Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-25 / 293. szám
1981. október 25., vasárnap Dunántúlt napló 11 Kiállítás a fém% ^ Városi rang, falusi gondok müvességről Mezopotámiától Lánycsókig Helyszíni szemlén Nagyárpádon Ifjúsági parlament a Pannónia Sörgyárban mm Öregbíteni a sörös szakma becsületét Igazán nem panaszkodhatnak a múzeumbarátok erre a hétre: majd minden napra jutott egy kiállításmegnyitó. Szombaton a pécsi Janus Pannonius Múzeum Széchenyi téri épületében vált látogathatóvá egy gondosan összeállított, közérthetően publikussá tett régészeti kiállítás. Címe: A fémművesség kezdetei a Dunántúlon, de ennél sokkal tágabb ismertetést ad, egészen a „fémkor” kezdeteitől ennek szőkébb hazánkban történt virágzásáig. A megnyitó ünnepség bevezetéseképpen dr. Füzes Miklós, a JP Múzeum igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy a továbbiakban rendszeressé kívánják tenni az ilyen kamarakiállí. tásokat, amelyek az ismeretter. jesztés hasznán kívül egyúttal felfrissítik a múzeumi látnivalókat is. Elmondta, hogy ezek a bemutatók akár az állandó kiállítások rovására is helyet kapnak majd. (Reméljük, hogy azért az állandó kiállításokon szereplő kiemelkedő történeti jelentőségű anyagok bemutatása nem látja kárát az új törekvéseknek.) A fémművesség kezdeteit reorezentáló kiállítást Tóka Jenő, a Mecseki Ércbánya Vállalat vezérigazgatója nyitotta meg. Elsősorban a földtannal valamilyen módon kapcsolatba került szakemberek — geológusok, régészek, bányamérnökök — összefogásának szükségességét hangsúlyozta beszédében, amelynek elhangzása után dr. Ecsédy István régész mutatta be a kiállítást a meanvitó közönségének. A fali táblákon a fémművesség kialakulása, elter. jedése látható az újkőkor végétől a késő bronzkorig, a vitrinekben pedig ezeknek az ábráknak, térképeknek a tárgyi illusztrációi. Az anyag elrendezését az igényesséa. a közönség minél jobb tájékoztatására való törekvés jellemzi, érjje- mes téhát egy vasárnaoi séta keretében útba ejteni a Széche. nyi tér 12. sz. éoületben látható régészeti kiállítást. H. J. Újfajta lakáshőszigetelő Újfajta lakás-hőszigetelő anyag nagyüzemi gyártását kezdte meg a Lakásépítő Ipari Szövetkezet szabadalma .alapján a Politúr-Bácska közös vállalkozás. A Hőstop elnevezésű hőszigetelő vakolatrendszer, amely új és régi épületek külső szigetelésére egyaránt alkalmas, a gazdaságos és főleg energia- takarékos épületfűtést segíti elő. A légpórusokon gazdag poliszáról-gyöngyöt tartalmazó, páraáteresztő vakolat télen-nyá- ron javítja a lakás mikroklímáját, alkalmazásával a szokásos fűtőanyag mennyiségének 20— 30 százaléka megtakarítható A Hőstop beton, tégla, kő és faalapra egyaránt felhordható, s használatához nincs szükség kü- lönléges szakértelemre. Falu? Város? A kérdés minduntalan felvetődik ezekben a Pécshez tartozó, hajdan önálló községekben, mint pl. Nagyárpád is. Egyrészt ott van a hivatalos városi rang, másrészt ott van a valóság. Ez Nagyárpádon úgy néz ki, hogy az egyik utca — vegyük példának a Kul- túrház utcát — külsőségeiben semmit sem különbözik Pécs bármelyik hasonló, újonnan épült villasorától. De csak 100 méterrel menjünk odébb — például a Fő térre — és máris a hamisítatlan baranyai faluval szembesülünk (és nem is a szebbjével I). Tulajdonképpen e kettősségből adódó gondok, problémák fogalmazódtak meg tegnap délelőtt azon az egyórás szemlén, amin a helyi közélet vezetői Jurinovics József tanácstag vezetésével a városi tanács illetékes megbízottai elé tártak a helyszínen. Ez a szemle a tizenkettedik volt az október 13- án Lvov-Kertvárosban kezdett bejárás-sorozatban. A Kiss János utcában kezdődik a szemle. Itt arról van szó, hogy ha egy rövid összekötő út épülne az utca fölött levő másik úthoz, akkor a vízelvezetés is megoldódna, meg a nehéz mezőgazdasági járműveknek sem kellene itt járniok, s nem tennék tönkre az út menti fákat, virágokat. A Hámán Kató utcában állunk meg. Az úton áll a víz. Nem csoda, hiszen nincs elvezetése. Egy 50 méteres csatorna megoldást hozhatna, s ezáltal némileg kiszélesedhetne az éles kanyar utáni szűk út is. A tanácstag megemlíti, hogy ebben az ügyben 5—6 levelet írtak már, de valamiért mindig elmaradt a panasz orvoslása. A Fő téren vagyunk. Hatalmas fás zöldterület, szemre is legalább kétszer akkora, mint a Köztársaság tér. A területet vízfolyás szeli ketté. Nem kell nagy képzelőerő hozzá, hogy milyen szép park lehetne itt, ha a patakmedret rendeznék, s kétoldalt parkosítanának. De ez még nem elég. Arra is szükség volna, hogy a Fő teret szegélyező két házsorból a szennyvizet ne engedjék neki a nagyvilágnak, És nem ártana valamiféle út a keleti házsor előtt sem, hiszen akkor a Köztisztaságinak sem lenne hivatkozási alapja arra, miért nem megy be a szemétért. Megnézzük a csöppnyi szövetkezeti boltot. Itt a szűk raktárt mutatják, a kérdés pedig, hogy elképzelhető-e valamiféle bővítés. A válasz nem megnyugtató. Felvetődik az is, hogy ez a bolt — elhelyezkedése miatt — Nagyárpád nagy részét nem is tudja ellátni, a település lakói nagy részének egyszerűbb bejárni a városba vásárolni. A Kultúrház utcában meg is mutatja utóbb a tanácstag azt a kisajátított területet, amit egy ABC építésére szemeltek ki. Csakhogy az építésről manapság nincs szó. Lehetne-e hát valami megoldás? Mindenki egyetért abban, hogy egy magánkereskedő megtalálná itt a számítását. Ftfiskolai diplomapályázat Kilenc pécsi első díjas Májusban írt ki pályázatot az Építőipari Tudományos Egyesület a legjobb főiskolai záródolgozat díjára. Három magyar építőipari profilú főiskola diákjai pályáztak, s a bíráló bizottsághoz összesen hatvan pályamunka érkezett be. Ebből negyvennégyet fogadott el a zsűri, s igen örvendetes, hogy 34 itt Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán született. Pénteken került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre, s a tervkiállítás megnyitójára, amelyen dr. Pauka Imre, a PMMF főigazgatója mondott beszédet, majd Nagy Zoltán, a zsűri elnöké átadta az okleveleket. Első díjas pécsiek: Furdán Mária, Füredi Gizella, Herbert Gábor, István György, Kéri Sándor, Mahler Károly, Pál Lajos, Spiesz Orsolya és Sztana János. Tizenegyen kaptak második, nyolcán harmadik díjat a PMMF volt hallgatói közül, míg hatan dicséretben részesültek. Dolgozhasson, aki többet akar keresni A szemle során minduntalan elhcngzik: adjanak ilyen-olyan anyagot, mi majd megcsináljuk. .. Jurinovics József tanácstag meg is jegyzi: évente 150— 200 000 forint értékű társadalmi munkát végeznek a nagyárpá- diak, de sok minden van, amit így már nem lehet megcsinálni. Ehhez várnak segítséget, s ezért is mutatták be tegnap a közel 5000 lélekszámú település legégetőbb gondjait. A tegnapi ifjúsági parlament résztvevői, a Pécsi Pannónia Sörgyár közel kétszáz fiatalja — köztük a hozzászólók közel tucatja fejezte ki egyetértését azzal, hogy jövőjük, életük alakulása a gyárkapukon belüli munkától, a termeléstől függ, s számukra különösen fontos az ezzel járó bérek-jövedelmek alakulása. A vitaindítót, az elmúlt ifjúsági parlament óta történteket dr. Rugási Endre, a vállalat igazgatója vázolta. A fiatalsággal, az ifjúság problémáival való foglalkozás a sörgyárban elsőrendű feladat, hiszen a közel 1200-as kollektíva fele 30 éven aluli. Mi az tehát, amit érettük tehettek? Segítik a munkába való beilleszkedésüket, képzésüket, az oktatási terveket összehangolják a fiatalok toH. I. Minden hely foglalta. A hétvége vendéglátása Újdonság: diszkóestek Fiatalok a Szliven étteremben Számtalanszor előfordul, különösen hétvégeken gyakori, hogy a vacsoravendégek nem jutnak be az általuk kiválasztott étterembe — a bejárati ajtóra kifüggesztett tábla: „Zártkörű rendezvény" eltanácsolja őket. Ilyenkor kénytelenek máshova vagy hazamenni. — Hogyan alakul hétvégeken a vendéglátó egységek látogatottsága? Csigó Zoltán, a Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalat áruforgalmi előadója: — Nézzük a mostani hétvégét. Az Olimpia, Vadásztanya, Mecsek, Hullám, Aranykacsa, Tettye, Susogó, Sopianae, Csarnok szabad. Egyedül csak a Misinán tartanak zártkörű rendezvényt. Általános, hogy a legtöbb rendezvényt hétvégére — péntek, szombat — kérik. Gyakoribb a nyári hónapokban — esküvői szezon —, de a téli szalagavatók időszakában sem panaszkodhatunk. Szívesen vállalkozunk lebonyolításukra, mert így minden hely foglalt és nekünk elsősorban a forgalommal kell törődnünk. Igaz, az állandó és a betérő vendégek ennek nem. örülnek. Hétközben úgy kell becsalogatni az embereket, hétvégén meg kevés a hely. Ez persze az országban másutt is így van. — Új próbálkozásaik is vandiszkóműsor van. Próbálkoztunk másutt is, így a Hullám étteremben műsorszüneti napo- pon a Vízmű KISZ-szervezete júniustól szeptember 4-ig műsoros diszkóesteket tartott, érdeklődés hiányában' azonban abbamaradt. Nyáron Abaligeten, a Campingben szórakozhattak a fiatalok, ha továbbra is igénylik, akkor az Aranyszarvasban szervezünk diszkót. Szigetváron az Oroszlán állt műsorszüneti napokon a diszkózók rendelkezésére. A komlói Művelődési Központ is szeretne hasonlót szervezni. A szerződést már megkötöttük — két hét múlva a Béke étteremben zene- szüneti napokon műsoros diszkó, esteket rendeznek fiataloknak és időseknek. — Kevés az éjszakai szórakozóhely. — Ezen változtatni a jövőben sem tudunk. Egyedüli éjszakai fokál az Olimpia. Sajnos nagyon rossz a vendéglátóiparnak, hogy lakóházak közé vannak bezsúfolva a szórakozóhelyek. Igen sok feljelentés érkezik ellenünk, hogy túlléptük a megengedett zajhatárt. Továbblépést olyan egység jelentene, ahol a közelben nincs lakóház. Ilyennel pedig nem rendelkezünk. A. E. vóbbtanulási szándékával és a vállalat előtt álló feladatokkal, a pénzügyi lehetőségekhez mérten támogatják a lakásgondok megoldását, segítik a fiatalok alkotó készségének kibontakoztatását. Ehhez tegyük hozzá azt, amit kevés intézmény, vállalat mondhat el: az óvodai-bölcsődei férőhelyek iránti igények kielégítettek. Az ifjúsági törvény vállalati végrehajtására készített intézkedési tervekben kiemelt szerepet kapott a KISZ véleményezési, egyetértési és javaslattevő érdekvédelmi szerepének gyakorlása: a vállalat vezetése nem hoz döntést a fiatalokat érintő kérdésekben a vállalat ifjúsági szervezetének meghallgatása nélkül. Természetesen megannyi sajátos qond is jelentkezik —mint azt a parlamenti vita során többen kifejtették — az élelmiszer- ipar bérszintjéből eredően. Sziklai Zoltán a kezdő szakmunkások, betanított munkások és segédmunkások órabéreiből — 17, 15, illetve 13,50 forint — következtetett: nem véletlen a fiatalok nagy fluktuációja. Tardi Zsuzsanna szerint a bérek kialakításában törölni kell végre azt a régi szemléletet, mely szerint a vállalatnál töltött évek döntik el a borítékok vastagságát. Aki többet dolgozik — az kapjon többet. E kérdéskörnél érdemes szólni Rákos János, a KISZ Pécs városi Bizottsága első titkárának felszólalásáról. Kérte a vállalat vezetését, a vállalat KISZ-vezetőit teremtsék meg a többet dolgozás lehetőségét, annak, aki többet akar keresni — gyárkapukon belül. Tóth György a kirendeltségek gondjai közül kiemelte: járjon meg mindaz a kirendeltségi dolgozónak is, mint ami megjár a központban dolgozónak, s a témában konkrétan a munkaruhaellátottságot tette szóvá. Torma László a házon belüli gépjármű-javítók nehéz helyzetéről beszélt; jön a tél. s szabad éa alatt javítani a szállítóeszközöket nem éppen rózsás feladat. Kérte a vállalat vezetését: á közeljövőben-távlatokban a témát vegyék napirendre. Lépőid István bírálta a KISZ vállalati vezetőit, amiért nem vonnak be több fizikai dolgozót - rakodót — a szervezett mozaal- mi életbe. Erre volna igény. Szűcs Zoltánná a továbbtanulási kedv felélesztésének szükségességét tette szóvá. Végezetül szóljunk Riegl Péter „felhívásáról”: az elkövetkező években mind a fiatalok, mind a gyár többi dolgozója előtt kiemelten a minőség fogalma lebegjen, öregbítsék a sörös szakma becsületét. K. F. nak . .. „Csapolják" a Balatont — Megfigyeltük, hogy a zenekarnak meghatározó szerepe van a vendégkör kialakulásában. Kimondottan rétegegységeket nem tudunk kialakítani, de próbálunk a zenei igényekhez alakulni. Ahol sok a fiatal, ott zenegépet alkalmazunk — Csillag, Makári étterem —, másutt népi zenekarokat, mint a mohácsi Pannónia vendéglőben vagy a Mecsek kisvendéglőben. A többi helyre univerzális zenekart szerződtetünk. — A Hatolok a diszkót kedvelik. — Erre is gondoltunk. A Susogóban heti egy .alkalommal Szombaton reggel megnyitották a magyar tenger siófoki zsilipjeit, s megkezdődött a Balaton „csapolása”. A november 4-ig tartó vízeresztés során huszonnégymillió köbméterrel csökken a tó vízháztartása, eny- nyi folyik le a Sió-csatornán a Dunába. A hagyományos őszi „csapolást” arra is fölhasználják, hogy a Sió-csatornán uszályokat, hajókat engednek le, illetve vontatnak Siófokra. A csatornán a vízeresztéssel teremtett hajózási lehetőséget a balatoni halgazdaság is igyekszik kihasználni. Ugyanis ilyenkor van az angolnák őszi vonulási ideje, ezért a Sió zsilipjeinél két angolnacsapdát szereltek föl, hogy a szökni készülő — ízletes húsáért külföldön igen keresett — angolnákból minél többet zsákmányolhassanak és értékesíthessenek. Könyv Laczkó Pál: Szalmakomisszár Talán önkényesnek tűnik a megállapítás, de egy adott tájegység szellemi élete mérhető a tízezer lakosra jutó írók számával is. Mert igaz ugyan, hogy a tehetséget nem lehet „betervezni”, de támogatni, sőt odacsalni, feladattal ellátni, egzisztenciát biztosítani neki igenis lehet, sőt kell. A sokszor emlegetett és kárhoztatott Bu- dapest-centrikusság és monopol helyzet csak akkor oldható, lazítható, ha nem csupán beszélünk az irodalom decentralizálásáról, de teszünk is érte. Értve ezen a vidéki könyvkiadást is. Erre pedig nem azért van csupán szükség, hogy szaporítsuk a (valóban kevés) „hivatásos" könyvkiadók számát, hanem, hogy megadjuk a vidéki szellemi műhelyek rangját, súlyát is. Mindezt pedig a Palócföld Könyvek sorozatának indulásakor mondjuk el, s nem kis örömmel. Mikszáth és Madách földjén ismét teremnek könyvek, a táj beírja nevét a „nagy” irodalom(történet) lapjaira. Méltányolni és dicsérni kell ezt a törekvést, amely nem példa nélküli, s remélhetően másoknak is példát mutat. Békéscsabára gondolunk itt, ahol is a Kner- és a Tevan-nyomdák kitűnő tradícióit és lehetőségeit elevenítette fel az Új Auróra szerkesztősége és alkotógárdája. A Palócföld szerkesztősége a szellemi tőkéjét kamatoztatja, bizonyítván ezzel, hogy úrrá lehet lenni, mert alakíthatók a körülmények is. Meglepő, hogy az első kötet, amellyel jelentkezik, rögtön próza. A fiatal salgótarjáni író, Laczkó Pál írásait vehetjük kézbe ebben az elegánsan karcsú kötetben. Mindössze hét novella, ami csak akkor tűnik kevésnek, ha nem vesszük figyelembe a szerző szigorú válogatását. Két novella is elemzi ezt az izgalmas serdülőkori problémát. Az olvasás funkciója az, hogy a fiatalt szembesítse a könyvekben megfogalmazott eszmékkel és világgal. Ebből építkezik a személyiség, mintegy tudatosítva saját (megfogalmazatlan) érzés- és gondolatvilágát. A regényolvasó című novella igen érdekes módon ennek a regény- és olvasmányéhségnek egy kóros változatát mutatja be. A főhős a regények világáért feláldozza magát az életet és a cselekvést, s ezzel katasztrófába sodródik. Az Egy eladó nézetei a másik végletet mutatja be. Egy fiatal eladó azért kezd naplót írni, hogy a megfogalmazás tényével rögzítse is, de át is világítsa a még zavaros érzés- és gondolatvilágát. Az eredmény őt magát lepi meg legjobban, de nem minden tanulság nélküli az olvasónak sem. Hősünk — miután tisztábban látja önmagát — abba is hagyja a naplóírást. Végezetül a novellák stílusáról is szólni kell. Laczkó Pál epikáját nem a történet élteti. Érezhetően sokat tanult a kortárs magyar és világirodalom nagyjaiból. Olykor — sajnos — átvesz modorosságokat is. A lényeges történésnek azt tartja, ami bent: a lélek feltáratlan tájain történik. Jehát a részletek, ahogyan az Egy eladó nézeteinek főhőse írja a naplója végén. Ám ezekben a részletekben már felvillan az egész. Magyarán: Laczkó Pál írói világa máris szuverén, körüljárható, markáns, egyéni. A Szalmakomisszár című írása a bizonyság rá, hogy képes nagy tereket és időtávlatokat is egységben látni és ábrázolni. Palóciöld Könyvek. Salgótarján, 1981. Horpácsi Sándor
