Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-06 / 274. szám

1981. október 6., kedd Dunántúli napló 5 A csehszlovák egészségügyről, gyógyfürdőkről A Magyar-Amerikai Gazdasági Tanács ülése A Hazafias Népfront őszi „béke, barátság, szolidaritás" rendezvénysorozatának kereté­ben csehszlovák barátsági es­tet tartottak tegnap Pécsett a Ságvári Művelődési Házban. A Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságai és a Ságvári Műve­lődési Ház által rendezett ba­rátsági est vendégelőadója Ti­bor Chovan, a budapesti Cseh­szlovák Kulturális és Tájékozta­tó Központ igazgatóhelyettese volt. A baráti találkozó előtt ő nyitotta meg azt az előadáshoz kapcsolódó kis kiállítást is a művelődési házban, amely a leghíresebb csehszlovák gyógy­fürdőket mutatja be: Karlovy Varyt, a negyven ásványvízfor­rással büszkélkedő Dudincét, vagy a mind között a legrégeb­ben, 1214-ben alapított Sliac- ot. A gyógyfürdők témaköre fon­tos része volt Tibor Chovam elő­adásának, hiszen a csehszlovák egészségügyről, a szocialista államnak a dolgozók egészsé­géről való gondoskodásáról szólt. A csehszlovák egészség­ügy fejtésének egyik központi kérdése most a környezeti és munkahelyi ártalmak csökken­tése, megszüntetése, gyógyítá­sa, amelyben fontos szerepet töltenek be a gyógyfürdők is, mint komplex egészségügyi in­tézmények: ezekből 14 talál­ható Csehországban és 7 Szlo­vákia területén. Külön érdekes­sége volt az előadásnak, hogy milyen irányban fejlődik to­vább a csehszlovák egészség­ügy, amely a világ országai között a harmadik helyet fog­lalja el az ezer lakosra jutó orvosok számának igen kedve­ző arányával. Ezt az irányt a körzeti gyermekorvosi hálózat folyamatos gyors növekedése, valamint a rehabilitációs gyó­gyítás lehetőségeinek jelentős bővítése jelzi leginkább. Az előadást követő baráti beszélgetésen már nemcsak az egészségügy kérdéseiről volt szó, hanem például a nemrégi­ben megkezdődött csehszlovák iskolareformról, táppénzről, családi pótlékról, gazdasági helyzetről, árakról, vagyis a barátsági est résztvevői Tibor Chovan, a Csehszlovák Kultu­rális és Tájékoztató Központ ipazgatóhelyettének segít­ségével alapos tájékoztatást kaptak a cseh és a .szlovák nép életéről. D. I. Országos készletgazdálkodási tanácskozás Székesfehérváron Az utóbbi három évben az iparban mérséklődött a vállala­ti készletek növekedése, de az anyagok és alkatrészek túlsá­gosan hosszú, ó-^8 hónapos - utánpótlási ideje miatt a mint­egy 100 milliárd forint értékű elfekvő készlet évről évre újra­termelődik — állapították meg hétfőn Székesfehérváron a Szer­vezési és Vezetési Tudományos Társaság országos konferenciá­ján. A tanácskozáson el­mondták, hogy az elfekvő anyagok hasznosítása 1977- hez képest háromszorosára növekedett, de mindez csu­pán tüneti kezelés eredménye. A készletgazdálkodás gyökeres javítását ugyanis csak a maga­sabb színvonalú, tervszerűbb vállalati össztevékenység hoz­hatja meg. Foglalkoztak a termelőeszköz­kereskedelem fogyatékosságai­val is, nevezetesen azzal, hogy az ország 29 TEK vállalata iga­zi kereskedés helyett még min­dig jórészt elosztási feladatokat végez, és az elfekvő anyagok visszavásárlásával, közvetítésé­vel a nagymérvű készletarány- talansógokat nem képes ellen­súlyozni. A következő években a termelőeszközök kínálatát és gyorsabb áramlását számot­tevően javítja majd, hogy a készletező vállalatok a szükség­letekhez jobban igazodva meg­szervezik a háttéripar és az igé­nyekhez gyorsan alkalmazkodó kisvállalatok, szövetkezetek ter­melését és anyagellátását. A vállalatoknál felhalmozódott anyag- és alkatrészkészletek új­rahasznosításában pedig rugal­masabb közvetítői módszereket alkalmaznak, például szakosí­tott börzéket, iparági adatban­kokat szerveznek. A szülészet képviselői átveszik a nagy értékű műtőasztalt a gyártóktól Műtőasztal társadalmi munkában a szülészetnek A szerencsétlen tűzesetet már-már elfelejtettük, ám a tár­sadalmi segítőkészség tovább­ra is messzemenően megnyil­vánul: tegnap átadták a Pécsi Sopiana Gépgyár dolgozói által társadalmi munkában ké­szített nőgyógyászati műtőasz­talt, amit a Megyei Kórház Dischka Győző utcai, tűz utón újjáépítendő szülészetében állítanak a gyógyászat szolgá­latába. Nagyvonalú ajándék, értéke nyolcvanezer forint, amit persze senki sem firtatott, osz­tatlan volt az öröm, a szülészet olyan korszerű műtőasztallal gyarapodott, amivel eleddig nem rendelkezett. Nem volt semmi ünnepség (természetesen), csak köszönet és meleg kézfogások a gyár nagycsarnokában a dolgozók jelenlevő képviselőivel. A mű­tőasztalt jelképesen Viczencz Ottó igazgató adta át dr. Sze- reday Zoltán osztályvezetőnek, megyei szülész főorvosnak. Vi- czencz Ottó megjegyezte, eze­ket a műtőasztalokat a Medi­cor Művek megrendelésére gyártják, évente 1000—1500-at, nagy részük a külpiacokra megy. A műtőasztal azonban kooperációs termék, nem min­den tartozéka készül a Sopia- nóban. ezért elismerés és kö­szönet az önzetlen segítségért a Medicornak is. * Az ajándékért az orvosok. még inkább a gyógyítandók ne­vében dr. Szereday Zoltán mondott köszönetét. Megemlí­tette, intézményükben évente 2000 kisebb-nagyobb műtétet végeznek el, s ehhez a korsze­rű műtőasztal a továbbiakban nagy segítséget jelent. Remé­nyeik szerint év végén, Vagy a jövő év • elején költözhetnek Pécsbányáról, ideiglenesen be­rendezett helyükről az újjáépí­tett Dischka Győző utcai szü­lészetre, mely korszerűbb lesz, mint amire valaha is számítot­tak. Ehhez további társadalmi segítséget kapnak Pécs vállala­taitól és intézményeitől is. (—mz—) Néhány gondolat a Mephisto elé Behódolhat-e Egy .műalkotás vagy önma­gáért beszél, vagy a legagya­fúrtabb . magyarázatokkal sem lehet mondanivalót pumpálni belé. Szabó István Mephisto című» filmje nem hogy magya­rázatot, még kommentárt sem igen kíván. Cannes-ban majd­nem nagydíjat nyert, végül a filmkritikusok és a legjobb for­gatókönyv díját kapta meg. A világon sok helyen vetítették már, s végre e héten idehaza is bemutatják. Tegnap délelőtt, a Kossuth Klubmoziban sajtóvetítésen volt alkalmunk látni a Mephistót. Ha most egyszerűen csak azt írom, hogy ez egy kiváló ma­gyar film, akkor lehetséges, hogy tömegeket riasztok el a megtekintésétől. A hagyomá­nyos magyar reflex ugyanis nyomban működésbe kezd, hi­szen amit a kritika dicsér... Csakhogy most az egyszer jó lenne kivételt tenni. A Mephisto ugyanis amellett, hogy látvá­nyos, szépen fényképezeTF és Csütörtöktől a mozikban Szabó István cannes-i díjas filmje időnként erotikus film, nagyon megfilmesítési jogával, és a fontos alkotás: a hatalom és ~ film elkészítésére Szabó István a művészet viszonyát latolgat­ja egy lebilincselő történet ke­retén belül. Itt volt tegnap Marx József, a filmet a nyugatnémetekkel koprodukcióban gyártó Objek­tiv Stúdió vezetője. A vetítés után elmondta, hogy a Mephis­to előtörténetének három lénye­ges mozzanata van: először is, jelentkezett egy német produ­cer a Klaus Mann regény - Mephisto a címe annak is — magyar rendezőt tartotta a leg­alkalmasabbnak. Másodszor: a film témája legalább annyira kelet-európai, mint német, hi­szen földrészünknek csupán ezekben az országaiban került olyan szoros hatalmi befolyás alá az értelmiség, a művész­világ. ahogyan azt ebben az évszázadban tapasztalhattuk. Harmadszor: a téma alkalmas volt arra is, hogy Szabó István korábbi filmjeinek — Budapesti mesék. Apa, Tűzoltó utca 25., Szerelmesfilm stb. — szintézisét megalkossa belőle. „ Bezárkózhat-e egy gondolko­dó ember művészetének, alko­tói világának elefántcsont-tor­nyába, és kiszolgálhat-e min­denféle, éppen uralkodó esz­mét, vagy meg tud — meg kell tudnia — maradni a saját lel­kiismeretéből fakadó meggyő­ződésénél? Ez a Mephisto alap- konfliktusa. A főszereplőt Klaus Maria Brandauert nem érdem­telenül dicséri a nemzetközi sajtó: alakítása lenyűgöző. De nem marad el tőle a nemzetközi szereplőgárda többi tagja sem: Cserhalmi György, Krystyna Janda (a Márványember ripor­ternője volt), Bánsági Ildikó, a szép fekete Karín Boyd és a náci miniszterelnök szerepében Rolf Hoppe. A filmet október Mól játsz- szák Baranyában is. Nem fűző­dik semmi érdekem ahhoz, hogy a Mephistót dicsérjem, de akinek ez a film nem tetszik, annak aligha lehet ma jó fil­met készíteni Magyarországon. H. J. A csehszlovák gyógyfürdőket bemutató kiállítás nyílt a Ságvári Művelődési Házban. A kép elő­terében Tibor Chovan, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóhelyettese. » ------------------------------------------------------­H étfőn a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kongresszus­termében megkezdődött a Ma­gyar—USA Gazdasági Tanács 7. ülése. A tanácskozásra veze­tő amerikai gazdasági szák­emberekből álló 38 tagú kül­döttség érkezett Budapestre Zoltán Merszeinek, az Occiden­tal Petroleum' Corporation alel- nökének vezetésével. A megnyitón Dózsa Lajos, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, az Alutröszt vezérigaz­gatója üdvözölte a magyar és az USA küldöttséget és tájé­koztatta őket a kamarának a tanács utolsó ülése óta meg­változott feladatköréről. Majd Molnár József, a magyar, és Zoltán Merszei, az USA-tagozat elnöke számolt be a tagozatok eddigi munkásságáról. H. E. Bergold, az USA budapesti nagykövete az Egyesült Álla­mok külkereskedelmi politikáját ismertette. Hazánk külgazdasá­gi kapcsolatainak alakulásáról Bartha Ferenc miniszterhelyet­tes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának ve­zetője tájékoztatta a megjelen­teket. A Magyar—Amerikai Gazda­sági Tanács a kölcsönös infor­mációk cseréjével és kétoldalú gazdasági megbeszélésekkel kedden folytatja munkáját. Barátsági est a Ságvári Művelődési Házban Pécsi Sopiana Gépgyár—Medicor Művek Hé elŐf I :f ‘ Ismeret, önismeret > aéget ért A hosszú út cí- Y mű NDK tévéfilmsoro- T zat. Gyengén sikerült, szürke, didaktikus sorozat volt, szolidan a háttérbe húzódva a 2. műsoron futott, de valamire ráirányította a figyelmet. Még­pedig arra a kérdésre, hogy vajon mennyire ismerik nálunk a szomszédos szocialista orszá­gok életét, történelmét. Ebben a nagyot markoló, művészileg jócskán kifogásolható, mégis jól követhető vázlatos történetet nyújtó filmsorozatban olyan in­formációk bújtak meg, amelyek — csodálkoznék, ha nem így volna — sok tekintetben meg­lepetést, revelációt okozhattak a nézőben. Így volt, valóban? Ekkor és így történt? Hát ho­gyan is volt ezzel a két Német­országgal? ... Hiszen a népi demokráciák története sok vo­natkozásban eltér egymástól, folyamatok késtek vagy előre­siettek egyikben-másikban, je­lenségek különböztek karak­terisztikusan, s különböznek ma is. Sokszor kerül szóba, hogy jó volna többet tudni egymás­ról, márcsak a helyes — az ösz- szehasonlításban mindig éle­sebben kirajzolódó — önismeret céljából is. Persze, az is biztos, hogy nem könnyű olyan műve­ket találni, amelyek betöltik ezt a szerepet. Az egyes országok­ról jobbára ismertető-idegen­forgalmi filmek vannak forga­lomban, olyanok, amelyek meg­maradnak a turistaszemmel is követhető felszínen, s alig va­lamit árulnak el a valódi lé­nyegből. H asonló gondolatokat kel­tett bennem már né­hány héttel ezelőtt a szovjet bűnügyi filmsorozat, A fekete macska bandája is — a kitűnő Vlagyimir Viszockij fősze­replésével —, amelyből hihetet­len gazdagon áramlottak egy korszak jellemző magatartásfor­mái, embertípusai és külsősé­gei. Az ilyenfajta „élő történe­lem", úgy vélem, nagy ha­szonnal jár,- ha feltételezzük, hogy sokan csak a szórako­zásért ülnek a képernyő elé, s így szinte észrevétlenül jutnak ismeretekhez. Voltaképpen hasonló — bár ellenkező előjelű — tartalmakat hordozott az az angol bűnügyi film, amelyet szombat este tű­zött műsorra a televízió, a Gyil­kosságok péntek este. Nem mintha az amerikai politika sötét titkairól új adalékokkal szolgált volna, de nagyon ha­tározottan megmutatta a mód­szerek természetét. Egy izgal­mas krimi kereteiben azok is megtudhattak valamit a hata­lomra törők könyörtelenségéről (eszköztárukból miért éppen a jól megszervezett gyilkosságok hiányoznak?), akik e kérdések­ben nem hajlandók elmerülni, vagy különösebben nem érdek­lődnek a politikai dokumentum­irodalom és filmek iránt. U gyanebből a — talán kissé leszűkített, erősza- koltnak tetsző — szem­pontból kiemelendő az elmúlt napok egyik esti főműsora, a Conrack is, amely magasabb igényekkel készült története volt egy megszállott fiatal amerikai tanárnak, s amely a néger­kérdést boncolgatta, igen tiszta és követhető, szinte laborató­riumi modellben, kerülvén a na­gyobb drámát, de hitelesen fel­mutatva a probléma gyöke­reit. Lehetséges-e vajon, hogy ebben a magára oly sokat adó, büszke országban egyszer vég­re őszintén szembenézzenek tu­lajdon önérzetük förtelmes hul­lájával — gondolhatta a néző, akit nap mint nap nyugtalanít ennek napi politikai vetülete. H. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom