Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-25 / 293. szám
Boldogulni kömény munkával lőhet Megbecsült emberek Hajnali ébresztők, esti hazatérések Szakma nélkül. Vajon mi minden tartozik ebbe a fogalomba? A betanított munkás, a segédmunkás vajon gondolatainkban hol foglal helyet? Hányféle segédmunkás létezik? * Fritz György 1960 óta dolgozik - szakma nélkül. Segédmunkás? Betanított munkás? Attól függ, hogy mit bíznak rá éppen a munkahelyén, a Pécsi Bőrgyárban. Éppen az állatok efetésével végzett, amikor bekopogtunk kisdobszai lakása ajtaján. — A gyerekeket várom — mondja már bent a konyhában. — Elmentek az anyósékhoz. A gyermekjáróka mellé tolja a székét: szórakozottan forgatja a kezében a gumielefántot. — Hogy miért vállaltam az utazást, a napi 40 kilométert? — kérdi mintegy önmagától. — Akkoriban itt, faluhelyt nagyon nehéz volt a megélhetés. Feleségem beteges volt, a gyerekeknek enni kellett, szerettem volna többre vinni ... Akadt néhány ismerőse, akik már akkor Pécsre jártak be dolgozni, s ott jól fizettek. így aztán 59 végén ült először vonatra. Számolgatni kezdünk: napi négy óra utazás 30 év alatt — mire nyugdíjba megy — any- nyit jelent, hogy életéből 5 évet (!) vonaton tölt. S ehhez hajnali négykor kelni kell, s jó ha este 6-ra hazaér. — Bizony megesett, hogy hetekig csak az alvó gyermekeimet láttam, megsimogattam őket, megbeszéltem a legfontosabbat a feleségemmel, s már be is estem az ágyba. — Szakma? Legyint. — Hol van-arra idő? Meg aztán így is megkerestem azt, ami kellett arra, hogy a gyerekeket felneveljem. Nagyobbik fia, szintén György, 27 éves. Nős, a lakatos szakmát tanulta ki. Öt, a feleségét és kislányukat, Nikolettet várja most haza ... Itt laknak a „szülőházban". A kisebbik fiú, a 23 éves János katona. Ö Szigetvárra vágyik. Mindkét fiúnak Wartburgja van. Fritz György otthonában 35 423 szakmunkás, 27 255 a betanított munkás és 11 020 a segédmunkás. Tehát többségben vannak a szakma nélküliek ... A bérek átlaga: 4002 forint - a férfiak átlag 4519, a nőké pedig 2896 forint. A férfi segédmunkások 3379, a női segédmunkások pedig 2586 forintot visznek haza. * Bráz József Szigetváron lakik, a Kárpát utcában. Pár éve költöztek be faluról. — Hogy lesz városi az ember? — így — mutat a házra. — Talán jövőre befejezzük. Eddig félmillió van benne. Bent a lakásban felfordulás. Éppen most meszelték az új fürdőszobát, sok a csempékre csörgött. Mutatja: a mettlachi- lapok darabja 17,50 volt, így a leendő kiskonyha és fürdőszoba padlója — 40 ezer forintot ér. 1958-ban — 17 évesen kezdett Pécsett dolgozni. Azóta megjárta a bőrgyár műhelyeit, most a meszesben dolgozik. Éjjeles — mint a felesége, aki a szigetvári konzervgyárban dolgozik. Zolit - 10 esztendős — átviszik a szomszédba, a sógorékhoz, ők meg elindulnak a munkába, néhány óra múlva.- Pécsett megtaláltam a számításomat. — mondja. — A fizetésem változó, de 4800-5000 forintot átlagban megkeresek. Ha nem lenne az a házépítés, azt mondanám: jól élünk.- Szakmát tanulni?- Az az igazság, hogy gondoltam rá. De aztán elmaradt. Mondja: kiváló dolgozó kitüntetést is kapott, pénzjutalmat is. A munkahelyén becsülik, ő is szereti a munkatársait. Mi kell ennél több? Majd tanul a fiú. Zolit kérdem: — Mi szeretnél lenni? Húzódozik a kérdéstől, nem akar válaszolni. Apja, anyja noszogatja. Végre kiböki: — Kamionos! A kérdésre, hogy miért jöttek be városba lakni, Bráz József a következőket mondja: — Arra gondoltunk, hogy legalább az egyikünk ne utazzék, hogy van már ez a fiúcska ... Megaztán neki is iskola kell, s itt a városban, úgye más? Talán többre viszi. * Betanított munkás? Segédmunkás? Él köztünk egy meglehetősen népes, szakma nélküli réteg. Úgy 1958-60-ban indultak a falvakból, hogy megismerhessék az ipar perifériáját.. . Volt, aki tovább jutott, de a többség nem. Vajon baj-e ez. — Gyuri nemrég fejezte be az udvar végiben a műhely építését — mondja az édesapa. — Ügy tervezi, hogy kiváltja majd az iparengedélyt is. Meglátjuk. — A nyugdíj? Nevet. — Nekem még messze van. ötvenhárom éves vagyok. Tehát még hét évem van — három műszakban. Persze ehhez még jön az otthoni munka. Feleségem három éve meghalt: így egyedül — a menye most gyesen van — vezeti a maga háztartását. Kint az ólban 15 sertés van, megannyi baromfi. — Nézze, ha annakidején a földből megtudok élni, itthon maradok, s ma senki sem kérdezi tőlem, hogy miért csak segédmunkás vagyok. Most pedig már váltani nem tudok ... * Baranyában 73 668 munkást tartunk számon, az iparban, mezőgazdaságban, építőiparban, -a szállítás—hírközlés területén, a kereskedelemben, víz- gazdálkodásban. Ebből 50 187 férfi és 23 481 nő. A bárányai 73 668 munkásból 4. HÉTVÉGE Óriásgép Visontán A Mátravidéki Szénbányák Vállalat Thorez-bányaüzemében az elmúlt év februárja óta folynak a keleti II. számú bányamező nyitási munkálatai. Azóta — a tervezett ütemnek megfelelően — 11 millió köbméter meddőt távolítottak el erről a területről, s várhatóan 1982 első felében megkezdik az új visontai szénlelőhely kiaknázását. Az új szénlelőhely révén a közeli Gagarin Hőerőmű továbbra is folyamatosan kaphatja majd a fűtőanyagot. Képünkön:'a meddőletakarító óriásgép, amelynek méreteiről fogalmat alkothatunk, a tövében lévő, parányinak tűnő lánctalpas erőgép láttán. Hazánk, Kelet-Európa (8.) Újult erővel (1957—61) Magyarországon a mezőgazdasági politika átértékelése már az ellenforradalmat követően megindult. Az eredeti jogaiba visszahelyezett szövetségi politika érdekében is eltörölték a kötelező beszolgáltatást és a felvásárlási rendszert vezették be. Más, a parasztságot ösztönző intézkedések is születtek, s ezek eredményeként nemcsak a közhangulat, a munkás—paraszt szövetség állapota javult, hanem jelentősen fejlődött a termelés. Az MSZMP KB 1957 második felében — abból kiindulva, hogy a szocializmus építése falun is kiteljesedjen — jóváhagyta az új agrárpolitika téziseit. Ezek szerint a párt „egyik legfontosabb feladatának tekinti annak elősegítését, hogy mezőgazdaságunk fokozatosan korszerű, szocialista nagyüzemi mezőgazdasággá alakuljon át." Ennek útja pedig a szövetkezetesítés, a fokozatosság és az önkéntesség elvének tiszteletben tartásával, a nagyüzemi gazdálkodós fölényének nem adminisztratív biztosításával, hanem a bizonyításával. A Központi Bizottság 1958. decemben 7-i ülése az elért eredmények alapján, a közhangulat figyelembevételével úgy döntött, hogy az átszervezés üteme meggyorsítható. Nem minden vita nélkül, ám a felelős szervek jó munkájának eredményeként is a következő tavaszra százezrek léptek be a szövetkezetekbe (főleg az Észak-Dunántúlon és Szolnok megyében). Ezután rövid felkészülés, erőgyűjtés, az eredmények konszolidálása következett, majd a második nekifutásra (1960-ra) a szocialista szektor túlsúlyra jutott a mezőgazdaságban (76 százalék). Közben folyt az alapos politikai munka, a meggyőzés, s a meglévő tsz- ek gazdasági, politikai megszilárdítása. A harmadik szakasz vége, az 1961-es év már a 93 százalékos szocialista arányt, az átszervezés nagy munkájának elvégzését jelentette. Mégpedig úgy, hogy mindezen idő alatt nőtt a mezőgazdasági termelés. 1962-ben a korszakos Vili. kongresszus jogos büszkeséggel jelentette az ország népének: Magyarországon befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. A kelet-közép-európai szocialista országok társadalmi szerkezete tovább fejlődött. A városi és a falusi burzsoázia gyakorlatilag eltűnt. Az iparban foglalkoztatottak aránya 23—48 százalékra nőtt, a mezőgazdasági dolgozók részesedése 17—63 százalékra csökkent. (A két szélső értéket változatlanul Albánia és az NDK adta.) A szocializmus alapjainak lerakása befejeződött. A térség országai — összhangban a szovjet békeof- fenzívával — igyekeztek a nemzetközi enyhülési folyamat erősítéséhez is hozzájárulni. 1957-ben Ch. Stoica román kormányfő javaslatot tett egy balkáni biztonsági konferencia összehívására, A. Ra- packi lengyel külügyminiszter pedig közép-európai atomfegyver-mentes övezet létesítésének tervét terjesztette elő az ENSZ közgyűlésén. (A Szovjetunió az európai enyhülést támogatni kívánó jószándékának — egyik — jeleként 1958-ban kivonta a Romániában állomásozó szovjet csapatokat.) 1961-ben két olyan világpolitikai jelentőségű ésemény történt, amely valamennyi kelet- közép-európai szocialista országra befolyással volt. 1958—61 között egyre élesebbé vált a berlini helyzet. Berlin — a legyőzött Németország szovjet csapatok által elfoglalt fővárosa —. 1945-től kezdve, az ország egészéhez hasonlóan, a második világháborúban szövetséges négy győztes nagyhatalom megszállása alatt állt. 1949 — a két önálló német állam megalakulása — óta Berlin nyugati övezetei a szocialista NDK-val szembeni ellenséges tevékenység legfőbb bázisává váltak. A város keleti és nyugati részét elválasztó vonal azonban nem minősült — ‘ellenőrzés szempontjából — államhatárnak. Ily módon — különböző okok következtében — 1948—61. között 2,7 milliónyian hagyták el Nyugat-Berlinen keresztül az NDK-t, ami az amúgy is munkaerő-hiánnyal küzdő országnak súlyos problémákat okozott. A felforgató tevékenységnek sem sikerült a nyitott határon gátat szabni. 1961. augusztus 13-án az NDK kormánya — a Szovjetunió 'és többi szövetségese egyetértésével — fallal vette körül Nyugat-Berlint, és bevezette az államhatárokon szokásos ellenőrzést. Bár a nemzetközi helyzet átmenetileg kiéleződött, mégis sikerült úgyszólván teljesen kiiktatni az európai együttműködés egyik zavaró tényezőjét. Az albán pártvezetés sem 1953-ban, sem 1956-ban ténylegesen nem volt hajlandó szektás-dogmatikus tevékenységét felülvizsgálni, hibáit kijavítani. Ideológiájában és politikai lépéseiben egyre közelebb került a XX. kongresz- szus konzekvenciáit mind nyíltabban elvető kínai vezetőkhöz. Bár a Szovjetunió és a többi európai szocialista ország 1957—59 között még igen nagy gazdasági segítségben részesítette Albániát, a Kína felé fordulás első jeleként 1955—57-ben az Albániának nyújtott kínai támogatás megnégyszereződött. Albánia egyre jobban eltávolodott az európai szocialista országoktól. A kommunista és munkáspártok 1960-as moszkvai konferenciáján E. Hodzsa már nyíltan bírálta a szovjet pártot, az SZKP 1961 októberi XXII. kongresszusán — amely továbbfejlesztette a sztálini időszak kritikai elemzését — az gjbán pártvezető revizio- nizmussal vádolta a szovjet pártot. Ezt követően Albánia december 11-én a diplomáciai kapcsolatot is megszakította a Szovjetunióval. Gyakorlatilag beszüntette a KGST és Varsói Szerződés-beli tevékenységét. Albánia és a többi európai szocialista ország közötti pártkapcsolatok megszűntek, az államközigazdasági érintkezés beszűkült. Molnár Tamás (Folytatjuk) Debrecenben megnyílik a Katona József Színház A Katona József Színházat idestova hét évvel ezelőtt zárták be, mert műszaki állapota erősen megromlott. A felújítás során korszerűsítették a játékteret, mintegy háromszorosára növelték a színpadot, tágasabb lett az előcsarnok s a büfé. A nézőtér viszont kisebb a réginél, csupán 400 néző befogadására alkalmas. Mint az illetékesek elmondták: az épület műszaki átadása megtörtént, már csak az utolsó simítások vannak hátra, így nem lesz akadálya a december elejei premiernek.
