Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-09 / 247. szám
1981. szeptember 9., szerda Dunántúli napló 5 Rádió mellett... .v.v.v.r.w......v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.va'i.v.v.' |||||^^ Tanévnyitó a Pécsi Tudományegyetemen Betonozzák a pécsi Kossuth teret Átadás: a lehetőség szerint mielőbb Így kSzlekedünk mi Tányérsapkás úttörőrendőrök a Tiborc utcai iskolások átkelését biztosítják. Fotó: Szokolai Kisiskolások az úttesten A tárcsajelzést kötelező a gépjármű vezetőjének figyelembe venni Nyugalomba vonuló pécsi pedagógusok búcsúztatása Több mint egy évtizede haA Kossuth tér átépítésével még szembetűnőbb, hogy a gépjármű- és gyalogosforgalom mennyire kinőtte Pécs belvárosának ezt a részét is. A Bem utca a Citrom utcánál majd fél szélességre szűkült, a szemközti járda pedig annyira keskeny és töredezett, hogy szívesebben járunk az úttesten és a korlát mentén, ezzel még jobban akadályozva a le- és fölfelé haladó gépjárműáradatot. Augusztus 24-én zárták le a forgalom elől a tér nyugati részét. A BÉV IV/5-ös építésvezetősége aszfaltüzemének kubikosai és gépei, valamint a IV 4-es földgép üzem dolgozói megkezdték az átépítését. Az elkerített 1100 négyzetméternyi részen feltörték és elhordták a 45 centi vastag tönkrement burkolatot, útalapot. A generálkivitelező BÉV a szerződésben november 15-i határidőt vállalt, nem tudva, hogy milyen kábeleket, vezetékeket rejt a terület. Az új útburkolat elkészülte előtt a földben lévő közműveket átvizsgálták, feltérképezték, kicserélték. A bontásnál a kubikosok — a Virágh Mihály vezette 7 fős szocialista brigád — találtak aszfaltot a földre terítve, a Kossuth-szobor mögötti részen pedig „békebeli" makadám- utat kellett felszedniük. Két éjszakai műszakot is szerveztek a munka gyorsítása érdekében. Szabó Pál művezető sorolja, hogy mit végeztek eddig: elegyengették az altalajt, arra homokágyat terítettek, majd hengerelték. Hétfő óta betonoznak. A 20 centis beton a szilárdulás után két rétegben 8 centis hengerelt aszfaltréteget kap, és azzal a BÉV lényegében befejezi a Kossuth téri átépítést. Kedd délelőtt: az ÉPFU billenőplatós teherautói hordják a betont a BÉV központi betonüzeméből. A homokágyra ledöntött betonhalmot a kubikosok szétterítik, tömörítik, és simítják. A teherautók és a markoló kerekei meg-megsüly- lyednek a homokágyban. Egy helyen a művezető utasítására az átázott altalajt kimarkolja a Volvo — az üreget homokkal töltik fel. Nem tett jót a hétvégi esőzés, elsárosodott az altalaj. Sokan kerülgetik a korlátokat, még többen nézik a munkát. Ha elkészül a betonozás, következik a technológiai szünet: a betonnak szilárdulni kell. Egy hétig a bekerített rész locsolt betonrétegén kívül nem lesz más látnivaló. Mikor kapják vissza a gyalogosok és a gépjárművek az egész Kossuth teret? A BÉV- esek azon vannak, hogy mielőbb. Murányi Utolsó simítások. Az anyuka még egyszer megigazítja a kisfiún a köpenyt, megfésüli haját, puszit lehel a homlokára, súg neki valamit — aztán irány az iskola. A gyermeket már várják az osztálytársak, futna is át az úttesten hozzájuk, de az utolsó pillanatban megtorpan, visszanéz édesanyjára, majd alapos körültekintés után a veszélytelen zebrán átsétál. Mindennapos eset? Bizonyára az. Ha nem ennél az iskolánál (mint ahogy tegnap reggel a fehérhegyinél láttuk), akkor a másiknál. Megkezdődött a tanév. S vele együtt a rend, a fegyelem a padban, az órákon, a szünetben és azon kívül, a tanítás előtt és után is az iskolák környékén. Mégis intő jel: az első becsengetés óta, egy hét alatt négy kisiskolást ért baleset Pécsett. Egy tanulmányban olvasom: az iskoláskorú gyerek látása különbözik a felnőttekétől. Látásmezejük fejletlen, látószögük csak 60—70 százaléka a felnőttekének. Kisebb területet látnak át, a legtöbb esetben nem tudják helyesen összeegyeztetni azt, amit látnak és hallanak. Egy közeledő autó sebességét legtöbbször rosz- szul mérik fel, általában lassúbbnak ítélik meg, mért a kocsi egész tömegét úgyszólván mozdulatlannak látják. Ebből is ered könnyelmű és gyakran végzetes átfutásuk a járművek előtt. Mindez elmélet, de gyakorlati tapasztalatokon, a baleseti okok alapos „kivesézésén" alapszik. Vannak a megelőzésnek eszközei is. Iskolában a közlekedésre nevelés, a közlekedési parkok mind a veszély 420 első éves hallgató tett esküt tegnap délután a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepségén, a POTE aulájában. Közülük 241 -en a közgazdasági kar hallgatói, ahol egyébként az idei évben először levelező tagozat is indul 80 hallgatóval. A hallgatókat, oktatókat, vendégeket, köztük Lukács Jánost, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkárát dr. Szűcs Pál docens, az egyetem rektorhelyettese köszöntötte, majd dr. Földvári József rektor mondott tanévnyitó beszédet. Utalt az elhárítását, a balesetek elkerülését szolgálják. De nem minden elmélet megy át maradéktalanul a gyakorlatba, ezt sajnos, a fekete statisztika is bizonyítja. Azért vannak ügyes ötletek is. Ilyen a tanítás előtti, illetve utáni úttörőrendőr szolgálat. A Szigeti úton voltunk szemtanúi kedd délben a kis tányérsapkások áldásos tevékenységének, akik a Tiborc utcai iskolából kijövök zavartalan és főleg veszélytelen áthaladását hivatottak biztosítani. Szabó László, hetedikes úttörőrendőr. — Tavaly óta segítek így, szeretem csinálni. Az autósok nem mindig vesznek komolyan bennünket, van, aki beletapos még akkor is, ha lenn van már a tárcsánk. Az ilyenek rendszámát lel szoktuk írni és odaadjuk a tanár bácsinak. A másik ötletes megoldást az Acsády utcai iskolánál láttuk. A gyalogátkelőhely előtti korlátlabirintus ez, amely megakadályozza a kicsöngetés utón kiözönlők figyelmetlen át- rohanását az úttesten. Vannak olyan kisiskolások, akik ezt megkerülve törtetnek át az aszfalton. Babina Nándor, 3. B-s:- Egyszer szóltam az egyiknek, aki igy futott át a korlát mellett. Azt mondta, sietős dolga van, ezért nem tud várni a zebránál. Vajon milyen sietős dolga lehet egy kisgyermeknek? Az iskolán, a szülőkön, s talán leginkább a közlekedőkön múlik, hogy ez a sietség, s az emellett még szerepet játszó figyelmetlenség, ifjonti rohan- gászás ne a mentőautó szirénázásához vezessen ... H. L. utóbbi hat évre, ami alatt jelenlegi szervezeti rendszerüket kialakították, megteremtve e rendszer további szélesítésének clapjoit. Az idei tanév középpontjába az oktatómunka korszerűségét és színvonalasságát állítják, jóllehet, végleges, lezárt ismereteket egyetlen felső- oktatási intézmény, illetve egyetlen tudományág sem képes nyújtani. Felhívta a figyelmet az új tanévben az oktatók és oktatottak együttgondolkodására, alkotó együttműködésére, az önálló gondolkodásra nevelés fontosságára, egyebek közt az oktatói példamutatás jelentőségére. Az intézmény tudományos munkásságára vonatkozóan kiemelte, hogy a kutatómunka és az oktatás kölcsönösen feltételezik egymást. Az egyetemnek a gyakorlati élettel való intenzívebb kapcsolata érdekében igen jelentősek az oktatók külső megbízásai. Végül bejelentette, hogy az új tanév új egyetemi vezetőkkel kezdődik. Hároméves megbízással az állam- és jogtudományi kar új dékánja dr. Herczeg Géza; a közgazdaság- tudományi karé dr. Papp László. Köszönetét mondott a most lelépő két dékánnak, majd bejelentette, hogy a művelődési miniszter Sípos Bélát és Veress Józselet docenssé nevezte ki. Ezt követően a minisztérium képviselője a közművelődésben kifejtett áldozatos munkáért átnyújtotta a Szocialista Kultúráért kitüntetést dr. Adám An- talné, Bárdi Ilona és dr. 1-amá- sy Mihályné könyvtárosoknak. A hagyományok szerint az 50 éve végzett hallgatók közül aranydiplomát kapott dr. Lei- decker Jenő, dr. Fehér lános, dr. Haigató Kálmán és dr. Iharos Imre. gyomány, hogy Pécs város vezetői ünnepségen köszönnek el a város nyugalomba vonuló pedagógusaitól: óvónőktől, tanítóktól, tanároktól. Tegnap a Nevelők Házában megrendezett ünnepségen Pécs város és Baranya megye Tanácsa, a párt- valamínt a pedagógusszakszervezet képviselői köszöntötték a város idős pedagógusait. A Mátyás király utcai ének-zene általános iskola tanulói adtak kedves műsort, majd Kajtár Istvánná, a Pedagógusszakszervezet Pécs városi Bizottságának titkára köszönt el meleg szavakkal az idén nyugdíjba kerülő pe- dagógusóktól. Megemlékezett arról, hogy ez a generáció nehéz időkben kezdte pályáját. Indulásukra rányomta bélyegét a háború és az utána következő nehéz esztendők. Nehezebb körülmények között álltak helyt, mint a most dolgozó fiatalok, munkájukkal sok tízezer gyermek nevelésében, fejlődésében játszottak fontos szerepet. A nyugalomba vonulóknak Légrádi Rudolfné, a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettese adta át a Szolgálati emlékérmet, majd Kővári Zoltán, az MSZMP Pécs városi Bizottságának munkatársa mondott köszönetét eddigi működésükért és kérte őket; lehetőségeiknek meafclclöen a továbbiakban is segítsék ifjúságunk nevelését. Nyomják . a szöveget Amikor valami nem stimmet a mondókában, a rosszmájúak — cinkos kacsintás kíséretében — megjegyzik: „Nyomja ám a szöveget..de hogy mi az ami nem stimmel, azt rábízzák a hallgatóra (olvasóra, nézőre), ki-ki gondoljon amit akar, ha csak egy röpke felkiáltás erejéig is: „hoppá!". Mondja a riporter, a kereskedő meg a fogyasztó, hogy az idei nyáron a fővárosnak szép színfoltja volt a boltok elé kirakott portéka: okos ötlettel a kereskedők a járdán árusítottak gyümölcsöt és zöldségfélét, és ezzel felgyorsult a vásárlók áramlása, meg aztán az ízlésesen tárolt áru csak-csak odacsalogatta a járókelőket Az ötlet ugyan nem új, az élelmes kereskedő valamikor ferdére állított állványra helyezte el boltja előtt a ládákat és valóban vonzó látványt nyújtott a fehér karfiol, a sárga paprika, a szépségesen piros paradicsom, a lila padlizsán, a hamvas őszibarack, a kékszilva és a zöld uborka. Nem csak Pesten, vidéken is. És ma is. Pécsett is. Még közelebbi példát említve a Kodály Zoltán utcai ABC előtt is jó forgalmat bonyolít le az elárusító kislány a kihelyezett zöldséges részlegnél. (Ha nem is mindennap.) Nos, a riporter aztán a következőkben mondja, hogy az őszön majd megjelennek Pest utcáin a gesztenyesütő asszonyok, a sült gesztenye illata elfogadhatóvá varázsolja a ko- mor-felhős-esős novemberi napokat is. „Hoppá!" — kiáltok fel szomorúan, ez már csak pesti privilégium lesz, mert Pécs utcáiról eltűntek a gesztényesü- tők. Valakik azt mondták, rontják a városképet ........Párizs utcá in apró, sült rákokat, továbbá rosejbnit, jegelt kovászos uborkát, gesztenyét árusítanak, A mi • városképünket ezektől óvni kell. Úszó Európa-bajnokságot közvetít a magyar és a jugoszláv televízió és a Magyar Rádió. Ez utóbbi egyik este összefoglalót ad, valamivel később, a jugoszláv tévéközvetítés után. A rádió külső munkatársa a tőle megszokott lelkesedéssel számol be az eseményekről, a tőle megszokott bombasztikus jelzőkkel. Ilyeneket mond: az angolokra jellemző hidegvérrel . . . aztán a svédek magas oktánszámú hajtóereje .. . aztán mintha kata- pult röpítette volna a vízbe a . .. mittudomén-kicsodát.. . aztán a németek óriáslánya ... bombaidő, . . . csodaúszó . . . százkilencvenes gárdaméretű . . . stb. Csak hüledezek. Az Úszó EB hangulata a szokásos volt, a tévében látottak és hallottak alapján. Születtek tisztes eredmények és kevésbé jó eredmények is. Nincs semmi baj. De ez az ól-lelkes beszámoló — a fellengzős szóképekkel tarkítva — mosolyognivaló. Ennyire nem kell nyomni a szöveget. A kedves és csinos költőnőt úttörők faggatják munkásságáról, életéről, fiatalkori éveiről. (Tessék mondani, hogy lesz valakiből költő . . .?) Hogy honnét tudom, milyen csinos a költönő? Mert láttam: ez a beszélgetés a tévében zajlott le, a hangot a rádióm URH sávján vettem. Tehát ifjú éveit felemlítve elmondotta, hogy a peremvárosban, ahol akkoriban élt, esténként összejöttek a felnőttek — kiültek a kispadra — az asztalos, a varrónő, a szobafestő és más munkások és énekelgettek. „Hoppá!" — mondom magamban. Jómagam is peremváros- ' ban születtem, ott nőttem fel, a nyári, téli iskolaszüneteket pedig falusi rokonoknál töltöttem el. Mindkét környezetben volt kispad egyik-másik ház előtt. A mi utcánkban is esténként kiültek a lakatosok, asztalosok, szövőnők, talán még a varrónő is — de nem énekeltek. Nem tudom miért, de nem énekeltek. A falusi kispadon sem. Tollfosz- táskor, kukoricamorzsoláskor, meg a kocsmában igen. de különben nem. Megszólták volna azt, aki csak úgy elkezd nótáz- ni... Rab Ferenc Környezet- védelmi őrjáratok Népfrontakció Pécsett Félmillió forint o szabálysértési bírságok összege, amit a környezet károsítói, veszélyeztetői kénytelenek fizetni a Pécs városi Tanácsnak évente. Tavaly ötszáz ilyen ügy volt, s az idei „részeredmények" igazolják a növekvő tendenciát: az utóbbi öt év alatt duplájára nőtt mind a környezetvédelmi szabálysértések száma, mind az ezekért kirótt bírság ösz- szege. A szabálysértési hatóság esetenként átlagban 800— 1000 forint büntetést szab ki a környezetet károsítókra. A taksa a cselekmény súlyához igazodik: más a fűre lépés, s más, ha valaki a közterület gyepén legelteti a lovait. Ez utóbbi egy fuvaros, ahányszor rajtakapják, 3000 forintot fizet, de úgy látszik, még igy is megéri neki. A bírság mellett a kár megtéríttetésé- re is van lehetőség. A szabálysértők többségét azonban nem lehet fülön csípni, emiatt a bírságok összege nem fedezi a károk értékét. Környezetünk védelme társadalmi ügy és évek óta a népfrontmozgalmi munka homlokterében áll. A Hazafias Népfront Pécs városi elnöksége a legutóbbi ülésén mérte föl ismét a mozgalom pécsi és városkörnyéki feladatait. Közöttük egyik legfontosabb a környezetvédelmi társadalmi őrök hálózatának további bővítése, mert a számuk Pécsett — eléggé változóan — csak 25—30 fő. Hatósági jogkörrel ugyan nem rendelkeznek, de így is sokat segíthetnek jelzéseikkel a hatóságnak. Új akciót is meghirdetett a városi elnökség a körzeti népfrontbizottságoknak: az ősztől kezdődően legalább kétévenként szervezzenek környezetvédelmi őrjáratokat, felméréseket a saját területükön a helyi pártszervekkel, a vöröskereszttel és a tanácstagokkal és tanácsi vezetőkkel közösen, és így alakítsák ki hosszabb távú, átfogó akciótervüket. D.l.
