Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-31 / 299. szám
1981. október 31., szombat Dunántúli napló 3 A bólyi kombinát kölcsönösen Az aranykorona-érték a meghatározó Támogatás a gyenge talajadottságú előnyös kapcsolatai E gy nagy mezögpzdasági üzem meghatározó a környezetében, ugyanakkor rákényszerül a környezet kínálta lehetőségek kihasználására. Vajon hogyan valósul ez meg a gyakorlatban? Erről beszélgettem dr. Kisjakab Lajossal, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatójával és Szabó Jánossal, a kombinát vezérigazgató-helyettesével. Tehát itt jelentkezik a gazdasági kényszer — válaszolja Szabó János. — Természetesen a gazdasági kényszeren, s a kölcsönös előnyökön túl tudatosan is segítjük a környezetünket — jegyzi meg Kisjakab Lajos. — Hisz a kooperációk révén a környezet gazdasági színvonala is nő. Sör biztos vagyok benne, hogy nemcsak a gazdasági színvonala ... A dolgozóink többsége a kombinát területét környező falvakban él, így érdekünk, hogy az ott gazdálkodó termelőszövetkezetek erősek legyenek, hisz ez alapvetően visszahat a mi dolgozóink anyagi, szellemi, kulturális színvonalára is. — Úgy vélem, az együttműködés akkor éri el célját, ha kölcsönös előnyökén alapul. — Ez így van. Erre példaként hoznám az agrokémiai társulásunkat. Saját erőből mi csak 22 000 hekiáron tudtuk volna megoldani, összefogással 50 000 hektáron vagyunk képesek. Közös erővel sikerült megteremte, ni a gépesített rakodás feltételeit, a korszerű vasúti teherforgalmat. Szakszolgálati állomásunk az agrokémiai társulásnak kísérleti munkát végez számítógép felhasználásával, segítve a gyakorlatot. Ezen mindenki nyert. Jól jártunk mi is, a partnerek is. — Mikor néhány esztendeje Pécsett megalakult a baromfi- feldolgozásra egy közös vállalkozás, a kombinátra a naposba romfi-ellátás szerepe jutott. Mi a közös vállalat tagjai részére naposbaromfit szállítunk. Az igények olyan nagyok már most is, hogy egy évi 15 millió naposcsibe kibocsátására alkalmas keltetőt kell építenünk — mondja Szabó János. — A kombinát meghatározó szerepére a gazdasági kapcsolatokon túl mi jellemző? — A környezet segítése a mezőgazdaságon túl is jelentős, hisz milliós nagyságrendű összegeket fordítunk többek között kommunális célokra, infrastruktúrára. Például az elmúlt ötéves tervidőszakban mintegy 400 laA Csepel Művek székesfehérvári nehézfémöntödéjében az idén tíztizenkétezer tonna rézhulladékot dolgoznak fel, amelyből tömböket, sajtolt tuskókat, alakos és kokillaöntvényeket, perselyeket készítenek. Ezzel saját alapanyag-ellátásukat biztosítják, és a törzsgyárat is ellátják félkész alapanyaggal. Emellett a hasonló profilú öntödéknek is szállítanak öntészeti tömböket. Az öntödében az év végéig több mint tizenháromezer tonna félkész és készterméket gyártanak. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát 22 000 hektáron gazdálkodik, dolgozóinak létszáma eléri a 3000 'főt, éves termelési értékük 1,5 milliárd forint. E néhány szám jól érzékelteti a kombinát jelentőségét a magyar mezőgazdaságban, de ezekből nem derül ki, hogy néhány általuk előállított termék fontossága miatt alapvetően meghatározóak is. — A kombinát és a környezetünkben dolgozó termelőszövetkezetek kooperációja elkerülhetetlen. Ezt nekünk úgy kell hasznosítanunk, hogy kitűzött feladataink összhangba kerüljenek az együttműködésben részt vevő valamennyi gazdaság érdekeivel. Ha ezt nem tudjuk elérni, hiába vagyunk mi az erősebbek . . . összesen több mint 150 mezőgazdasági üzemmel tartunk fenn kapcsolatot, melyből 50 a közvetlen környezetünkben dolgozik — mondja Kisjakab Lajos. — Miért kényszerül gazdasági kapcsolatok kiépítésére a kombinát, hisz a méretei hatalmasak? — Éppen ezért. Termékelőállításunk olyan nagyságrendű, hogy saját erőnkből nem tudnánk gazdaságosan megfelelni feladatainknak. Például, igen széles együttműködés alakult ki köztünk és a környezetünkben dolgozó gazdaságok között a vetőmagtermelés területén. Mintegy 4000 hektáron termeltetünk vetőmagot 13 partner- gazdasággal. Az alapmagvakat, a termesztési technológiát a kombinát biztosítja, kisebb mértékben a gyakorlati munkában is részt vesz, besegít a vetésbe, a betakarításba, a növényvédelembe, szaktanácsot nyújt. Az így előállított vetőmagot aztán visszavásároljuk. Évente 40 000 tonnát jól el tudunk helyezni a piacon, még külhonba is küldünk, ennek azonban csak 80 százalékát termeljük mi. Ha azt a 20 százalékot nem termeltetnénk a partnereinkkel, akkor képtelenek lennénk 40 000 tonnát szállítani, mert sem munkaerővel, sem termelőeszközökkel, sem területtel mi a jelenleginél többet nem tudunk előállítani. Három fiatalemberrel találkoztam a Mecseki Szénbányák KISZ-bizottságának irodájában. A napszinten magasfokú elméleti tudással, a bányában pedig szakmai hozzáértéssel bizonyították, hogy ők érdemelték meg a vájárverseny első helyezéseit. Fiatal — 35 év alatti — vájárok vetélkedőjére került sor október 16-án és 17-én Pécsett, a Mecseki Szénbányák Vállalatnál. Előzőleg az egyes bányaüzemekben lezajlott verseny négy legjobbja került a vállalati döntőbe, s ezek között a legjobbak között bizonyulok a legeslegjobbnak ők hárman, Herceg József, Schmidt Ferenc és Puskás János. Herceg Jázsel (munkahelye Pécs-Bányaüzem) volt a társa a versenyben Ferencsics Imrének, akiről már a Hétfői Dunántúli Napló hasábjain írtunk. A ía- biztosítású frontfejtésben produkálták a verseny során a műszakonkénti 40 tonnát. A verseny rendezői 15 tonnában határozták meg a száz százalékot. Amíg az egyik jövesztett, a másik biztosított. Hogy mégis Herceg József lett a kategória abszolút győztese, annak köszönheti, hogy az. elméleti versenyen társánál több pontot sikerült begyujtenie. Schmidt Ferenc (munkahelye Vasas-bányaüzem) az egyedi fémtám és fémsüveg biztosításé frontfejtésben jeleskedett. Nem kímélte az erejét, a negyedik óra után már verejtéktől fénylő, szénporos testtel hajtotta magát; gyerünk, még! Az eredményt értékelő bizottságnak nem okozott fejtörést a rangsor megállapítása. Mint Schmidt Ferenc mondta, a legjobban az elméleti versenyfeladatoktól félt, és örömére, a vártnál sokkal jobban sikerült. Nagyon sok szakmai kérdés volt — mondja —, és aki érti, tudja a szakmáját, annak nem okozott gondot, hogy mit válaszoljon. Puskás János (munkahelye Pécs-Bányaüzem) a vágathajtó kategória győztese csak június óta vájár. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy ő a jövő embere. Nemcsak a fiatal kora miatt, hanem mert két szakmával rendelkezik, eredeti képzettsége lakatos. — A bányagépek üzemeltetése, karbantartása volt a feladatom — mondja. — Azonban csak ez nem töltötte ki munkaidőmet, sok esetben ülhettem volna tétlenül órákon keresztül. Ezt nem nekem találták ki, így beálltam időnként a vájároknak segíteni, pénzt is kaptam érte és végül elhatároztam, elvégzem a vájártanfolyamot is. Mi ebből a haszna? Egyénileg semmi. A csapatnak viszoníj amelyikkel dolgozik, nagyon is sokat jelent. Ha a gépnek valami baja van, nem kell a szakember után szaladgálni, esetenként emiatt tétlenül várakozni, hanem kéznél van a gyors segítség. A bányászat fokozatos gépesítésével egyre több kettős szakmával rendelkező bányászra lesz szükség. A verseny nagyon jól szervezetten, ideális körülméA még épülő, de már szenet adó márkushegyi és a nagyegyházi bányák után a mányi bányaüzem a harmadik, amelyet a barnaszénprogramban állami nagyberuházásként nyitnak meg. A Tatabányához közeli medencében rejlő gazdag és jó minőségű barnaszén kiaknázására két ütemben építik- mélyítik a mányi bányát. Az elnyek között zajlott. Nem látják a vetélytársakat, fogalmuk sincs örról, azök hogy állnak, nem tudnak viszonyítani, csak azt tudják, hogy gyerünk, mindent bele. Elmondták, hogy mikor utána a népeshez mentek, úgy érezték, a fáradtságtól összegabalyodott a lábuk, lépni is alig tudtak. Mondták, hogy ilyen munkatempót évente legfeljebb egy-két alkalommal lehet csinálni. Az első helyezettek jutalma vezérigazgatói dicséret és az ezzel járó 2000 forint, plusz 500 forint jutalom, amelyet minden versenyző megkapott, és természetesen a napi munkabér. Schmidt Ferenc Szilágyon lakik, kis családi házban, Herceg József és Puskás János Kertvárosban. Herceg József apja is bányász volt. Schmidt Ferenc már többször elátkozta a pillanatot, mikor bányász lett, mégsem hagyja ott. Puskás János szereti a bányát, szeret lenn dolgozni. A versenykiírásban többek között ez állt: a verseny célja, hogy a fiatal vájárok bizonyítsák szakmai tudásukat, rátermettségüket. Ök hárman valóban bizonyítottak. . Sarok Zsuzsa ső ütemben — amelynek beruházási programját csütörtöki ülésen hagyta jóvá a Minisztertanács — először a földfelszínhez közelebb eső szénrétegeket termelik ki. Az Állami Tervbizottság előzetes engedélye, részdöntése alapján a tatabányai szénbányák dolgozói már megkezdték a mányi bánya építését. A fenti gazdaságokban figyelembe vették azt, hogy az energiaárak, a bankkamatlábak növekednek, hogy bevezetik a tehergépjármű-adót, a teiártámogatás, a teiorémium jelenlegi összege pedig csökken. Sőt azzal is számoltak, hogy a jövedelem-színvonal növelésére felhasználható pénzösszegnek csupán 2,5 százaléka lesz adómentes. ' Csuti J. Október végi legeltetés Október végén kedvező hírek érkeztek a nagyüzemi állattenyészetekből. A szálas és a tömegtakarmányok tartósítása jól sikerült a tsz-ekben, a laboratóriumi elemzések arról tanúskodnak, hogy a télire „eltett" takarmány hasznosanyag tartalma magas. A télire tárolt silót kitűnően felhasználhatják majd a takarmányozásnál, ugyanúgy a magas fehérjetartalmú szálastakarmányokkal is jól tarthatják majd az igényesebb állatokot. Ritkán fordul elő, hogy október végén több nagyüzem még legelteti az állatokat. A rétek, legelők most is kitűnő minőségű takarmánnyal látják el az állományt, és így egyelőre sokfelé nem bontják meg a téli takarmányokat tároló silókat. A mezőgazdasági nagyüzemekben a növendék marhákat és a birkát ezekben a napokban azokra a földekre irányítják, ahol nemrégen vonultak végig a betakarítógépek. A hótrama- radt növényi maradványokat etetik fel az állatokkal, éspedig sokszor tavaszias körülmények között. Épül a mányi bányaüzem A kátolyi tsz-ben 1—1,3 millió forint lesz a többletbevétel összege, amit döntően gépesítésre használnak fel, ezenkívül a szarvasmarhatelepet vízzel látják el, a juhállományt pedig gyarapítják. De nagy gondot fordítanak a szerelők, a traktorosok, az állattenyésztési dolgozók, valamint a termelést közvetlenül irányító szakemberek jövedelem-színvonalá- nak a javítására. A tsz-vezetés úgy gondolja, hogy lehetőség nyílik fejlesztésre fordítható hitelek felvételére is. kás építését segítettük elő a kombinát működési körzetében. Dolgozóink a közéletben is aktívan részt vesznek. A környezet segítése minden szinten és módon elemi érdekünk, természetesen az élen járó szerepet meg kívánjuk őrizni, hisz ez a kombinát továbbfejlődésének is kulcskérdése — válaszol Kisjakab Lajos. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát él a környezet adta lehetőségekkel, s ez elől a környezet sem zárkózik el. A kapcsolatok előnyösek a kombinátnak és partnereinek is. Az együttműködésnek azonban még vannak tartalékai, amiket többoldalúan is ki lehet használni. Roszprim Nándor Herceg József Schmidt Ferenc Puskás János A vájárverseny győztesei Ilyen munkatempót évente csak egy-két alkalommal lehet csinálni termelőszövetkezeteknek a jövő évtől máris jelentős többletpénzt gazdálkodhatnak ki, amelyet fejlesztésre fordítanék. A geresdlaki tsz-ben a búza területe 20—25, a kukoricáé viszont 50 hektárral nő, mivel a szálastakarmány-területet csökkentik. S búzából hektáronkénti 50—52, míg kukoricából 70—75 mázsát terveznek. A tiszta hasznuk a kedvezmények révén várhatóan egymillió forint, amiből a maráza-majori új sertéstelep építését részben finanszírozhatják. A beruházás 1982- ben indul és 1984-től évente tízezer sertést hizlalnak fel. A 600 tejelő tehénből álló állomány a későbbiekben csak gyarapodhat. A tsz szántóinak az aranykorona-értéke 15,9. A mohácsi járásban a legrosszabb talaj- és domborzati adottságú szántókkal a vémén- di tsz rendelkezik: az aranykorona-érték mindössze 14,2. A jelenlegi helyzetben — a várható kedvezmények figyelembevételével —, 3—3,5 milliós többletbevétellel számolnak 1982- től. Búzából 47—50 mázsás hozam a cél, míg kukoricából stabilizálják a 60—65 mázsás átlagot: a régi eredményekhez viszonyítva 10—15 százalékos a növekedés. Szántóföldeket hasítanak ki a rétekből, ezenkívül 250 hektár parlagon heverő rétet tesznek termővé. A „többletpénz" lehetővé teszi, hogy még több műtrágyát, erőgépet, be- takarító-gépet vásároljanak és megkezdődhessen a 4000 hektárra kiterjedő, nagyarányú melioráció. A MÉM úgy döntött, hogy azok a mezőgazdasági üzemek, amelyekben a szántók aranykorona-értéke' a 17 alá esik, különféle állami támogatásban, kedvezményben részesülnek, elsősorban a búza- és kukoricotermesztés, valamint a hizámarhatartás fellendítésére, így például az értékesített búzára, kukoricára 20, míg a hi- zómarhára 7 százalékos árkiegészítést kapnak. Három gazdaságban jártunk utána annak, hogy miként is készülődnek a támogatások fogadósára, felhasználására. Az előzetes kalkulációk azt igazolják, hogy mindegyik helyen Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Megtárgyalta az Ipari Minisztérium tájékoztató jelentését arról az intézkedési tervről, amelyet a lakosság bútorellátásának javítására dolgoztak ki. Ezt a programot a KNEB 1978. évi, hasonló témájú, országos viszgálatának javaslatai alapján készítették. A KNEB most megállapította, hogy az intézkedési terv jól szolgálja a bútortermelést és -forgalmazást. Bár az ellátás még nem mindig folyamatos. A népi ellenőrök véleménye szerint több és nagyobb bútorraktárra lenne szükség, indokolt továbbfejleszteni és szélesebb körben elterjeszteni a korszerű értékesítési módokat, s egyszerűsíteni kell a garanciális ügyintézést.
