Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-02 / 270. szám

1981. október 2., péntek

Dunántúlt napló

3

Felelősségérzet*

igényes

ség, éntevéken

mm

.........

Részvétel a döntés- hozatalban, felelősség a végrehajtásban

• •

Ösztönzés,

elismerés

A szocialista munkaerkölcsről tartott beszélgetésünk* résztvevői (balról): Kereszti László, Bárány György, Trubics Balázs, valamint Bodó László és Dunai Imre.

Kerekasztal-beszélgetés a szocialista muakaerkölcsről--------------------------------------------------*-------------------------------------------------*

— Tulajdonának tekinti a termelőeszközöket? — kérdez* te a Mecseki Szénbányák nyolcszáz dolgozójától egy kérdőív első kérdése. A kérdőív a szocialista munkaerkölcs helyzet tét vizsgálta. Az utóbbi időben azonban nemcsak a szénbányászok pártszervezete, hanem egy sor területi és vállalati pártbizottság is végzett hasonló vizsgálatokat.

Szerkesztőségünk e párt-végrehajtóbizottsági tapasztalatok szélesebb körben való ismertetésére kerekasztal-beszélge- tésre invitálta a szocialista munkaerkölcs témakörét feldolgozó három pártbizottság tisztségviselőjét. Bárány György, a Mecseki Szénbányászati Vállalat párt-végrehajtóbizottságának tagja, a villamos üzemi pártbizottság titkára, Kereszti László, az MSZMP Pécs városi Bizottságának munkatársa és Trubics Balázs, a harkányi nagyközségi pártbizottság titkára vett részt a beszélgetésen. Lapunkat Bodó László és Dunai Imre képviselte.

— ■ * --------------------------------------------------\

— Hogyan vizsgálták a szocialista munkaerkölcs változásait, mik voltak a főbb szempontok a szocialista munkaerkölcs logalmának meghatározásánál?

Bárány György: A Mecseki Szénbányák üzemeiben elbeszélgetések, az üzemi pártbizottságok és a pártszervezetek felmérése és írásos anyagai alapján, valamint a reprezentatív kérdőíves felmérés összesítése révén született a végrehajtó bizottság elé került anyag» A szocialista munkaerkölcs fogalmát az alkotmányból és a kongresszusi anyagokból értelmeztük: társadalmi rendszerünk alapja a munka. A gazdasági, politikai és tudati fejlődés megteremti az alapját annak, hogy tovább változzék az emberek munkához való viszonya.

Kereszti László: A pécsi városi végrehajtó bizottság a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pártvezetőségét számoltatta be. A pártvezetőség a kongresszusi beszámoló ezen mondataiból indul ki; „A társadalom azt várja minden tagjától, hogy óvja és gyarapítsa a közösség, a nép szocialista tulajdonát, tudása, ereje legjavát nyújtva odaadó- an dolgozzék. Minden munkahelyen azoknak a dolgozóknak legyen hitelük, becsületük, tekintélyük, akik eleget tesznek a vállalati kötelezettségüknek, akik tisztességgel élnek és dolgoznak.”

— Indokolt-e a szocialista munkaerkölcsről beszélni, annak fejlődését vizsgálni, amikor a jelző nélküli munkaerkölcs is kívánnivalót hagy maga után sok helyütt?

Kereszti László: A munka valamennyi társadalomban kollektív tevékenység, de csak a szocialista társadalomban osztják el gyümölcsét a kollektíva érdekében — ezért is indokolt, hogy szocialista munkaerkölcsről beszéljünk. Azaz arról, hogy mennyire tudatosult társadalmunk egyedeiben, hogy az ő tevékenységük társadalmi tevékenység egyben, nemcsak egyéni boldogulásának feltétele. A kérdésben benne rejlik, hogy a munka szervezése terén nem állunk ott, ahol a fejlett tőkés államok. De a munkaerkölcs és a munkafegyelem nem azonos fogalom, arról nem is beszélve, hogy a jó munkafegyelem a diktatórikus szervezésnek „köszönhető” a nyugati gyárakban.

— A jó munkafegyelem mégiscsak alapfeltétele, ha nem is egyetlen kritériuma a munkaerkölcsnek. A munkafegyelem pedig jórészt irányítási, ellenőrzési kérdés nálunk is .. .

Bárány György: Valóban, a Szénbányáknál sokan úgy fogalmaztak, hogy nem szabad megengedni szervezetlenségből adódó munkaidő-veszteséget. A megkérdezettek legtöbbje az irányítás határozottságát emelte ki, mint szükséges hatékonyságnövelő tényezőt. Tehát nem arról van szó, hogy a gazdasági és politikai irányítás a munkaerkölcs szocialista jellegének hangoztatásával, arra való hivatkozással pótolja a szervezési hiányosságokat. Dolgozóink legtöbbje a hatékony ellenőrzés mellett a nevelő célzatú és hatású felelősségrevo- nást is szükségesnek tartja. Ez pártbizottságunk álláspontja is.

Trubics Balázs: Vannak emberek, akiket csak az anyagi érdekeltséggel, a szigorú szabályozással, ellenőrzéssel lehet ösztönözni a jobb, fegyelmezettebb munkára. Viszont a szocialista munkaerkölcs sok elemét megtaláljuk a szakmunkások és az értelmiségiek nagy részénél — az ő tevékenységekre a tudatosság is jellemző. A jó munkafegyelem erkölcsi motiváltságot ad az embereknek, s így is alapja a szocialista munkaerkölcsnek.

Bárány György: Dolgozóink nagy része az anyagi elismerésén túl elvárja az erkölcsi elismerést is. A jelenlegit keveslik. Ez az igényük azt is jelzi, hogy tulajdonosi tudatuk, jelentős fejlődésen ment keresztül. A tulajdonosi tudat megléte fontos feltétele a szocialista munkaerkölcsnek. De a felmérés rámutat néhány hiányosságra: a fiatalság körében például a tulajdonosi érzület kevésbé ta- pcsztalható. Nevelési rendszerünk ebben kevés sikert ért el. Érdekes, hogy a fiatalok válaszolták a legnagyobb számban,

hogy nem, vagy csak részben vannak foglalkoztatva képességüknek megfelelő munkahelyen, s az erkölcsi megbecsülést sem igénylik annyira, mint idősebb társaik.

— Azzal, hogy nagyobb teret engedtünk gazdasági céljaink eléréséért az egyéni érdekeltségnek, nem gyengül-e a szocialista munkaerkölcs?

Kereszti László: Sőt! Ha a dolgozók tudják és tapasztalják, hogy az ő egyéni érdekük egybeesik a társadalmi érdekkel, akkor lehetőség nyílik a szocialista munkaerkölcs terén is a továbblépésre. Az erkölcsi elismerés szerintem is legalább olyan fontos, mint az anyagi. A dolgozók anyagi megbecsülése nem pótolhatja az erkölcsi elismerést.

Az erkölcsi elismerés viszont nagyon összetett, bele tartozik főnök és beosztott napi jó kapcsolata éppen úgy, mint egy szakma társadalmi megbecsülése. S egyik sem pótolhatja a másikat; egy bányász hiába érzi például a társadalmi megbecsülést, ha munkahelyén nem ismerik el a kollektíva előtt munkasikereit. Különösen fontos azonban, ha egy foglalkozás társadalmi megbecsülése átlagos vagy éppen lenézett az a szakma, akkor a munkahelyen megbecsüljék — erkölcsileg éppen úgy »mint anyagilag — a jó munkát végzőket, és ezzel javul társadalmi megbecsülésük. t

Az erkölcsi elismerés a kollektivizmus eleme, emberek egymás közti viszonya. Azt hiszem, az emberi kapcsolatokban rejlő lehetőségeket még messze nem használtuk ki. Sem az egyének erkölcsi megbecsülése terén, sem az üzemi demokrácia terén — pedig mindkettőnek megvannak a lehetőségei. Vannak munkahelyek,

ahol a dolgozók nagy része nem ismeri az üzemi demokrá- "cia fórumait — és az elsősorban irányítási, vezetési hiba. Szerencsére egyre több helyütt ismerik fel. hogy a működő üzemi demokrácia, a dolgozók érdemi beleszólása a közös ügyekbe nem formális elem, hanem gazdálkodást segítő, közösségteremtő erő is. Ha ugyanis a dolgozó részt vesz a döntés-előkészítésben és döntéshozatalban, akkor érzi fele- . lősségél annak végrehajtásában is — ez pedig a szocialista munkaerkölcsre jellemző.

— Milyen feladatokat állít a pártbizottságok elé a szocialista munkaerkölcs fejlesztésének szükségessége?

Trubics Balázs: Elsősorban tovább kell fejleszteni a munkaerkölcsöt befolyásoló, más részben említett tényezőket: a munkaszervezést, az anyagi-erkölcsi megbecsülést stb. Emellett minden szinten és minden területen javítani kell a dolgozók tájékoztatását. Segíteni kell a nyílt, kritikus légkör ki- alakuíását, fejlődését. Ezek mellett nagyon fontos, hogy ideológiai nevelőmunkánk hatékonyabb legyen. A propaganda feladata is, hogy széles körben ismertesse a szocialista értékrendet, melynek alapja és mércéje a végzett munka. Erre épül a felelősségérzet, az igényesség, az öntevékenység — megannyi eleme a szocialista munkaerkölcsnek.

Bárány György: A szocialista munkaerkölcs kialakulása, fő vonásainak kibontakozása általában a régi dolgozóinknál és a szocialista brigádtagjainknál a legerőteljesebb. Rájuk jellemző, hogy a becsületes munkát, szorgalmat minden szinten méltányolják, a munka nélkül szerzett jövedelmet,* a szervezetlenséget, a pazarlást elítélik. Ezért a szocialista munkaerkölcsöt az ő erejükkel, rájuk alapozva lehet fejleszteni. De nem várhatjuk, hogy a szocialista munkaerkölcs spontán .módon fejlődjön, az ideológiai munkának segíteni kell követelményrendszerének széles körű ismertetését és elfogadtatását.

A már elmondottak mellé sorolható, hogy a párttagok egyéni tevékenységének értékelésében, a vezetők minősítésében első számú szempont legyen példamutató magatartásuk, tevékenységük. A dolgozók képzésével, továbbképzésével, az üzemi demokrácia kibontakoztatásával erősíteni kell a dolgozók tudatos tulajdonosi szemléletét, a jogok és a kötelességek összhangját — így léphetünk előbbre.

Nemzedékek

együttműködése

Veteránok és ifjúmunkások

Mit tagadjuk, ez a baráti beszélgetés már az első pillanatban még az újságíró számárai is egy kicsit történelmi stúdiummá vált, amely bizony nem a történelmi tankönyvek, szakkönyvek tárgyilagosságával tanít, hanem a személyes élmény élettelisé- gével. Mert lehet-e érdektelennek, közömbösnek maradni, amikor valaki úgy kezdi az élettörténetét, mint Hajas Sándor:

— Még valamivel a nagy világgazdasági válság előtt mentem ki 1927-ben Kanadába. Ott lettem a kommunista párt tagja 1930-ban. Csak 1955-ben jöttem haza.

Vagy Nagy Sándor, aki Csehszlovákiában született, jövőre lesz ötven éve, hogy párttag. Kétszeresen is jogosult a partizán névre, hiszen részt vett a spanyol polgárháborúban, s partizánként harcolt a Szovjetunióban - _ a második világháborúban. S akkor még az utóbbi 36 évről nem is szóltunk. De a többi veterán is, aki ezen a délutánon eljött erre a beszélgetésre a pécsi Mozgalmi Házba, mind izgalmakban, küzdelmekben gazdag életre emlékezhet: Dorn Laios 1923, Újvári László 1937, Mo/dovó- nyi Ferenc 1943 óta tagja a kommunista pártnak. Pécs III. kerületi pártvezetőségéhez tartozó veterán kommunisták.

— Tizenöt veteránunk van a III. kerületben — mondja Pol- lák Dezső, a pártvezetőség titkára. — A múltkori találkozóra valamennyien eljöttek, hogy találkozzanak a Pécsi Hőerőmű ifjúkommunistáival. Az erőmű KISZ-szervezetével már majdnem ötéves a kapcsolatunk. A fiatalok gyakran felkeresik veteránjainkat, fel- köszöntik őket ünnepnapokon. Ezért is kérték veteránjaink, hogy szervezzünk meg egy találkozót az erőmű ki- szeseivel, mert szeretnék őket jobban megismerni, s nemcsak azokat, akik eddig oly kedves szeretettel látogatták őket. Ezen a találkozón aztán meaállapodtunk a hőerőmű KISZ-szervezetének vezetőivel, hogy ők megteremtik a lehetőségét egy üzemlátogatásnak, amikor veteránjaink a munkahelyükön ismerkedhetnek meg baráti beszélgetésen az erőmű fiataljaival.

Gyöngyösi Péter, a hőerőmű KISZ-bizottságának szervező titkára tovább fűzi a gondolatot:

— Ez a látogatás, ez a kapcsolat a III. kerületi pártvezetőség veteránjaival nagy lehetőség a számunkra. Any- nyi kritika éri manapság a fiatalságot, hogy nem ismerik eléggé a közelmúlt történelmét. A veteránok megígérték, hogy segítenek a KISZ politikai oktatásában, ök részesei voltak annak az időszaknak, amely o mi számunkra történelem. Élményeiket elmesélve biztosan több megragad majd fiataljainkban a munkásmozgalom történetéből, harcaiból, mintha csak könyvekből olvasnák.

— Engem a legutóbbi találkozón az ragadott meg legjobban — veszi át a szót Farkas Lászlóné, KISZ olap- szervezeti vezetőségi tag —, amikor az asszonyok mesélték el életüket. Az ő példájuk nagy tanulság a mának, hogy milyen nehéz körülmények között vállalták a mozgalmi munkát. Ma a fiataljaink közül sokan a családi, anyai elfoglaltságuk miatt maradnak távol a mozgalmi munkától. Talán lesz, aki közülük elgondolkodik maid ezen, ha meghallgatja azoknak az asszonyoknak az emlékezését, akik régen a harcot, az illegalitást is vállalták.

így vallanak a munkásfiatalok a veteránokkal való kapcsolat jelentőségéről. Amikor a ma forradalmiságá- nak konkrét lehetőségeit keresi az ifjúsági mozgalom, nem lehet megfeledkezni az elődök példájáról, tapasztalatáról.

— De vajon mit jelent ez a kapcsolat a veteránok számára:

Újvári László:

— Feltétlenül azt a jó érzést, hogy most végre nem a nemzedéki ellentétekről, hanem a nemzedékek együttműködéséről beszélhetünk.

Nagy Sándor:

— Nagy szó, de úgy érzem, hogy számunkra egy kicsit az_ életet jelenti. Az élettel való eleven kapcsolatot jelenti azoknak, akik egész életükben állandóan tevékenykedtek, s akiknek legrosszabb az, ha ez a lehetőség megcsappan. Ez a kapcsolat erőt ad nekünk, hogy még hasznos lehet az ember.

Pollák Dezső:

— A veteránok számára a legnagyobb köszönet egész életük munkájáért, ha azokkal találkozhatnak, akik a helyükbe lépnek, akik munkájuk folytatói lesznek.

— Meg aztán arról se feledkezzünk meg — teszi hozzá Moldtíványi Ferenc —, hogy egy szejceret, amit most egyre inkább a fiatalok húznak, még tolni is lehet. Erre telik a veteránok erejéből, lelkesedéséből, azt mindenkor szívesen vállaljuk, ha fiatalok számítanak ránk, engednek segíteni. Ha nemcsak az ünnepnapokon gondolnak ránk, hanem a munkás hétköznapokon is.

D. I.

Iskolaszanatórium

Kőszegen

Csütörtökön megnyitotta kapuit az ország első iskolaszanatóriuma Kőszegen. A SZOT üdülési és Szanatóriumi Fő- igazgatósága tízmilliós költséggel alakította át erre a célra ä volt gyermeküdülőt, ahol havonta százötven, légzőszervi megbetegedésben szenvedő, általános iskolás korú gyermek részesül orvosi ellátásban, folytatja tanulmányait.

Hazánkban a gyerekek 2-7 százaléka szenved krónikus légzőszervi betegségben. Közülük évente .mintegy 1350 szanatóriumból kerül utókezelésre. Kőszegre, sokan iskolaorvosi

beutalóval. Az iskolaszanatóriumban a gyerekek naponta három órát töltenek az iskolapadokban, délelőtt és délután gyógytornán vesznek részt.

Az orvosi rendelő, a betegszobák felszereléséről az Egészségügyi Minisztérium gondoskodott. A gyógykezelésben az iskolaszanatórium orvosának szombathelyi és soproni szakorvosok segítenek.

Egy tanév során kilenc csoport tölt egy-egy hónapot Kőszegen, az iskolaszanatórium nyáron továbbra is gyermek- üdülő marad.