Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-17 / 285. szám

e

Dunántúlt napló

1981. október 17., szombat

A

mikor 1897. augusztus 29-én a Bázelben összeülő első, cionista kongresszus mintegy 200 delegátusa előtt elhangzott a Max Nor- dau fogalmazta bázeli program, már történelmi tény volt, hogy nincs egységes cionista mozgalom. A cionista kongresszusok története egyúttal a frakcióharcok története is. A történelmi fejlődés szempontjából a cionista mozgalmat több nagyobb szakaszra oszthatjuk:

© az első korszak az alapító kongresszustól a Herzl életében tartott kongresszusokat foglalja magában: csíroformá- jukban már e szakaszban kialakultak a később létező irányzatok.

© a második szakasz Herzl halálig a Balfouif-oyilatkozbt kiadásáig tart

© e szakaszra a rendkívül élénk tevékenység mellett az egyes irányzatok harca a jellemző

© a modern zsidó történetem — és a történelem legtragikusabb szakasza: a mandátumhatalommal, Nagy-Britanniá- val akkor kell küzdeni az általa kiadott deklaráció érvényre juttatásáért, amikor az európai zsidóságot (és sok más népet) a megsemmisítés veszélye fenyegeti

© a nemzeti otthon állammá alakítása (a második világháborút követő három év), a cionista mozgalom beteljesülése

© az Izrael állom megalakulásától eltelt időszak.

A Cionista VHágszervezet független szervezetekből (pártok. mozgalmak) és nemzeti szövetségekből áll. Ez utóbbiak tagjai pártelvek nélkül csatlakozhattak a világszervezethez (a két világháború között mintegy ötven ilyen nemzeti szervezet volt): tagjaikat általános cionistának nevezték. Az alakuláskor — és lényegében ezt követően is — ez volt a fő áramlat, maga a mozgalom ezen elnevezés alatt funkcionált Az általános cionizmus bizonyos mértékig amorf alakzat volt, „sok vélemény komplexuma, de nem képezett ideológiai egységet”. A Herzl-fé- le politikai cionizmus örököse a még Herzl életében megszületett demokratikus frakció. amely a politikai cionizmuson belül az ellenzéket képviselte. Az ún. politikusok (Herzl, Nor- dau) először politikai biztosi- tékot, kartát akartak, s csak ezután megkezdeni a nagyarányú telepítési munkát. Az ún. praktikusok (Ussziskin, Weizmann) a fenti tétellel szemben a praktikus munka, a telepítések megkezdésének fontosságát és szükségességét hirdették.

Itt nem kevesebbről van szó, mint 8—10 millió embernek — a világ különböző országaiból — Palesztinába telepítéséről. Nordau úgy vélekedett hogy „a zsidóságnak az a része,

amely szülőhazájában boldog ... és a kivándorlás gondolatát felháborodva utasítja

vissza nem tesz ki

__kétmilliót

a tizenkettőből." Mind a „praktikusok", mind a „politikusok” tudatában voltak a kitelepítés nehézségeinek, s annak, hogy — mint Nordau írja — „még sohasem próbálkoztak meq azzal, hogy foglalkozásnélküli, testileg siralmasan tönkrement proletárokból földműveseket és állattenyésztőket neveljenek, hogy a természettől elszokott városi szatócsok, házalók, ügynökök és szellemi munkások ismét megismerkedjenek az ekével és az anyafölddel."

A politikusok és praktikusok közötti vita fokozatosan az utóbbiak — illetve a Weizmann vezette szintétikus cionizmus — győzelméhez vezetett.

Az általános cionizmus

A cionizmus főbb irányzatai

1923-kor szétszakadt. A demokratikus cionisták — az ekkor már Weizmann vezette általános cionistákkal szakítva — egy új frakciót alapítottak radikális cionizmus néven.

Herzl életében nemcsak a cionizmuson belüli ellenzék született meg. hanem a cionista ellenfél is: az ún. territati- alisták, a nem Palesztina- centrikus cionisták, akik azt vallották, inkább „fegyen cionizmus Cion nélkül, mint Cion cionizmus nélkül."

A Balfour-deklarációt követően rövid időre eufóriás érzés kerítette hatalmába a cionista mozgalmat. A mozgalom szélsőjobboldali szárnya azonban hamarosan elégedetlenné vált a hivatalos cionista politikával szemben. A szem- benállósi mozgalom Vlagyimir Zsabotyinszkij körül kristályosodott ki. A cionista revizioniz- musnak nevezett Zsabotyinsz- kij-féle irányvonal nem a cionizmust, hanem azt a politikát vette revízió aló, amelyet a hivatalos vezetés követett. A revizionizmust Herzl és Nordau politikai cionizmusa törvényes örökösének tartotta s a Herzl-i Nagy-Palesztina koncepcióból indult ki: a cionizmus célját a Jordán mindkét partján létrehozandó független zsidó állam megalakításában jelölte meg. Az arabok cionizmusellenessé- gét normálisnak és elkerülhetetlennek tartotta és azt vallotta: ha az arabok meg fogják érteni, hogy nincs lehetőségük a cionizmus lerombolására, el fogják azt fogadni.

Bár az első cionista kongresszus alakulásának évében a cionisták többsége visszautasította volna a cionizmusnak a szocializmus eszméjével való egyesülésének még a gon. dolatát is, néhány év múlva az ún. szocialista cionista pártok a mozgalom integráns részét képezték, s alig három évtizeddel ezután az ún. munkáscionizmus a mozgalom leghatalmasabb ereje lett (omely- nek első nagy hatású ideológusa N. Szirkin volt). Szirkin — Herzl szörnyülködésére — a harmadik kongresszuson (1899, Bázel) létrehozta a szocialista cionista pártot, amely azt követelte, hogy Palesztinában és a szomszédos területeken hozzák létre a szocialista zsidó államot. Ez a frakció szocialista zsidó államot akart Palesztinában, sőt az egész arab Közel-Keletet szocialistává

akarta tenni. Hogy miért? Azért, mert „csak a megvalósult szocializmus világa biztosíthatja mind nekünk, mind az egész emberiségnek az állandóan felfelé haladó életnívót és a tartós békét

__"

A szocialista cionisták rivális csoport körül szerveződtek: az 1905 telén alakult Poalé Cion (Cion Munkásai) és Hapoel Hacair (Ifjúmunkás) körül. 1914-ben a harmadik Palesztinái munkáspártot jemeni eredetű munkások hozták létre; a negyedik miniatűr párt, a Gdud Haavoda (Munka Légiója) 1920-ban alakult J. Trumpeldór elvei alapján.

Az első világháború után érkezett bevándorlók között találjuk a Hasomér Hacair (Ifjúgárda) tagjait. A mozgalom lassanként politikai párttá szer. veződött: marxistának és cionistának vallotta magát. E párt története is bizonyítja: ha a szocializmus nacionalizmussal fertőződik, mindig a nacionalizmus győzedelmeskedik. A párt programja Palesztinában fokozatosan cionizmussal telítődött. Ez látszik Ben Gurion megfogalmazásából: „A Hasomér Hacair 1927-től 3 elvet védett: 1. a párt a Szovjetunió vezette szocialista tábor része,

2. binacionális állam felépítése Palesztinában, 3. a mezőgazdasági kolonizáció és az úttörő szellem erősítése. A Hasomér Hacair becsületére meg kell állapítani: jelenleg (1968 tavaszán) csak a harmadik elvhez hű”.

Az első világháború után új erővel merült föl az egyesült szocialista párt létrehozásának szükségessége. 1919. tavaszán Petah Tiqvában létrejött az Ahdut Haavoda (Munkásunió), amely arra volt hivatva, hogy olyan szakszervezeti szövetség legyen, amely az ösz- szes létező szervezetet egyesíti. Azonban a baloldali cionizmus már nem volt elhanyagolható erő: 1933-ban a 18. kongresz- szuson megszerezte a szavazatok 44 százalékát, (s így a legerősebb frakcióvá vált); Palesztinában pedig a szavazatok 71 százalékával rendelkezett.

így a cionizmus vezetése fokozatosan a baloldali, pontg- sabban: a radikális szárny kezébe került, míg a jobboldal (reformista) elvesztette befolyását. A sikerben a munkás- mozgalom további egységesülése fontos szerepet játszott: 1930-ban hozták létre a Mapai pártot ( Izrael Munkásainak Pártja) a Hapoel Hacair és az Ahdut Haavoda egyesítésével. A palesztinai zsidó munkás- mozgalom egészét azonban nem fogta át, mert a Hasomér Hacair és a baloldali Poalé Cion visszautasította a csatlakozást. Miután 1942-ben a Mapai megtiltja a párton belüli frakciókat, a Szia Bet (Második Frakció) néven kiváló csoport 1944-ben Ahdut Haavoda név alatt önálló párttá válik, amely 1946-ban fuzionál a baloldali Poalé Cionnal (amely 1937-ben tért vissza újból a Cionista Világszervezetbe). Az így egyesült párt tovább egyesül, s a Hasomér Hacainral megalapítja 1948 janurájóban a Mapamot (Egyesült Munkáspárt). A Mapam vezetői beléptek a kormányba, amelyben így a két egyesült munkáspárt (Mapai, Mapam) képezte a többséget.

A cionizmus irányzatai történetének eddigi tárgyalása során feltűnő lehet a vallásos irányzat hiánya. Nem a vallásé. mert minden irányzat valamilyen módon kapcsolódik a judaizmushoz. A mozgalomban azonban korán létrejött — ha kisebb szerepet is játszott — a vallás befolyása alatt álló irányzat, sőt a legkorábban (1901-ben alakult cionista pártra, a Mizrahira a vallásos cionizmus nyomta rá bélyegét. A Mizrahi egész története — csak úgy mint a cionizmusé — az egymással szembenálló irányzatok története. 1922-ben a párt székhelyét Jeruzsálembe helyezték, ahol létrehozták munkásszekcióját (Hapoel Ha- mizrahi néven). A Mizrahi alapítása utón egy évtizeddel jött létre — a cionizmus elleni harc céljából — az Ágúdat Izrael nevű ortodox párt. A mai izraeli politikai tabló jobb szélén helyezkednek el a vallásos pártok: az ultra-ortodox Ágúdat Izrael, a Nemezti Vallásos Párt és más vallásos pártok, szervezetek (amelyek a legutóbbi választásokon 16 képviselői helyet szereztek, visszajuttatva a hatalom csúcsára Begin t).

A cionista mozgalom — történetének áttekintett fél évszázada alatt — tehát mintegy fél tucat irányzatot foglalt magában, amelyeknek mindegyike önmagában is több árnyalatra oszlott Ezek azonban nem saját ideológiával, sem a másiktól elkülönülő, önálló politikai irányvonallal nem rendelkeztek, ezért is volt olyan gyakori egyik irányzat másikba olvadása, ismételt szétválása, s ezért tudtak minden „ellentétük” ellenére együtt haladni a fő cél, Izrael megteremtése útján: hiszen a Kommunista Pórt (Ra- kah és az Új Erők Pártja (Ho- alam Hazeh) kivételével minden izraeli politikai párt a Zsidó Dgynökség tagja, melynek vezérszerepe mind az ún. Nem. zeti Tűzhely, mind Izrael állam létrehozásában vitathatatlan.

összegezésképpen tehát el; mondhatjuk, hogy a cionizmus rendkívül bonyolult, összetett, hosszú történelmi fejlődés eredményeképpen kialakult, ellentmondásokkal teli társadalmi jelenség, amely egyidejűleg nemcsak mint társadalmi tudat, ideológiai rendszer, szociális és politikai gyakorlat nyilvánul meg, hanem — miután a nemzeti tudat kialakulásában az ideológiai elemek mellett a pszichológiai tényezők is rendkívül fontos szerepet játszanak — pszichológiai jelenségként is.

Benke József

NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY ÓPUSZTASZEREN. Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban 1975 óta folyamatosan gyarapodik a szabadtéri néprajzi gyűjtemény. Az Ópusztaszeri Emlék- bizottság döntése alapján igy mentik meg a dél-alföldi tájegység néprajzi értékeit. Eddig már elkészült a szegedi, a szentesi, a csongrádi tanyamúzeum, a makói hagymás polgárhoz, és bővítik a mezőgazdasági gépek parkját is. A képen a szentesi tanyamúzeum tisztaszobája.

A Budapesti

Filharmonikusok

Bartók-estje

Rangos eseménnyel folytatódott kedd este a pécsi hangversenyévad. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara adott Bartók-estet a Nemzeti Színházban. Az a 125 éves együttes, amelyet először Erkel Ferenc vezényelt. A csak múltját tekintve koros, ám valójában fiatalos vállalkozó kedvű gárda három jellegzetes Bartók-művet játszott. A III. zongoraversenyt, Jandó Jenő közreműködésével; a fiatalkori II. szvitet és a Csodálatos mandarin szvitet; három meghatározó jelentőségű vállalkozást zeneszerzőnk életművéből.

Mindhárom mű előadását igen nagy stílushűség, a formai és dinamikai arányok, hangsúlyok pontos kimunkálása, odaadó s eleven muzikalitás és a zeneszerzővel való mélységes azonosulás és tisztelet jellemezte. Mindjárt elsőnek a zongoraverseny klasszikus, letisztult szépségével igen szerencsés hangütésnek bizonyult. A második tétel kiegyensúlyozott, tiszta fényű bevezetéséből — a mesterien, igen éretten zongorázó Jandó Jenő és a nagyvonoJúan vezénylő /Cárod/ András együttműködésének eredményeként — különösen szép, a természeti párhuzamokat (nyugalom — nekilendülés — elernyedés) híven felidéző zenei fejlesztések bontakoztak ki. A zárótételnek hömpölygő lendülete, határozott íve és klasszikus humora, derűje volt, s a szólista meggyőkorhazi felvételes ugyeletek

Mindennapos felvételi ugyeletek gyermek bel betegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és Járás, a pécsi és a volt sely- lyei Járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei

Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről.

Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (fertőző épület), III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika.

ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK

Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, Pécs, Kossuth L u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógynertár;

Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár.

SOS-Ö.ET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es számon — este 7-től reggel 7 óráig.

ORVOSI ÜGYELET

Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi ellátást szombati napokon:

Felnőttek részére összevont rendelés 7—19 óráig az újmeszesi körzeti rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833).

Gyermekek részére összevont rendelés 7—13 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben:

Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752) : Vo- sas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hősök tere (dr. Mester), Szo- bolcsfalu (dr. Székely); Meszes

I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) körzetek betegeinek.

Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fh scher) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Kovács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jáimay) körzetek betegeinek.

Munkácsy M. u. 19. Rendelőintézet gyermekpoliklinika földszinti bejárata, (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Baj na i) Koller u. 9. (dr. Geh ring); Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.); Semmelweis u. I. (dr. Pánczél); Mikszáth K. u. (dr. Géczy) körzetek betegeinek.

Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708) Kertváros u. (dr. Tóth Zs.); Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III—IV.

(dr. Király, dr. Palaczky, dr. Veczán, dr. Kiss), Sarohin t. u. I—II. (dr. Sásdi, dr. Lázár), Fazekas M. u. I— II., (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek betegeinek.

Dr. Veress E. u. 2., Rendelőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. BenczenieK- ner) ; I—II—III—IV. uránvárosi körzetiek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Dörömbözy, dr. Ötvös) betegei részére.

Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—II«. (dr. Kovács Cs.. dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki): toronyház (dr. Szabó I.); Endrész Gy. u. (dr. Görög); Semmelweis u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek.

Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága részére gyermekorvosi ügyelet egy helyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék).

Szombaton este 19 órától vasárnap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére.

Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy utcai Rendelőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), a Dr. Veress E. úti Rendelőintézet (Tel.: 15-833).

Gyermekek részére: Munkácsy M. utcai Rendelőintézet gyermekpoliklinika földszinti bejárata (Tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyermekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt.

Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (Posta) is be lehet jelenteni.

Fogászati ügyeleti szolgálat: szombaton este 19 órától hétfő reggel 7 óráig a Munkácsy M. utcai Rendelő- intézetben (ügyeleti bejárat).

*

állatorvosi ügyelet

ügyeletes állatorvos 1981. október 17-én du. 13 órától október 19-én 6 óráig Pécs 'város és környéke számára: Pécs, Megyeri út 24. sz. Telefon: Pécs 15-588. — Mohács

város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás részére a nyugati részen: Sellyéi Tanács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részén: Szentlőrinc, Erzsébet u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-125. Szigetvári járás nyugati részén: Szigetvár, Allatkórház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75.

Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagyható a Pécs város és környéke számára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es telefonszámon, illetve az illetékes telefonközpontoknál „Állatorvosi ügyeleti* címen.

zően bizonyította benne virtuóz, de mindig a zenei anyag ' szolgálatára mozgósított képességeit.

A II. szvit nem kevésbé sikerült előadásában azt a minőségi ugrást, jeles mozzanatot ragadhattuk meg, ahogyan Bartók érdeklődése, zeneszerzői felfogáso egyetlen művön belüt elmozdult a Richard. Strauss- szal és a verbunkossal jellemezhető zenei előzményektől (első három tétel) az új, csak őrá jellemző koncepcióig (IV. tétel). Ebben a műben is a két utolsó tétel adta a legtöbbet: az Andante remek

basszus-klarinét szólója Lénárd Andor előadásában, a záró Comodo mélyvonósokon pengetett, jellegzetesen bartóki ritmusai, vagy ismét csak az Andante tündöklő „természetzenéje". Ez juttatta eszünkbe a tulajdonképpeni egyetlen kifogásolnivalót, a koncert egyetlen hibáját. Azt ti., hogy a fiatalkori szvit nem elsőnek, a zongoraverseny pedig nem utoljára (vagy legalábbis másodiknak) került sorra. Ha ugyanis így történik, időrendben, akkor egy kezdeti, de már érett mű után a valóban érett, letisztult Bartókot fedezhetjük fel a hattyúdalnak és summá- zatnak egyaránt remek versenyműben, s ez felért volna egy pompás zenetörténeti stúdiummal.

Mégsem bánkódhatunk, mert a Mandarin-szvit kiválóan sikerült előadása a felfokozott várakozást is felülmúlta. Kitűnő, frappáns kezdés után minden hangszercsoport muzsikus tudása legjavát adta. Az együttes kiválóan érzékeltette a színpadi — ám ezúttal nem látható — történést; zenéjük jellemformáló, cselekvést imitáló célzata s ereje a szó szoros értelmében drámai módon hatott. így annak is élményt adtak, aki látta (is) már a Mandarint (ilyenek számosán lehettek a hallgatóság soraiban), meg annak is, aki még nem láthatta Bartók szuggesztív erejű táncjátékát.

Kórodi András, az együttes vezető karnagya végig mesterien dirigált, de különösen a Mardcrinban tett ki magáért Bár mozdulataival nem takarékoskodott, mégis kevés eszközt használt, kiválóan bánt az együttessel, amely látnivalóan és hallhatóan — tökéletesen megvalósította elképzeléseit. Egyszerre nagyvonalú és pontos, követelő és „megengedő" vezénylésének eredményeként ez a kedd esti Mandarin-szvit olyan lett, mint a jelzője: „csodálatos".

Varga János