Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-23 / 291. szám
1981. október 23-, péntek Dunántúlt napló 5 A beteg véleménye Beszélgetés egy egyedülálló felmérésről A péfti Városi Tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága tegnap ülést tartott. Ezen egyebek közt az Egyesített Egészségügyi Intézmények etikai tanácsa számolt be „a lakosság körében végzett ismételt kérdőíves felmérés eredményeiről", vagyis arról, hogy a járóbetegek miként vélekednek az orvosi, szakorvosi ellátásról. .A hasonló vizsgálatok oly ritkák, hogy nyugodtan mondhatjuk: a pécsi egészségügyiek vizsgálódása egyedülálló. — Mi volt a cél a felméréssel? — kérdeztük az etikai tanács elnökét, dr. Jászai Veronikát. — Megismerni a lakossági közhangulatot, s ezen keresztül a betegellátás általános problémáit. — Milyen képet festenek a betegek az ellátásról? — Szebbet a valóságosnál. Azaz több a dicsérő, mint az elmarasztaló vélemény. Ebből kétféle következtetést vonhatunk le: vagy nincsenek olyan jelenségek, amikről beszélnek, vagy a vissza nem adott kérdőívek jelentenek egyfajta negatív jelzést. — Mennyi kérdőivet adtak ki? — Idén összesen 1200-at adunk ki, a beszámolásig 600-at juttattunk el a betegekhez, de csak 252 jött vissza. Ebből kellett levonni a következtetéseinket. Itt szeretném megkérni a betegeket, hogy a kapott kérdőíveket juttassák vissza, hiszen a válaszok alapján tehetünk olyan intézkedéseket, amelyek a betegellátás színvonalának az emelését szolgálják. — Figyelemre méltó, hogy a válaszadók döntő többséqénél a hála nem a pénzben kifejezett hálával egyenlő. Persze Yie feledjük: járóbetegek voltak a megkérdezettek. — Érdeklődtek a magánorvosi rendelés igénybevételéről is. Legtöbben a fogászatot jelölték meg és ezt meg is indokolták. — Igen. Jobb munkát végeznek, fájdalommentesen, figyelmesen. gyorsan dolgoznak ... Ez számunkra is meglepő, hiszen a magánpraxist folytató fogorvosok többsége nálunk dolgozik színvonalas körülmények között. Az a véleményünk, hogy ez az, amit igen alaposan elemeznünk kell. — Folytatják-e a vizsgálódást? — Szeretnénk a későbbiekben megismételni. Addig is: a mostani válaszokat olyan jelzésként fogadjuk el, amit a szakterületek vezetőinek a tapasztalataival kell kiegészíteni, s így intézkedni az ellátás javítása iránt. H. I. / Új hőszigetelő nemesvakolat Új hőszigetelő nemesvakolat gyártását kezdték meg az idén az Országos Ásvány- és Ércbányák pilisvörösvári üzemében. A perlit alapanyagú száraz nemesvakolat vízzel keverve vihető fel a felületre. Egyelőre különösen a kis- és csalódihóz- építőknek ad segítséget. A pilisvörösvári üzemben a már korábban is ismert terra- nova technológiájához hasonlóan gyártják majd a perlit alapanyagú vakolatot. Jelenleg a kézi munka mérséklése érdekében hamarosan 30 millió forintos kapacitásbővítő beruházás kezdődik a vállalatnál. A beruházás befejezése után az országos ásvány, és ércbányák pilisvörösvári üzemében évente 25 ezer köbméternyi perlit alapanyagú hőszigeteleő nemesvakolatot állítanak elő. Újabb munkasiker Zobák-bányán A bányában köszöntötték a bánya vezetői tegnap hajnalban a komlói Zobák-bányán az Agócs Attila vezette József Attila szocialista brigádot, amikor éves termelési tervükben szereplő utolsó csille szenet a napszínre indították. A Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet korábban elnyert 80 fős fejtési csapat október 22-ig 161 000 tonna szenet termelt, és vállalták, hogy az év végéig még további 30 000 tonna kokszolható szenet küldenek felszínre. A komplex, brigád nagy erőssége, hogy tizenöt két- szakmás tagja van, akik, ha kell, lakatosként dolgoznak. A bányabeli köszöntő után a kasból kilépő bányászoknak Simon József, az MSZMP Komló városi Bizottságának titkára gratulált a kiemelkedő munkasikerhez. Januártól új biztosítási lehetőségek Kisvállalatoknak, Színes baranyai program Fogadós a megyei népfrontbizottság székhazában: Krasznai Antal megyei titkár, Erwin Skeib, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója és Brend Ritter népdalénekes. Hagyar-NDK barátsági napok Új biztosításokat kínál az Állami Biztosító 1982. január elsejétől a kisvállalatoknak, kisszövetkezeteknek és magán- vállalkozóknak — jelentették be a biztosító csütörtöki sajtóan- kétján. A kisüzemi termelés új szervezeti formái tág teret engednek az emberek vállalkozási kedvének, de a kisebb tőkeerő egyben fokozott kockázatvállalást jelent. 1982. január 1-től bevezetik az összevont vagyonbiztosítási szerződést, amelynek alapján a biztosító megtéríti a kisvállalatok és a vállalkozók tűz, betöréses lopás és rablás okozta kárait, és felelősségbiztosítási védelmet is nyújt. Köthetnek üveg- és szállítmánybiztosítási szerződést is. A kisvállalatok és kisszövetkezetek üzemszüneti, építési és szerelési biztosítást is igénybe vehetnek. A kisvállalatoknak pénzt vagy eszközhitelt nyújtó gazdálkodó szerveknek ajánlja az Állami Biztosító a belföldi hitel- és eszközhitel-biztosítást. Az új biztosítások kidolgozásánál messzemenően figyelembe vették a vállalkozók alapvető érdekeit és reális igényeit. A vállalkozásokat érintő új jogszabályokhoz igazodva folyamatosan további biztosítási lehetőségek bevezetését is tervezik. Tar Jenő vezérigazgató-helyettes beszámolt az idei mezőgazdasági károk alakulásáról, és ismertette a mező- gazdasági nagyüzemek biztosításában 1982. január elsejével bevezetendő módosításokat. A leglényegesebb változás az lesz, hogy átdolgozzák a díjszabásokat. Ezzel lehetővé válik, hogy a jelenleginél alacsonyabban állapítsák meg azoknak a mezőqazdasági nagyüzemeknek a díjait, ahol a kórok viszonylag kisebbek. A Hazafias Népfront őszi béke-, barátsági és szolidaritási programja ’ keretében csütörtökön magyar—NDK barátsági napok kezdődtek Baranyában. Ebből az alkalomból tegnap délután Pécsre érkezett Erwin Skeib, a budapesti NDK Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója, akit a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága székházában fogadott Krasznai Antal, a megyei népfrontbizottság titkára. A baráti találkozón részt vett Brend Ritter NDK-beli népdalénekes is, aki e háromnapos program művészvendége, s a barátsági napok baranyai rendezvényein német és magyar népdalokkal szerepel. * Este Erwin Skeib, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója és Brend Ritter népdalénekes Bolyba látogatott. A nemzetiségi kollégiumban találkoztak az intézmény pedagógusaival és diákjaival. A magyar-NDK barátsági napok mai és szombati programjai a siklósi járásban zajlanak. A vendégek ma délelőtt megtekintik a villányi szoborparkot, délután 3 órakor pedig részt vesznek a harkányi kórházban rendezett, a „Gyermek az NDK művészetében" című kiállítás megnyitóján. Este 19 órai kezdettel Brend Ritter mutatja be magyar, német, valamint magyar nyelven előadott népdalokból álló műsorát a villányi művelődési házban. Szombaton délelőtt az NDK kulturális küldöttség Villány nagyközség vezetőivel találkozik baráti beszélgetésen. D. I. Pályaválasztási tanácsadó diákoknak Iskolahajó Mohácson CZ vtizedeken át a Duna *““■ melletti települések hajós dinasztiái biztosították a folyamatos munkásutánpótlást a magyar hajózásnak. Gönyütől le egészen Mohácsig több száz csalódnak jelentettek állandó munkalehe. tőséget a MAHART folyam- és tengerjáró és a balatoni hajót, valamint a balatonfüredi és óbudai hajógyárak. Ma azonban már csak elvétve találni az aktív hajósok között néhányat a Duna melletti települések szülötteiből. A fennállásának 90. évéhez közelítő - a Rajna—Majna— Duna vízi út megvalósulásával — új távlatokat kapó MAHART folyamhajózási igazgatóságának KISZ-bizottsága éppen ezért szervezett „tobor- ! zó” utat'a Lékai János Hajózási Szakközépiskolával együtt a Buda iskolahajóval. A hajó tantermében berendezett kiállításon, fényképeken és maketteken mutatták be a látogatóknak a hajózás múltját és jelenét, a régi és a mai legmodernebb eszközöket. Ismertették a fiatalokkal a hajózáshoz történő munkafeltétel követelményeit és lehetőségeit, a hajózási szakközépiskolában és a főiskolán tanuló diákok felvételi rendjét és az intézményekben tanulók feladatait. Az 1938-ban épült, ma iskolahajóként működő Buda tantermében látható kiállítást és a hajóséletet, a magyar folyami és tengeri, valamint balatoni hajózást bemutató ' filmet Győrtől Bajáig •— csupán ezen utóbbi városban 600-an — 3500 fiatal látta. Tegnap Mohácson több mint 500 felső tagozatos tanuló és középiskolás tekintette meg. A hajó parancsnokának véleménye szerint: a gyerekeknek a hajósélet utáni érdeklődése reményt ad arra, hogy a hajdan nagy dinasztiákat adó bári, duna- szekcsői és mohácsi hajósok i után a mai fiatalok —* a volt hajósok unokái — érdeklődése ismét a hajózás felé formag mm Befejeződött a nyelvi konferencia Kétnapos tanácskozás után csütörtökön délután befejeződött a Nyelvoktatási stratégiák és taktikák címet viselő konferencia Pécsett, a Tanárképző Főiskolán. A záró plenáris ülésen beszámoltak a szekcióvezetők a viták eredményéről, majd Szépe György, a TIT Ide- gennyelv-oktatási Választmányának elnöke tartott előadást a nyelvoktatás tervezéséről. Referátumának egyik legérdekesebb része az volt, amikor azt fejtegette, hogy minden államban — így természetesen Magyarországon is — a legteljesebb mértékben tiszteletben kell tartani a „nyelvjogot", a saját nyelv használatának jogát. Vonatkozik ez a nemzetiségekre éppen úgy, mint az ún. rezidensekre (menekültek, vendégmunkások stb.) és a turistákra, akik nem mind beszélnek valamilyen világnyelven, tehát a megfelelő vendéglátásihoz hozzátartozik az ő nyelvükön nyújtott kulturális szolgáltatás is. Alapelvnek kell tekinteni, hogy mindenki azon a nyelven kezdhesse meg tanulmányait, amelyen otthon beszél. A „versenyképesség^ szempontjából jó, ha azután az állam többségi nyelvét is megtanulja, hiszen ellenkező esetben csökkenne társadalmi mobilitási esélye. (Vagyis nehezebben tudna továbbtanulni, egyes pályákon érvényesülni stb.) Szépe György — utalva előadótársai korábbi referátumaira — megállapította, hogy a lakosság idegennyelv-ismeretét figyelembe véve Magyarország nem áll előkelő helyen Európá. ban. Mit lehet tenni, melyek a tervezés perspektívái? Nálunk egyelőre csak a gimnáziumokban kötelező két nyelv tanulása. Fokozatosan el kell érni, hogy minden iskolatípusban kötelező legyen egy második idegen nyelvet választani. Gondolkodni kellene azon, hogyan lehet pótolni a latinnak - mint az európai kultúra anyanyelvének évtizedek óta elmaradt oktatását. Arra kellene törekedni, hogy legalább az értelmiségiek „két és fél” nyelvet használjanak. (A harmadikon tudjanak olvasni.) Ugyancsak el lehetne gondolkozni azon, hogy nemzetiségi vidékeken első (kötelező) nyelvként a szlovákot, románt stb. tanítsák. Az előadó szerint az eddigieknél sokkal ésszerűbben kell felhasználni a nyelvoktatásra fordított pénzeket, jobban össze kell hangolni az egyén és az állam érdekeit, pótolni kell a nyelvészeti kutatás hiányait. A konferencia Gergely Jánosnak, a TIT Baranya megyei Szervezete alelnökének zárszavával ért véget. H. J. Folyóiratszemle A vezetés színvonaláról Dr. Geisz Mihálynak, a Baranya megyei Pártbizottság osztályvezetőjének és Pozsgai Józsefnek, a Megyei Tanács személyzeti csoportvezetőjének írását közli a PÁRTÉLET októberi száma, melyben a termelőszövetkezetekben kialakult vezetés színvonalával, követelményeivel, aktuális feladataival foglalkoznak. A szerzők többek között utalnak arra, hogy a megyei pártvégrehajtóbizottság azzal a céllal vitatta meg a közelmúltban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetési színvonalának helyzetét, hogy azt értékelve, minősítve segítséget nyújtson a pártszervezeteknek, a tanácsi és érdekvédelmi szerveknek, a szövetkezetek vezetőségeinek gazdálkodásuk javításához. A megítélésnél figyelembe vették, hogy a testületi és szakmai vezetés sajátos, de egységes rendszert alkot. Az elmúlt években a szövetkezeti demokrácia, a testületi-tagsági vezetés ugyan számottevően javult a megye termelőszövetkezeteiben, mégis a mozgalom és a gazdálkodás mai eredményei főként a személyi-szakmai vezetés fejlődéséből adódnak. Ennek színvonala, felelőssége napjainkban messze fejlettebb és erőteljesebb a testületeknél. Ez egyben arra is rá kell hogy irányítsa a figyelmet, hogy egyes vezetők vagy szakemberek megfelelő tagsági ellenőrzés hiányában, személyüket túlbecsülve, helytelen útra tévedhetnek. Ennek veszélyét egyébként az is bizonyítja, hogy a megyében szinte mindegyik esztendőben napvilágra kerül egy-egy „látványos” ügy, amelynek vége az, hogy a hibák elkövetőit leváltják, vagy bírósági úton felelősségre vonják. Igen fontos a cikknek az a megállapítása, mely a megyei agrár- és szövetkezetpolitika tartós sikereit, a gazdasági teljesítményeket az átlagost meghaladó vezetési színvonalban jelöli meg. Ezt kedvezően befolyásolta, hogy az elmúlt évtizedben a szövetkezeti gazdaságokban növekedett a szakképzett irányítók és szakemberek száma, meggyorsult a nemzedékváltás folyamata. Ugyanakkor a termelés növelésének, az eredményes gazdálkodásnak legnagyobb tartalékait éppen a vezetés színvonala további javításában, illetve az eredmények személyekhez kötődésének megszüntetésében látják a szerzők. Nagy szerepe van ebben a folyamatban a tanács szakigazgatási szerveinek, a termelőszövetkezetek érdek- védelmi szerveinek, a helyi pártszervezeteknek. Minősíti az írás a megye termelőszövetkezeti elnökeinek felkészültségét, vezetői alkalmasságát, megállapítva, hogy többségük megfelel napjaink követelményeinek. Ugyanakkor elengedhetetlen követelmény, hogy saját maguk továbbképzésére folyamatosan nagy gondot fordítsanak, ne idegenkedjenek a szervezett tanulástól, legyen kellő energiájuk a jövő tervezésére, megalapozására. Az irányító szerveknek nagy figyelmet kell fordítani a megyében a tsz-elnökök tervszerű utánpótlásának biztosítására. Erre vonatkozóan részletes feladattervet dolgozott ki a párt- végrehajtóbizottság határozata. Ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani a termelés közvetlen irányítóinak helyzetére, munkájuk megbecsülésére, a megfelelő létszám és színvonal folyamatos biztosítására is. Végezetül nyomatékosan arra hívják fel a szerzők a figyelmet, hogy a tsz-ek vezetési színvonalának növelése a pártszervezetek fontos és folyamatos feladata. M. E.
