Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-18 / 286. szám

2 Dunántúli napló 1981. október 18., vasárnap Az MSZBT VII. országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) rátja; szövetségese. Ennek bi­zonyságát adta történelmi sors­fordulóinkon éppúgy, mint a békés alkotómunka hétköznap­jaiban. Emlékeztetett Orra, hogy barátságunk közös harcokban született, s népünk nem feledi: a szovjet nép 1945-ben súlyos véráldozatok árán hozta meg szabadságunkat. Óvári Miklós részletesen szólt arról, hogy napjainkban o Szovjetunió fejlődése, nemzet­közi szerepe és aktivitása a? egész világpolitika, a nemzet­közi osztályharc, így az ideo­lógiai harc szempontjából is egyaránt alapvető fontosságú. A jelenlegi feszült, veszélyekkel terhes nemzetközi helyzetben egész népünk és világszerte minden józanul gondolkodó ember aggodalommal figyeli, hogy az Egyesült Államok poli­tikájában ismét felerősödött az agresszivitásra, a nyílt, erő­szakra épülő tendencia. Politi­kai rangra emelkedett az a fe­lelőtlen, irreális imperialista törekvés, amely az erő pozíció­jából kíván diktálni a szocia­lista országoknak, meg akarja állítani a haladás folyamatát a világon és megpróbálja lerom­bolni az enyhülés vívmányait. — Érthető, hogy népünk félti kemény munkával elért szocia­lista vívmányait, félti a békét és ez fokozza elszántságát, hogy kivegye részét a békéért folyó küzdelemből. A feszül­tebb nemzetközi helyzet még nyilvánvalóbbá teszi számunk­ra, hogy a Szovjetunióhoz fű­ződő baráti, szövetségesi vi­szony, a szocialista országok egysége, összeforrottsága, kö­zös fellépésünk az imperializmus összehangolt politikája ellen alapvető nemzeti és nemzetkö­zi érdekünk. — A Szovjetunióval való szo­ros együttműködés nemcsak külpolitikai kérdés számunkra. Kapcsolatainknak pótolhatat­lan szerepük van szocialista társadalmunk építésében, gaz­dasági, kulturális, tudományos feladataink megoldásában. A magyar-szovjet barátság és internacionalista együttműkö­dés fejlesztése pártunk és kor­mányunk politikájának sarka­latos eleme. — Együttműködésünk formái időről időre új vonásokkal gaz­dagodnak. Internacionalista tartalma ugyanakkor változat­lan: a testvéri szövetség, az őszinteség, az egymásért és a közös ügyért érzett felelősség. — Pártunk megalakulásától kezdve hazafias és internacio­nalista párt. Politikáját a marx­izmus—leninizmus elméletére, a szocialista építőmunka általá­nos érvényű törvényszerűségei­nek és hazánk konkrét viszo­nyainak, nemzeti sajátosságai­nak figyelembe vételére ala­pozza. Hazánk felszabadulás utáni történelmében akkor szü­lettek népünk javát szolgáló nagy eredmények, amikor ér­vényre jutottak ezek a követel­mények, s nem feledjük el, hogy új társadalmat építő mun­kánk jelenlegi és jövőbeni si­kereinek is ez elengedhetetlen feltétele. A szocialista házas­sághoz és a proletár interna­cionalizmushoz, a népek ba­rátságának' ügyéhez való hű­ség a magyar nép nemzeti ér­deke. Fontosnak tartjuk, hogy az egészséges nemzeti tudat és a nemzetköziség eszméje mind erőteljesebbé váljék né­pünk gondolkodásában és cselekvésében. A fejlett szocia­lista társadalom építése olyan emberek munkáját, aktivitását igényli, akik számára a szocia­lista haza szeretete elválaszt­hatatlanul összefonódik ; a nemzetköziséggel. — A magyar—szovjet barát­ság fő letéteményese a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt in­ternacionalista politikája — folytatta Óvári Miklós. — Ez a barátság szocialista elveinkből, szocialista meggyőződésünkből táplálkozik A magyar—szovjet barátság sorskérdés a magyar nép számára, nemzeti ügy. Óvári Miklós befejezésül a párt és a magyar—szovjet ba­rátság valamennyi aktivistájá­nak nevében köszönéíet mon­dott mindazon szovjet bará­tainknak, akik cselekvőén részt vesznek közös ügyünk, a né­peink közötti barátság elmélyí­tésében. Egyben sok sikert kí­vánt a testvéri szovjet népnek kommunizmust építő munkájá­hoz, a párt XXVI. kongresszusa határozatainak megvalósításá­hoz, a világ békéjének védel- mezéséhez. A továbbiakban az értekezlet megválasztotta a Magyar— Szovjet Baráti Társaság 197 ta­gú új országos elnökségét. Az országos elnökség meg­tartotta alakuló ülését, amelyen 19 tagú ügyvezető elnökséget választott. Ugyancsak megvá­lasztotta a társaság tisztségvi­selőit, valamint az országos el­nökség mellett működő négy munkabizottság vezetőit. Az MSZBT elnöke Apró An­tal, alelnökök: Duschek Lajos- né, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke, Ligeti Lajos akadémikus, Nagy Mária, az MSZBT nyugalmazott főtitkára, Rapai Gyula, a Kossuth Könyv­kiadó igazgatója, Tamássy Ist­ván, a Kertészeti Egyetem tan­székvezető tanára, Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal nyugalmazott elnöke és Veres lózsel nyugalmazott miniszter. A baráti társaság főtitkára is­mét Biró Gyula lett, titkára pe­dig György Sándor. Az MSZBT VII. országos ér­tekezlete Apró Antal zárszavá­val ért véget. A találkozón felszólalt Filipp Tyimofejevics Jermás, aki Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének jókívánságait, a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság üdvözletét tolmácsolta az értekezlet résztvevőinek, az MSZBT tagságának. Mitterrand francia köztársasági elnök amerikai utazása előtt az Elysée-palotában hosszas megbeszélést folytatott Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt főtitkárával. Marjai József fogadta a KGST közgazdasági tanácskozásának résztvevőit Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a parla­mentben szívélyes légkörű ta­lálkozón fogadta a KGST Nem­zetközi Közgazdasági Intézeté­nek Tudományos Tanácsa tag­jait, élükön Jurij Sirjajevvel, a közgazdasági intézet igazgató­jával. A tudományos tanács a magyar fővárosban tartotta ju­bileumi 25. ülését. ♦ + DUBLIN: Az Ír Köztársa­sági FLadsereg „popaganda- irodája" által szombaton dél­után Dublinben közzétett nyi­latkozat szerint az IRA követte el a pokolgépes merényletet Londonban Sir Steuart Bringle altábornagy, a brit tengerész­gyalogság kommandóalakula­tainak parancsnoka ellen. Az altábornagyot, akinek autóját széttépte a pokolgép, életve­szélyes állapotban szállították kórházba. Egy héttel ezelőtt ugyancsak az IRA által elkö­vetett pokolgépes merénylet két halottat és mintegy negy­ven sebesült áldozatot követelt London központjában. + BERN: Nagy János kül- ügyminisztériumi államtitkár október 15-17. között hivatalos látogatást tett Svájcban. Meg­beszélést folytatott Raymond Probsttal, a svájci külügymi­nisztérium államtitkárával, a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi helyzetről, különös tekintettel az európai bizton­ság és együttműködés időszerű kérdéseire.--------------------------*----------------------------­+ VARSÓ: A késő éjszakai órákig tartott pénteken a kor­mány és a Szolidaritás képvi­selőinek újabb megbeszélése, amelyen az élelmiszer-ellátás­ról, a szénbányászok szabad­szombati pluszmunkájának ösz­tönzéséről volt szó. Közben a kormány szakszervezetügyi bi­zottsága nyilatkozatban utasí­totta vissza a Szolidaritásnak azt a javaslatát, hogy hozza­nak létre úgynevezett „társa­dalmi, nemzetgazdagi taná­csot", amely a Szolidaritás el­képzelése szerint egyfajta „szu­perkormány" lenne, nem tar­tozna sem a kormány, sem a szejm hatáskörébe; így — mu­tat rá a nyilatkozat — gyakor­latilag . a gazdasági hatalom átvételét jelentené. + BAGDAD: Husszein, Jor­dánia királya szombaton hiva­talos látogatásra Bagdadba érkezett. Az iraki főváros első állomása annak a körútnak, amelynek során az Egyesült Ál­lamokba november 2-ra terve­zett utazása előtt a hasemita uralkodó hat arab országot keres fel: Irakot, Kuvaitot, Bahreint, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket és Ománt. A közel-keleti helyzet és az arab szolidaritás megszilárdításának kérdéskörében Husszein várha­tólag igyekszik megszerezni vendéglátóinak támogatását a szaúdi rendezési tervhez, ame­lyet a térség országai közül Szíria és Irán mór elutasított. + KAIRÓ: Nyugati hírügy­nökségek jelentései szerint Szádot elnök halála óta mint­egy 1500 embert tartóztattak le Egyiptomban, túlnyomó részü­ket szombatra virradóra. Mo­hamed Nabavi Iszmail belügy­miniszter újságírókkal közölte, hogy voltak ugyan letartóztatá­sok, de „nem emlékszik” a pontos számokra. A LEMP plénuma Kilépések a „Szolidaritás”-ból A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának ne­gyedik plénuma szombaton folytatta a vitát a tanácskozás első napján, pénteken elhang­zott két referátum fölött. A fel­szólalások fő témája az ország politikai helyzete, különös te­kintettel a „Szolidaritás” kong­resszusára, amelyen — mint hangsúlyozzák — a jobboldali, szocialistaellenes irányvonal ke­rekedett felül. Ezzel kapcsolat­ban eddig több mint tíz KB- tag jelentette be a szónoki emelvényről, hogy kilép a „Szolidaritás"-ból. Ugyanezt közölte Zofia Grzyb, a Politikai Bizottság tagja, a „Radoskor” bőrgyár brigádvezetőnője is. Mint mondotta, azért határozott így, mert hiábavalónak bizonyultak azok a reményei, hogy a „Szo­lidaritás” szakszervezeti tevé­kenységet folytat majd. A gdanski kongresszus után — mondotta Zofia Grzyb —„meg­győződtem arról, hogy a népha­talomra törő ellenzéki politikai szervezethez tartozom”. A vitában számos felszólaló tetteket, határozott fellépést sürgetett a szocialista rend el­lenségeivel szemben. Központi téma a hozzászólá­sokban az ország gazdasági helyzete, az ellátás egyre foko­zódó romlása is. ♦ + BONN: Mintegy 10 ezer, az NSZK-ban élő török állam­polgár szombaton Bonnban tö­megtüntetésen tiltakozott a Tö­rökországban hatalmon levő katonai rezsim ellen. P7ÁP TÄ L.H ■iiSS&Siííi Az ország időszerű problé­máival foglalkoztak főként a lengyel ágazati szakszervezetek képviselői, akik szombaton.Var­sóban folytatták országos köz­gyűlésüket. A felszólalók sür­gették, hogy a kormány hozzon határozott intézkedéseket a válság leküzdésére, a hatósá­gok lépjenek fel határozottab­ban azokkal szemben, akik a rendszer megváltoztatására tö­rekednek. Az egyik küldött kö­vetelte: az ágazati szakszerve­zetek tagjai egyértelműen je­lentsék ki, hogy az ország mos­tani helyzetében fel kell füg­geszteni a sztrájkjogot. (Ezt egyébként a LEMP Központi Bizottságának plenáris ülésén Stanislaw Kania, a KB első tit­kára is javasolta a Politikai Bi­zottság referátumában.) Varsó­ban szombaton már harmadik napja tanácskozott a kormány szakszervezeti munkabizottsága és a „Szolidaritás" tárgyaló csoportja, ezúttal az élelmiszer- exportról és általában a külke­reskedelemről. * Szombaton délután labdarú­gó vb-selejtezö mérkőzést ját­szottak Belgrádban, az 5. cso­portban: Jugoszlávia—Olaszor­szág 1-1 (1-1). Belgrad, 95 000 néző, v. Eischweiler (NSZK). Góllövők: Zl. Vujovics, ill. Bet- tega. A döntetlennel már mind­két csapat döntős. * Lengyelország több körzeté­ben a „Szolidaritás" szombaton is különféle akciókat szervezett, főként a nem kielégítő élelmi­szer-ellátásra hivatkozva. A ko- nini regionális szervezet azt kö­vetelte, hogy „azonnal” érkez­zen a városba kormányküldött­ség, az ellátás javításáról foly­tatandó tárgyalásokra. A helyi „Szolidaritás" azt is követeli, hogy adják át közcélokra o konini vajdasági rendőrkapi­tányság épületét. Zyrardowban szombaton is folytatódott a vá­ros ipari üzemeiben a napok óta tartó sztrájk a rossz élelmi­szerhelyzet miatt. A qorZowi regionális „Szolidaritás" sztrájk­készültséget hirdetett, tiltakozá­sul amiatt, hogy a hatóságok büntetőeljárást indítottak a szervezet több olyan aktivistája ellen, akik az állam érdekeit sértő plakátokat terjesztettek. * Helmut Schmidt nyugatnémel kancellár szombaton este el­hagyta a koblenzi katonai kór­házat, ahol kedden szivritmus- szabályozó készüléket (pace­makert) helyeztek mellkasába. A kormány szóvivője szerint a kancellár „kitűnő egészségi ál­lapotnak örvtend” és azt tervezi, hogy vasárnaptól Bonnban már részt vesz a koalíciós pártok vezetőinek a költségvetési prob­lémákról tartandó tárgyalásain. Á hét 3 kérdése O Brezsnyev bonni látogatá­sának bejelentését a nemzetkö­zi helyzet enyhülése jelének le­het tekinteni? Jóelőre, a kitűzött dátumhoz képest több mint egyhónapos előretartással tették közzé mind Moszkvában, mind Bonnban, hogy mikor kerül sor Leonyid Brezsnyev NSZK-beli látogatá­sára. November 23-án és 24-én lesz az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára, a szovjebállam feje a nyugatnémet vezetők vendége, ekkor fog tárgyaláso­kat folytatni Helmut Schmidt kancellárral nemcsak a két or­szág kapcsolatairól, .hanem az európai -és a világhelyzetről. Brezsnyev nem először látogat el *Bonnba, első útja 1973 már jusában volt, akkor Willy Brandttal tárgyalt, s találkozá­suk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy még annak az évnek a nyarán Helsinkiben létrejött 33 európai és 2 észak-amerikai or­szág külügyminisztereinek érte­kezlete. A finn fővárosban az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia záróokmá­nyának aláírásakor Brezsnyev megismerkedett Schmidt kan­cellárral, akinek aztán 1978- ban Bonnban a vendége volt. Akkor a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése lett a szovjet­nyugatnémet csúcstalálkozó újabb eredménye. Most nyilvánvalóan szintén tovább tudnák majd lépni a Szovjetunió és az NSZK gazda­sági együttműködésének terüle­tén. A nyugatnémet sajtó azt várja, hogy novemberben alá­írásra érik „az évszázad üzle­te”, a szovjet földgáz és nyu­gatnémet csövek kölcsönös szállításáról szóló megállapo­dás. Már korántsem várható né­zetazonosság a közép-hatótávol­ságú fegyverek kérdésében. De nyilván lehetőség nyílik az e körül kialakult feszültség bizo­nyos enyhítésére. S minden­képpen rendkívüli jelentőségű lesz a tény, hogy egy héttel a szovjet—amerikai tárgyalások megkezdése előtt tudják leg­felsőbb szinten tisztázni állás­pontjaikat a Szovjetunió és az NSZK vezetői. Q Hozott-e változást az an­gol belpolitikában a Konzenra- tiv Párt kongresszusa? A válasz alighanem az egy­értelmű „nem”: Thatcher asz- szony, ha szembe is kellett néznie a bírálók egész’ sorával, kezdve a korábbi miniszterel­nökkel, Edward Heath-szel, a végén csak bátorítást kapott eddigi politikájának folytatásé, ra. Megmaradhat tehát a „Vaslady”-nek . . . (apró szép­séghiba, hogy a Konzervatív Párt kongresszusának üléster­méből a rendőrségnek kellett kivezetnie néhány, túlságosan hangosan ellenvéleményt nyil­vánító küldöttet.) Thatcher asszony változatlan azt vallja, hogy csak a magán­tőke által létesítendő munkaal-N kalmaktól lehet várni a munka­nélküliek . számának csökkené­sét. Arról elegánsan hallgatott, hogy kormányzása alatt nőtt a munkanélküliek hada épp a kétszeresére, most már három­millióra ! Ami az angol külpolitikát il­leti, Lord Carrington konzerva­tív párti külüayminiszter a kongresszuson hitet tett a Közös Piac mellett, mondván, hogy a közös piaci szállítás a brit ex­port 30 százalékát teszi ki. Thatcher asszony pedig a fegy­verkezési politikát igyekezett igazolni. Az Egyesült Államok iránti feltétlen szövetségesi hű­ség jegyében nyilatkozott pél­dául az amerikai nukleáris tá­maszpontokról is, amelyek sze­rinte jó helyen vannak „az an­gol otthonok közelében" ... A gyakori angliai béketünte­tések résztvevői más vélemé­nyen vannak, de ellene mond­tak a korábbi munkáspárti kongresszus határozatai is a „Vaslady” katonapolitikájának. Q Lesz-e politikai fordulat Görögországban a vasárnapi választás után? A görög választók urnához járulnak: a „demokrácia ősha­zájában” legalábbis elvileg le­hetőség van arra, hogy a „de- mosz", azaz a nép döntsön . . . A NATO-taq Görögországban a kormánypárt, az „új demok­rácia" az utóbbi években jobb felé irányította az ország kor- mányrúdját. Az infláció növe­kedett, a munkanélküliség szin­tén. Azok a remények, amelye­ket Görögországnak a Közös Piachoz való csatlakozásához fűztek, nem váltak valóra. A fi­zetési mérleg állandóan nagy hiányt mutat'fel, az állam kül­földi adóssága mintegy 6 mil­liárd dollár. A görög partok közelében a napokban összevonták az ame­rikai 6. flotta hadihajóit. Az amerikai nyomás hatása — meglehet — fordítva érvénye­sülhet: a baloldal éppen USA­ellenes jelszavakkal is akar hatni a hazafias érzelmű töme­gekre. A jelenlegi kormány al­kudott meg tavaly Rogers ame­rikai tábornokkal, a NATO európai főparancsnokával Gö­rögország visszatéréséről — ez azonban korántsem találkozik a tömegek tetszésével. Érezhe­tő, hogy a Pentagonban, az amerikai hadügyminisztérium­ban fontos szerepet szánnak a görög kikötőknek az úgyneve­zett „gyorshadtest” működteté­sében a Közel, és a Közép-Ke­let megfélemlítése végett. Mind­ez természetesen csak fokozza a nyugtalanságot Görögország­ban. ^Fej fej melletti verseny — így jellemzik az óvatos hírmagya­rázók a választás előtti utolsó órákban a helyzetet. Andreasz Papandreu, a pánhellén szo­cialista mozgalom, a PASOK vezetője utolsó választási nagy­gyűlésen félmillió ember előtt ismételte meg: „a görögöknek Görögországot!”. Ha Papand­reu győz, Görögország NATO- és közös piaci tagsága kérdő­jelessé válhat. Nagy tehát a tét. Pálfy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom