Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-23 / 291. szám

6 Dunántúlt napló 1981. október 23., péntek Közgazdaság! elet Találkozások az egyetemen Kádas professzor az innovációról S zélesedő horizont a közgazdász hallgatók előtt! A Pécsi Tudományegyetem Közgaz­daságtudományi Kara vendégeként az idén már több országos szaktekintély fordult meg az egyetemen, előadást és konzultációt tartva a gazdaság időszerű elméleti és gyakorlati kérdései­ről a hallgatóknak. Nemrég dr. Kádas Kálmán, a Budapesti Műszaki Egyetem állami díjas tanára tartott előadást, majd Komái János akadémikus, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudo­mányos tanácsadója vezetett vitát nagy sikerű köny­véről, A hiány-ról. Úgy gondoljuk, ezek a megmoz­dulások túlmutatnak az egyetemen, minden bizony­nyal Közgazdasági élet rovatunk olvasói érdeklő­désére is számot tartanak. Még akkor is, ha rövid beszámolóinkban csupán ízelítőjét adhatjuk a találkozón elhangzottaknak. Miklósvári Zoltán Beszámoló az I. vállalati prognosztikai konterenciáról Megbízható árelőrejelzések a Pécsi Bőrgyárban Kielégítő a választék Leánykaruhák a Gólya Áruházban Téli gyermekruhák a pécsi boltokban A felgyorsult fejlődés követ­kezményeként a gazdasági elő­rejelzés társadalmi igénnyé vált. Az MSZMP XII. kongresz- szusa a gazdasági építőmunka feladataival, azok megoldásá­val kiemelten foglalkozott, mi­vel egyre nehezebb és bonyo­lultabb körülmények között kell megvalósítanunk gazdaságpoli­tikai céljainkat. A megoldásra váró feladatok következetes végrehajtása érdekében 1980- ban az Országos Tervhivatal módszertani irányelveket dol­gozott ki és adott közre a gaz­dálkodó szervezetek részére. Ebben többek között előírta, hogy gondosabban kell ele­mezni ti piaci feltételek vár­ható alakulását és foglalkozni kell a tőkés import- és export­árak előrejelzésével. Igen fon­tos a termelési, munkaügyi és anyaggazdálkodási, továbbá a műszaki fejlesztési és innová­ciós prognózisok elkészítése is. Pécsi szerzőpáros Hol tartanak a vállalatok az előrejelzések készítésében? Er­re kívánt választ adni az I. vál­lalati prognosztikai konferen­cia, melyet nemrég rendezett Budapesten a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság. Három szekcióban folytak a tanácskozások, a II. szekciónak, mely az értékesítési és árprog­nózisokkal, kereslet-előrejelzé­sekkel foglalkozott, pécsi elő­adói is voltak. Az alábbiakban a pécsiek előadását ismertet­jük. A szerzőpáros: dr. Sipos Bé­la, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kará­nak. docense és Vinkó Máté, a Pécsi Bőrgyár gazdasági igaz­gatóhelyettese a marhanyers­bőr és sertés készbőr árak prognosztizálásának tapaszta­latait foglalták össze. A Pécsi Bőrgyár vezetése igen korán, még a kompetetív — a külke­reskedelmi árszínvonal változá­sát követő — árképzés 1980. január 1-i bevezetését megelő­zően megkezdte a kutatást az árprognosztizálás területén. A prognisztizált áraknak azokban az iparágakban van jelentősé­gük, ahol a végső termék ki­bocsátása és az üzletkötés ide­je eltér. A bőriparban, különö­sen a marhanyersbőröknél igaz ez a megállapítás, hiszen itt az ármozgás negyedévenként a 30 százalékot is eléri. A Pécsi Bőrgyárnak marha­nyersbőr szükségletének kéthar­madát a jövőben — USA, Ka­nada, Ausztrália, Hollandia stb. — forrásból kell fedezni. Nem mindegy, mikor vásárol­nak, mivel konjunkturális, egy évnél hosszabb periódusé inga­dozással is számolni kell. Nyil­vánvaló, hogy a konjunktúra mélypontján törekedni kell — a készletezési lehetőségek és költségek figyelembevételével — a beszerzésre, az árkon­junktúra maximumán a beszer­zéseket csökkentenie kell. Az exporttermékeknél ez fordítva van. A szerzők a konjunktúra­kutatás és prognosztizálás te­rületén hasznosították a Heller Farkas iskola (pl. Theiss Ede, Mórotz Kálmán, Andreich Jenő, Kádas Kálmán, Varga István és mások) eredményeit. Heller Farkas 1925—1949 között a Közgazdasági Szemlét szerkesz­tette, s a folyóiratban számos értékes — ma is hasznosítható — tanulmány jelent meg az ár- prognisztizálás témakörében. A dr. Sipos Béla—Vinkó Máté szerzőpáros bemutatta a matematikai, statisztikai mód­szerek széles körű alkalmazá­sával kapott eredményeket, grafikonokat, az import- és exportárak kapcsolatát leíró modelleket. Az elmúlt két év igazolta a prognózisok meg­bízhatóságát. (1980-ban volt a konjunktúraciklus mélypontja és azóta a marhanyersbőr qrak emelkednek. Még nem vált általánossá A II. szekció munkáját élénk érdeklődés kísérte, számos hoz­zászólás hangzott el. A vitában felvetették, hogy bár a vállalati prognóziskészítés igen fontos feladat, a vállalati vezetők nem mindig igénylik a korszerű mód­szerekkel elkészített előrejelzé­seket. Az is előfordul, hogy a vállalat vezetője saját koncep­ciójának elfogadását, támoga­tását igényli a prognosztizáló munkától. A vitában kiemelték, hogy a Pécsi Bőrgyár, a Ma­gyar Viscosagyár, a BRG, a Taurus és más vállalatok gya­korlata a prognóziskészítés te­rületén sajnos még nem vált általánossá. Az innováció a termelési fo­lyamat valamely elemében meg­valósuló jelentős újítás, amely annak minőségi változását, ug­rásszerű lejlődését idézi elő. Tágabb értelemben innovációról beszélnek a piaci kapcsolatok­ban, a gazdálkodási formákban és módszerekben, a termelés szociológiai viszonyaiban meg­valósuló újítás esetében is. Kádas professzor, az itthon és külföldön egyaránt elismert szaktekintély előadásában azokra a gazdag szakmai ta­pasztalatokra támaszkodott, melyeket mint g Magyar Ipar- jogvédelmi Egyesület társelnö­ke sok éven át szerzett az in­novációs fejlesztés és hatékony­sága kérdéseinek tudományos vizsgálatával. A téma kifejtése során a jelen gazdasági hely­zetünkben életbevágóan fontos innovációk, valamint az inno­vációs fejlesztés fogalmi tar­talmát a mérnök-közgazdász szemléletben értelmezte. A leendő közgazdászokra nagy hatást tett annak az ösz- szehasonlitó nemzetközi hely­zetképnek a felvázolása, amely szerint míg az ipari nagyhata­lommá lett Japánban a kurrens­sé váló világpiaci terméknél az innovációs periódus átlagosan 3—4 év, és az ugyancsak- élen­járó NSZK-ban 4—5 év, addig ez Magyarországon átlagosan 13-14 év, sőt egyes esetekben még több is; miközben e ter­mékek világpiaci élettartama nemegyszer mindössze 8 év vagy még kevesebb. Tehát mi­re a magyar termékek a kon­vertibilis valutájú piacokra ki­kerülnek, már termékéletgörbé­jük leszálló ágában vannak, erősen csökkent versenyképes­ségük folytán már csak veszte­ségesen adhatók el. Nem egy reményteljes ma­gyar újítás és találmány hasz­nosítása jutott erre a sorsra. Olyan sok devizakiesést okozó esetről nem is szólva, amikor — Rubik Ernő páratlan világ­piaci fogadtatású alkotását — Remélhetően nem sértő a cím, mint ahogyan a kérdés sem volt az az egyetemen rende­zett találkozón, ' ahol Kornai János akadémikus beszélgetett A hiány című könyvéről. A kér­dések közül egy: Kornai egyen­lő „hiány"? Valóban, a világ­hírű tudós korábbi munkáiról kevesebb szó esett, ez azonban természetes is, hiszen legutób­bi könyvében a szocialista gazdaság olyan alapos, komp­lex elemzésére vállalkozott, amely nélkül egyrészt a tudo­mányos kutatásban, másrészt a tudomány eredményeit haszno­sító gyakorlati munkában tá­madna hiányérzetünk. Ezúttal nem a könyvet kíván­juk ismertetni, inkább néhány, a világhírű kutató munkájá­ban szereplő olyan gondolato­kat idézünk fel, amelyek a Pé­csi Tudományegyetemen is, de általában a közgazdászok kö­rében a legvitatottabb kérdé­sek közé tartoznak^ mostaná­ban. Az egyik ilyen: a növeke­dés feltartóztathatatlan jellege a szocialista társadalomban. Nos, hát az utóbbi években va­lamennyi szocialista országban lelassult a növekedés, miként kell tehát értelmeznünk Kornai János elemzését. Az akadémikus szerint a nö­vekedés kényszere ma is meg­van, emlékezni kell például az 1973-as olajár-robbanásra, amikor a tőkés gazdaság egy szempillantás alatt csökkentet­te a beruházásokat, ugyanak­kor nálunk még hosszú évekig töretlen volt a növekedés trendje. Az utóbbi esztendők­ben jutottunk el csak odáig, hogy a növekedés lelassult. Kornai János a korlátok közül hármat említett: kimerültek a munkerő-tartalékok, a tőkés hi­telfelvétel most már alaposan megfontolandó, csak nagyon körültekintően vehető igénybe. a szenzációs sikerű bűvös koc­kát fontos országokban nem helyezték idejében megfelelő szabadalmi védettség alá, s így például egyes távol-keleti or­szágok nagy tömegben gyártva, igen olcsón elárasztják vele a világpiac nem kis részét. Más esetekben a szabadalmak tárát nem nézik meg, s vannak olyan kutatások, melyek feleslegesek, mivel az adott témát már sza­badalmaztatták. Az innovációs fejlesztés több­nyire bosszantóan lassú volta sok kárt okoz népgazdaságunk, nak, éppen akkor, amikor — a romló külpiaci cserearányok következtében — a néha már szinte fojtogató külgazdasági helyzetünkben a világpiaci ver­senyképességünk javítására, minél több, minél eredetibb, kifejezetten kreatív szellemi tar­talommal rendelkező, kifejezet­ten újdonság számba menő terméket vigyünk exportra. Az innovációs potenciál szellemi — emberi tőkét képviselő — része erre voltaképpen rendelkezésre áll, hiszen Európa olyan részén lakunk, ahol viszonylag sok te­hetséges ember él. Az innovációs periódus meg­hosszabbodásának egyik fő oka Magyarországon, hogy — sok esetben szervezeti ökokból — szakadék van a kutatási ered­mény _ (licencia) kidolgozása, vétele, a fejlesztés (kísérleti gyártás), a termelés és a piac között. A tőkés országokban egy kézben van az innovációs tevékenység mind a négy ele­me. Például Japán már nem textiltermékeket, hanem textil- termékeket előállító gépsorokat exportál. Tíz éve Japán vett li­cenciát az USA-tól, ma fordítva van. Japán értékesít licenciát, különösen az autóipar, az ipari robotok területén. Az intézmé­nyi akadályokat nálunk is meg kell szüntetni. Az iparirányítás átszervezése remélhetően javí­tani fog ezen a helyzeten. Dr. S. B. A harmadik korlát pedig: az életszínvonal-politikánk min­denképpen megköveteli a köz­lekedés, a lakásépítés, az egészségügyi ellátás színvona­lának növelését, át kell erre tő­két csoportosítani. Ezek a nö­vekedést jellemző mutatókban nem szerepelnek, a növekedési ütem mérséklődése tehát ilyen körülmények között érthető. Sokat vitatott téma volt a professzorral való beszélgeté­sen a vállalatok működése a szigorodó gazdasági közegben, amikor hiány van munkaerő­ben,, tőkében, a piaci feltéte­lek is nehezednek. Igaz, csök­kennek-a vállalatok beruházási lehetőségei, ez a mozgató „pumpa" most kisebb energiá­val működik, ugyanakkor az exportból adódó előnyök a vál­lalatokra serkentőleg hatnak. Szó esett a második gazdaság szerepéről is: Kornai János sze­rint ennek egyértelműen hiány­csökkentő szerepe van és lesz is, hiszen a gazdaság áramkö­reiben eddig nem, vagy csak kis mértékben szereplő ener­giákat lehet bevonni. Voltak vélemények, amelyek szerint a bürokratikus szerveze­tek a gyorsan változó körülmé­nyekhez csak nagyon lassan képesek alkalmazkodni, szüksé­ges lenne tehát a szervezete­ket is rugalmasabbá tenni. „A hiány" egyik fejezete a társa­dalmi határköltségqel foglalko­zik, mint Komái János elmon­dotta, erről nagyon kevés a ku­tatás, szinte ösztönözte a pécsi közgazdászokat, hogy foglal­kozzanak a témával. Végül, mint a jövő munka­erejéről, szó esett a legfonto­sabb termelési tényezőről az emberről is. Milyen nevelés szükséges az iskolákban? Rövi­den: nem eszményképeket kell állítani, hanem a konfliktusok­kal terhelt, reális életre nevel­ni. L. J. A hideg idő beköszöntése előtt körülnéztünk az üzletek­ben, hogy a kereskedelem mi­lyen gyermekruhákkal készült fel a télre. A Mecsek Áruházat néztük meg először. A földszinten a rövidáruosztályon kaphatók a gyermekzoknik és harisnyanad­rágok. Néhány méretet hiába keres a vevő. Hármas és hetes számú a vastag acryl harisnya- nadrág, az olasz gyártmányú vékony nylon harisnyanadrág­ból 3—8 számozásig árusítanak. Tegnap választékbővítésre igen vékony, olcsó leányka harisnya- nadrágot és térdzoknit kaptak különböző színekben. A zoknik­nál hasonló a helyzet: a szülők a 3-as, 4-es számúakat hiába keresik. Az első emeleti fehér­neműosztályon 2—8 éves gye­rekeknek színes vékony és vas­tag kötött pulóvereket kínálnak. A kisebbeknek 98-as számo­zásig barna és piros overall- nadrágokat árusítanak. A bébi­osztályon román kisbundák kap­hatók sárga, barna és piros színekben. A nagyobbaknak a ruházati osztályon vásárolhat­nak a szülők. Kínai farmernad­rágok és overallok, román koc­kás- és egyszínű vékony nadrá­gok, a budapesti Háziipari Szö­vetkezet vastag műszál nadrá­gai közül lehet válogatni 86-tól 116-os számig. A télikabátok­ból is bőséges a választék: szí­nes és egyszínű bundák, szövet- kabátok és téliesített ballon­kabátok kínálják magukat. Ki­sebbeknek komplett téli öltözék kapható — vastag kockás szö­PECS. SZÜLETTEK: Sáfrány Nor­bert, Boros Gábor, Gölöncsér Máté, Kovács-Nemes Zoltán, Majer Gábor, Adonyi János, Ambrus Zoltán, Léná­val Balázs, Gémes Péter, Kozma Borbála, Horváth István, Soás Zoltán, Sáska Gabriella, Heller Attila, Szi- gethy Borbála, Kersity Antal, Rá­kosi Attila, Ferenczi Eszter, Hegedűs Péter, Barcsa Dávid, Varga Zsolt, Schobert Judit, Toldi Tamás, Orsós Sándor, Hauzer Dóra, Virág Eszter. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Földes- di Jenő és Tamás Éva, dr. Orbán György és Sziics Anikó, Serbeczki János és Kása Ilona, Nagy Csaba Mindennapos lelvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és Járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti, kárházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika. II. kerület: Me­gyei Kórház (fertőző épület). III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegse­bészet. Felnőtt fül- orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy vetnadróg és hozzávaló kapuc­nis kabát Szemlélődésünk második színhelye a Konzum Áruház. Itt gondoltak a kispénzűekre is — a keddtől—keddig akcióban olcsóbban árusítanak egyes leányka télikabátokat. Válasz­tékuk hasonló, mint a Mecsek Áruházban, de többféle orkán­kabát kapható. Következő úticélunk a Cent­rum Áruház. A fehérneműosz­tályon sokan válogatnának zok. niból, de kevés a kis számozás. Harisnyanadrágból a 3-as és 5-ös számú másodosztályú áru- ezért számozása nem a tény­leges nagysággal egyező. Szö­vetkabátokból bő a választék — lányoknak és fiúknak is szép fazonok közül választhatunk. Érdekes fazonú, több színű kí­nai farmeroverallt árusítanak - bizonyára a gyerekek örülnek a több zsebes megoldásnak. Végül szétnéztünk a Gólya Áruházban. Itt a választékot kí­nai bársony — „farmerszerelés­sel” — nadrággal és hozzávaló dzsekivel, valamint jugoszláv kötött gyermekgarnitúrával szí­nesítették. Amit hiányoltunk: a szülőkés a gyermekek által kedvelt, könnyen kezelhető és praktikus orkán kezeslábasokból nem le­hetett látni. Az óvodai és ott­honi öltözéknek is megfelelő melegítők számozása sem a megfelelő - a három-, négy- és ötéves gyerekek számára nem lehet városszerte vásárolni. A. E. és Vér Erzsébet, Kozma Attila és Som Csilla, Kel bért Zoltán és Har­gitai Zsuzsanna, Pan^ó András és Füzes Ilona, Szüts Janos és Giesz Zsuzsanna, Czainer Ernő és Orsós Mária, Kondor Károly Endre és Schwor ez Tünde, Varga Lajos és Trischler Magdolna, Jung János és Bárdos Erika, Hammer Lajos és Zsif- kő Zsuzsanna, Vig György és Hoh- ner Melinda, Szívós Sándor és Ger- gics Gyöngyi, Bencze Csaba József és Daczi Éva Mária, Herr László és Kiss Éva, Boglár László és Pozs- gai Katalin, Tóth Gábor és Verling Valéria. M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggef 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth Lajos u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon^ este 7-től reggel 7 óráig.-------------------------------------- A Kornai egyenlő „hiány”? Kárházi felvételes ügyeletek

Next

/
Oldalképek
Tartalom