Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-15 / 283. szám
1981. október 15., csütörtök Dunántúli napló 5 Baranya megyét Menyhárt Éva képviseli Budapesten Évente más, más egészség- ügyi ágazat 35 év alatti dolgozói részére hirdeti meg az országos szakmai, politikai vetélkedőt az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete és a KISZ Központi Bizottsága. Idén a körzeti ápolónők és mentőápolók vettek részt a nagy felkészültséget igénylő vetélkedőn. A megyében" nevezett körzeti ápolónők közül öten értek el olyan pontszámot, amelyik feljogosította őket a megyei vetélkedőre. ötük közül az első helyet, és az országos döntőn való joghoz szükséges pontszámot Menyhárt Éva gyűjtötte össze, így ő képviseli majd Baranyát a szakma Ki minek mestere? vetélkedő döntőjében Budapesten. Menyhárt Éva, még mint a Mohácsi Kisfaludy Gimnázium tanulója szinte állandó résztvevője volt a Mohácson évről évre megrendezendő Schneider Lajos népdaléneklési versenynek. Az ott aratott győzelmek után pedig szép sikereket ért el a középiskolások helikoni szemléin, a Ki mit tud? és a Repülj páva vetélkedők elődöntőiben. Vagyis nagy rutinnal indult a szakmai versenyen is. — Segítségére volt-e az évek során szerzett sok tapasztalat? — Különböző alkatú emberek vannak. Szerencsémre jó „versenyző” típus vagyok, de nem hinném, hogy az' énekléssel szerzett rutinom segített volna át a nehézségeken. Sokkal inkább az, hogy a gimnázium elvégzése után minden lehetőséget megragadtam a tanulás terén. Előbb elvégeztem az egészségügyi szakközépiskola mohácsi kihelyezett 2 éves tagozatát, majd azonnal beiratkoztam az 1 éves gyermekszakápolóira, amit ugyancsak sikerrel befejeztem. Vagyis sokkal inkább a friss ismeretek, no és az, hogy a munkahelyemen itt a mohácsi rendelőben minden munkafolyamatba belekóstolhattam. Sokat köszönhetek kollégáimnak, különösen dr. Wasner Zsuzsának. — Miként készül az országos döntőre? — Jóllehet naponta Kölkedről járok be, és mai napig sem tudtam szakítani régi hobbimmal, az énekléssel, mégis minden időt felhasználok a tanulásra. S jóllehet november 7- én Mohács testvérvárosában, Pélmonostoron szereplünk, tehát arra is készülnünk kell, remélem, marad annyi időm, hogy felkészülten mehetek a november 11-i Budapesten megrendezendő döntőre. K. L. Fotó: Schindl József A barátság ápolása állandó feladat Benke Antal baranyai küldött az MSZBT VII. kongresszusára Most már érdemes számolni a napokat: szombaton rendezik Budapesten a Magyar—Szovjet Baráti Társaság VII. kongresz- szusát. Benke Antal, a mágo- csi MEZŐGÉP energetikusa, az ottani MSZBT-tagcsoport elnöke, aki kongresszusi küldött, kissé rendhagyó módon készül erre a találkozásra: éppen e hét elején abszolvált egy szakmai vizsgát. Alig másfél órával a vizsga után gyors mondatokban foglalja össze élete történetét: — 1943-ban Romániában születtem, de még gyerekkoromban Magyarországra kerültünk, pontosabban Baranyába. Vájáriskolát végeztem, de végül is egészségi okok miatt más munkát kellett keresnem. így kerültem a MEZŐGÉP mágocsi üzemébe, ahol most energetikus vagyok. Három általános iskolás korú gyermekem van. Mintegy 11 éve a MEZŐGÉP mágocsi üzeme MSZBT-tagcso- portjának elnöke. „Pártmegbízatás volt eredetileg” — mondja. Most az MSZBT Baranya megyei munkabizottságában a komlói járást képviseli, öt évvel ezelőtt is küldött volt az országos kongresszuson, most szeptemberben újra küldöttnek választották. A hétvégi budapesti tanácskozásnak nagyon gazdag, zsúfolt programja lesz, nem mindenki juthat szóhoz a sok küldött közül. Benke Antal hosszan eltöpreng azon, hogy mit is mondana, ha mégis sor kerülne az ő hozzászólására is: — Több mindenről kellene szólni, például a saját tagcsoportunk munkájáról, amelynek 180—200 fős a bázisa a háromszáz dolgozónál alig valamivel többet számláló vállalatnál. Érdemes lenne értékelni a barátsági tevékenység módszerért is. Véleményem szerint igazán a személyes találkozások adnak egy életre maradandó élményeket. Arra kellene törekednünk, hogy minél több magyar dolgozó jusson ki a Szovjetunióba. Ugyanakkor a propagandamunkánkban felesleges és káros romantikus túlzásokba esni: a valóság, a személyes élmény mindig meggyőzőbb erejű. Benke Antal bár még nem járt a 'Szovjetunióban, de azt vallja, hogy az elmúlt 10 év az MSZBT-n belül így is nagyon sok izgalmas találkozással, élménnyel gazdagította. Mint sok mágocsi tagtársa, ő sem beszél oroszul, éppen ezért most terveznek egy nyelvtanfolyamot beindítani. — Mégiscsak könnyebb lesz, ha tolmács nélkül is szót tudunk érteni a hozzánk látogató szovjet csoportokkal. S személy szerint én azt tervezgetem, hogy családostul együtt turistaútra indulunk a Szovjetunióba. D. I. A lakbérért mindent szabad? Kötelessége nemcsak a PIK-nek van A z állami bérlakásban élők okkal, ok nélkül szidják az ingatlankezelőt, mint bérbeadót. „Fizetjük a lakbért, miért nem javítják meg a lépcsőházi világítást? Miért nem dobhatjuk a szemetet a szemétledobóba? Már megint elúszott az alagsor... Miért rossz a lift? Már megint csőrepedés miatt áztunk le ..." »* ■ ■■ Szinte naponta hallott panaszok. A bérlő szempontjából jogosak. Betéve tudjuk azt, hogy mi a kötelessége a bérbeadónak: gondoskodni a ház állagáról, elhárítani a hibákat, javítani, hogy a bérlők minél nyugodtabban lakhassanak. De mi, a bérlők ismerjük-e legalapvetőbb kötelességeinket? Aligha. A PIK-szakembe- rek a megmondhatói.. . Dugulás... Ez is többnyire szezonális jellegű. Októbertől márciusig például a disznóvágások „melléktermékeitől” dugulnak el leggyakrabban az ejtővezetékek. Aztán a tyúkbél, a vatta, a papírpelenka, a felmosórongy miatt úsznak szennyvízben a lakóházak alagsorai, a lakások. És leggyakrabban a hétvégeken. Mielőtt a W. C.-kagylóba dobnánk ezeket a kevésbé odavaló dolgokat, gondoljunk arra, hogy. az alattunk lakók életét keseríthetjük meg ezzel ... De a túlfolyatott káddal, az otthagyott mosógéppel is áztathatunk, nem is beszélve arról, ha valamiért vízhiány van és úgy megyünk el otthonról, hogy nyitva hagyjuk a csapokat... Szemétcsúszda-dugulás... A napokban egy vállalati dolgozó felmondott, mert nem bírta már gyomorral . .. Csúcstartó a magasház, ahová hetenként többször is kivonulnak a gyorsjavítók. A bérlők jogos igénye: „Ha van, használjuk”. Ezt maguk a felelőtlen bérlők hiúsítják meg. Mert miért kell a ledobóba belegyömöszölni a kartondobozokat — legalább a bedobás előtt tépnék apró darabokra! —, a ruhanemű-halmokat? Eszünkbe se jut, hogy a ledobó nagy keresztmetszetű csövén ezek egy-két emelettel lejjebb fennakadnak?! Lakóházon belüli közvilágítás ... Ha sötét van, szidják a Tanmese - kérdőjelekkel H át kérem! Lehet, hogy túlságosan hiszékenyek vagyunk. Mert miért van az, hogy szóban igen előzékenyen tájékoztatják X baranyai tanácsi intézmény képviselőjét bútorügyben a BNV-n, s mikor a cég hivatalos levélben keresi meg Y és Z bútorgyártó szövetkezeteket, akkor ilyen válasz érkezik például a Zala- szentgróti Faipari Szövetkezettől, az elnök aláírásával: „Szövetkezetünk kolóniái bútorokat gyárt.” Hát mi a csudát állítanának elő? Talán néhány hét alatt átálltak volna a fogvájógyártásra, mert az, mondjuk gazdaságosabb? A válaszlevél olyan, mint a süketek párbeszéde, ugyanis abban szó sem esik árajánlatról, uram bocsá, prospektust nem csatolták a küldemény mellé, amit egyébként igen udvariasan kért a majdani vásárló. De idézzünk tovább a levélből! „A gyártott bútorokról a keszthelyi bútorboltunkban minta van kiállítva, ahol az árra és méretekre vonatkozóan felvilágosítást nyújtanak.” Vagy lássuk, a Zala Bútorgyár válaszlevelében megfogalmazottakat: „Sajnálattal tájékoztatjuk önöket, hogy 1981—82. évre már lekötöttük termelésünket. Javasoljuk, hogy keressék fel a közeljövőben nyíló pécsi Domus Áruházat, ahol bútoraink is megtalálhatók lesznek” ... — írja a gyár piackutató és vevőszolgálati csoportjának vezetője. Ezek után mindössze két dolog nem világos előttem. Ha a BNV-n kiállított kolonial garnitúra gyártási kapacitása lekötött, ez egyáltalán nem zárja ki az esetleges árajánlat megadását, az viszont nehezen hihető, hogy a budapesti kiállításon bemutatott garnitúra röpke néhány hét leforgása alatt a pécsi Domusban bemutatásra kerül. Aztán itt van a Ceglédi Stylus Faipari Szövetkezet válaszlevele: a műszaki vezető, mint ahogy a zalaszentgrótiak Keszthelyre, ő Ceglédre invitálja az érdeklődőt a prospektusért és hozzáfűzi: telepünkön pontos méretekkel is szolgálnak. Mellesleg sajnálattal közli, hogy megrendelést csők a jövő évre fogadnak el. Három levél, három válasz tanmesébe illő kérdőjelekkel! Igaz ugyan, hogy a postai díjakat a közelmúltban emelték, ám mégiscsak ésszerűbb lenne az említett cégek hírnevének védelmében az érdeklődőnek mindenre kiterjedő informá,- ciókkal szolgálni ahelyett, hogy feleslegesen több száz kilométert fusson a vállalati autó néhány prospektusért. Ennyire gazdagok lennénk?! S. Gy. bérbeadót a lakók. Joggal. De vajon tudják-e, hogy leggyakrabban maguknak, lakótársaiknak köszönhetik a sötétséget? Rövid idő alatt a Ivov-kertvá- rosi tízemeletesekben 16 Siemens kismegszakítót - darabja 1600 forint — szereltek le ismeretlen személyek szakszerűen. Aztán a szétvert burák és kapcsolók ... Helyükön a csupasz, áram alatt levő vezetékek kettős veszélye: a sötétben elesés vagy áramütés ... Több száz burát, égőt pótoltak a gyorsjavítók és a 6 pécsi házkezelő- ség szakemberei ebben az évben ... A nagy fogyasztású, előzetes véleménykérés nélkül a lakásokban felszerelt elektromos berendezések működtetésekor elégnek a túlterhelt vezetékek ... Gyakori, hogy az alagsori helyiségekben ívhe- gesztenek, a világítási áramkörről lopott árammal. A vezetékek ezt sem bírják sokáig. Az elmúlt években 10 ilyen áramtolvaj ellen kezdeményezett szabálysértési feljelentést a PIK... Az elmúlt két évben 5 különösen nagy kárral járó lakástüzet okoztak a házilag bütykölt elektromos vezetékek, a „megpatkolt” biztosítékok. .. Liftek... A PIK szerződésben áll a VILLGÉP liftjavítóival. Igen, de a rongálok ellen ez mit sem ér. Mert mennyiben rendeltetésszerű és biztonságos a lift üzemeltetése, ha belerondítanak, kibelezik a belső és külső kapcsolótábláit, szétverik a belső világítás buráját, kilopják a villanykörtét, kitartóan megszabadítják a liftet valamennyi csavarjától... A tv-antennarendszerekre is rengeteg a panasz, amit kiválthat áramkimaradás, vihar ... De a lakó is. Mert átrendezi a lakását és maszek alapon toldja meg a szabályos csatlakozót. Pedig kérésre az antennaüzem hosszabbat is ad. Ha szellemképes a tv-véte- lünk, még a szakembernek is nehéz meghatároznia, hogy mi a rossz: a tv, a belső csatlakozás, az erősítő, az antennarendszer? De sajnos nem tudja azt sem megállapítani a PIK. hogy kik és miért loptak , el az elmúlt években 4 erősítő-berendezést az épületekből. Ezek darabja 50-60 ezer forint. A bérlő gyakran szidja az Ingatlankezelő Vállalatot, mert idejében nem javították ki ezt vagy azt, nem teljesítették a jogos, vagy luxusigényét... A PIK nem ír panaszos levelet — kinek is írhatna — az ismeretlen károkozó, vagy felelőtlen lakója ellen. Egyszerűen nem érti, hogy mire jó ez a pusztítás, nemtörődömség, ez az évente tetemes többletköltséget reá rovó bérlői magatartás, ami végül is a lakók hátán csattan, mert ennyivel kevesebb jut a jogos igények teljesítésére ... Murányi László A magánoktatói tevékenység új szabályozása A magánjellegű, iskolán kívüli oktatás új szabályozásával évtizedek óta érvényben lévő rendelkezés korszerűsítéséről határozott a napokban közzétett rendeletében a művelődési miniszter. Az oktatási rendszer államosításával 1948-ban megszűntek Magyarországon a magániskolák, ám ezt követően is indokoltnak vélte a kormányzat, hogy bizonyos területeken magánszemélyek is folytathassanak oktatói tevékenységet. Az ezzel kapcsolatos, korábbi jogszabály viszont az illetékes miniszter engedélyéhez - tehát iqen magas szintű jóváhagyáshoz — kötötte ezt a munkát. Az új rendelkezés lényege az, hogy a jövőben a fővárosi, illetve a megyei tanácsok szakigazgatási szervei engedélyezhetik a hozzájuk fordulóknak az iskolán kívüli oktatómunka megkezdését. így a módosított szabályozás egyben része az államigazgatási munka korszerűsítését, a feladatok ésszerűbb elosztását célzó törekvésnek is, hiszen .a tanácsok — egy- egy terület gazdáiként — képesek a legjobban felmérni az ott élő lakosság művelődési, képzési igényeit, s ennek nyomán dönthetnek arról, hogy lehetőséget nvúitanak-e — a magánoktatóknak ismeretanyaguk átadására. A rendelkezés részletesen szabályozza az oktatási enae- délyekkel kapcsolatos kérdéseket is. Eszerint a fővárosi, illetve megyei tanács művelődésügyi osztályához intézett kérvényekben a többi között szerepelnie kell az oktató iskolai végzettségének, foglalkozásának és a tanítani kívánt ismeretanyag leírásának is, hogy az illetékesek megalapozottan dönthessenek arról: megfelelő-e a kérelmezők képzettsége, szaktudása a tevékenység gyakorlásához. A magánjellegű képzési formák fenntartásához társadalmi érdek is fűződik: számos szakterület elismert művelője vállal olyan tanítványokat, akik az állami oktatási formák között csak nehezen találnának speciális érdeklődési kő- tűknek megfelelőt. E körbe tartozik például az ének-, zene-, vagy tánctanárok, illetve más rn^űi vészetaedagógusok magan- oktatói munkája. Emellett az általános^ iskolákban, valamint a közép- és a felsőfokú tanintézetekben folyó oktató-nevelő munkát - segítik azok, akik rendszeres korrepetálással, a tananyag ismételt átvételével igyekeznek felzárkóztatni a gyengébb képességű tanulókat társaikhoz. Éppen a két leggyakrabban előforduló magánoktatói tevékenységet — a nyelvoktatást, valamint a különböző tantárgyak vizsgáira való felkészítést — az új jogszabály nem köti gn- gedélyhez, amennyiben eavidejűleq öt tanítványnál többet nem vállal a magántanár. Oktatói munkáját azonban ez esetben is köteles beielenteni az elsőfokú adóhatóságnak. A magántanfolyamok elvégzéséről esetlegesen kiállított igazolások egyébként állami végzettségként, szakképzettségként nem ismerhetők el — mondja ki a rendelet.
