Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-15 / 283. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncrolö XXXVIII. évfolyam, 283. szám . 1981. október 15., csütörtök Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Ki veszi lel a munka dijat? ♦ A lakbérért mindent szabad? ♦ A tárgyalóteremből Politikai rendszerünk fejlődésének útja H em véletlenül használják mind gyakrabban a politikai viszonyok, a különféle intézmények és szervezetek működésének elemzői a politikai rendszer kifejezést. Az élet tapasztalatai ugyanis arról tanúskodnak, hogy a különböző politikai intézmények és szervezetek tevékenysége között szoros kapcsolódás, összefüggés, kölcsönhatás van. Ha működésük hatásfokát tovább akarjuk javítani, ettől a ténytől a legkevésbé sem tekinthetünk el. Hiszen, amikor például a szak- szervezet társadalmi szerepének vagy az ifjúsági szövetség befolyásának a növelése került napirendre, azt kellett tapasztalni: törekvéseink csak akkor járhatnak sikerrel, ha ezzel párhuzamosan más intézmények és szervek munkájának tartalmát és módszereit is tovább csiszoljuk, finomítjuk. Egyedül, a politikai rendszer egészéből kiragadva nem megy a jobbítás — sem országosan, sem helyileg. Sőt, mindinkább meggyőződhetünk arról, hogy az intézményeken és szervezeteken túlmenően a politikai rendszer más összetevőit is számításba kell venni. Így fordul fokozott figyelem újabban a politikai kultúra, tudás, műveltség, a közéleti cselekvést szabályozó írott és íratlan normák, szabályok, elvek felé. A politikai viszonyok fejlesztésének egyik lényeges elemévé vált tehát e rendszerszemléletű megközelítés, a politikai élet különféle tényezőinek együttes számbavétele és tökéletesítése. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, mintha e tényezők a fejlődés során immár egyre jobban összeolvadnának. Éppen ellenkezőleg: az élet ezek szerepének jobb, pontosabb elhatárolását tűzte napirendre. Vagyis ahogy mondani szoktuk: mindegyik a maga rendeltetésszerű feladatát lássa el, s óvakodjék a teendők bármifajta átvállalásától, avagy mások munkastílusának másolásától. Nem jobban, hanem rosszabbul működik a politikai rendszer, ha például a pártszervezet magára vállalja a szakszervezet vagy a tanács teendőit, ha a szakszervezet csak nevel, de nem véd érdeket, ha a KISZ „kis pártszervezetet" játszik, vagy a tömeg- mozgalomban eluralkodik a hivatali munkastílus. Politikai rendszerünk fejlesztésének a jelen körülmények között egyik lényegi eleme, hogy a munka- megosztás és feladatelhatárolás elveinek következetesen érvényt szerezzünk. Ami a fejlesztés tartalmi oldalát illeti, azt tömören úgy foglalhatnánk össze, hogy célunk a szocialista demokrácia további mélyítése és szélesítése a politikai rendszer egészében és valömennyi láncszemében. A fejlett szocialista társadalom építésének időszakában ez általános, átfogó érvényű, mondhatnánk: stratégiai cél. Érvényre juttatásának módja természetesen mindig az adott időszak konkrét feltételeitől és feladataitól függ. A jelen körülmények között nincs napirenden intézmény- rendszerünk valamiféle nagyszabású reformja, újabb intézmények létrehozása sem. Jelenleg a hangsúly a meglevő Intézmények munkájának tartalmi javításán, a formális elemek kiküszöbölésén, az itt rejlő tartalékok kiaknázásán van. Ez persze nem azt jelenti. mintha sehol semmiféle szervezeti változásra ne kerülhetne sor. Bizonyos területeken elképzelhetők ilyen lépések is, de egészében véve most nem új formák keresése, hanem a jelenlegiek hatékonyságának növelése az időszerű. A demokratizmus elmélyítése politikai rendszerünkben összetett, többirányú teendőket foglal magába. Talán egy régi jelszóval lehetne sűrítetten érzékeltetni ezeket: a „néppel a népért összefogva” szavakkal jelölt cél érvényre juttatásához keressük a mai körülmények között legjobban megfelelő utakat, módokat, eszközöket. Ebben most az egyik legfontosabb, hogy politikai rendszerünk keretei között tovább fokozódjék a dolgozó tömegeknek a döntések előkészítésébe és meghozatalába való bevonása. A döntéshozatalban történő részvételhez a párt-, állami és mozgalmi élet különböző területein nem kevés forma és fórum áll rendelkezésre. Annál eredményesebb és demokratikusabb ezek működése, minél nagyobb gondot fordítanak az ott részt vevők érdemi tájékoztatására, valóságos döntési alternatívák előterjesztésére, minél inkább biztosított a megvitatás lehetősége, érvényesül a kritikai és vitaszéllem. El kell érnünk, hogy lehetőség szerint ne szülessék — legalábbis nagyobb horderejű — döntés az érdekeltek és érintettek véleményének előzetes meghallgatása, megismerése nélkül. Nem működhet eredményesen a politikai rendszer egyetlen láncszeme sem a tömegek bizalmát élvező, hozzáértő tisztségviselők hálózata, a jól képzett, szakszerű tevékenységre képes apparátus nélkül. A fejlődés e gárdának nem a gyengítését, hanem erősítését igényli — párhuzamosan a működésük felett gyakorolt társadalmi ellenőrzés további elmélyítésével. A közvetlen kontroll ebben éppoly fontos, mint a választott testületek, a képviseleti szervek részéről történő számonkérés. A számadási kötelezettség lelkiismeretes teljesítése, a választók észrevételeinek gondos hasznosítása az egyik legfőbb mutatója napjainkban annak, hogy mennyire érvényesül a tisztségviselők munkájában a valódi, tartalmi demokratizmus. indez azért is fontos, mert a demokratizmus elmélyülése révén válnak képessé politikai intézményeink a különböző társadalmi csoportok közös, illetve sajátos érdekeinek pontosabb, érzékenyebb kifejezésére. Nagy társadalmi energiák szabadulhatnak fel és hasznosulhatnak, ha politikai rendszerünk eredményes működése révén optimális hatásfokkal megy végbe az érdekek rangsorolása és egyeztetése, s ennek eredőjeként végül js a társadalom legfontosabb érdekei jutnak érvényre. Az ilyen tartalmú érdekösz- szehangolás ad alapot aFThoz, hogy politikai rendszerünk sikerrel teljesítse egyik legfőbb funkcióját: a társadalom valamennyi alkotó erejének összefogását, egyesítését céljaink valóra váltására. E feladat teljesítése lehet leginkább a mércéje annak, jó úton haladunk-e politikai rendszerünk alkotóelemeinek tökéletesítésében, munkájuk tartalmi fejlesztésében. Gyenes László Dr. Schultheisz Emil Baranyában Őszinte eszmecsere az orvosokkal Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter Baranya megyei látogatásának második napján a pécsi Megyei Kórház tanácstermében találkozott a megye orvostársadalmának képviselőivel, s egy rövid bevezető után válaszolt kérdéseikre. A jelenlevők között voltak a POTE vezetői, körzeti orvosok, városi, járási főorvosok, az Orvos-egészségügyi Szakszerve. zet képviselője, kórházigazgatók, gazdasági szakemberek, a megye párt- és állami vezetésének képviselői, egyszóval mindazok, akik a maguk posztján" tehetnek valamit a lakosság egészségügyi ellátásának további javításáért. Az őszinte hangú eszmecsere során több olyan kérdés tisztázódott, amelyek eddig nem mindig pozitívan befolyásolták az egészségügyi dolgozók hangulatát, így közvetve az ellátás színvonalát is. Az azonnal megoldhatatlan vagy megválaszolhatatlan problémákkal kapcsolatban a miniszter ígé- retet tett, hogy ezek kellő kivizsgálás után minisztériumi szinten rendeződnek, illetve ha indokolt, a társminisztériumokhoz továbbítják. A délelőtti beszélgetés befejeztével dr. Schultheisz Emil a Pécsi Orvostudományi Egyetemre látogatott, ahol dr Flerkó Béla rektor ismertette az egyetem munkáját, majd a miniszter látogatást tett az elméleti és a klinikai tömbben. Komposztüzemet építenek a Pécsi A. G. üszög pusztai üzemében mintegy húszmillió forint beruházási költséggel. November végén már a kistermelőknek is tudják biztosítani a gomba- komposztot, melyből évenként 300 vagont tudnak előállítani. Levegőtisztaság-védelmi tudományos tanácskozás Maros Tibor a Pécs különböző részein vett levegőminták kéndioxid tartalmát vizsgálja a KÖJÁL CONTIFLO készülékén Fotó: Erb János A levegőtisztaság védelmének ügyét kiemelten kezeli a Pécsi Akadémiai Bizottság, e tudomány ápolása immár évtizedre nyúlik vissza Baranyában. Élénk kutatások folynak a levegőszennyeződés mérési módszereinek és technikájának kidolgozására, nemkülönben a megelőzésre. Most számvetésre, az eddigiek összegezésére, egyszersmind újabb tapasztalatok szerzésére vállalkoztak: tegnap a PAB székhazában levegőtisztaságvédelmi tudományos tanácskozás zajlott le, melyet a PAB, a Baranya megyei Tanács és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal dél-dunántúli felügyelősége rendezett. Az országos jellegű tanácskozáson tucatnál is több előadás hangzott el, baranygi, továbbá a környezetvédelemmel foglalkozó országos intézmények vezető szakemberei adtak számot kutatási, fejlesztési eredményeikről, ezenkívül a Fűtőber és a Szellőzőművek kutatói ismertették legújabb levegőtisztaságvédelmi berendezéseiket. Húr ont napon át Eszéken Jugoszláv-magyar mezőgazdasági napok Élénk és gyümölcsöző kapcsolatokat ápolnak a határ mentén a magyar és a jugoszláv agrárszakemberek, köszönhetően annak, hogy Baranya és a jugoszláv Szlavónia-Baranya testvér területek. Tegnap Eszéken, a Kereskedelmi Kamara székházában megkezdődtek a jugoszláv—magyar mezőgazdasági tudományos szakmai napok, melynek keretében immár negyedszer tanácskoznak a két terület agrárszakemberei. A rendezők: a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a TIT és a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetei, valamint a jugoszláv társintézmények. A tanácskozás megnyitóján mindenekelőtt megemlékeztek az előzményekről: 1978-ban a Pécsett rendezett jugoszláv me. zőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás idején a gabonatermesztésről tanácskoztak, a következő évben Eszéken, a baranyaiak viszonozta termékkiállítás alkalmából a melioráció, a rét- és legelőgazdálkodás volt a szakmai napok témája, majd 1980-ban ismét Pécsett gyülekeztek és a szőlő- és gyümölcs- termesztésről, a borfeldolgozás- , ról cseréltek tapasztalatokat. A mostani háromnapos tanácskozás több témakört ölel fel. Így szó lesz a talaj termő- képességének fenntartásáról, annak fokozásáról, a cukorrépa termesztéséről és felhasználásáról, végül számot adnak a termelőszövetkezetek és a tsz-szö- vetség tevékenységéről A szakmai napok előadói baranyai szakemberek, akik a délelőttön- kénti előadások után meghallgatják és konzultálnak a jugoszláv hozzászólókkal, majd délután a vendéglátóik által szervezett szakmai gyakorlati bemutatókon vesznek részt különböző mezőgazdasági és élelmiszeripari kombinátokban. A tegnapi megnyitót magyar részről dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartotta, köszöntve a mintegy száz résztvevőt. Ezután megkezdődött a talaj termőképességének fenntartásával, annak fokozásával foglalkozó előadások sora. A téma fölöttébb érdeklődésre talált a vendéglátóknál, a termőföld védelmével kapcsolatos tudományos és gyakorlati tevékenység, ben ugyanis a baranyaiak kissé előbbre tartanak a jugo- szlávoknál. A délelőtt folyamán több előadás hangzott el, köztük dr. Földvári Jánosé, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyetteséé, aki az agro- ökológiai potenciál alapjával, a termőfölddel foglalkozott. A három napon Baranyából 50— 60 agrárszakember utazik Eszék. re. M. Z.
