Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-27 / 295. szám
1981. október 27., kedd Dunántúli llaplo 5 Burgonyaakció télire A ZÖLDÉRT ingyen házhoz szállítja Aki nagy tételben — legalább 60 kilónyi — burgonyát, illetve vöröshagymát rendel még előre a ZÖLDÉRT bármelyik boltjában, annak azt ingyen házhoz, szállítja a vállalat. Ez á. szolgáltatás nem új, az elmúlt években is volt hasonló, csak amikor kisebb volt az árualap, nemigen reklámozták. Ebből persze logikusan következik, hogy idén a korábbinál nagyobb az árualap, több termett hagymából és krumpliból. Mi ebben az akcióban a haszna a vásárlóknak, s mi a vállalatnak, s egyáltalán van-e erre igény Pécsett? — kérdeztük Koronics Károlyt, a Pécsi ZÖLDÉRT Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesét. Többnyire csak azok vásárolnak tőlünk ilyen nagy tételben burgonyát és hagymát télire, akiknek kertes házuk, pincéjük, hűvös, tágas éléskamrájuk van. A tárolási kockázat ugyan az övék, s a bolti áron vehetik meg a burgonyát és vöröshagymát, de a szállítás ingyenes. S általában nyolc napon belül házhoz is szállítjuk a megrendelt mennyiséget. Számunkra ebből csak annyi az üzlet, hogy ha mi nem vállalnánk ezt a szolgáltatást, vevőket veszítenénk, mert valószínűleg felvállalná más. Az igény pedig évek óta stabil: például mintegy húsz vagon burgonya. Az akció lassan a vége felé jár, hiszen a november már a gyökérfélék tárolási szezonja. Eddig több mint másfél ezer vásárló élt a ZÖLDÉRT által felkínált lehetőséggel. Az átlagmennyiség úgy 60 és 100 kilogramm között mozog, s ez eddig mintegy 160 tonna elsőosztályú burgonyát és 6 tonna, ugyancsak első osztályú vöröshagymát jelent. D. I. Pécsi tévések Szarajevóban Tegnap éjjel érkezett haza Szarajevóból az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának három fős stábja, amely a „Török emlékek Baranyában" című film utolsó kockáinak felvételét Jugoszláviában fejezte be. Bárány György, a mintegy félórás riportfilm operatőre a labormunkák megkezdése előtt a következőket mondotta, mielőtt* a filmanyagot Budapestre vitte. — Dr. Jósfay György rendező elképzelése alapján, a baranyai török kori emlékek filmes megjelenítését Gerő Győző szakértő bevonásával Pécsett, Szigetváron és Siklóson kezdtük Füzes János szerkesztő-riporter közreműködésével. Nálunk a török kori műemlékek eredeti funkciójukban már nem működnek, leginkább idegenforgalmi látványosságként idézik a múltat. Szarajevóban, Mostarban, Pociteljben és Djako- vóban viszont még ma is üzemel a török kori fürdő, a hivők mohamedán istentiszteletre járnak, a müezzin naponta imára szólítja a hívőket a minaret erkélyéről. A forgatást a múlt hét csütörtökén kezdtük meg Jugoszláviában, és a felsorolt helységeken kívül jártunk az eszéki múzeumban, felvételeket készítettünk a török jellegű bazárokban is. A filmnek, amely várhatóan egy hónap múlva készüí el, Kerényi István a gyártásvezetője. S. Gy. Bartókra emlékeztek Pécsett Olsvai Imre előadását tartja Új festékcsalád Korszerű, vízzel hígítható, diszperziós festékek gyártását kezdte meg Leninvá- rosban ‘a Tiszai Vegyikombinát. Az elsősorban lakossági felhasználásra, szánt Tikro festékcsaládnak egyelőre három tagja van, de rövidesen újabb hárommal bővül. s A Tikro család tagjai kitt és lakk minőségben készülnek és nagyon széleskörűen — korróziógátló alapozónak, matt alapozónak és selyemfényű fedőfestéknek egyaránt — alkalmazhatók. Az újfajta festékek'nem tartalmaznak szerves oldószereket, ecsettel, vagy más módon könnyen felvihetők a festendő felületre, a száradásuk közben keletkező gőzök nem mérgezők. Az új festékcsalád első hórom tagjának gyártását már megkezdték. Tudományos emlékülés a TIT-ben Korántsem mindegy azonban a vadászoknak: hogyan lőnek. Az utóbbi időben megszigorították az exportfeltételeket, a comb-, gerinc-» vagy gyomor- lövött állat már osztályosnak minősül, s az sem mindegy, hogyan zsigerelnek, tisztán adják-e le a húst. Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést tartottak tegnap délután Pécsett- a TIT Bartók Klubjában. A résztvevőket dr. Román Lászlóné, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei ügyvezető elnökségének tagja köszöntötte* majd az előadók sorát Olsvai Imre népzenekutató, az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársa nyitotta meg. Dél-Dunántúl hangja Bartók Béla műveiben címmel a Bartók és mások által gyűjtött somogyi népdalokat hasonlította össze a nagy zeneszerző feldolgozásaival, zenekari műveivel, szemléletesen illusztrálva, hogy Bartók nemcsak a Tisza- vidék és Erdély népzenéjét ötvözte immáron, klasszikussá vált műveibe, hanem azokban föllelhető a dél-dunántúli népdalok jellegzetes hangzásvilága is. Antal György Liszt-díjas kar- ncgy, a Pécsi Zeneművészeti Főiskolai Tagozat igazgatója sok személyes megjegyzéssel fűszerezett előadást tartott Bartók Béla hangszeres és nogyformátumú műveinek pécsi bemutatóiról. Az előadó a tárgyalt korszak zenei életének aktív részese volt, ezért is kapott különös hitelt a bartóki művek fokozatos „beillesztésének" története a pécsi zenekultúrába. Antal György egyebek között megemlékezett a ma már méltatlanul kevesek által ismert Sass Dezső zongoraművész érdemeiről is, mint olyan muzsikuséiról, aki úttörő szerepet vállalt a nehéz bartóki kompozíciók baranyai népszerűsítésében. Agócsy László nyugalmazott főiskolai tanár nem kevesebb joggal emlékezhetett vissza kortársként és Bartók elfogadtatásának, megszerettetésének harcosaként a zeneszerző egynemű, és gyermekkori műveinek pécsi bemutatóira. 1937- ben jutottak hozzá Pécsett Bartók 27 egynemű karához (amelyből máig táplálkozik a magyar kórusmozgalom). Agócsy László elismerően méltatta egyebek között a Volán Bartók Férfikarának, a Komlói Gyermekkórusnak, a Dobó úti Gimnázium Bartók Kamarakórusának és a Nevelők Háza Kamarakórusának érdemeit a Bartók-művek színvonalas előadásában, hazai és külföldi sikerre vitelében. Dr. Nádor Tamás, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának zenei szerkesztője Bartók Béla 1923- as pécsi hangversenyéről, a nagy zeneszerző halála kapcsán megtartott 1945-ös em- léghangversenyről és a húsz évvel későbbi emléktábla-avatásról tartott előadást. (Mindezekről bővebben olvashatunk a szerzőnek éppen tegnap megjelent Bartók és Pécs című kis könyvében.) Az előadók sorát Várnai Ferenc megyei ének-zene szakfelügyelő zárta, áki az .1909-es berlini hangverseny kapcsán a karmester Bartókot mutatta be. Bartók scherzo! világának elemzése, továbbá néhány levélrészlet, s a feleség, Pásztory Ditta interjúja segítségével Várnai Ferenc sikerrel cáfolta meg azt a tévhitet, amely szerint Bartók hallgatag, humorta- lan ember lett volna. A tudományos emlékülést méltó színvonalon illusztrálta Bartók-művekkel a pécsi Dobó úti Gimnázium Bartók kamarakórusa Kertész Attila vezényletével. H. J. Baranyai fúvószenekarok minősítő hangversenyét tartották meg vasárnap délután a Pécsváradi Művelődési Központban a háromtagú zsűri a résztvevő 7 együttest a következő minősítő fokozatokban részesítette. (Zárójelben a karnagyok nevét jelöljük.) Mázaszószvári bányász fúvószenekar (Somfai István), ezüstlant; babarci művelődési ház nemzetiségi fúvészénekara (Ahmann György), ezüstlant diplomával; Pécsváradi Önkéntes Tűzoltó Egyesület fúvószenekara (Apaceller JózTef), ezüstlant; Pécs-Vasas Bányaüzem fúvószenekara (Gyurkó István), valamint a Mohácsi Hazafias Népfront fúvószenekara (Dobos József) ezüstlant diplomával; o komlói Bányász Fúvószenekar (Szabó Ferenc) és a pécsi Vasutas Fúvószenekar (Nagy Viktor) az aranylant diplomával c. fokozatot érdemelte ki. Képűm kön; a pécsváradi tűzoltó fúvószenekar. Fotó; Praksza László Említettük: nem minden oldalról teljesülnek az elvárások: c szarvaskilövés ebben az évben nem úgy sikerült, ahogy tervezték, az időarányos szállításban lemaradás von. Oka egyébként ennek is — mint a MAVAD-nál hallottuk —, hogy csökkent a lelőtt szarvasok átlagsúlya. Szigorúbb exportfeltételek Nagyüzem a HAVAD pécsi átvevőhelyén Valószínűleg az ínyencek nem azt látják, amit én: a mínusz 20 fokos hűtőházban a lefejezett, levágott lábú, kizsigerelt, csontkeményre fagyott szarvasokat, őzeket, vaddisznókat, arrébb vadrécéket, fácánokat. Inkább gondolhatnak borban párolt vadpecsenyére, fácánlevesre, tűzdelt őzgerincre. Mert végül is erről van szó: húskészletről. A MAVAD pécsi kirendeltségén nagyüzem van. Néha mindennap érkezik egy-egy kamion, hogy a vadászati szezon eredményeként a hűtőházba került állatokat elszállítsák. Látogatásunk ngpján például öreglakra, a nagy gyűjtőraktárba indultak, a rakomány 100 mázsa vadhús volt. Ha minden oldalról nem is, de összességében eredményesen dolgoztak a megyében a vadásztársaságok, állami gazdaságok, erdészetek: a tervek szerint alakul a vadleadás. Az év eddig eltelt kilenc hónapjában összesen 1223 szarvast (.12 100 kilogramm), 1499 vaddisznót (9364 kilogramm), 1871 őzet (2250 kilogramm) szállítottak a MAVAD pécsi átvevőhelyére, s mellette,több mint ezer fácánt, 1607 vadkacsát. Filmek Igazán nem panaszkodhatunk: a televízió humor, derű, könnyű szórakozás dolgában előzékeny, bőkezű „házigazdának” bizonyult mostanában. Például a megszokott sorozatkrimi is mellőzi a súlyos, véres történeteket, helyettük egy Amerikába szakadt önérzetes kis olasz ügyvéd boldogítja a nézőt, azután visszatértek Onedinék is stb. E bevezetés után térjünk rá a hét legkellemesebb meglepetésére: az új magyar krimire, amely a legjobb nyugatiakkal is felvette a versenyt. Úgy látszik, történt valami — hogy frontáttörés e vagy sem, azt ma még nem lehet eldönteni. Cserhalmi György nyomozója annyira kitűnően megformált, eredeti figura volt, hogy előfordulhat: építenek még rá. Persze, az is az igazsághoz tartozik, hogy ezúttal maga a történet is épkézláb volt, fordulatos, ezenkívül még olyan hiteles történeti hátteret is fel tudott mutatni, ami még az említett „példaképek" fölé is emelte a filmet. A lelkűk fenekéig gonosz, hivatásos bűnözők és a tökéletes — a romantika és a szocreál összes követelményének megfelelő — nyomozók összecsapásairól szóló sematikus krimik helyett íme itt egy új felfogás: a bűnöző is ember, mégha gyenge jellemű, aljas is, valamint a nyomozó is ember, neki is vannak kételyei, gyengéi, de mindenekelőtt olyan apró karakteres vonásai, amelyek csakis őrá jellemzőek. Ha már a humort említettük, ejtsünk egy szót az írországi történetekről is, amelyek egy kitűnő, szórakoztató filmmé álltak össze, egyrészt három jó író, másrészt egy jó színész jóvoltából. A történeteket a színhelyen kívül csak néhány hangulati hasonlóság fűzte össze és egy pompás jellemszínész, akinek figurái lényegében hasonlítottak egymáshoz: valami mulatságos merevség, amit egy belső tartás mégis hitelesít. Eltűnődhetünk azon, mennyi jó színészünk tudna hasonlóképpen emlékezetest nyújtani, ha volnának, akik testükre szabnának irodalmi anyagokat. Jó írás is akadna bőven, miket ugyanígy össze lehetne fűzni, kis életképek, röpke hangulatok, kapualjfigurák, az élétnek egy-egy villanása. Kár,- hogy mindig valami nagyot, abszolútot akarunk csinálni, s ezt a f.ajta — könnyű filozófiával épp csak érintett, emberi és valóságos világot felvillantó — szórakoz-. tató műfajt nemigen. A képernyőn át is illatozó, finom ételek kedvéért kedvelem a Ház-tartás adásait, gondolom, a legtöbben így vannak vele. Kedves családi környezetbe szokott a műsor elkalauzolni, színészek, más művészek közé, a művészetet és az ismeret- terjesztést úgy adagolva a műsorba mint a jobb ételekbe a szerecsendiót; borsot. Egy kis pletyka a művészek magánéletéről - bocsánatos cselekedet, biztosan valós igényt elégít ki. Ilyen intim bekukucskálós volt ’c legutóbbi adás is Koncz Gábor világába. Csak az a - kár, hogy a filmes bevágások elszaporodtak, s ezek elnyomták a műsor eredeti charme-ját, az intimitást, jp jószagú ételek közt csevegő emberek közelségét. H. E.
