Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-26 / 294. szám
A házmestertől a ventillátorig Közös költség — közvita — Neki meg miért annyi?! — Fölöttébb gyakori kérdés ez, amikor a szövetkezeti vagy OTP-lakásokban élők által fizetendő közös költségekről van szó. Nehéz ugyanis megérteni, hogy „ha az én lakásom is 42 négyzetméter alapterületű is, meg az övé is, miért fizetek többet?”. Ha nem akarunk a részletekbe veszni, talán két alaptényezőt kell említeni: a lakókon múló, és a rajtuk kívülálló okokat. (Vannak még egyéb részei is a közös költségnek, de ezek — ahogy Szilágyi Géza, a Kertváros Lakásfenntartó Szövetkezet ügyvezető igazgatója mondja — „a fix pontok”: a fűtés, a szemétszállítás, illetve a fűtési rendszer karbantartásának díja.) Lássuk a legegyszerűbb magyarázatot: — Vannak négyemeletes és tízemeletes épületeink. Az előbbiek egy részében van, a másik részében nincsenek garázsok. A tízemeletes esetében lehetnek az alapszinten bérbe adható helyiségek, vagy nincsenek. A garázsok, a helyiségek bérbeadásától függően tehát márts változnak az azonos alapterületű, de más épületekben élők által fizetendő közös költségek: az egyiknél van bevétel, a másiknál nincsen. Egyéb „külső" tényezők is szerepet játszhatnak: talán mellékesnek tűnik, ám korántsem mindegy, hány automata mosógép működik egy-egy lépcsőházban — a vízdíjban komoly szerepe van. Ismert az is, hogy a lakásokban ventillátor biztosítja a szellőzést. A 10 emeletes épületekben nagyobb, az alacsonyabbakban kisebb teljesítményű berendezésre van szükség: az egyik üzemeltetése drágább, a másiké olcsóbb. Említeni lehet a lépcsőházi világítást is: egy négyemeletesben esténként csak öt lámpa fénylik fel az automata kapcsoló használatakor, a 10 emeletesben lényegesen több. Eltérő a házmesteri díj is (ez is része a közös költségnek): az ötszintesekben nem kell feltétlenül függetlenített házmester, a 11 szintesekben igen. Előbbiben kevesebb, az utóbbiban több a bér. Említsünk még egy fontos tényezőt: a felújítási alaphányadot. Ennek összege — beépítve a közös költségekbe — függ a lakás vételárától. Ugyanakkora lakás öt évvel ezelőtt jóval kevesebbe került, mint most. A felújítási alaphányad azonban a vételár meghatározott százaléka: X százalék a régi és ugyanannyi az újabb lakások esetében is. így azután véget nem ér a vita: — Nekem viszont van bérbeadható helyiségem ... — Nekem függetlenített házmesterem van .. . — Igen, de nálam alig van automata mosógép .., — De nagy a ventillátorotok . .. M. A. Kincsesbánya as ipari út sarkán A színskála — árskála Pécsett, az AFIT „bontóban” naponta 500—800 ember is megfordul, s az alkatrész utáni szimatolás legtöbb esetben eredménnyel jár. A szakemberek mondják: az új alkatrész helyett a használt is megteszi. 5 lassan, lassan a személygépkocsi-tulajdonosok is megértik: ez igaz. Főleg, mert a bontásra érett gépkocsik egy része — szinte vadonatúj. Totólkárok esetén is akad sokféle, jóféle csavar, karosszériadarab, lámpatest, gumiköpeny, kárpit, szélvédő, s miegymás. A bontó a gépkocsikat többnyire kilóra yeszi meg, de a jövőben bizonyos műszaki paramétereket is figyelni fognak. Csak tájékoztatásul: menetképtelen — öreg — járművekért 2— 6 ezer forintot is megadnak. Milyen típusok alkatrészei Gépkocsialkatrészek fillérekért iránt érdemes itt kutatni? Főleg az 1200-as Ladák* a Polskik, Wartburgok, Skodák, Moszkvicsok — tehát a szocialista relációban gyártott személygépkocsik a gyakori vendégek, de alkalomadtán néhány nyugati típus is fellelhető. Átlagban havonta 40—45 személygépkocsit szednek szét alkatrészeire a bontó műhelyeiben, s osztályozzák, értékelik az árut. Hogy ne legyen gond, bevezették a színjelzést: 12 féle szín ad 12 egységárat, s amelyik szín rá van festve az alkatrészre, annyi az ára. A sárga 22 forintot takar, a fehér 562 forintot. Ez a két véglet. Nézzünk néhány árat. Az úgynevezett „turkálóban” egységesen 6 forint az áru kilója. A Trabant-hengerfej 56 forint, a Polski-, Skoda-, Dácia-vezér- műtengely 56 forint, a lengés- csillapítók darabja egységesen 22 forint, egy komplett Polski Fiat-ablaktörlőmotor 112 forint, a Lada-fűtőradiátor 280 forint, Wartburg jobb oldali futómű 200 forint, a hátsó szélvédők ára 200 forint körül mozog, egy Wartburg-főtengely pedig 562 forint. A napi 5—10—15 ezer forintos forgalom jelzi: nagy a kereslet, hiszen sok apró tételből áll ösz- sze mindez. Szinte fillérekből. K. F. Fotó: Läufer László A munkatárs a mikrofonhoz lép A feleségem a lánykori nevét használja. Bocsánatot kérek, hogy ennyire személyes üggyel kezdem, de a posta kézbesítőosztályán az már korántsem magánügy, s ha az én nevem mellett ott a -né toldat, akkor bizony gondot okozíhat: ki is le- hét a címzett. Márpedig én azt tettem: az utóbbi változatot ka- nyarítva a borítékra, s csak any- nyit írtam utána: Kertváros, próbaképpen, egy utcai postaládába dobtam a nagy sárga borítékot. Tele volt üres papírral. Két nap múlva magam csodálkoztam a legjobban, amikor kinyitottam a postaládánkat: ugyan, ki írhat ilyen címzéssel a feleségemnek ... Mert a boríték időben, a fö- löttéb hiányos címzés ellenére is eljutott hozzánk. De ez semmi I Volt olyan eset — meséli Höger Ferenc osztályvezető —, hogy csupán rárajzolták a borítékra a „térképet": a feladó sejtése szerint hol lakhat a címNyomoz a holló zett. Végül még azt is az osztály dolgozóinak kellett kitalál, ni, ki is a címzett... Van hát dolga a címnyomozásnak, amit a következőképpen kell elképzelnünk: minden reggel 8 órakor az osztály egy munkatársa a mikrofonhoz lép: — Csend leayen kartársak, felolvasás következik! És jönnek sorban a rosszul címzett küldemények. Ki lehet, hol lakhat, ki ismeri, ki találkozott a körzetében hasonló nevűvel, mikor költözött el, ki tudja, hova — és így tovább. Kész csoda, amit a kézbesítők a fejükben táróinak: nevek, címek, sorsok halmaza. Mondja az osztályvezető: ha „törzs” a kézbesítő — vagyis régóta dolgozik a szakmában —, akkor nincs gond, de „ha egy szegény Harmincadszor-.. Szerencsevadászat - ollónyisszantással Valahol ez is játék a betűkkel. A sok „e" (Nem nyert) nem a legjobb. Ha „u”-val (Újból húzhat) indul a felirat, az már szívmelengetőbb. Az öröm (kicsinek is tud örülni , az ember) „t"-vel (Tíz) kezdődik, de az igazi diadal mégis az „ö”-vel kezdődő kilencbetűs szóé, az ötvenezeré. Mert ennyit is lehet nyerni azzal a kis, sokat di- csért-szidott cetlivel, aminek borítékos sorsjegy a neve. Most megint megjelent. Immáron harmincadszor, s a jubileumra 14 millió darabot bocsátottak ki belőle. Évente átlagban kétszer lehet kacérkodni vele Fortuna istenasszony kegyeiért a totó-lottó kirendeltségekben, a trafikokban, az utcai árusoknál. A csaknem 15 év alatt (1967- ben találták ki) egy kicsit megváltozott. A színe is - idén azúrkék, skarlátpiros, gesztenyebarna, smaragdzöld ruhát öltött — az ára is (egy forinttal értékesebb lett, a korábbi néggyel szemben most ötbe ke- rüi darabja). De népszerűsége még a régi. Sőt... Álljon itt néhány számadat. 1967 óta 370,6 millió borítékos sorsjegy került piacra (ebből 10 millió Baranyában), s a szerencsések eddig 689,5 millió forintot nyertek vele. A legkisebb nyeremény 5 Ft-nak felel meg, azaz a pályázó újra húzhat, a plafon peclig az 50 ezer forint. A sorsjegyek bevételét olimpiai és sportcélokra, ezen belül pedig főleg az ifjúsági sport fejlesztésére fordítják. 1981-ben például Baranya 120 ezer forintot kapott ilyen célokra, s korábban a Tüzér utcai atlétikai pálya futófolyosója is részben ilyen forrásból származó pénzen épült. Csupán Pécsett 20 mozgó bizományos, azaz jobbára egyetemista fiú és lány árulja az utcára kiköltözve a sorsjegyeket, amelyeket a bankók „szülőszobájában”, a Pénzjegy- nyomdában hoznak világra. A diákok minden egyes szelvény eladása után 25 filléres jutalékot kapnak, de még mielőtt felhördülnének: tessék csak elképzelni, hogy két-három hétig (általában addig tart egy ilyen sorsjegyakció) hány ezer ollónyisszantással tudják megkeresni az ösztöndíj-kiegészítésre valót. Most ősszel október 8-án, mindjárt az akció első napján egy nagy hal mór horogra akadt: Pécsett a Konzum Áruház előtti standon egy 13 éves kisfiú édesanyja unszolására választott sorsjegyet és 50 ezer forintot nyert vele. Azóta sem volt ekkora „kapás” mifelénk ... H. L. helyettes . ..”, akkor bizony törheti a fejét. Általában rossz a postai kül. demények címzése. Tanú erre a Pécsi Postaigazgatóságon a 81 egyesített körzeti, a két külterületi, a két támpontos levélkézbesítő, a 15 táviratkihordó, 11 csomagkézbesítő. Mert ha minden rendben lenne — például: a pécsi irányítószómok 7621 — 7635 között vannak, a borítékokon azonban talán még a minusztartoonányban lévő számok is szerepelnek —, akkor mondjuk egy sima távirat Kaposváron feladva akár 1 óra múlva is a címzett kezében lehet. Az „én címnyomozóm” Pet- termann György, az osztály egyik fiatal, leügvesebbek közé tartozó kézbesítője volt, aki — mint utóbb elmondta — „csak ránéztem a borítékra, s leesett a tantusz. ..”. Hát így érkezett meg a levél postaládánkba, kevesebb fejtörést okozva, mint az a küldemény, amit úgy adtak fel: 35 évvel ezelőtt az illető a Szigeti út környékén lakott. . . Elveszett ember azonban — ha nyomozni kezd a posta fekete madara — nincsen. Megtalálták ez esetben is a címzettet —a Surónyi úton. Van persze kézbesíthetetien levél is. — Kis figyelem, kartársak: Kalányos György, Kulich Gyula utca 6 ... — Sosem volt! Mészáros A. Akar egy ffél élő lovat? Húsz forintot kér és közvetít Cserebere fogadom... „Országomat egy lóért!” — vált szállóigévé Shakespeare utón szabadon Richard királynak tulajdonított mondat, s alkalmazzuk mi is naponta jelentkező „kilátástalan" helyzetünkben, koptatva az eredendő kétséghpesést a vicc színvonalára. Pedig történnek hasonló ajánlások ma is. Ha nem éppen egy egész lóra, de egy félre már igen. A legutóbbi eset Budapesten, az október elsején megnyílt Cserebere boltban történt, ahol egy magát megnevezni nem kívánó fiatalember ajánlotta fel fél lovát. Pardon: élő lovának felét. Hogyan? íme a recept. Tart egy versenylovat, ám különböző elfoglaltsága miatt nem tud vele eleget foglalkozni. Nos, hogy a ló ne maradjon „parlagon", és nem utolsó sorban rentábilis is legyen, felkínálja a ló tartásának, és természetesen a vele történő foglalkozás felét. Hogy miért? Pofon egyszerű: sport- felszerelésért. Vagyis, lovagló- csizmáért, -nadrágért és pulóverért cserébe. Budapestiek előnyben . . . Az ország egyetlen Cserebere boltjának furcsaságai ezzel persze még nem merültek ki. Jóllehet, megnyitásától még egy hónap sem telt el, de a gyűjtött tárgyakban fuldokló emberek lelkében elszabadult a pokol. Ottlétünk perceiben 7000 forintos lemezjátszót kínáltak lemezekért, bontásra kerülő személygépkocsit Color Star, hordozható cserépkályhát pedig Junoszty televízióra kívántak cserélni. Sípos Gabriella boltvezető elmondta, hogy az életképes ötletet a Rádió Napközben című műsora adta, mivel a kezdeményezők — magukra sza- . badítva a csereberélőket — mór roskadni látszottak, mintsem igazi szolgáltatást végezni. Így jelentkezett ő, hogy felvállalja a régi, megunt tárgyaik helyett újakra várók rohamait. Az alacsony — 20 forintos — közvetítő árat is ő szabta meg. A díj befizetésének fejében három hónapon át a kartonon maradnak, élnek a kívánságok, s amennyiben akad partner, kiközvetíti a kérelmet az ügyfélhez. A bolt megnyitásával a bélyeg-, képeslap-, lemez-, folyóiratok, minikönyvek, matchboxok és játékok gyűjtőinek hada jelentkezett. De vannak olyanok is, akik márkás zongorákat kínálnak könyvekért, szobanövényeket fényképezőgépekért, sziámi macskacsaládot konyhaszekrényért, perzsa mocskát faszoborért, golyóscsapágyas hintaágyat vasipari szerszámokért, régi plakátokat írógépért. A budapesti Köztársaság tér 11. szám alatt lévő, 8 négyzetméteres alapterületű boltban kellett megtudnom: másfél évtizede, ismert, Pécsett velem hat éve egy házban — másik lépcsőházban — lakó ismerősöm Hitachi-lemezjátszó- ját négyszemélyes, alumínium hajótestre kívánja cserélni. Kapu László A MÉV ÉRCDÚSÍTÓ ÜZEME felvételre keres: ♦ férfi vegyipari szakmunkás ♦ lakatos és villanyszerelő ♦ kőműves ♦ gépkezelő ♦ betanított és segédmunkás dolgozókat. KEDVEZŐ MUNKAREND, SZOCIÁLIS ELLÁTOTTSÁG, NYUGDÍJAZÁSNÁL KORKEDVEZMÉNY. Bérezés: megegyezés szerint. Telefon: 15-777/20 mellék. Vásári kapuzárás Vasárnap bezárta kapuit a kőbányai vásárváros idei két utolsó nemzetközi rendezvénye, a Ml- PEL elektronikai; és a Trade Mark védjegykiállítás. E bemutatókkal egy- időben befejeződött az NSZK műszaki hét ugyancsak a BNV területén megrendezett eseménysorozata. Hat nap alatt mindhárom bemutatót több tízezren keresték fel, elsősorban üzletemberek és ipari szakemberek, akik tárgyalásokat folytattak a kooperációs kapcsolatok kiszélesítéséről a kiállító külföldi cégek képviselőivel. A MIPEL-rendezvényen 14 ország 110 cége mutatta be elektronikai alkatrészeit, az ipari automatizálás eszközeit, mérő-, vezérlő- és szabályozó készülékeket, mintegy 2100 négyzetméternyi területen. Az elektromodullal üzletkötésekről tárgyalt egyebek között a csehszlovák Kovo, az NDK-beli Elektronik, a nyugati cégek közül a Siemens és az ITT. A kiállítás idején tartották az erősáramú elektronikai konferenciát, amelyen 32 magyar, 16 szovjet, 9 NSZK-beli, olasz, és egy- egy angol, bolgár, japán és török szakember előadása hangzott el. A Trade Mark kiállításon hét ország cégei 250 védjegyet mutattak be. Az NSZK műszaki heten 25 vállalkozó állított ki különféle beruházási javakat, s a részt vevő cégek szakemberei 26 előadást tartottak magyar partnereiknek. Hétfői □
