szempontból volt hasznos, ha­nem ilyenkor olyan személyes kapcsolatokat tud teremteni az ember, ami a későbbiekben is pozitívan hat vissza a szakmai fejlődésre. S itt egy nagyon lé­nyeges dologra mutatott rá: nem elég, ha valaki csak ol­vasni tud valamilyen nyelven, beszélni, ha úgy tetszik, cse­vegni kell tudni, hiszen mind emberi, mind szakmai kapcso­latok kizárólag az emberi kom­munikáción keresztül jöhetnek létre. Nagy kincs, amit szülő ad­hat a gyerekének: az az, hogy ráébreszti, mennyire fontos do­log is a nyelvtanulás. S jobb minél előbb elkezdeni, amikor még könnyedén, verejtékezés nélkül képes valaki eredményt elérni. Ahhoz, hogy a magyar tudományt a külföld megismer­hesse. hogy önmagunkat repre­zentáljuk a világban, ahhoz ezzel is hozzá kell járulnunk, s ilyen szempontból a nyelvtanu­lást akár hazafias kötelesség­nek is nevezhetjük. Mindehhez még annyit fűzött hozzá Teke­res doktor, hogy úgy kell föl­fogni a dolgot, mintha minden diákot, minden embert már gimnáziumban, akár holnap kellene elküldenénk egy évre valahova, hogy hazánkat kép­viselje nyelvtudásával. Ameny- nviben ezt nem ismertük föl, akkor megbuktunk a szakmá­ban. Nyíred/ László, a BUDAVOX Híradóstechnikai Külkereske­delmi Vállalat vezérigazgatója szinte a vállalat jövőjét teszi a nyelvtudástól függővé. „A BU­DAVOX dollárelszámolású ex­portja 1975-ben 8,5 millió dol­lár volt. 1976-ban 14,5 millió, liót. 1990-re elképzeléseik sze­rint 180—190 milliónak keM len­nie. Ehhez a feladathoz föl kell nőni. Sok nehézséget, szerve­zési, pénzügyi problémákat kell leküzdenünk, de mindez sem­mit sem fog érni, ha nem tud­juk azt az idegen nyelvet be­szélő műszaki, kereskedelmi garnitúrát létrehozni, amelyik a tervek letárgyalásától kezdve a kivitelezés napi problémáin keresztül a karbantartásig és az üzemeltetésig bezárólag nem tud nyelvileg megfelelő szinten a helyszínen dolgozni. Olyan szakemberekre van szük­ség, akik szakmájukat idegen nyelven, az aláírás felelősségé­vel beszélik.” Hasonlóan vélekedett Rekety- iye Gábor, aki sokáig volt a Pécsi Kesztyűgyár üzletkötője, majd a marketing tanszék adjunktusa, ma a TANNIMPEX vezérigazgató-helyettese. Ö még hozzáteszi azt is, hogy mi­lyen rendkívül rossz színezete van annak, ha egy külkereske­delmi vállalat képviselője mel­lett ott áll valaki, aki tolmácsol. Nem hanyagolható el az sem, hogy ha közvetve, a kiadvá­nyok lefordittatása után jutunk csak gazdasági információhoz, az milyen idő- és más veszte­ségekkel jár. A német nyelv régi vezető szerepét átvette az angol. 1979-ben megjelent a Nemzet­közi Atomenergia ügynökség kctalógusa. Közli az e témá­ban 1958 és 1978 között meg­jelent művek adatait. A kata­lógusban szereplő művek nyelv szerinti megoszlása a követke­ző: összesen 746 mű látott nap­világot, ebből mind a 746 meg­jelent angolul, 56 francia, 34 orosz, 24 spanyol nyelven is. Mit jelent ez százalékban? Eqy angolul tudó szakember 100 százalékban hozzáfér a szak- irodalomhoz, a csak franciául tudó 7,5 százalékban, a csak oroszul tudó 4,6, a csak spa­nyolul tudó 3.2 százalékban. A legmegdöbbentőbb azonban az a tény, s ez egyértelműen ielzi a nemzetközi nyelvhasználat­ban beállt változást, hogy a csak németül tudó szakember egyáltalán nem kéoes tájéko­zódni toz említett téma nemzet­közi irodalmában. Ezek tehát a szakmai, gazda­sági, tudományos és nemzetkö­zi kényszerítő körülmények, amelyek szükségessé teszik a nyelv tanulását, tanítását. S va­jon a tanulók, a társadalom tagjai igénylik-e? S ha -igen, mik a lehetőségek, milyen a magyarországi nyelvoktatás helyzete — erre a következők­ben keresünk majd választ. Dücsö Csilla Tíz évvel ezelőtt még mint­egy 400-féle szövetet állí­tottak elő a Magyar Selyem­ipar Vállalat hét szövőgyárá­ban. Bebizonyosodott azonban, hogy ez a széles választék fe­lesleges, s csak olyan terméke­ket érdemes gyártani, melyek hosszú távon biztosítják a gaz­daságos termelést, az eredmé­nyes külpiaci értékesítést. Je­lenleg 280-féle szövet kerül ki a gyárakból, melyből átlagban tízfélét a mohácsi szövőgyár­ban készítenek. — A vállalat évente 10—15 új termékkel jelentkezik, de ezek belépésével ugyanannyi gyártását megszüntetik — mondja Bense János gyárigaz­gató. — A fő szempont, hogy mit lehet jól eladni külföldön. Az új szövetek létrehozása két­csatornás gyártmányfejlesztéssel történik, ami azt jelenti, hogy a központon kívül a gyárak is kezdeményezhetnek, így mi is. A mohácsi-szövőgyár idei ter­melési terve 3,1 millió négyzet- méter selyemszövet előállítását tartalmazza. Tevékenységük zö­íWot*«*css£* sacöiicstgiijFcsi* Több szövet, jobb minőségben mét a poliészter láncon, pa- mutműszálvetülékkel készült se­lyem típusú szövetek gyártása teszi ki. Két új terméket i; ké­szítenek, a Casinó és Ciklon női felsőruházati szövetek igen ke­resettek külföldön. Az utóbbi években megnőtt a Iámé bé­lésszövetek iránti igény, amit elsősorban Vietnamba küldenek. Az építőipari, járműipari fel- használásra készülő üvegszövet gyártása a tavalyi 100 000 négy­zetméterről idén 500 000 négy­zetméterre nőtt. Kevesen tudják, hogy hernyóselyemből Magyar- országon egyedül a mohácsi gyárban állítanak elő szövetet, ebben az esztendőben 40 000 négyzetmétert. A hernyóselyem szövetből a Magyar Posta részé, re készülnek rézkarc-távirátok, melyek roppant népszerűek. A Magyar Selyemipar Válla­lat mohácsi szövőgyárában idén július elsején tértek át az ötna­pos munkahétre. Az átállásra való előkészítést már tavaly nyá­ron elkezdték, idén az első fél­évben pedig bebiztosították ma­gukat a termelésben, hogy az esetleges fennakadást semlege. sítsék. Ez annyira jól sikerült, hogy éves tervüket várhatóan tíz százalékkal túlteljesítik. Per­sze ehhez az eredményhez jócs­kán hozzájárult, bogy az ötna­pos munkahétre történő átállás során többek között a kieső munkaidőalapot műszaki intéz­kedésekkel pótolták. Például 24 szövőgépet átalakítottak, így a szövetszélességet növelték. A termelőgépek állásidejét külön­böző szervezési módszerekkel alaposan csökkentették: míg ta­valy 15,2 százalék volt a ter­melőgépek állásideje, idén ez már 6 százalék körül mozgott. A mohácsi szövőgyárban lét­számnöveléssel nem számolhat­tak, sőt valamivel csökkent is a dolgozók száma, ennek ellenére többet és jobbat termelnek, mint tavaly. A minőség javulá­sában nagy szerepet kapott, hogy még érdekeltebbé tették a szövőnőket, nagyobb hang­súlyt kapott a minőségi bére­zés. R N. 1/ > gondolná, amikor gépkocsija javítása után leszámolja a szervizben a kemény forintokat, hogy tulajdonképpen keve­sebbet fizetett, mint kellett volna. Pedig így van. Az AFIT 14. Vál­lalata, csakúgy, mint a többi hazai autójavító, legalább háromszá­zalékos veszteséggel végzi igen fontos szolgáltató tevékenységét. S mivel a hosszú éveken át kapott állami preferencia megszűnt, a vállalatnak természetszerűleg más területeken illik gondoskodni a kiesésről, a megfelelő nyereség eléréséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom