Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-19 / 287. szám

A lelet a régész asztalán Születőben a régészeti szenzáció? Urnasír a Sallai utcában H elyszín a Sallai utca 24. számú ház, az úgyne­vezett Kóczián-ház. A belvárosi tömbrekunstrukció keretében falkutatásokat, ré­gészeti ásatásokat végeztet itt is az Országos Műemléki Felügyelőség. Régóta felté­telezik ugyanis, hogy Pécs belvárosának barokk épület- sorai középkori házakat rej­tenek el. (Elég csak a Mun­kácsy u. 8. számú házra utal­ni, ahol a szakszerű felkuta­tás kiderítette, hogy az épü­let már a középkorban is állt. Itt, a Sallai utca 24-ben, Sonkoly Károly régész irá­nyításával egy-egy átlós ku­tatóárkot húztak az udvar felső, illetve alsó szintjén. — Ahol eddig ástam, min­denhol le kellett jutni bizo­nyos mélységig, hogy lelet kerüljön elő. Itt már a kert­művelés szintjén, egy ásó­nyom mélységben találtunk római kerámiát, keverve múlt századi cseréppel, mostani műanyag törmelékkel — mondja a régész. — Az alsó szinten nincs semmi különös. Ami az árokban látható — mutat egy cseréphalmazra, amely körülbelül két méter mélyen fekszik — az egy sze­métgödör maradványa, az al­ján 18. és 19. századi kerá­miatöredékkel. Az árokban éppen egy nyugdíjas bányász, Fick János dolgozik. Három embernél többet ér a munkája — hal­lom fiatal, szakállas főnöké­től, aki most azt ajánlja, nézzük meg az udvar felső szintjén húzott kutatóárkot. Ebben most már csak egy kútkávára emlékeztető tégla- félkörív látható, egy század- eleji ülepítő maradványa. De mellette hosszú csíkban elszí- neződött a föld. — Ott találtuk meg az ur­nát — mondja Sonkoly Ká­roly. — Egy közepes nagy­ságú kő volt a tetején, az urnában félig elégett cson­tok, körülötte néhány oxidá­lódott bronz érme és elpor­ladó üvegmaradványok. Az urnát nem lehetett ép­ségben kiemelni, de darab­jai hiánytalanul megvannak. A régész asztalán terítjük ki a cserepeket; látható, hogy egy jókora köcsög nagyságú tárgyról van szó. A csontok között néhány csigolya, egy combtő, és néhány karcsont ismerhető fel. A kis bronzok alaposan összeégtek, komoly munkája lesz a restaurátor­nak velük. — Milyen korból származik a lelet? , — Pontosan még nem tu­dom megmondani. Gyanítom, hogy vagy népvándorlás kori. vcgy a kora-római korból származik. Ahhoz, hogy biz­tosat tudjak mondani, még elemezni kell az anyagot kon­zultánsommal, G. Sándor Má­riával. Ha kiderülne, hogy a lelet kora-római, ez nagy szenzáció volna, hiszen tu­domásom szerint Pécsett még nem került elő régészeti le­let ebből a korból. H. J. SStemények lisztérzékenyeknek Háromféle készítmény mär kapható A kenyérpor receptúrája is elkészilt A vá f os fontról és lentről Kilátás a városra a DDGáz gépkocsitelepétől Á zaj is környezet Villamos­évforduló 47 évig csöngetett Pécs utcáin 68 esztendeje - 1913. októ­ber 20-án - indult meg Pécsett a tömegközlekedés a villamos- vasút formájában. A pálya hosz- sza akkor 4819 m volt, s az uta­sokat 11 motoros és 4 pótkocsi szállította. A villamosvasút 1960. augusztus 1-én szűnt meg. A villamos megindulása előtt a városi közlekedést magán­gépkocsisok, valamint lóvonta- tású omnibuszok végezték. Sza­bolcs, Vasas és üszög módo­sabb polgárai az üszögi állo­mástól Pécsig a mohács-pécsi vasutat vették igénybe. A város vezetőségét már 1910-től foglalkoztatta a villa­mosvasút létesítésének a gon­dolata. A megépítés előtti köz- igazgatási bejárás 1911 júliusá­ban volt, és elég sok problémát okozott, mert telefon- és villany- vezetékeket kellett áthelyezni. A korabeli újságcikkből kitűnik, hogy „a város lakossága türel­metlenül várta a villamosvasút építésének a kezdését, mivel azt remélte, hogy ezzel a város még inkább városias lesz". Az építés kezdését 1913 elején a hosszan­tartó tél, majd a tavaszi nagy felhőszakadások lassították. Az­tán pedig az építéssel járó út­test-feltörések, földmunkák, pin­cebeszakadások, a magánhá- zakrta erősített felsővezetékek elhelyezése, a külvárosi temető kriptáinak az elhelyezése el­mérgesítette a lakosság hangu­latát. Többen az újságokon ke­resztül adtak hangot nemtetszé­süknek és támadták a város és a részvénytársaság vezetőit, íme egy idézet: „Míg ez a villa­mos-korszak ilyen merészen kö­zeleg, a város ijedten keresi a pénzt, a sok pénzt, a három- szor-pénzt, amiből ennek a vil­lamos-korszaknak a kiadását fedezi. A pécsi villamosvasútnak ez a legnehezebb része, min­denki a legérzékenyebben fog­ja megérezni." A villamosvasút megnyitása­kor azonban ez a hangulat a közönség körében megváltozott és hatalmas tömeg éljenezte a villamos megindulását. A villamos ezután még 47 évig csöngetett Pécs utcáin. Tegzes Béla Szép beszédű diákok Vasárnap Kazinczy Ferenc egykori pátriájában. Széphalmon az író ma­uzóleumánál ünnepségen nyújtották át az „Édes anyanyelvűnk" országos verseny legjobb eredményt elért ver­senyzőinek a dijakat. A zsűri döntése alapján a gimná­ziumok és szakközépiskolák, illetve a szakmunkásképző intézetek kateqóriá- jában 15-en részesültek elismerésben és megkapták Sátoraljaújhely város emlékplakettiét is. A qyőztesek között van Lányi Vera, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium, Takács Zsolt, a Somogy- zsitvai Erdőqazdasági Szakmunkáskép­ző Intézet és Zászkaliczky Zsuzsanna, a mohácsi Kisfaludy Károly Gimná­zium tanulója is. Htlétföi A coeliákiában, azaz a liszt- érzékenységben szenvedő kis­gyermekek szülei a megmond­hatói, hogy milyen gondot okoz a diétáztatás. A Pécsett és Ba­ranyában élő lisztérzékenyek, hála néhány embernek, előnyö­sebb helyzetben vannak az or­szág más részein élő társaik­nál, hisz diétás óvoda, napközis iskola áll rendelkezésükre, sőt kenyeret is sütnek részükre. Az otthoni diétáztatást azonban változatlanul nehezítette az a tény, hogy a gyártók nem lát­tak fantáziát a glutenmentes termékek előállításában, így a kerekedelemben, jószerivel, a Békéscsabai Konzervgyár szá­raztésztáján kívül alig akadt más készítmény. Már egy korábbi HDN-ben beszámoltunk arról, hogy a Dombóvári ÁFÉSZ kísérleteket folytat a glutenmentes édes­ipari termékek előállítására, most pedig arról adhatunk hírt, hogy ennek eredményeként há­romféle süteményt már gyárta­nak, melyek a kereskedelemben is kaphatóak. — A mi kislányunk is liszt­érzékeny, így saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy ez mekkora gondot jelent. Férjem is az ÁFÉSZ-nál dolgozik. így elhatá­roztuk, hogy kikísérletezünk olyan termékeket, amit nagy- üzemileg is gyárthatna az ÁFÉSZ. Néhány lelkes cukrász és a szövetkezet vezetőinek se­gítségével ez sikerült is, így született meg az Emese süte­ménycsalád, amit kislányunk keresztneve alapján neveztünk el, — mondja Bodó Jánosné, a diétásüzem vezetője. A győri Hamlet előadás szín­lapján sűrűn sorakoznak az m. v. rövidítések. Vendég a címsze­replő, a rendező, a látványter­vező, a jelmeztervező, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ez egy kissé rá is nyomja a bé­lyegét Shakespeare halhatatlan művére, amelynek az évszáza^ dók során ugyancsak szüksége volt a szívósságra: ahány ren- dező, annyi elképzelés, annyi új koncepció ... Bódy Gábor alapvetően egy ötletre, pontosabban Bach- mann Gábor látványtervezőre építi az előadást: a Hamlet egy ki- és befordítható csont­szövetben — koponyametszet­ben? — játszódik. Ez az amorf színpadi forma szolgál egyszers­mind a helsingöri várként, a ki­rályi udvarként is, nem kell mást csinálni, csak 180 fokkal elfordítani a színpadot. A győri Kisfaludy Színháznak szinte va­lamennyi berendezését műkö­désbe hozzák az alkotók, s ez Az üzemet Kaposszekcsőn hozták létre, ahol jelenleg már naponta 140 kilogramm vani- liás-kakós, csokoládés-vaniliás- kakaós és csokoládés-mézes süteményt gyártanak. Az édes­ségeket a budapesti SOTE 1-es számú gyermekklinikájának kis betegei kóstolhatták meg elő­ször, akiknél nagy sikert aratott. Magam is tanúsíthatom, hogy ízletesek, finomak ezek a sü­temények, melyek kukoricaliszt, bői, kukoricakeményítőből, so­vány tejporból, növényi zsira­dékból, ízesítő szerek hozzá­adásával készülnek. A Dombó­vári ÁFÉSZ a Skála^Coop-on keresztül értékesíti ezeket a ter­mékeket, így valamennyi Skála áruházban meg lehet vásárolni. Egyébként a szövetkezet tar­solyában akad még néhány glutenmentes receptúra, melyek hatósági engedélyezése most történik. Ilyen például a kenyér­por-keverék, amit otthon meg­határozott utasítás szerint ké­szíthetnek el a szülők és a sü- teménypor-keverék, melyből egy hétig is eltartható kalács, édesség készíthető. Ha ezek a termékek is — főleg a kenyér­por — megjelennek az üzletek­ben, igazi szenzáció lesz, hisz ilyen készítményt eddig csak külföldről tudtak beszerezni a rászorulók. Reméljük, minél előbb sor kerül rá. A Dombóvári ÁFÉSZ tervezi egy új diétásüzem létrehozá­sát, ahol hazánkban ezeket az egyedülálló készítményeket gyártaná. Ehhez azonban se­gítségre lenne szükségük ... nem baj. hiszen azért készültek ezek a gépek, hogy használják őket. A nagyobb probléma az, hogy a társulat színészei nem nőnek fel a technika mellé. Az előadás első negyedórájában komoly teljesítmény egyáltalán megérteni, hogy miről beszél­nek, olyan halkan, olyan rosz- szul artikulálva mondják a szö­veget. Cserhalmi György sokáig hősiesen tartja magát kissé mo­dernizált Hamlet-szerepében — az előadás nagy részét síöltö­zetben és házikabátban játssza végig — de a rendezői koncep­ció jóvoltából éppen akkor csapja össze a figurát, amikor a darab a csúcspontjához érke­zik. A dráma végét teljesen „snasszul” oldotta meg Bódy Gábor: gyors öldöklés, mérge­zés, lehet menni a ruhatárba. Kár érte, mert a rendezés — bár a kritikák alaposan elverik rajta Ifjúsági írók konferenciája Szekszárdon Mintegy 20—25 magyar író részvételével ma, októ­ber 19-én délben három­napos konferencia kezdő­dik Szekszárdon, az úttörő- házban az ifjúsági iroda­lom helyzetéről. Hétfőn dél­után oz írók szekszárdi in­tézményekbe és a környe­ző községekbe „kirajzanak” író—olvasó találkozókra. Kedden és szerdán a ha­zai' ifjúsági és gyermekiro­dalom időszerű kérdéseiről tanácskoznak a konferen­cia résztvevői. Ezek a kérdések és ma­ga a téma nyilván sok meg­vitatni és orvosolni való problémát vet fel, hiszen az ifjúsági-és gyermekiro­dalom fontosságához nem férhet kétség Hosszú ide­je a legnagyobb példány­számokban az ifjúsági mű­vek jelennek meg. Ki mi­lyen könyvet szerető, olva­só (vagy nem olvasó) fel­nőtté válik — a gyermek­kori hatásokon és könyvél­ményeken múlik. Harmad­sorban az ún. „ifjúsági írók” állnak a legközvetle­nebb kontaktusban olvasó­ikkal az évente megrende­zett több ezer író—olvasó találkozó és a rendhagyó irodalmi órák révén. Az iro­dalomtudomány mégis az irodalom periférikus terüle­tének tekinti e műveket; a kritika pedig jószerével úgy, mintha nem is lenne... A DN részéről kíváncsian vár­juk a konferencia eredmé­nyeit, amiket figyelemmel kísérünk, és főbb vonásaira visszatérünk. a port — egészében mégis fi­gyelemre méltó. Megfelelő színé­szi gárdával ez az érdekes szín­pad remekül bejátszható lenne. Megkockáztatom: az utóbbi idők legizgalmasabb Hamlet- vállalkozásává válhatna. így azonban csak abban bízhatunk, hogy a televízióban majd job­ban érvényesülnek a mostani szereplőgárda tagjai, akik kö­zött ott láttuk Leviczky Klárát is, Ophelia szerepében. A remény­re az jogosít fel, hogy az elő­adás a televízióval közös pro­dukcióban készült, tehát tévé­játékként is adni fogják. Az egyesült technika talán majd áthidalja azt az űrt, amely Shakespeare Hamletje és a kö­zönség között a győri előadás alapján keletkezett. Havasi János szennyező Őszi reggeleken fentről a Mecsekről sejtelmes a város. Mint hiú öregasszony, fátylak­ba burkolózik. Csakhogy e fá­tyol piszkosszürke; civilizálton úgy is nevezik: szmog. Könnyű a szmognak, hisz például min­denféle ígérgetés ellenére vas­tagon füstölnek a buszok. De az ősz a fűtés szezonja ts. És a házak száz és száz kéményé­nek megszokott füstjét lepipál­ja néhány kivagyi kémény. Pél­dául a szülészeti klinikáé, a Pécsi Faipari Szövetkezeté. A természetet azonban nehéz legyőzni. Ha hagyja az ember, visszaköveteli megsebzett bir­tokát. Csak sajnos, előőrsül legigénytelenebb, legszívósabb, s talán ezzel összefüggésben legcsúnyább képviselőit küldi előre. A gazt, a kórót, a dud- vát. A húsüzem mögött ősbuja gaztenger. Igaz port fog, sze­metet rejt, az ipari szagokat tompítja, de egy élelmiszer- ipari üzem közvetlen környéke mégiscsak esztétikusabb, s ez­zel egészségesebb kinézetű le­hetne. Az út másik oldalán, posvány, mocsaras szigetek. Jó innen visszanézni a vá­rosra. Innen a Mecsek-oldal I ■ zöld kalapja ugyan egyre ki­sebb, lassan nem fér a hegy ■ fejére, de azért így is szép. Innen messziről nem látszanak a gödrös, kátyús utak, útfel­bontások, útlezárások. A Surányi út például egy éve „csatornázási bemutató”. Mert készült itt vagy háromféle is, mindenfajta közműnek, mind­egyiket takaroson vissza is te­mették, le is betonozták. Né­hol fél méter vastagon. Úgy­hogy, most ugyancsak küszköd­nek vele az útépítők légkalapá­csai : a kényszerű zajszennye­zést nem minden itt lakó ér­demli meg. De talán még fel­jebb! Gyönyörű vidék a Lapis és a Remeterét közti rész, s mily erős! Az autóversenyek szemetét ké­pes eltüntetni néhány hónap alatt! De ott, a kanyarban, elhagyottan egy fürdőszoba­henger a bokorban. Elfáradha­tott, míg ideért, most hever, amíg megeszi a rozsda. Az országgyűlés másfél hete tárgyalt a környezetvédelem­ről. Az ott elfogadott javasla­tok talán segítenek a termé­szetnek védekezni. (b. I.) Építkezők, figyelem! A szentlőrinci TUZÉP-telepen árengedménnyel 150,— Ft négyzetméter egységáron, különböző színű CSEH VÁLASZFAL LAPOK kaphatók. Régi típusú ablakokhoz (100/145-ös, 120/155-ös, 185/155-ös) FAREDŐNYOK 50 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL, 300,— Ft-tól 600,— Ft-ig kaphatók. Bővebb felvilágosítás: 71-102 telefonszámon. Roszprim Nándor B „psychésített” Hamlet Győrben A képernyőn is láthatjuk Segítsünk a természetnek védekezni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom