Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-01 / 269. szám
e Dunántúlt napló 1981. október 1., csütörtök A bűnmegelőzés szolgálatában V iktimológia, vagyis nem túl szerencsés fordítással: áldozattan. (A sértett tana talán jobban kifejezné a lényeget.) A kriminológia ennek a viszonylag új irányzatának, ágának a nevévtel a nagyközönség Magyarországon egy két évvel ezelőtt bemutatott filmkrimiben találkozott, s mindjárt egy roppant hamis beállításban. „Az áldozat” című filmben egy viktimoló- gus segítségével derítik fel egy kéjgyilkossági sorozat következő áldozatát és ezzel együtt a bűncselekmények elkövetőjét is. Bravúros nyomozás a tudomány segítségével — mondták a laikusok. Akik egy kicsit is belekóstoltak a kriminológia tudományába, gyanakodva hitetlenkedtek, lehet-e a viktimológiát egy ennyire konkrét esetben ilyen módon alkalmazni? Az a néhány kutató, aki Magyarországon viktimológiával foglalkozik, bizony csóválhatta a fejét; nem hiányzott a hamis propaganda a viktimológiának, amikor még vszakberkekben is jó néhányon tudományos szemfényvesztésnek tartják. Dr. Ferenc Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem 30 éves adjunktusa azon 4—5 ember közé tartozik Magyarországon, akik viktimológusnak vallják magukat. 1976 óta foglalkozik viktimológiával. A viktimológia ma már a kriminológia tudományának hivatalosan elismert irányzata Magyarországon. A kutatások csak a 60-as évek végétől kezdődtek el igazán viláqszerte. A kezdetek kezdetén leginkább arra szorítkozott, hogy egyébként általánosan elfogadott, de nem bizonyított hipotéziseket, sajátos szemléletű vizsgálati módszereivel igazoljon. Ebből származik, hogy jó néhány szakember még most is tudományos szemfényvesztésnek tartja. Volt például kezdetben egy olyan megállapítás, amely szerint leginkább a 18 és a 35 év közötti nők sérelmére követnek el nemi erőszakot. Sokak szerint ennek a megállapítására nem kellett volna tudományos kutatást folytatni, hiszen ez annyira nyilvánvaló. Hogy mennyire nem, azt az újabb uiktimolóqiai kutatások derítették ki; bebizonyosodott, hogy éppen a 13 és 18 év közötti, -és az ötven év feletti nők a nemi erőszak leggyakoribb sértettjei. Az ilyen bűncselekmények elkövetői ugyanis általában gátlásossággal küszködő emberek, akik ösztönösen, vagy tudatosan, de olyan áldozatot keresnek, akik részéről a legkevesebb ellenállás várható. — Mivel foglalkozik a viktimológia? — Kezdetben nemcsak a bűncselekmény elkövetőjét vizsgálják, hanem a sértettet és körülményeket is egymáshoz való viszonyukban, vagyis a bűncselekményi szituációt. E szituációk természetét kell feltárni és ennek alapján e szituációk létrejöttét megakadályozni, lehetőségét megszüntetni. — Milyen eszközökkel? — Jogi szabályozással, propagandával, felvilágosítással,' megelőzési rendszabályok kiala. kításával. Sokan hibáztatják például a „kék fényt”, hogy a bűncselekmények részletes ismertetésével új módszerekre tanítja a bűnözőket. Pedig éppen ellenkezőleg; a potenciális sértetteket kívánják felvilágosítani arról, hogy milyen módszerekkel dolgoznak a bűnözők, milyen szituációk vezethetnek bűncselekményhez. Sajnos, az emberek többsége csak mulat, vagy szörnyűlködik mások butaságán, de nem hiszi el, hogy vele is előfordulhat ilyesmi. — A viktimológia jó néhány bűncselekményi kategóriánál fel. derítette a jellemző szituációkat. Csak egy példa, a nyereségvágyból elkövetett emberölés. A tettes általában egyeAz áldozat tana Nem tudományos szemfényvesztés Kik ellen követnek el leggyakrabban nemi erőszakot? dűl „dolgozik", hiszer^nem akar osztozni s nem kell félnie, hogy a tettestárs miatt kapják el. Az áldozat rendszerint jóval idősebb, és jóval gyengébb fizikumú, mint az elkövető, vagy pedig az elkövető a szituáció megteremtésével éri el a bűn- cselekmény végrehajtásához szükséges erőfölényét, vagy a helyszín kiválasztásával, vagy az időponttal, ahol és amikor az áldozat ellenállása reménytelen. Az is lényeges elem, hogy a tettes és az áldozat ismerik egymást általában: — Az elhagyott környék veszélyeire azt hiszem nem kell külön szót veszteaetni, érdekes azonban az időpont. Egy Ausztriában végzett felmérés szerint az idős emberek sérelmére nyereségvágyból elkövetett emberölések túlnyomó többségét 19 és 22 óra között követték el. Az áldozat környezetének nem furcsa, hogy az idős embert este, éjszaka nem látják, sőt akár reggel sem. Már csak a bűncselekmények megelőzése szempontjából is, a bűncselekményi szituációt nemcsak statikusan, hanem dinamizmusában is vizsgálni kell. öt szakaszt különböztet meg a viktimológia; a potenciális bűncselekményi szituáció szakaszában egy olyan szokásos konfliktushelyzetről van szó. amikor valakiben felmerül, hoqy ezt a konfliktust a legkönnyebben bűncselekménnyel oldhatná meg. Ilyen sokakkal és elég gyakran előfordul, de rendszerint pusztán mint lehetőségnek a felismerésével le is zárul a folyamat. (Például sikkasztással lehetne gyorsan nagyobb pénzösszeghez jutni.) A második, a ^xrekriminális szakasz érdekli leginkább a viktimológiát. Itt már megvannak a potenciális elkövetőben a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges antiszociális jegyek. Ez az a szakasz, amikor még a bűncselekmény elkövetése megakadályozható, bele léhet avatkozni a szituációba. A harmadik szakasz a bűncselekmény folyamata. Itt a viktimológia azt kutatja, hogyan lehet az elkövetőt és a cselekményt lehető leggyorsabban felkutatni és a tettest reszocializálni. A negyedik szakasz a posztkriminális helyzet, ahol különösen fontos a sértett szerepe, pontosabban, hogy miért és milyen bűncselekményeket nem jelent a hatóságnak. Például egy NSZK-beli felmérés szerint a bűncselekmények mintegy 70 százalékát nem jelentik be. Nálunk ilyen felmérés nem készült még. Az arány valószínűleg más lenne, hiszen minden országban «nás-más a társadalom kriminális tűrőképessége. Amit leginkább nem jelentenek a sértettek, azok a kisebb értékű vagyon elleni bűncselekmények, és az erőszakos nemi bűncselekmények. A sértettet érdekeltté kell tenni a bűncselekmény bejelentésében, olyan helyzetet kell teremteni, hogy ez ne jelentsen további hátrányt a szá. mára. Lényegében ugyonez vonatkozik az ötödik szakaszra, a bűn: tetőeljárásra. Keresni kell még azokat a jogi eszközöket, amelyek az eddiginél jobban szolgálják a sértett érdekét. Itt valamilyen formában még az is elképzelhető, hogy a sértett állampolgárt az állam kártalanítsa, máit ahogy azt sok viktimológus felveti. — Mi eddig a viktimológia gyakorlati haszna? — Sok olyan feltételezést támasztott alá vizsgálati eredményeivel. amelyek eddig nem voltak igazolhatók. Különböző bűncselekményi kategóriáknál sikerült olyan jellemző szituáció^ kát feltárni, amelyekre sikeres bűncselekmény-megelőzési rendszabályokat lehetett alkalmazni. Például az USA-ban a bankrablások lehetséges szituációira felkészítik az alkalmazottakat: mikor lehet megkísérelni az ellenállást, s mikor értelmetlen. Ehhez hasonló célú vizsgálatok voltak nálunk is az utóbbi évek néhány postarablása kapcsán. Jó néhány nagyvállalatunknál vizsgálták a sérelmükre elkövetett bűncselekmények szituációit, s ezek alapján olyan megelőző rendszabályokat foganatosítottak, amelyek 80— 90 százalékos biztonságot nyújtanak. A viktimológia gyakorlati hasznához sorolhatjuk a szakemberek, jogászok, és lassan a lakosság körében is tapasztalható szemléletváltozást is. A legnagyobb gyakorlati hasznát azonban abban látom, hogy vizsgálati eredményeivel egyre komolyabb szerepe lesz krimi- nálpolitikánk alakításában és a jogalkotás előkészítésében, legfőképpen, ami a bűnmegelőzést illeti. Az Igazságügyi Minisztérium megbízásából a közeljövőben indul be egy kutatási program, amit az ELTE kri- minológiaiai és a Pécsi Tudományegyetem büntetőjogi tanszéke közösen végez, többek között a látens bűnözésre, és a sértettek feljelentési magatartására vonatkozóan. Dunai Imre Kórházi felvételes iigyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika. II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat). III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23.. tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig. Baranyai sokácok a magyar művészetben A századfordulón a baranyai sokácság több szempontból az újságok hasábjain az érdeklődés középpontjába került. Nem mondható, hogy az érdeklődés felkeltése pozitív irányból indult, de végül is igen figyelemreméltó eredménnyel végződött. Kulturális törekvéseiket egyleti szervezkedéssel kísérelték megvalósítani. A nyelvük, szokásaik, népi tudatuk fenntartásában mintegy eszközül szolgált volna egy kultúregylet. Ismerve azonban a kormány nemzetiségellenes megnyilatkozásait, sajátos módon szervezték meg egyleti életüket. Rendszeresen összegyűltek esténként különböző helyeken, ahol kólót táncoltak, népük ősi dalait énekelték, s balladáikat adták elő. Valójában ezeknek a „megmozdulásoknak” nem volt politikai éle, de arra nagyon is alkalmasak voltak, hogy sajátos kultúrájukra felhívják a figyelmet. Először Mohács városában csodálta meg a magyar, s az asszimilálódó német lakosság ezeket a színes műsoros estéket. S amikor e kultúrmozgalom már a szervezettség fokára jutott el, s az egylet megalakítása is megfogalmazódott, a helyi államigazgatás, amelyben az asszimiláns sokácokból is igen sokan képviselve voltak, a „Mohácsi Sokácok Magyar Olvasóköre" néven 1905-ben létrehozták szervezetüket. Nem lehet egyoldalúan e szervezet tevékenységét megítélni. Magyorositási törekvések is megfogalmazódtak benne, de az is kétségtelen, hogy a sokácság nagyobb tömegeit igyekezett kultúrájának, népművészetének gyakorlására figyelmeztetni. Népi táncok, éneklés, a nyelv gyakorlása irodalmi szinten, mind-mind olyan tényezők, amelyeket nem hagyhatunk az egylet megítélésénél figyelmen kívül. Talán nem tévedünk, ha az egylet nyomán fellendülő „sokác divat”-ot tartjuk egyik figyelemfelhívó jelenségnek abban, hogy a magyar festészet és művészet „felfedezte” és még is örökítette a legmagasabb művészi fokon a baranyai, mindenekelőtt a mohácsi, dályoki, hercegmároki, izsépi sokácságot. Az egylet alapításának évében a „Pécsi Napló” és a „Mohács és Vidéke", továbbá a „Mohács” cimű újságok több cikket közöltek a baranyai sokácok életéről. Az ellenzéki mohácsi lap nem titkolt szimpátiával, de kissé pontatlanul ítélte meg a sokácság népviseletének alakulását. De a szerző elragadtatását nem tudta palástolni, amikor e nép tehetségéről, kultúrájáról, életmódjának puritán és egyben a zadru- gában élő családokra utalva, közösségi vonásairól írt. Úgy gondolom, és eléggé bizonyítottnak látom, hogy az 1905. évi sajtóvisszhang nagyban hozzájárult az érdeklődés fokozódásához, amely azután Csók István figyelmét is a so- kácságra irányította. Bár az is eléggé ismert volt, hogy a monarchiát ismertető művében Rezső trónörökös a sokácság gyönyörű népviseletének szentelte a legnagyobb fejezetet. S az is sajtóvisszhangot kapott, hogy a baranyai főhercegi birtokon vodászó Vilmos császár egy interjúban kifejtette: ........ha újb ól eljövök Baranyába, a következő esztendőben, magammal hozom a császárnét, hogy ezt a kiváló népet és festői jelmezeiket ő is megismerje . ..”. 1905. június 11-én a Párizsból hazalátogató Csók István pont akkor tartózkodott Szek- szárdon, amikor a baranyai lapok a sokácsággal naponta foglalkoztak. A „Mohács” című lap egy híradásában már utalt is arra, hogy a festő kijelentette: „A nyáron Baranya vármegyébe jön a sokácok közé és a mohácsi, bodolyai, dályoki, kozári festői öltözetű sokac nők közül örökít meg néhányat: az ősz felé pedig visszatér a Sárközbe . ..”. 1907-ben több, eddig részleteiben ismeretlen cikkre bukkantam, amelyek beszámolnak Csók István vezetésével a mohácsi járásba látogató művésztársaság munkájáról. Csók Istvánnal tartott Koppé György cseh származású festő és annak felesége, Szegfi Erzsébet és Mádfy Ödön, az akkori festőnemzedék jeles tagja. Valamennyien Párizsból tértek haza, mint a Julian Akadémia egykori növendékei, akik a postimpresszionizmus irányában dolgoztak. Csók már nagy sikerrel a hátamögött európai dijakat nyert. Márffy pedig 29 évesen ugyancsak a legmagasabb magyar és európai csúcsokat ostromolta. Mohácsi útja előtt nyerte e| a Ferenc József jubileumi díjat és a Művészeti nagydijat. Csók sikerei ekkor már felsorolhatatlanok. A magyar festőművészet e két óriása fedezte fel a sokóc- ság népviseletének páratlanul szép, gazdag hagyományait és festették meg először olyan művészi fokon, amely ma is legértékesebb darabjai, ismert példányai a legrangosabb magyar galériáknak. A „Mohács" című lap az 1906 és 1907 nyarán a baranyai tartózkodásáról a következőket irtó: „ . .. Végre akadt művész, aki a baranyai festői népviseletükről messze földön hires sokacainkat vászonra vetve, olajban megörökítette ... Csók István festőművész ... lent járt a mohácsi járásban s több hetet töltve a sokácok közt, alaposan tanulmányozva érdekesen szép népviseletüket, néhány sikerült festményt készített... ezek közül többet a pécsi országos kiállításon megnyílt képtárlaton is bemutatott.” (1907.) 1907-ben Mohácson, majd Izsépen és Dályokcn járnak, s újabb képeket festenek. Arról is beszámolnak a források, hogy a sokácokról készült.képeket nemcsak Pécsett, de Pesten is bemutatták, s a „Sokac lány” című kép hatalmas sikert aratott. Negyedszázad múlva akadt egy neves pécsi festő, Pécsi- Pilch Dezső, aki ugyancsak franciás expresszionizmus szellemében festett, s aki a képző- művészeti főiskola professzora volt, nagy figyelmet szentelt a sokácság megfestésének. 1932- ben Budapesten, majd 1934- ben Pécsett nagy sikerrel rendezett kiállításon mutatta be az „ünneplő sakacleányok”, a „Sokaccsalád”, a „Csipkeverés", a „Varrólecke", a „Busójárás" című, s a sokácság életéből merített gyönyörű képeit.' A Pécsett 1934. október 20-án nyílt kiállításáról a következő helyi kritika látott napvilágot: _ ___A kiállításon ... a sokac okról festett képei is szerepelnek ... A „Busójárás” c. kompozíció a busómaszk felújítása. A többi képei a sokac életből merített művészi alkotások. A képeknek sok csodálója akadt. ..” Ugyanebben az évben, karácsony előtt Mohácson rendezett kiállításra a Korona szálló éttermében került sor. Több éves baranyai festőúljain készített képeket láthatott a közönség. 30 darab sokácokról festett képet helyezett el, régieket és újakat. „Pécsi-Pilch Dezső művészete nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi viszonylatban is elsőrangú, elismert értéke a mai magyar képzőin űvészetnek . . .” V alóban csodálatos művészi alkotások Csók, Márffy, Koppé, Pécsi- Pilch képei. A népművészet iránti érdeklődésből indult figyelem megtalálta azután az em- , bért, mindebből születtek azok a művészeti produktumok, amelyek tartalmukkal átíveltek egy- egy korban a népeket egymástól elzárni igyekvő tendenciákat, igazolva művészetnek az emberiséget összekapcsoló erejét, törekvéseit. Ha arra gondolunk, hogy azóta pl. hány jeles festőt ihletett meg a mai napig a sokácság életének ábrázolása, díszes ruhában és anélkül; (gondoljunk akár Kolbe Mihály „Ilkájára” vagy Kákay Szabó György „Fiatal sokac lány” című portréira), Csók 1907. évi nyilatkozata jut eszünkbe: ........ezt a népet n emcsak páratlan szép és díszes viselete, hanem bámulatos közösségi összetartozása, melegséget árasztó, barátságra született jelleme is vonzóvá teszi.” Szita László levéltárigazgató Pécsi-Pilch Dezső: Sokac lányok, (Pécs, 1934)
