Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-16 / 284. szám

1981. október 16., péntek Dunántúli napló 3 A községi pártmunka változásai Szervezni a falu életét! Mindig a legfontosabbal kell foglalkozni Elősegíteni az együttműködést a lakóhelyen Jo az észrevétel, fontosabb a cselekvés Milyennek látják lakóhelyüket az újmecsekaljaiak? Válaszok a népfrontbizottság Azt, hogy községeink életé­ben milyen gyökeres változá­sok történtek az elmúlt két év­tized alatt, nem kell különös­képpen bizonygatni. Néhány év alatt létrejöttek és megerősöd­tek a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a termelőszövetke­zeti tevékenységre alapozva pedig felvirágzott az ellátást egyenletessé tevő háztáji és kertgazdálkodás. Több terme­lőszövetkezet egyesült, önálló te­lepülések megszűntek és csök­kent a helyi tanácsok száma. A gazdálkodási változásokat követően változott a falu is, né­miképpen mérséklődött az el­vándorlás, részint a mezőgazda­ság megtartó erejének növeke­dése, valamint a létrehozott ipa­ri munkaalkalmak miatt. Válto­zott a lakosság összetétele is, csökkent azoknak a száma, aikik a mezőgazdaságból éltek csak, a háztartásokat ma többnyire a vegyes foglalkozású családok jellemzik. Az agrár-műszaki ér- * teJmiség megjelenésével ki­egyensúlyozódott a falu szelle­mi arculata Ma községekben él a népesség 46 és az aktív ke­resők 45 százaléka. Amikor fejlett szocialista me­zőgazdaságról, a vidék fejlődé­séről beszélhetünk általában, akkor ezt tehetjük azért, mert jó politikát folytotott a párt. És ez a jó politika nemcsak hogy te­kintélyt adott a faluban a párt­nak, hanem bizalmat is ered­ményezett. A falvak mai életének vál­tozásait ugyanis a gazdaságpo­litika önmagában nem ered­ményezheti; a változások elin­dításában, útjuk irányításában a közvetlen napi politikának is nagy szerep jut. Ennek irányí­tói pedig a párt községekben működő szervezetei. A községi pártszervezetek az utóbbi években megerősödtek, mind jobban betöltik szerepü­ket a települések társadalmi életének irányításában, jól se­gítik a településfejlesztést. A községek pártélete tartalma­sabbá, elevenebbé vált, javult a politikai munka színvonala. Ma a községi pártalapszerveze- tekben tevékenykedik a pártta­gok egyharmada. Közülük majd minden második a mezőgazda­ságban dolgozik, minden ötö­dik ipari üzemben, s hasonló arányt képviselnek a területi pártalapszervezetekben lévők is. A területi pártalapszervezetek­ben jobbára nyugdíjasok van­nak — a jó pártmunka különö­sen fontos ezen a területen, hi­szen nem kell különösebben bi­zonygatni, hogy megromlott A minapi Ivov-kertvárosi szemle „slágere” kétségkívül egy újszerűén elkészített parko­ló volt a Nevelési Központ tő­szomszédságában. Elöljáróban csak annyit, hogy az új város­részben nagyon sok a parko­lóhely (ahány lakás, annyi hely), s ezek többsége — szük­ségtelenül! — útjellemzőkkel épült, azaz nem ún. statikus, hanem dinamikus forgalmi ter­helésre méretezték. Viszont ezek a drága parkolók rende­zettek, tisztán tarthatók, kör­nyezetbe illők. Az „újszerű” más­milyen. 10-14 kocsiállásra mé­Ipartörténeti monográfia je­lent meg a dorogi szénbányá­szatról. A jelenkori és archív­fotókkal, grafikákkal gazda­gon illusztrált könyv szerzője, Tóth Tibor bányamérnök az or­szág egyik legrégibb szénme- dericéjének 200 éves történetét dolgozza fel a Dorogi Szénbá­egészsé^üktől kezdve mi minden foglalkoztatja és nyomasztja a nyugdíjasokat. így van ez az MSZMP Mázaszászvári Nagy­községi Bizottságához tartozó területi alapszervezetekben is. Minden ötödik párttag nyugdí­jas, sok közöttük a mozgáskép­telen, a velük való törődés kü­lönösen fontos Megkülönböz­tetett figyelmet érdemelnek azért is, mert nyugdíjazásukkal nem­csak volt munkahelyüktől, ha­nem általában volt alapszer­vezetüktől is megválnak. A községi pártszervezetek ösz- szetett feladataira jó példa a mázaszászvári gyakorlat. Nem­csak a lakosok, hanem a párt- szervezetek is szóvá teszik pél­dául, hogy a nagyközség ke­reskedelmi és szolgáltató háló­zata rossz, igen keveset fordí­tottak, fordíthattak az elmúlt év­tizedekben annak fejlesztésére. A helyzetet jellemzi talán, hogy két évi tervezés után elkészült egy abc-óruház tervdokumen­tációja: a tanács ötszázezer fo­rintnyi támogatásához ugyan­ekkora értékű társadalmi mun­kára számíthat, ám nincs kivi­telező, aki vállalkozna az épí­tésre. A másik; sokan építkez­nek magánerőből, s nemrég la­kásszövetkezet is alakult, a má­zaszászvári Tüzépen nem vál­lalnak anyagellátási szerződést, mert a rossz, akadozó szállítá­sok miatt nem is tudnák azt teljesíteni. E két példa is érzékelteti, hogy a községi pártszervezetek sokat tehetnek a települések fejlesztéséért. Természetesen nem úgy, hogy magukra vállal­ják az állami szervek, a válla­latok, szövetkezetek feladatait, hanem, hogy segítenek kialakí­tani az azok közötti együttmű­ködést, hogy szervezői lesznek a község életének. Az ilyesfajta szervezésnek egyik módja, hogy a pártszer­veretek élnek beszámoltatási jo­gukkal (ennek nyomán- született például feladatterv Mázaszász- váron az egészségügy terén ta­pasztalt hiányosságok felszámo­lására), de módja az is, hogy rendszeres koordinációs meg­beszélésekre invitálják a te­rületen működő és létező szer­vek és szervezetek vezetőit. Az ilyesfajta koordinációs, szervező tevékenység kezdi éreztetni jó­tékony hatását Mázaszászváron-, ennek nyomán születhetett meg­állapodás például a termelőszö­vetkezet és az erdészet, illetve a betonüzem között. A mázaszászvári nagyközségi pártbizottság titkára, Jónás Gyu­la azt vallja, hogy mindig azzal kell foglalkozni, ami a legfon­retezték és homokba ágyazott bányameddő kőzúzalékból ké­szült. És itt a baj. Mert a kő­zúzalék nem akar a helyén maradni, s amerre csak men­nek az autók ebből a parkoló­ból, szerteszét szórják a követ. A csinos, rendes lakóterület itt, e ponton, elveszítette csínját is, rendjét is. Aligha hihető, hogy a takarékosságnak ez az ára, s hogy a kétféle megol­dás között ne lenne egy har­madik, ami csinos is, rendes is - és nem is drága. nyák kiadásában megjelent munkájában. Külön fejezetben ismerteti a bányászcsaládok egykori és mai életét, a szénmedence munkásmozgalmát. Összegyűj­tötte a bányászatban haszná­latos speciális szakmai kifeje­zéseket és közreadja azok ma. 'gyarázatát is. tosabb, legégetőbb, de ez idő alatt sem szabad elfeledkezni arról, amire az adott időben még éppen nincs lehetőség, vagy erő. Nagyon fontos példá­ul, hogy megfelelő áruház, or­voslakás épüljön mihamarabb, de arról sem feledkezik meg, s nemcsak azért mert egykor tag­ja volt a híres NB ll-es má­zaszászvári focicsapatnak, hogy nincs tornaterem, amire nem­csak a község sportmúltja mi­att lenne szükség, s nem is a leendő versenysportnak kellene, hanem a gyerekeknek, a máza­szászvári oknak. Szeretettel beszél szakmájá­ról TSaruch Salamonná, s ez tu­lajdonképpen természetes do­log is — legalábbis annak kel­lene lennie —, hogy valaki sze­resse azt, amit csinál. Most azonban azért tűnt föl az át­lagosnál jobban, mert egy olyan szakmáról van szó, amit sokszor és sokan kritizálnak: a kereske­delemről. Szerencsére, úgy látszik, van­nak akik szeretik ezt a mun­kát és lelkesen, lelkiismeretesen végzik: Baruch Salamonné pél­dául már elég régóta. A pécsi Centrum Áruház játék-, üveg-, porcelánosztályán eladó 18 éve, nyolc éve pedig a 20 fős műszaki osztály szakszervezeti bizalmija. Nyilvánvalóan jól lát­ja el ezt a feladatát is, hiszen akkor nem választották volna meg újra és újra. Ő is csak azt mondja, mint más bizalmiak: szereti ezt a feladatot, mert sze­ret emberekkel foglalkozni - a kereskedői szakmát is ezért vá­lasztotta —, s legfőképpen an. nak örül, ha valamit sikerül el­intéznie, ha hozzájárulhat, hogy a jutalmakat igazságosan osz- szák el, vagy ha bármiben va­lakinek segítségére lehet. A jö­vőben bizonyára gyarapodnak tennivalói, hiszen a kereskede­lemben is nemsokára bevezetik az ötnapos munkahetet. Hogyan lehet ezt megoldani, miben se­gíthetne ő? — Ez nagy gondot jelent, mert az áruháznak nyitva kell tartania úgy, mint máskor, de az itt dolgozók érdekeit is szem előtt kell tartani. Az is nagyon fontos szempont, hogy itt is, akárcsak szinte az egész keres­kedelemben többségben nők dolgoznak. Olyan nők, akik csa­ládanyák, akiknek férjei álta­lában a szombatot kapják meg állandó szabadnapnak, tehát Átadták a 150-ezredik OTP-lakást Szigetszentmiklóson, a fővá­rosi agglomeráció egyik nagy munkástelepülésén csütörtökön ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy elkészült az ország 150-ezredik OTP-beru- házással készült lakása. S még egy kerek szám: ez a lakás a tízezredik Pest megyében, amely a lakosság, a takarék- pénztár, a tanácsok és az üze­mek együttműködésével épült. A nagyközségi tanácsház dísztermében rendezett ünnep­ségen Villányi Miklós pénzügy­miniszter-helyettes mondott be­szédet. A pénzügyminiszter-he­lyettes kiemelte, hogy különös jelentősége van az OTP által finanszírozott beruházásokban a munkáslakás-építésnek: az elmúlt nyolc_ esztendő alatt több minf”57 ezer család ju­tott így kedvező feltételekkel otthonhoz. Sikerrel segítették az ötödik ötéves tervidőszak­ban tízezer bányászcsalád la­káshoz juttatását is. szembe kell néznünk azzal, hogy nem mindig lehet együtt a család ott, ahol valaki keres­kedelmi dolgozó. Ezért e kér­déskörben többen fordulnak manapság a bizalmihoz. — Az ön álláspontja? — Nyilvánvalóan az egyéni kérdések megoldásában nagy szerepe és felelőssége lesz a bizalminak. A munkaidők egyez­tetésében a kisgyermekes szü­lőknek kell elsősorban segíteni: az óvodai-bölcsődei, elsősor­ban a szombati gyermekelhe­lyezéssel kapcsolatban. Bizonyos gondjaik a bejáróknak is van­nak; feltételezem minden gond­ra találunk majd orvoslást. — A munkahelyi körülmények javítása szinte állandó téma. — Azokon sajnos nem lehet változtatni az épület korszerűt­lensége miatt. A játékosztályra például 48 lépcsőn kell feljön­ni, s így cipeljük föl a nehéz árut, úgyhoay a nők fizikai megterhelése nagy. Nem is vagyunk túlzottan megfizetve: aki már több mint 10 éve dol­gozik a kereskedelemben, az éri el a háromezer forintos jöve­delmet. A kezdő fizetések meg­lehetősen alacsonyak, egy fia­tal 1400 forinttal kezd. — Mindez nem valami vonzó. — Igen. Ilyen okok miatt jön­nek egyre kevesebben a szak­mába, s az elnőiesedésnek is azt hiszem ez az oka. Évek óta várjuk az egész országban a kereskedelmi dolgozók fizetésé­nek rendezését. Mi egy dolog miatt érezzük szerencsésnek magunkat: ritkaság az ilyen jó kollektíva, mint a mi osztályun­ké itt az áruházban. így öröm dolgozni, s örömöt jelent segí­teni egymáson ist D. Cs. kérdőíveire A népfrontmozgalom egyik legfontosabb tevékenységi te­rülete a lakosság szervezése a helyi közösségi feladatok meg­oldására. Ehhez két dolog kell: a népfrontbizottságok és a la­kosság aktivitása, valamint, hogy a feladatokat aprólékos gonddal mérjék fel, ne csak általában beszéljenek róluk. A Hazafias Népfront Pécs újmecsekaljai l-es számú kör­zeti bizottsága új módszerrel kísérletezett idén körzete „rej­tett" gondjainak, hibáinak fel­tárására. Nem titkoltan rész­ben azzal a szándékkal is, hogy a környék lakosságát ki­mozdítsa a közönyből. Ez az új módszer — kérdőív — tulajdonképpen nagyon is régi, s nem is örvend nagy népszerűségnek, hiszen annyi­szor lejáratták már erőltetett, felesleges alkalmazásávol. Vé­gül is azonban minden azon múlik, hogy milyen célból ké­szül egy ilyen közvéleményku­tatás. A HNF újmecsekaljai I- es körzeti bizottsága észrevéte­leket, javaslatokat kívánt' így összegyűjteni arról, hogyan le­hetne szebbé tenni a körzet életét. A Szigeti út, Pollack Mihály, Hajnóczy és a Szántó Kovács János utcák által hatá­rolt terület lakosságát tíz té­máról kérdezték meg 880 kér­dőíven: milyennek ítélik mega közbiztonságot, a környék tisz­taságát, a parkok, játszóterek állapotát, a közlekedést, közvi­lágítást, az élelmiszer-ellátást, az utak állapotát, a házfel­ügyelők tevékenységét és a la­kóbizottságok működését. A kérdőíveknek csak 15 szá­zaléka érkezett vissza kitöltve, és ez annál is kevesebb, mint « amennyire a körzeti népfront­bizottság számított. Egy koráb­bi felmérés szerint a körzet la­kosságának mintegy 25 száza­léka vesz részt közösségi mun­kákban, a lakóterület közéleti tevékenységében. Az emberek nagyobb hányada a munkahe­lyén valamilyen formában részt vesz közösségi munkákban és a közéletben. A 130 megválaszolt kérdőív alapján a Szigeti, Pollack Mi­hály, Hajnóczy, Szántó Kovács János utcák által határolt te­rület lakosságának 38 százalé­ka jónak, 12 százaléka rossz­nak tartja a közbiztonságot, 12 százaléka jónak és 31 százalé­ka rossznak a tisztaságot, 15 százaléka jónak, s 35 százalé­ka rossznak a parkok állapo­tát, a játszóterekét 22 száza­lék jónak és 43 százalék rossz­nak, a közlekedés rendjét 28 százalék jónak, 43 százalék rossznak az élelmiszer-ellátást 53 százalék jónak, 2 százalék rossznak, a közvilágítást 34 százalék jónak, 23 százalék rossznak, az utak állapotát 38 százalék jónak, 8 százalék rossznak, a házfelügyelők te­vékenységét 23 százalék jónak, 24 százalék rossznak, a lakóbi­zottságok működését pedig 22 százalék jónak és 14 százalék rossznak értékelte. A többi esetben a minősítés közepes volt. A körzeti népfrontbizottság­hoz beküldött javaslatok, ész­revételek közül néhányat érde­mes kiemelni annak érzékelte­tésére is, hogy bizonyos „rej­tett hibák" feltárására jó volt volt ez a kérdőíves módszer. Sokan javasolták például, hogy rendbe kellene hozni a nagyon elhanyagolt Ho Si Minh par­kot, szigorúbban kellene bánni a rongálókkal, nyugdíjasklubot kellene alakítani. Többen pa­naszolták, hogy rossz a közvi­lágítás a Hajnóczy utcában és az Acsády utcai óvoda kör­nyékén, nincs megfelelő ját­szótér a nagyobb gyerekeknek, rosszak a kaputelefonok ... A legtöbb javaslat a közlekedés rendjére vonatkozott, például jó néhányon szeretnék a Pol­lack Mihály utca egyirányúsí- tását vagy azt, hogy engedé­lyezzék oz Acsády utcából a 6/A útra nagy ívben való kanya­rodást. Megdicsértek néhány házfelügyelőt, ugyanakkor a lakóbizottságokról oz volt a leggyakoribb észrevétel, hogy nem is érzékelik működésüket. A felmérés alapján a körzeti népfrontbizottság jó közepes­nek minősítette területének rendjét, ellátását, hozzáfűzte azonban, hogy ezen a viszony­lag új lakóterületen a kollektív gondolkodást, a közösségi szel­lemet még éleszteni kell. A kö­zösségi aktivitást is, mert pél­dául a Ho Si Minh parkban a környék lakosságának az ösz- szefogásával sokat lehetne szé­píteni. Társadalmi munkában,, saját maguknak. D. I. Oda á csira H. I. Monográfia a dorogi szénbányászatról B L. Szakszervezeti bizalmi Baruch Salamonné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom