Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-20 / 288. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVIII. évfolyam, 288. szám 1981. október 20., kedd Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Önállóan — de nem egyedül ♦ Baloldali győzelem ' a görög választásokon ♦ Az utakon Körjárat két építkezésen Gazdasági közérzetünk Mi a véleménye az embereknek az életszínvonal mindenkori alakulásáról? Miként vélekednek az ország gazdasági helyzetéről, s az ehhez kapcsolódó konkrét kormányzati és egyéb intézkedésekről? Végül is: milyen véleményekkel jellemezhető az ország gazdasági közérzete? Választ ad e kérdésekre a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének negyedévenként ismétlődő reprezentatív vizsgálata Az első kérdéscsoport minden esetben az életszínvonallal kapcsolatos, s ez ügyben érdemes visszalapozni a régebbi elemzésekre. 1976-ban például a megkérdezettek 92 százaléka az életszínvonal emelkedésére számitott; az elmúlt év első felében már csak 16 százaléka, s a második félévben száz ember közül csupán hat. (Az említett időszakban a megkérdezettek 36 százaléka remélte a változatlanságot, 51 százaléka pedig az életszínvonal csökkenésére számitott.) Mondhatnánk most, hogy a közvélemény érzékenyen reagál a gazdasági helyzet változásaira. Mi több, fölismerte — s úgy tűnik, hogy megértette és elfogadta — a gazdasági változások életszínvonal-befolyá- soló hatásait. Csakhogy a jelek — pontosabban: a további adatok — szerint nem egyszerűen mechanikus tudati reakcióról van szó. Amikor még az újságok, a rádió és a televízió, a politikai beszédek és egyéb megnyilatkozások az anyag. és energiaárak „begyűrűzését” jelölték meg gazdasági problémáink fő okaként, a közvélemény már akkor is másként reagált és értékelt. A megkérdezettek többsége (1979 harmadik negyedében 57 százaléka) elsőként a munkaszervezési hiányosságokat, a fegyelmezetlen munkát és a rossz termékminőséget kifogásolta. S csak ezután következtek a „külföldi árhatások" (a jelzett időpontban 24, egy évvel később pedig csak 19 százalékuk.) Ami a takarékosságot illeti, a megkérdezettek 70 százaléka szerint a gyárakban olyan nagyfokú az anyagpazarlás, hogy a hulladék értéke gyakorta majdnem annyi, mint a készterméké Az ilyesfajta takarékosság híveinek becslése szerint csak a racionálisabb anyagfelhasználással 5—25 szá. zalékkal csökkenthetnék a termelési költségeket. A megkérdezettek közül szinte mindenki (1980 végén 82 százalékuk) úgy véli, hogy olcsóbbak lehetnének a termékek, ha a termelőmunkában hasznosítanák végre az úgynevezett „belső tartalékokat”. E tartalékok hasznositásának gyakorlati lehetőségeit illetően viszont már erősen megoszlik a közvélemény. Csak egy kisebbség hiszi, hogy mindez elsősorban elhatározás kérdése. A többség — gazdálkodási körülményeinket mérlegelve — úgy véli, hogy a racionalizálással feltárható tartalékok hasznosítása korántsem olyan egyszerű, mint ahogy azt sokan hiszik. S ha ezzel kapcsolatban semmi másra. csak a szigorú — s a teljesítmények visszafogására ösztönző — bérszabályozásra gondolunk, megint csak azt mondhatjuk, hogy a közvélemény értékítélete aligha minősíthető meggondolatlan melléfogásnak. Öt évre szóló együttműködési egyezmény az MSZBT, az SZBTSZ és az SZMBT között Segítik egymást a gazdaságok Tovább erősítjük kapcsolatainkat ét Óvári Miklós fogadta Filipp Tyimofejevics Jermást Hétfőn az MSZBT székhazában első ízben írtak alá öt évre szóló együttműködési egyezményt a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság között. Eddig két-három évre szóló együttműködési megállapodások alapján munkálkodtak együtt, az 1981—1985-re szóló együttműködési egyezmény a hosszabb távra szóló tervezéssel országaink, népeink életének megismertetésében tervszerűbb, hatékonyabb együttműködést tesz lehetővé. Az egyezményt magyar részről Apró Antal, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság elnöke, szovjet részről Filipp Tyimofejevics Jermás, az SZKP KB póttagja, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, a Szovjetunió Állami Filmbizottságának elnöke, a hazánkban tartózkodó SZMBT-küldöttség vezetője látta el kézjegyével. Részt vett az ünnepi aktuson Ritter Tibor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Roska István külügyminiszter-helyettes. Ott volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete. A testvér baráti társaságok közötti együttműködési egyezmény a többi között kiemeli: az MSZBT, az SZBTSZ és az SZMBT erősíti a szovjet és a magyar nép barátságának, egyszersmind szorosabb együttműködésének további elmélyítésére irányuló tevékenységéta gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet minden területén. A társaságok megismertetik országaik dolgozóival a két országnak a béke erősítésére, a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelésre irányuló következetes külpolitikáját. Különös figyelmet fordítanak a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a Varsói Szerződés többi tagállama békekezdeményezéseinek propagandájára, amely a béke, a nemzetközi biztonság megőrzésére irányul. A felek az elkövetkező időszakban is széles körben és sokoldalúan propagálják a Szovjetunióban a kommunista társadalom és a Magyar Nép- köztársaságban a fejlett szocialista társadalom építésének tapasztalatait. Elősegítik a két ország gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális jellegű tapasztalatcseréjét, aktívan 'részt vesznek a műszaki-tudományos, valamint a kulturális együttműködési tervekben előirányzott rendezvények lebonyolításában. Az egyezmény a fontos feladatok közé sorolja, hogy a baráti társaságok tevékenységében megkülönböztetett helyet kap a NOSZF 65., a Szovjetunió megalakulásának 60., a fasizmus felett aratott szovjet győzelem 40., a Magyarország felszabadulásának 40. évfordulója, s más kiemelkedő jubileumok méltó megünneplése. Mindkét részről megkülönböztetett figyelmet fordítanak hazánk és a Szovjetunió testvérkapcsolatainak erősítésére, a testvérmegyék, testvérvárosok és -üzemek együttműködéséből adódó lehetőségek szélesebb körű kiaknázására. A baráti társaságok nagy gondot fordítanak a tagcsoportokban dolgozó munkáskollektívákra, szocialista és munkabrigádokra. Fokozzák agitációs és propaganda tevékenységüket az értelmiség körében. A felek megállapodtak abban, hogy az öt évre szóló egyezmény alapján évente jegyzőkönyvet írnak alá, amely egy esztendőre szólóan szabja majd meg a testvértársaságok konkrét feladatait az együttműködésben. Hétfőn az MSZMP Központi Bizottságának székházában Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta az MSZBT vendégeként hazánkban tartózkodó Szovjet- Magyar Baráti Társaság küldöttségét, élén Filipp Tyimofejevics Jermással, az SZKP KB póttagjával, az SZMBT elnökével, a Szovjetunió Állami Filmbizottságának elnökével. Jelen volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Biró Gyula, az MSZBT főtitkára. Ott volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. aaaasaaoasaaasaaesssesetsaeui A drávafoki körzeti cukorrépadepón 800 hektárról 3000 vagon répát terveztek átvenni. Ennek kétharmada már beérkezett. Az irány vonatokkal eddig 1436 vagon répát szállítottak a Kaposvári Cukorgyárba. Képünkön:, megrakják az egyik cukorrépafordát. Erb János felvétele Kedvez qz időjárás az őszi munkáknak A hétfő koradélelőtti eső nem zavarta meg a szántóföldi végeztek. Búzát, többek között munkákat. Az őszi munkák ügyében a mohácsi járás Rónát és Partizánkát 1124 északi részében három olyan tsz-t kerestünk fel, amelyben a hektáron vetnek és hétfőig 800 termőhelyi adottságok kedvezőtlenek, vagyis a szántóföldek hektáron fejezték be a vetést. aranykorona értéke 14—15. A kátolyi Új Élet Tsz-ben a kukoricabetakarítás felénél tartanak. Az átlaghozam 63 mázsa, de a rövid tenyészidejű fajtáknál mindössze 55 mázsa. A víztartalom 24—30 százalékos: ami kedvező. A búzának szánt terület 80 százalékát felszántották, és erre az összes foszfor-, valamint káliműtrágyát kihordták, csupán a nitrogén- műtrágya kiterítése van hátra. Műtrágyából eleget tudtak vásárolni, ahogy vetőmagból sem álltak szűkében. A jövendőbeli búzatáblák egyharma- dán földben a mag és GK Szegedből többet vetettek, mint tavaly, míg a GK Tisza- tájt elhagyták. Az alkatrészgondjuk változatlan, így például komoly a hiány a Gigant kombájnokhoz és az FK kukoricabehordó adapterhez szükséges alkatrészekből. A tsz dolgozói segítenek a pécsvá- radi tsz-ben a gesztenyegyűjtésben, valamint a szederkényi szüreten. A kukorica 65 százalékát takarították be a véméndi Lenin Tsz-ben és a tárolókban eddig 650 vagon mennyiséget helyeztek el, de november 7-ig még 400 vagonnal raktároznak. A hektáronkét 57-60 mázsás eredmény a tsz talajadottságait tekintve jónak mondható. A jövő évi vetések alá folyik a mélyszántás, vele a műtrágyázás és a tervezett 2100 hektárból 870 hektáron A vetési tervet még ebben a hónapban teljesíteni akarják. * A geresdlakiak késnek a kukoricabetakarítással, ugyanis a tárolóhelyeket eddig a nagy mennyiségű napraforgótermés „kötötte le”, hisz 100 hektárról csaknem 30 vagonnal kom- bájnoltak be. De útnak indították az exportszállítmányaikat Csehszlovákiába a pécsvá- radi állomásról. Hétfőtől kézzel törik 100 hektárról a jó hozammal kecsegtető hibrid- kukoricát. Mélyszántásból 1000 hektárt terveztek, aminek az egynegyedét megvalósították és eközben kitűnőre vizsgáztak az idén vásárolt új erőgépek. A tervezett őszi búzaterület nagysága 620 hektár és ebből kész 434 hektár. Először október 20-ra tervezték a befejezést, de ez időpont az októberi nagy esők miatt módosult. A múlt héten is egyik nap 40—45 milliméter csapadék hullott. Ezekben a hetekben együtt silóznak a véméndi tszszel, de bérsilózást végeznek a kátolyiaknak is. Hétfőn fölavatták Borsos Miklós Babits-mellszobrát Pécsett a Geisler Eta utcában. Képünkön Tüskés Tibor író ünnepi beszédet mond. (Tudósítás az 5. oldalon). Baranya megyében az őszi- ; árpát, a takarmánykeveréket, ‘ a repcét elvetették. A szóját ; 6900, a napraforgót 10 800 hektárról betakarították. Mindje két növény termése kedvező, j Az őszibúza vetésterülete í 60 300 hektár és ennek a 41 í százalékánál tartanak. A 80 000 hektáros kukoricaterületnek a 41 százalékáról takarították be a termést, de ez a tempó aligha mondható jónak, mint ahogy késés tapasztalható a búzavetésben, a répabetakarításban, valamint a mélyszántásban is, pedig az időjárás, a technikai adottságok lehetővé teszik ezen feladatok gyorsabb végrehajtását. V. Cs. Cs J.
