Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-24 / 292. szám

© Dunántúli napló 1981. október 24., szombat A cionizmus kritikája Nagy sikerű kamaraest a Liszt Teremben Három irányzat A zsidó közösségen belül alapjában három anticionista irányzatot különböztethetünk meg: az asszimilánsokét, a val­lási ortodoxiáét és a forradal­mi baloldalét. A nyugat-európai zsidóság körében az asszimiláció túlsá­gosan előrehaladott volt ahhoz, hogy megengedhették volna a zsidó nacionalizmushoz való visszatérést. A cionizmus ellen föllépő ortodox rabbik azt állí­tották, hogy a cionistáknak a zsidó nemzeti állam alakításá­ra vonatkozó elképzelései el­lentmondanak a Biblia és a zsidó vallás tanításának, s mint egy soviniszta mozgalom ter­mékét határozták meg a zsidó nacionalizmust, s féltek, hogy az „feláldozza a zsidó vallást egy aprócska államért". A li­berálisok Németországban és Angliában odáig mentek, hogy követelték: a cionistákat fosz- szák meg állompolgári jogaik­tól. A zsidó vallás egyik irány­zata, a neológ, abból a napó­leoni „elvárásból” indult ki, hogy a zsidók nem tekinthetik magukat külön népnek (hanem zsidó hitű franciáknak). Német­országban Abraham Geiger azt hirdette, hogy a héber he­lyett a németet kell istentiszte­let nyelvévé tenni, s hogy az imakönyvekből eltávólítandók a Szentföldre való visszatérést hirdető imák és utalások. Azt vallotta, hogy a zsidóság nem tekinthető külön népnek, ha­nem azon nemzet tagjának, amelyben él. Már 1886-ban a neológok Pittsburghbe összehí­vott konvenciója kijelentette: „Nem határozhatjuk meg töb­bé magunkat úgy mint nemzet, hanem mint vallásos közösség, és nem reméljük sem a Palesz­tinába való visszatérést, sem a zsidó államra vonatkozó jogok bármiféle restaurációját". A Balfóur-deklaráció után, különösen pedig az októberi szocialista forradalom következ­tében a cionizmussal szembeni ellenállás nyugaton jelentősen csökkent. Hitler hatalomra jutása után a neológok hall­gatólagosan támogatták a szin­tetikus cionizmust (sőt új prog­ramot fogadtak el a pittsburghi helyett). Az érvek A cionizmus ellen felhozott érvek a következők voltak: a) mint világi mozgalom össze­férhetetlen a judaizmus vallá­sos jellegével, b) mint politikai mozgalom ellentmondásban van a judaizmus szellemével, c) mint nacionalista mozgalom ellentmond a judaizmus egye­temes jellegének, d) fenyege­tést jelent a zsidók javaira. Az 1943-ban létrehozott Amerikai Tanács a Judaiz­musért nevű szervezet a cioniz­must mint rasszizmust ítélte el, s azt vallotta, hogy a mozga­lom rossz a palesztinai, az amerikai és mindazon ország­beli zsidók jólétére, ahol élnek. (A Tanács Izrael Állam meg­alakulása után is folytatta cio­nizmussal szembeni tevékeny­ségét és támogatásáról biztosí­totta az arab ü^yet.) A neoló­gok azt vallották, hogy Izrael Állam a világ zsidó közösségei­nek egyik központja és semmi bizonyíték nincs arra, hogy Iz­raelben a zsidók teljesebb zsi­dó életet élhetnek, mint másutt. Miután a zsidó vallásban és kultúrában más népek ilyen eredményei is benne foglaltat­nak, az izraeli kultúra sem le­hel speciálisan zsidó, s nem lesz képes felülmúlni más or­szágok zsidó kultúráját. Míg a liberálisok és a neoló­gok nevetséges dolognak tar­tották a cionizmust, az orto­doxok — kezdetben — halálos ellenségnek tekintették. A ke­let-európai rabbik totális sze­rencsétlenségnek tartották. A közép- és kelet-európai orto­doxia — a cionizmus elleni ha­tékonyabb harc céljából — kü­lön szervezetbe tömörült, s 1912-ben megalapította az Ágúdat Izraelt. A vallásos or­todoxia álláspontja a cioniz­mussal szemben rendkívül komplikált volt, hiszen a Tóra egyértelműen minden hivő fel­adatának tartotta az Ígéret Földjére való visszatérést. Az ortodoxok ezt úgy magyaráz­ták, hogy ez a 248 vallási pa­rancs egyike, amely szemben- áll más, nem kevésbé fontos parancsokkal. S. Hirschl jóval a cionizmus megjelenése előtt kijelentette, hogy a zsidóknak remélniük kell a Sionhoz való visszatérését, s könyörögni kell azért, azonban ezt tettekkel gyorsítani, bűnnek és a legtel­jesebb mértékben tilos dolog­nak tartotta. A cionizmust úgy interpretálták, mint „a Sátán Izrael háza elleni állandó ösz- szeesküvést”. A cionizmust eret­nekségnek tartották, amely a judaizmus tartalmának teljes és abszolút tagadásán nyugszik. Azaz: elvetették a politikai cio­nizmus azon alaptételét, hogy a zsidóság nép. Ezért mondhat­ta a cionizmus legfőbb teore­tikusának tartott Nordau azt, hogy „Aki azon az állásponton van, hogy a zsidóság nem nép, az cionista nem lehet”, s ezért tartotta fontosnak a harcot a reformzsidók, az asszimilánsok ellen. (Érdemes megjegyezni, hogy Martin Buber, a modern zsidóság legnagyobb filozófusa pedig éppen a cionistákat tar­totta asszimilánsoknak, mond­ván, hogy „ti jónak találtok minden bálványt a haza szá­mára, ha annak a bálványnak véletlenül zsidó a neve. Asszi­milálódtatok a század uralkodó dogmájához a nemzetek szu­verenitásának áldatlan hittéte­léhez.") Tehát az ortodoxok szerint az Erec Jiszraelben való élés vallásos követelménye, és az ide való kivándorlás — két teljesen különböző dolog. Ké­sőbb lassan megváltozott véle­ményük, különösen az Ágúdat ifjúsági mozgalma révén. (A náci népirtás a párt soraiban is traumát váltott ki, s az Ágú­dat a cionizmussal való komp­romisszum felé haladt, sőt tá­mogatja Begin kormányát.) Marx és Kautsky A forradalmi munkásmozga­lom zsidó kérdéssel, valamint cionizmussal kapcsolatos állás­pontja kidolgozására elsőként niaga Marx tett kísérletet. Szá­mára nem létezett különálló zsidó nép, még kevésbé zsidó nemzet; a judaizmust pedig teljesen negatív jelenségnek tartotta. A II. Internacionálé vezetői a cionizmust mint utópikus és reakciós aberrációt határozták meg, sőt a Kelet-Európábán je­lentkező zsidó nacionalista irányzatokat (pl. a Bund) is ka­tegorikusan elvetették. A szo­cialista vezetők közül Kautsky foglalkozott legmélyebben a zsidó kérdéssel. Számára a cio­nizmus egyértelműen reakciós mozgalom volt; meg volt győ­ződve, hogy „a palesztin ka­land" tragédiába torkollik, s nem kételkedett az arab nép végső győzelmében. Nyugat- és Helet-Eurépa A nemzeti-nemzetiségi elnyo­más hazájában, Kelet-Európá- ban — ahol a múlt század 80- as éveiben a világ zsidóságá­nak 82 százaléka élt — az ural­kodó nemzet erőszakkal akart minden népet, nemzetet az asz- szimiláció útjára vezetni, s ez minden elnyomott nép körében fokozta a diszkriminatív intéz­kedésekkel szembeni ellenál­lást. így volt ez a kétszeres el­nyomás alatt élő zsidók köré­ben is: míg a nyugati tőkés országokban megtörtént az asz- szimiláció, addig Európa keleti részén nem egyszerűen vallási, sőt még csak nem is etnikai csoportként különül el, hanem — részben jelentős számukból, arányukból következően — nem­zetiségként. A nemzeti elnyomás elleni küzdelem vezető osztálya min­dig a maga osztályérdekeinek rendelte alá a dolgozó osztá­lyokat. A nemzeti elnyomás el­leni harcban a nemzetnek mint szociális-etnikai közösségnek a lényege nyilvánul meg. Az el­nyomott nemzetek általános demokratikus követelései ép­pen olyan „nemzeti" jellegűek voltak, mint annak kívánása, hogy szabadon használhassák anyanyelvűket, fejleszthessék kultúrájukat stb. Ennek a harc­nak a vezetője a polgárság, vagy — Európa keleti régióiban — a polgárosodó középnemes­ség volt. A zsidóság — sajátos törté­nelmi-földrajzi, szoqiális-politi- kai helyzete következtében — nemzeti elnyomás elleni harcát egyik említett osztály sem vezet­hette, hiszen burzsoává éppen azon rétege válhatott, amely a leginkább képes volt az asszi­milációra; és minél fejlettebb volt egy ország „foglalkozási” struktúrája, annál inkább tu­dott asszimilálódni. Fordítva is igaz: minél fejletlenebb volt ez a struktúra — minél kevésbé haladt előre a társadalom a kapitalista fejlődés útján — an­nál kevésbé tudott a zsidóság felbomlani (társadalmi réteg­ződése annál kevésbé haladt előre), annál inkább nemzeti­ség, szociális-etnikai entitás ma­radt. így tehát nem a burzsoázia vált e harc vezetőjévé, hanem a nép szenvedéseire mindig ér­zékenyen reagáló értelmiség. Miután a cionizmus formailag az egész „zsidó nép", az egész „zsidó nemzet" érdekeinek vé­delmére bontott zászlót, s mi­után tartalmában nem egy nemzeti osztály, hanem a nem­zetközi imperializmussal össze­fonódott zsidó nagyburzsoázia érdekeit kifejező mozgalom volt (ennek érdekei pedig az „anya­országok" uralkodó osztályainak érdekeivel estek egybe), ezért olyan gyakoriak az egymással is szembenálló irányzatok. Amikor cionizmusról beszé­lünk, tudatában kell lennünk annak, hogy a cionizmus soha nem volt több — a zsidó népen belül — mint egy kisebbség ideológiája (a két világháború közt a felnőtt zsidó lakosság 10 százaléka, Magyarországon 7 százaléka). Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a zsidóság köré­ben lévő cionizmus-ellenesség mindig elhanyagolható kisebb­ségi mozgalom volt. Rasszizmus és faji megkülönbüztetés Minden nacionalizmusnak jel. íemzője a nemzeti kivételesség­re való törekvés. A cionizmus esetében azonban nem egysze­rűen kivételezettségre való tö­rekvésről van szó. Már Herzl politikai gyakorlatában nyilván­való volt, hogy a saját nemzet függetlenségére való törekvés KORHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár vá­ros és járás, a pécsi és a volt sely- lyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (Belgyógyászat). III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet; Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Ideg­sebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógy­szertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 óráig. ORVOSI ÜGYELET Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi el­látást szombati napokon: nemcsak megfért, hanem kife­jezetten igenelte más népek nemzeti elnyomását. Ennek a felfogásnak a szinte természe­tes velejárója volt a gyarmatosí. tó politika. A Palesztinában élő arab nép szempontjából ez még akkor is igaz, ha különbséget kell tennünk az ide menekült zsidó dolgozók és az imperialis­ta kolonializmus érdekében cse­lekvő cionista vezérkar magatar­tása között. Ezzel függ össze a „kiválasztottság" tudata, ame­lyet a cionizmus a fajelmélet ideológiájává és politikájává változtatott. Ennek is következ­ménye, hogy az ENSZ Szociális Bizottságának 1975. október 18-i ülése „a rasszizmus és a fa­ji megkülönböztetés egyik for­májának" minősítette a cioniz­must. A cionizmus meghatározó fő ismérve azonban a kommunista- és szovjetellenesség. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme után az orosz cio­nista mozgalom szembefordult a proletárforradalommal, a szovjethatalommal, s még akkor is az ellenforradalmat támogat­ta, amikor a fehér bandák több mint százezer orosz zsidót mé­szároltak le. antikommunista tartalum Izrael Állam megalakítása után szükségszerűen változott meg a cionizmus célja. Az új­rafogalmazást az 1951-es jeru- zsálemi kongresszus végezte el, amely szefint a cionizmus célja Izrael konszolidálása, a szám- űzöttek összegyűjtése Erec Iz­raelben és a zsidó nép egysé­gének fenntartása. Az 1968-as új jeruzsálemi program még ezen is túlmegy, kijelentve, hogy a „cionizmus célja a zsidók jo­gainak védelme, bárhol éljenek is." Míq az előző nyíltan ex- panzionista (Erec Izrael), az utóbbi beavatkozást jelent a vi­lág szinte valamennyi állama belügyeibe (zsidók joaainak vé­delme). Pór évvel később N. Goldmann nyíltan megfogal­mazta: „A cionizmusnak magá­ra kell vállalnia újjászületésé­nek kezdeményezését a szocia­lista országokban azért, hoay bizonyos kisebbségek kulturális jogokat érjenek el". Napjainkban a cionizmus Iz­rael Állam és az imperialistaba- rót zsidó burzsoázia ideológiá­ja és politikája, alapvetően an­tikommunista tartalmú. Miután szervezeti-ideológiai központja, a'Cionista Világszervezet nyíltan tevékenykedik a világ 60 orszá­gában, a nemzetközi imperializ. mus jól fel tudja használni a cionizmust a szocializmus és a nemzeti felszabadító mozgalmak elleni ideológiai harcban. Felnőttek részére összevont rende­lés 7—19 óráig az újmeszesi körzeti rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833). Gyermekek részére összevont ren­delés 7—13 óráig az alábbi gyer­mekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752): Va­sas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs). Hősök tere (dr. Lázár), Sza- bolcsfalu (dr. Székely); Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) kör­zetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fi­scher) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Ko­vács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek be­tegeinek. Munkácsy M. u. 19. Ren­delőintézet gyermekpoliklinika föld­szinti bejárata, (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Dörömböli), Koller u- 9. (dr. Gehring); Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.); Semmelweis I. u. (dr. Pánczél); Mitkszáth K. u. I—II. (dr. Géczy, dr. Bajnai) körze­tek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708) Kertváros u. (dr. Tóth Zs.) ; Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, Nem panaszkodhatnak a pé­csi zenekedvelők: a múlt heti szép Bartók-koncert után nem kevésbé sikeres kamaraestet hallhattak szerdán este a Liszt Teremben. A közreműködő mu­zsikusokról — Kovács Dénes (hegedű), Rados Ferenc (zon­gora), Banda Ede (gordonka)- tudtuk, hogy nemcsak szólis­tákként mesterei hangszerük­nek, hanem elsőrangú kama­rapartnerek is. Mégis jó volt hallani, miként bizonyítják ezt újra. A bizonyítás „anyagából" Schubert B-dúr triója (az első­nek játszott mű) valóságos ze­netörténeti unikum, egy kis ze­nei csoda. A Beethoven halá­la miatti mély fájdalmából ép- penhogy kilábaló zeneszerző komponálta e remekművet, be­tegség, remény, derű és nélkü­lözés közt hányódva, kevéssel halála előtt. Épp ezért, vagy ennek ellenére lett remeklés? Mindannak mesteri összefog­lalása, amit a bécsi klassziku­sok kamarazenében, a zongo- rctrió „nyelvén" elmondhat­tak? .. . Egy biztos: maga a mű — páratlanul leleményes zenei anyagán, kiegyensúlyo­zott szerkesztésén, szívhez szó­ló közvetlenségén túlmenően — talán épp azáltal remeklés, hogy felvet és meg is old egy tartalmi-formai ellentmondást. Azt az ellentmondást ti., amely — egyfelől — a klasszikus kere­tekhez, műfaji, szerkesztési szabályokhoz szinte pedánsan ragaszkodó forma és — más­felől — a már éppen ennyire romantikusan tragikus, másutt meg sóhajtásszerűen belenyug- vó tartalom között feszül. A Schubert-trió egy tragikus élet „csakazértis"-optimizmu- sának kicsengése volt, a szü­net utáni Mendelssohn-mű vi­szont pontosan az ellentéte: egy sikeres, napfényes élet dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Kiss), Sarohin t. u. (dr. Sásdi), Fazekas M. u. (dr. Schmidt, dr. Gcthár) körzetek betegeinek. Dr. Veress E. u. 2-, Ren­delőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner); I—II—III—IV. uránvárosi kör­zetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Litkei, dr. Ötvös) betegei részére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki) : to­ronyház (dr. Szabó I.); Endresz Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis I. u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága ré­szére gyermekorvosi ügyelet egy he­lyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasár­nap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy utcai Ren­delőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), a Dr. Veress E. úti Rende­lőintézet (Tel.: 15-833). (ilyennek tekinthető Men­delssohné) baljósabb színeinek jelzése, összegzése. Ezzel már végképp kilépünk a bécsi klasszika szomszédságából, s tágas vagy épp zegzúgos, zord és bejáration utak, ösvé­nyek vezetnek Berlioz, Brahms felé, a zongorának olyan szó- lisztikus lehetőségeivel, amely már-már felbillenti a három partner-hangszer viszonyának egyensúlyát, kamarazenei ke­reteit. Ebből adódik, hogy e hangversenynek a Schubert- trió volt a súlyosabb műve, bár a Mendelssohné is bőség­gel kínált — az első tétel zon­gorafutamai, a Scherzónak a Szentivánéji ó/omból áthalló motivikája, a zárótétel frap­páns Codó-ja stb. — nem egy­könnyen feledhető szépsége­ket. Az együttes teljesítményéről mindent elmond már az is, hegy mindezt — ami az írott zenei anyagban csak lehető­ség — kiválóan megmutatták, élvezetesen érzékeltették. Szebbnél szebb fényekkel tün­dökölt Kovács Dénes Guarne- rije, Rados Ferenc biztos kezű, igen muzikális partner volt, csakúgy, mint Banda Ede. Ve­le kapcsolatban azonban úgy éreztük, hogy a Schubert-mű- ben hangszere tónusa még nem illeszkedett eléggé a töb­biekéhez, helyenként kissé nyersnek, kevésbé simulékony- nak tűnt, mint amazok. A trió mindig pompás összjátéka egyhelyütt bizonytalankodott: a Mendelssohn-mű Scherzó- ját másodszorra sem sikerült teljes ritmikai biztonsággal el­játszani. A közönség vastapssal ün­nepelte a trió példás össztelje­sítményé^ az együttes pedig a hallgatóság érzékeny figyelmét egy ráadással köszönte meg. Varga J. Gyermekei: részére: Munkácsy M» utcai Rendelőintézet gyermekpolikli­nika földszinti bejárata (Tel.: 10-895)» Injekciós kezelésben részesülő gyer­mekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (Posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szom­baton este 19 órától hétfő reggel 7 óráig a Munkácsy M. utcai Rendelő- intézetben (ügyeleti bejárat). * ÁLLATORVOSI ÜGYELET Ügyeletes állatorvos 1981. október 24-én du. 13 órától október 26-án 6 óráig Pécs város és környéke számára: Pécs, Megyeri út 24. sz. Telefon: Pécs 15-588. — Mohács város és járás részére: Mohács, Szé­chenyi tér 1. Telefon: Mohács 1» Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás ré­szére a nyugati részen: Sellyéi Ta­nács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részén: Szentlőrinc, Erzsébet u. 31. Telefon: Szentlőrinc, 71-052. Szigetvári járás nyugati ré­szén: Szigetvár, Allatkórház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagy­ható a Pécs város és környéke szá­mára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es te­lefonszámon, illetve az illetékes te­lefonközpontoknál „Állatorvosi ügye­let" címen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom