Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-17 / 285. szám

e Dunántúlt napló 1981. október 17., szombat A mikor 1897. au­gusztus 29-én a Bázelben össze­ülő első, cionista kongresszus mintegy 200 delegátusa előtt elhangzott a Max Nor- dau fogalmazta bázeli program, már történel­mi tény volt, hogy nincs egységes cionista moz­galom. A cionista kong­resszusok története egyúttal a frakcióhar­cok története is. A tör­ténelmi fejlődés szem­pontjából a cionista mozgalmat több na­gyobb szakaszra oszt­hatjuk: © az első korszak az alapí­tó kongresszustól a Herzl éle­tében tartott kongresszusokat foglalja magában: csíroformá- jukban már e szakaszban ki­alakultak a később létező irányzatok. © a második szakasz Herzl halálig a Balfouif-oyilatkozbt kiadásáig tart © e szakaszra a rendkívül élénk tevékenység mellett az egyes irányzatok harca a jel­lemző © a modern zsidó történe­tem — és a történelem legtragi­kusabb szakasza: a mandátum­hatalommal, Nagy-Britanniá- val akkor kell küzdeni az ál­tala kiadott deklaráció érvény­re juttatásáért, amikor az euró­pai zsidóságot (és sok más népet) a megsemmisítés ve­szélye fenyegeti © a nemzeti otthon állammá alakítása (a második világhá­borút követő három év), a ci­onista mozgalom beteljesülése © az Izrael állom megalaku­lásától eltelt időszak. A Cionista VHágszervezet független szervezetekből (pár­tok. mozgalmak) és nemzeti szövetségekből áll. Ez utóbbi­ak tagjai pártelvek nélkül csat­lakozhattak a világszervezet­hez (a két világháború között mintegy ötven ilyen nemzeti szervezet volt): tagjaikat álta­lános cionistának nevezték. Az alakuláskor — és lényegében ezt követően is — ez volt a fő áramlat, maga a mozgalom ezen elnevezés alatt funkcio­nált Az általános cionizmus bizonyos mértékig amorf alak­zat volt, „sok vélemény komp­lexuma, de nem képezett ide­ológiai egységet”. A Herzl-fé- le politikai cionizmus örököse a még Herzl életében megszü­letett demokratikus frakció. amely a politikai cionizmuson belül az ellenzéket képviselte. Az ún. politikusok (Herzl, Nor- dau) először politikai biztosi- tékot, kartát akartak, s csak ezután megkezdeni a nagyará­nyú telepítési munkát. Az ún. praktikusok (Ussziskin, Weiz­mann) a fenti tétellel szemben a praktikus munka, a telepíté­sek megkezdésének fontossá­gát és szükségességét hirdet­ték. Itt nem kevesebbről van szó, mint 8—10 millió embernek — a világ különböző országaiból — Palesztinába telepítéséről. Nordau úgy vélekedett hogy „a zsidóságnak az a része, amely szülőhazájában bol­dog ... és a kivándorlás gon­dolatát felháborodva utasítja vissza nem tesz ki __kétmilliót a tizenkettőből." Mind a „praktikusok", mind a „politi­kusok” tudatában voltak a kitelepítés nehézségeinek, s annak, hogy — mint Nordau írja — „még sohasem próbál­koztak meq azzal, hogy fog­lalkozásnélküli, testileg siral­masan tönkrement proletárok­ból földműveseket és állatte­nyésztőket neveljenek, hogy a természettől elszokott városi szatócsok, házalók, ügynökök és szellemi munkások ismét megismerkedjenek az ekével és az anyafölddel." A politikusok és praktikusok közötti vita fokozatosan az utóbbiak — illetve a Weizmann vezette szintétikus cionizmus — győzelméhez vezetett. Az általános cionizmus A cionizmus főbb irányzatai 1923-kor szétszakadt. A demok­ratikus cionisták — az ekkor már Weizmann vezette általá­nos cionistákkal szakítva — egy új frakciót alapítottak ra­dikális cionizmus néven. Herzl életében nemcsak a cionizmuson belüli ellenzék született meg. hanem a cionis­ta ellenfél is: az ún. territati- alisták, a nem Palesztina- centrikus cionisták, akik azt vallották, inkább „fegyen ci­onizmus Cion nélkül, mint Ci­on cionizmus nélkül." A Balfour-deklarációt köve­tően rövid időre eufóriás ér­zés kerítette hatalmába a ci­onista mozgalmat. A mozga­lom szélsőjobboldali szárnya azonban hamarosan elégedet­lenné vált a hivatalos cionista politikával szemben. A szem- benállósi mozgalom Vlagyimir Zsabotyinszkij körül kristályo­sodott ki. A cionista revizioniz- musnak nevezett Zsabotyinsz- kij-féle irányvonal nem a ci­onizmust, hanem azt a poli­tikát vette revízió aló, amelyet a hivatalos vezetés követett. A revizionizmust Herzl és Nordau politikai cionizmusa törvényes örökösének tartotta s a Herzl-i Nagy-Palesztina koncepcióból indult ki: a cionizmus célját a Jordán mindkét partján létre­hozandó független zsidó állam megalakításában jelölte meg. Az arabok cionizmusellenessé- gét normálisnak és elkerülhe­tetlennek tartotta és azt vallot­ta: ha az arabok meg fogják érteni, hogy nincs lehetőségük a cionizmus lerombolására, el fogják azt fogadni. Bár az első cionista kong­resszus alakulásának évében a cionisták többsége vissza­utasította volna a cionizmus­nak a szocializmus eszméjével való egyesülésének még a gon. dolatát is, néhány év múlva az ún. szocialista cionista pár­tok a mozgalom integráns ré­szét képezték, s alig három évtizeddel ezután az ún. mun­káscionizmus a mozgalom leg­hatalmasabb ereje lett (omely- nek első nagy hatású ideoló­gusa N. Szirkin volt). Szirkin — Herzl szörnyülködésére — a harmadik kongresszuson (1899, Bázel) létrehozta a szocialista cionista pártot, amely azt kö­vetelte, hogy Palesztinában és a szomszédos területeken hozzák létre a szocialista zsi­dó államot. Ez a frakció szo­cialista zsidó államot akart Pa­lesztinában, sőt az egész arab Közel-Keletet szocialistává akarta tenni. Hogy miért? Azért, mert „csak a megvalósult szo­cializmus világa biztosíthatja mind nekünk, mind az egész emberiségnek az állandóan fel­felé haladó életnívót és a tar­tós békét __" A szocialista cionisták rivá­lis csoport körül szerveződtek: az 1905 telén alakult Poalé Cion (Cion Munkásai) és Ha­poel Hacair (Ifjúmunkás) kö­rül. 1914-ben a harmadik Pa­lesztinái munkáspártot jemeni eredetű munkások hozták létre; a negyedik miniatűr párt, a Gdud Haavoda (Munka Légi­ója) 1920-ban alakult J. Trumpeldór elvei alapján. Az első világháború után ér­kezett bevándorlók között ta­láljuk a Hasomér Hacair (Ifjú­gárda) tagjait. A mozgalom lassanként politikai párttá szer. veződött: marxistának és cio­nistának vallotta magát. E párt története is bizonyítja: ha a szocializmus nacionalizmussal fertőződik, mindig a naciona­lizmus győzedelmeskedik. A párt programja Palesztinában fokozatosan cionizmussal telí­tődött. Ez látszik Ben Gurion megfogalmazásából: „A Ha­somér Hacair 1927-től 3 elvet védett: 1. a párt a Szovjetunió vezette szocialista tábor része, 2. binacionális állam felépí­tése Palesztinában, 3. a mező­gazdasági kolonizáció és az úttörő szellem erősítése. A Ha­somér Hacair becsületére meg kell állapítani: jelenleg (1968 tavaszán) csak a harmadik elv­hez hű”. Az első világháború után új erővel merült föl az egye­sült szocialista párt létrehozá­sának szükségessége. 1919. ta­vaszán Petah Tiqvában létre­jött az Ahdut Haavoda (Mun­kásunió), amely arra volt hivat­va, hogy olyan szakszervezeti szövetség legyen, amely az ösz- szes létező szervezetet egyesíti. Azonban a baloldali cionizmus már nem volt elhanyagolható erő: 1933-ban a 18. kongresz- szuson megszerezte a szavaza­tok 44 százalékát, (s így a leg­erősebb frakcióvá vált); Pa­lesztinában pedig a szavazatok 71 százalékával rendelkezett. így a cionizmus vezetése fo­kozatosan a baloldali, pontg- sabban: a radikális szárny ke­zébe került, míg a jobboldal (reformista) elvesztette befo­lyását. A sikerben a munkás- mozgalom további egységesü­lése fontos szerepet játszott: 1930-ban hozták létre a Mapai pártot ( Izrael Munkásainak Pártja) a Hapoel Hacair és az Ahdut Haavoda egyesítésével. A palesztinai zsidó munkás- mozgalom egészét azonban nem fogta át, mert a Hasomér Ha­cair és a baloldali Poalé Ci­on visszautasította a csatlako­zást. Miután 1942-ben a Ma­pai megtiltja a párton belüli frakciókat, a Szia Bet (Má­sodik Frakció) néven kiváló csoport 1944-ben Ahdut Haa­voda név alatt önálló párttá válik, amely 1946-ban fuzionál a baloldali Poalé Cionnal (amely 1937-ben tért vissza új­ból a Cionista Világszervezet­be). Az így egyesült párt to­vább egyesül, s a Hasomér Hacainral megalapítja 1948 janurájóban a Mapamot (Egye­sült Munkáspárt). A Mapam ve­zetői beléptek a kormányba, amelyben így a két egyesült munkáspárt (Mapai, Mapam) képezte a többséget. A cionizmus irányzatai tör­ténetének eddigi tárgyalása so­rán feltűnő lehet a vallásos irányzat hiánya. Nem a vallá­sé. mert minden irányzat vala­milyen módon kapcsolódik a judaizmushoz. A mozgalomban azonban korán létrejött — ha kisebb szerepet is játszott — a vallás befolyása alatt álló irányzat, sőt a legkorábban (1901-ben alakult cionista párt­ra, a Mizrahira a vallásos ci­onizmus nyomta rá bélyegét. A Mizrahi egész története — csak úgy mint a cionizmusé — az egymással szembenálló irányzatok története. 1922-ben a párt székhelyét Jeruzsálem­be helyezték, ahol létrehozták munkásszekcióját (Hapoel Ha- mizrahi néven). A Mizrahi ala­pítása utón egy évtizeddel jött létre — a cionizmus elleni harc céljából — az Ágúdat Izrael nevű ortodox párt. A mai iz­raeli politikai tabló jobb szé­lén helyezkednek el a vallásos pártok: az ultra-ortodox Ágú­dat Izrael, a Nemezti Vallásos Párt és más vallásos pártok, szervezetek (amelyek a leg­utóbbi választásokon 16 képvi­selői helyet szereztek, vissza­juttatva a hatalom csúcsára Begin t). A cionista mozgalom — tör­ténetének áttekintett fél évszá­zada alatt — tehát mintegy fél tucat irányzatot foglalt ma­gában, amelyeknek mindegyike önmagában is több árnyalatra oszlott Ezek azonban nem sa­ját ideológiával, sem a másik­tól elkülönülő, önálló politikai irányvonallal nem rendelkeztek, ezért is volt olyan gyakori egyik irányzat másikba olvadása, is­mételt szétválása, s ezért tud­tak minden „ellentétük” elle­nére együtt haladni a fő cél, Izrael megteremtése útján: hi­szen a Kommunista Pórt (Ra- kah és az Új Erők Pártja (Ho- alam Hazeh) kivételével min­den izraeli politikai párt a Zsi­dó Dgynökség tagja, melynek vezérszerepe mind az ún. Nem. zeti Tűzhely, mind Izrael állam létrehozásában vitathatatlan. összegezésképpen tehát el; mondhatjuk, hogy a cionizmus rendkívül bonyolult, összetett, hosszú történelmi fejlődés ered­ményeképpen kialakult, ellent­mondásokkal teli társadalmi je­lenség, amely egyidejűleg nemcsak mint társadalmi tudat, ideológiai rendszer, szociális és politikai gyakorlat nyilvánul meg, hanem — miután a nem­zeti tudat kialakulásában az ideológiai elemek mellett a pszichológiai tényezők is rend­kívül fontos szerepet játszanak — pszichológiai jelenségként is. Benke József NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY ÓPUSZTASZEREN. Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban 1975 óta folyamatosan gyara­podik a szabadtéri néprajzi gyűjtemény. Az Ópusztaszeri Emlék- bizottság döntése alapján igy mentik meg a dél-alföldi táj­egység néprajzi értékeit. Eddig már elkészült a szegedi, a szen­tesi, a csongrádi tanyamúzeum, a makói hagymás polgárhoz, és bővítik a mezőgazdasági gépek parkját is. A képen a szente­si tanyamúzeum tisztaszobája. A Budapesti Filharmonikusok Bartók-estje Rangos eseménnyel folytató­dott kedd este a pécsi hang­versenyévad. A Budapesti Fil­harmóniai Társaság Zenekara adott Bartók-estet a Nemzeti Színházban. Az a 125 éves együttes, amelyet először Erkel Ferenc vezényelt. A csak múlt­ját tekintve koros, ám valójá­ban fiatalos vállalkozó kedvű gárda három jellegzetes Bar­tók-művet játszott. A III. zongo­raversenyt, Jandó Jenő közre­működésével; a fiatalkori II. szvitet és a Csodálatos man­darin szvitet; három meghatá­rozó jelentőségű vállalkozást zeneszerzőnk életművéből. Mindhárom mű előadását igen nagy stílushűség, a for­mai és dinamikai arányok, hangsúlyok pontos kimunkálá­sa, odaadó s eleven muzikali­tás és a zeneszerzővel való mélységes azonosulás és tisz­telet jellemezte. Mindjárt első­nek a zongoraverseny klasszi­kus, letisztult szépségével igen szerencsés hangütésnek bizo­nyult. A második tétel kiegyen­súlyozott, tiszta fényű bevezeté­séből — a mesterien, igen éret­ten zongorázó Jandó Jenő és a nagyvonoJúan vezénylő /Cá­rod/ András együttműködésé­nek eredményeként — különö­sen szép, a természeti párhu­zamokat (nyugalom — nekilen­dülés — elernyedés) híven fel­idéző zenei fejlesztések bonta­koztak ki. A zárótételnek höm­pölygő lendülete, határozott íve és klasszikus humora, de­rűje volt, s a szólista meggyő­korhazi felvételes ugyeletek Mindennapos felvételi ugyeletek gyermek bel betegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár vá­ros és Járás, a pécsi és a volt sely- lyei Járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (fertőző épület), III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Ideg­sebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Pécs, Kossuth L u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógynertár; Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-Ö.ET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 óráig. ORVOSI ÜGYELET Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi el­látást szombati napokon: Felnőttek részére összevont rende­lés 7—19 óráig az újmeszesi körzeti rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833). Gyermekek részére összevont ren­delés 7—13 óráig az alábbi gyer­mekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752) : Vo- sas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hősök tere (dr. Mester), Szo- bolcsfalu (dr. Székely); Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) kör­zetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fh scher) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Ko­vács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jáimay) körzetek be­tegeinek. Munkácsy M. u. 19. Ren­delőintézet gyermekpoliklinika föld­szinti bejárata, (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Baj na i) Koller u. 9. (dr. Geh ring); Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.); Semmelweis u. I. (dr. Pánczél); Mikszáth K. u. (dr. Géczy) körzetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708) Kertváros u. (dr. Tóth Zs.); Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III—IV. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Veczán, dr. Kiss), Sarohin t. u. I—II. (dr. Sásdi, dr. Lázár), Fazekas M. u. I— II., (dr. Schmidt, dr. Gothár) körze­tek betegeinek. Dr. Veress E. u. 2., Ren­delőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. BenczenieK- ner) ; I—II—III—IV. uránvárosi kör­zetiek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Dörömbözy, dr. Ötvös) betegei ré­szére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—II«. (dr. Kovács Cs.. dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki): to­ronyház (dr. Szabó I.); Endrész Gy. u. (dr. Görög); Semmelweis u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága ré­szére gyermekorvosi ügyelet egy he­lyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasár­nap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy utcai Ren­delőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), a Dr. Veress E. úti Rende­lőintézet (Tel.: 15-833). Gyermekek részére: Munkácsy M. utcai Rendelőintézet gyermekpolikli­nika földszinti bejárata (Tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyer­mekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (Posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szom­baton este 19 órától hétfő reggel 7 óráig a Munkácsy M. utcai Rendelő- intézetben (ügyeleti bejárat). * állatorvosi ügyelet ügyeletes állatorvos 1981. október 17-én du. 13 órától október 19-én 6 óráig Pécs 'város és környéke számára: Pécs, Megyeri út 24. sz. Telefon: Pécs 15-588. — Mohács város és járás részére: Mohács, Szé­chenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás ré­szére a nyugati részen: Sellyéi Ta­nács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részén: Szentlőrinc, Erzsébet u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-125. Szigetvári járás nyugati ré­szén: Szigetvár, Allatkórház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagy­ható a Pécs város és környéke szá­mára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es te­lefonszámon, illetve az illetékes te­lefonközpontoknál „Állatorvosi ügye­leti* címen. zően bizonyította benne virtu­óz, de mindig a zenei anyag ' szolgálatára mozgósított ké­pességeit. A II. szvit nem kevésbé sike­rült előadásában azt a minő­ségi ugrást, jeles mozzanatot ragadhattuk meg, ahogyan Bartók érdeklődése, zeneszerzői felfogáso egyetlen művön belüt elmozdult a Richard. Strauss- szal és a verbunkossal jelle­mezhető zenei előzményektől (első három tétel) az új, csak őrá jellemző koncepcióig (IV. tétel). Ebben a műben is a két utolsó tétel adta a legtöb­bet: az Andante remek basszus-klarinét szólója Lénárd Andor előadásában, a záró Comodo mélyvonósokon pen­getett, jellegzetesen bartóki ritmusai, vagy ismét csak az Andante tündöklő „természet­zenéje". Ez juttatta eszünkbe a tulajdonképpeni egyetlen kifo­gásolnivalót, a koncert egyet­len hibáját. Azt ti., hogy a fia­talkori szvit nem elsőnek, a zongoraverseny pedig nem utoljára (vagy legalábbis má­sodiknak) került sorra. Ha ugyanis így történik, időrend­ben, akkor egy kezdeti, de már érett mű után a valóban érett, letisztult Bartókot fedezhetjük fel a hattyúdalnak és summá- zatnak egyaránt remek ver­senyműben, s ez felért volna egy pompás zenetörténeti stú­diummal. Mégsem bánkódhatunk, mert a Mandarin-szvit kiválóan sike­rült előadása a felfokozott vá­rakozást is felülmúlta. Kitűnő, frappáns kezdés után minden hangszercsoport muzsikus tu­dása legjavát adta. Az együt­tes kiválóan érzékeltette a színpadi — ám ezúttal nem lát­ható — történést; zenéjük jel­lemformáló, cselekvést imitáló célzata s ereje a szó szoros értelmében drámai módon ha­tott. így annak is élményt ad­tak, aki látta (is) már a Man­darint (ilyenek számosán lehet­tek a hallgatóság soraiban), meg annak is, aki még nem láthatta Bartók szuggesztív erejű táncjátékát. Kórodi András, az együttes vezető karnagya végig mesteri­en dirigált, de különösen a Mardcrinban tett ki magáért Bár mozdulataival nem takaré­koskodott, mégis kevés eszközt használt, kiválóan bánt az együttessel, amely látnivalóan és hallhatóan — tökéletesen megvalósította elképzeléseit. Egyszerre nagyvonalú és pon­tos, követelő és „megengedő" vezénylésének eredményeként ez a kedd esti Mandarin-szvit olyan lett, mint a jelzője: „csodálatos". Varga János

Next

/
Oldalképek
Tartalom